ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-12-17 / 51. szám

X. évfolyam. Esztergom, 1905, december 17. 51. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Meghívó. A vármegyei szövetkezelt ellenzék központi bizottsága f. évi december hó 17-ón délután 5 órakor Esztergomban, a »Magyar Király«-ban értekezletet tart. Fölkéretnek a bizottság tagjai, hogy az értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Hasonlókép fölkéretnek a törvényhatósági bizottságnak a szövetkezett ellenzékhez tartozó tagjai, hogy f. hó 21-én reggel 9 órakor, a vármegyei közgyűlést megelőzőleg, ugyanott megjelenni szíveskedjenek. A szövetkezett ellenzék elnöksége. Az általános szavazati jog. Esztergom, dec. 16. (d) A közelmúlt napok politikai eseményei között nagy fontosságot nyert ez a kérdés, mert az ország vezető politikusainak egy része az általános szavazati jog sürgős megoldásában vélte fellelni a kibontakozás kulcsát. Ezeket látva, el lehetünk készülve most már arra, miszerint legközelebb döntő csatát vívnak azok az ellentétes áramlatok és felfogások, melyek e kérdést külön és külön.nézeteik alapján állítják fel. Nem térve ki arra, hogy a néppárt alakulása óta hangoztatja s programmjába