ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-12-17 / 51. szám
tárakba teszi, hol konkolyos, bükkönyös, üszkös stb. termést triörökkel, rostákkal kitisztítják és piacképessé teszik. A kitisztított termés közösen és waggonszámra adatik: igy a gazda terméseért többet kap; sőt kölcsönt is nyerhet és nem lesz kénytelen esetleg az aratáskor leszorított áron eladni termését, de várhat, mig jobb ára lesz termésének; a meddig is az előleg kölcsönből élhet. Hermann József. Magyar katholikus alkoholellenes mozgalom. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége alapszabályaiban is gyökerező kötelességének tartja az alkoholizmus ellen erejéhez mérten küzdeni. Mint a katholikus társadalmi mozgalmak vezetője, teljes tudatában van annak, hogy az emberiség minden irányú fejlődésének, de különösen a keresztény erkölcs alapján álló lelki életnek elsőrendű akadálya a fertőzésszerüleg terjedő alkoholizmus. A védekezés kötelességét szorosabbá teszik az egyéb művelt nemzetek alkoholellenes szervezkedése és XIII. Leó pápa apostoli buzdítása, melyből azok erőt és lelkesedést merítettek. A mozgalom eredete 1840-ig nyúlik vissza, mikor Matheus, dominikanusz atya másfélmillió teotalistát (önmegtartóztató) gyűjt a mértékletesség társulatába Irland és vidéke népeiből. A később társadalompolitikai okokból visszaesett mozgalmat Londonban látjuk feltámadni, hol 1874-ben a westminsteri érsek alapítja meg a szentkereszt ligáját, mely teljes önmegtartóztatást kíván. Ennek hatása alatt az irlandi teotalisták Szent Miklós liga neve alatt szervezkednek, de inkább csak a papnöveldékben jutnak egész eredményekhez. 1885-ben Manning biboros emeli fel szavát az alkohol ellen, mellyel több bölcs hatósági intézkedést és különféle szigorúságú mértékletességi egyesület létesítését segíti elő nemcsak hazájában, de más nemzetek között is. Az egyháziakkal versenyre kelnek a világiak, sőt erősen vitatják, hogy a mozgalomban az Egyházat megelőzték, 1 s a Bostonban megalakult (1826) »Amerikai mértékletességi Egylet«-re hivatkoznak, mely tiz évi fennállása alatt 4000 szeszgyár és 8000 pálinkakereskedés üzemét szüntette be. Skandinávia hasonló eredményekre jutott s ma lakosainak hat százaléka teljesen abstinens. Az 1840 körül alakult német egyletek szintén visszafejlődtek s csak 1883-ban kezd javulás mutatkozni. A szervezkedés liberális oldalról Good Templar név alatt a szabadkőműves páholy-rendszerben mozog és mint az utóbbi időben gyakorta tartott nemzetközi alkoholellenes kongresszusok tanúskodnak, szellemben is szívesen vallják a rationalista-liberális elveket. Ezekkel ellentétben a katholikus mozgalom kerete a »Kereszt-szövetség,« melyet az abstinens papok társulata egészit ki. Az 1903. van ; ha egyébként dolgozni szeretünk; ha tisztességesen viseljük magunkat minden irányban: bizonyára telni fog mindig arra is, hogy a hasznos és szükségeseken kivül ártatlan örömeket is élvezhessünk. Az elegancia gondolatban, szóban, cselekedetben, külső megjelenésben, a házi tűzhely körül már csak az általános műveltség szempontjából is szükséges. Miben nyilvánul tehát a szorosabb értelemben vett fényűzés, mely életerejünket támadja meg ? Felfüggesztem még néhány percre a feleletet, mert előbb el kell mondanom egyet-mást a testszervezet fényűzési cikkeiről. • * *. * * A testszervezet fényűzési cikkei az érző szervek: a látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintás. Ezeknek kell abdicálnunk, ha az ébrenlétkor felhalmozódott éleny-deficitet a »kis-világ« államkincstárában helyreállítani akarjuk. Nevetségesnek tartják bizonyára önök ebbeli megnyilatkozásomat. Talán mondják is: csak nem szúrhatjuk ki a szemeinket, hiszen akkor teherré válnék az élet. Kár is volna a szép szemekért, melyekben, sokszor a lélek állapota tükröződik vissza ; s melyekben olykor-olykor egyesek javára egy egész világ lakik. Ezt nem kivánhatom. Azt mondhatják, hogy nem zárhatják el füleiket, hiszen ezzel sok tekintetben munkaképtelenné lehetnénk ; mi lenne velünk szaglás és ízlés nélkül ? mivé törpülnénk, ha a testünk felületén elterjedt tapintási érző-szervek érzékenységüket teljesen elvesztenék ? Balgaság azt mondani, hogy ezek a testszervezet fényűzési cikkei, melyek nélaugusztus 23-án Kölnben tartott 50-dik kath. nagygyűlésen a nem sokkal előbb megalakult »Nemzetközi katholikus alkoholellenes egyesület« elnöksége az összes katholikus Főpásztorokat megkeresi, hogy egyházmegyénként felügyelőket neveznének meg, kik a megye ily irányú mozgalmait kezdeményeznék és irányítanák. Egyúttal felhívja a figyelmet az 1905. évben Budapesten megtartott nemzetközi X. alkoholellenes kongreszszusra is. Hazánkban ily irányú katholikus mozgalom eddig úgyszólván nem létezett. A legelső alapkőnek mondhatnánk az 1900-ban megtartott kath. nagygyűlés szociális szakosztályában elfogadott határozati javaslatot, mely hat pontban sürgeti az Egyház és egyháziak mozgalmát az alkohol ellen, különösen a megfelelő propaganda-iratok terjesztését és a mértékletességi asszociációk alakítását. Ezen határozati javaslat végrehajtása gyanánt az Orsz. Katholikus Szövetség »Mértékletesség« cim alatt indított is meg egy lap-mellékletet, a társulatok alakítása azonban késett különféle okokból. Nagyobb mozdulat az 1905. szeptember 11 — 16-án Budapesten megtartott X. nemzetközi alkoholellenes kongresszuson történt, melyen a katholikusok három üléssel vettek részt. Az elsőt és másodikat Fischer-Colbrie Ágost kassai segédpüspök, a harmadikat dr. Zlinszky János, a Katholikus Szövetség alelnöke vezette. Összesen tizenhat beszéd tárta fel azt az erkölcsi és anyagi rombolást, melyet az alkohol testben és lélekben, egyedben és társadalomban végez és különösen az első szervezeti ülés adja meg a jövőben követendő harc irányát. A szervezeti ülésre a külföldi képviselőkön kivül egyházmegyei kiküldötteket neveztek meg': Besztercebánya, Csanád, Erdély, Esztergom, Győr, Kalocsa, Kassa, Nyitra, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém apostoli lelkű Főpásztorai, kiknek a Szövetséghez intézett buzdító sorai a legszebb reménnyel töltik el a mozgalom intézőit munkájuk sikere iránt. A szervezeti ülés eredmény nélkül nem maradt. A Katholikus Szövetség a felhangzott kívánalmak, kifejtett eszmék alapján megállapította a legelső és legszükségesebb teendőket, melyeket itt közöl: 1. Hódolattal felkéri az egyházmegyék Főpásztorait, hogy azon kiküldötteket, kik a kongresszuson megyéiket képviselték, vagy esetleg mást a további szervezéssel mint egyházmegyei felügyelőket megbízni kegyeskedjenek. 2. A Szövetség meggyőződvén arról, hogy a mértékletességi társulatok formái közt legeredményesebb a tisztán vallási alapon nyugvó mértékletességi társulat, mely a lelkipásztor erkölcsi és buzgalmi eszközeinek felhasználását lehetővé teszi, a Keresztény Mértékletesség Társulatának tagsági könyvecskéjét ezennel közrebocsátja annál is inkább, mert az abban foglalt elmélkedések és kül bátran megélhetnénk, sőt ellenkezőleg ugy tapasztaljuk, hogy ezen érző-szervek nélkül durva anyaggá válnék az emberi test. Qui bene distinguit, bene docet; ki jól tudja a dolgok közt a különbséget felállítani, csak az taníthat helyesen. Nem az ébrenlétről, hanem az alvásról akarok megemlékezni, amikor ezen fényűzési cikkeket tényleg nélkülözzük ; nélkülözzük szükségszerűen, hogy az ébrenlétben a különböző életmüvelet alkalmával felhasznált élenyt (oxigén) helyrepótolhassuk. Első fényűzési cikk. mit az ember alvás közben félretesz: a látás. Ki nem tapasztalta már önök közül, hogy erős nyomás nehezedik az álmosság alkalmával a szempillákra; a szemgolyó lomhán, mereven szegződik egy vagy más tárgyra; végre megszűnvén a szemhártyára gyakorolt mindenféle inger, a pillák bezárultával a szemideg is nyugalomra tér. Ezzel a művelettel a »kis-világ« háztartásában jelentékeny fordulat állott elő, mert most megtakarítható lesz az az éleny, mit a látó-szerv működése közben ébrenlétkor felemésztett. Az első megtakarítás ideje tehát ezzel beköszönt. Ezt figyelmen kivül hagyni nem szabad. A második fényűzési cikk a hallás, melynek nincsenek ugyan elzáró készülékei, de amely az alvás alatt mégis szögre lesz akasztva, mint hajdanta a »bihari pontok,« mint fölösleges élenypazarló szerszám. Hogy valótlant nem állítottam, azt önök maguk is tapasztalhatták, valahányszor az enyémhez hasonló unalmas felolvasás vagy érdektelen előadáson voltak jelen, amelyen aztán szerencsésen sikerült is álomra hajtani fejüket. Tapasztalhatták ilyenkor, hogy a szemideg elírnák a társulat megalakításában is segédszerül szolgálhatnak. 3. Helyesnek látja, ha a megyei felügyelő egy, vagy két buzgó társat véve maga mellé, más-más községben vállalkozik arra, hogy egy, vagy inkább több napi ájtatosság keretében a társulatot megalakítsa. Erre a Főpásztor engedélyét egyszer és mindenkorra, a helyi lelkipásztor engedelmét pedig esetrői-esetre kikéri, illetőleg annak hathatós segítségére siet. 4. A megyei felügyelő összegyűjti évenként a felügyelete alatt álló társulatok kimutatását s azt a Katholikus Szövetségnek megküldi. Az orsz. kimutatás buzdításul fog szolgálni a további tevékenységre. Budapest, 1905. október 20. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége. A vakokról. Hazánk tizenhatezernél jóval több világtalanja tétlen tespedésben él a társadalom terhére, megmenteni őket önmaguknak mindezideig csak elenyésző csekély mértékben lehetett. Az alföldön, viszonyítva Magyarország egyéb részeihez, aránytalanul nagy számban vannak a vakok. A trachoma és az újszülöttek ragályos szembetegsége (blennorhoea neonatorum) óriási módon sújtja ép azon néposztályt, mely tudatlansága folytán a szembajokkal szemben vagy közönnyel viselkedik, vagy egyáltalán mitsem követhet el. A mindinkább terjedő baj enyhítésére a legutóbbi időben Szegeden vakok intézete létesült, hogy a szerencsétlenek kezéből kivegye a koldusbotot, kimentse a romlasztó tespedésből, a bennük szunnyadó képességeket öntudatra ébresztve, kenyérkeresetre tanítsa őket. A vakok szegedi intézete kitűzött humanisztikus célját megvalósítani azonban nem képes, szűk anyagi erejéhez viszonyítva csak igen korlátolt számban veheti fel a jelentkezőket. Néhány lelkes emberbarát buzgólkodása folytán 34 világtalant részesít a kiképzés áldásaiban, mig a többi 4000 sorssujtott vak csüggedéssel, reménnyel várja ma is felvételét. Országosan folyik érdekükben a gyűjtés, de nem azzal az eredménnyel, amint ezen pártfogásra méltó ügy valójában megkívánná. A részvétlenségnek, mely a vakok szomorú helyzetének hathatós felkarolását annyira megnehezíti, egyik főoka az, hogy a nagyközönség nem ismeri azokat az eredményeket, melyeket a vakok intézeteiben elérnek. Mint minden emberi lényben, a vakban is produktív erő van, elég gyakran tehetség is rejlik. Elvész azonban ezen emberi erő és kihasználatlan marad a képesség, ha akarat és öntevékenység fel nem ébresztetik benne, állapotát még inkább súlyosbítja azután, hogy elhagyatva mindenkitől, a folytonos tétlenségben éreznie kell még azt a hunyta után a halló érzék egy ideig még működésben van. Azt is tapasztalhatták, hogy a felolvasó asztalról elröppent nagyhangú frázisok miatt támadt léghullámok verdesik ugyan még a fülkagylókat, de elvégre is semmi sem lévén állandó a nap alatt, ezek is véget érnek; a hanghullámok által támadt kellemes vagy kellemetlen ütések hozzá hamar zavartabbak lesznek; lassankint lomha morajjá változnak; lépésről-lépésre távolodni érezzük tőlünk a hangforrást; végre bedugulnak reánk nézve. Ez a második megtakarítási mód. Ügyesebb ez a luxus adónál, mellyel a mi államférfiaink a háztartás zavarait foltozgatni törekszenek. Nyomban a két fényűzési cikk szögreakasztása után érezzük a jóakaró szomszéd kellemes oldalbalökéseit, melyeket más körülmények között a képes-fél még kegyelmesebb érintésével honorálnánk, most azonban nem érzékenykedünk. Ha valaki a tyúkszemünkre hág, nem jajdulunk fel olyan hangosan; ha valaki garambolt rögtönöz, nem küldjük hozzá segédeinket; ha barátunk figyelemből orrunkat felfricskázza, nem bosszankodunk. Szóval az idegességnek vége ; a krakéler szelíddé; az anyós ártalmatlanná; a gardedám avagy a gardemissen veszélytelenné válik. Lefokozódik tehát a tapintási érzék is anélkül, hogy a szervezetben valami lényeges hiba esnék. Oka ennek az, hogy a harmadik fényűzési cikk is a »bihari pontok« sorsára jutott. Mikor e három érző-szerv megbénult, a szaglás és izlés szerveinek túlkapásait megfékezni nem nehéz dolog, mert tudva van önök előtt is, hogyha alvásra hajtottuk a fejünket, még a széngáz kellemetlen bűzét sem érezzük s alvás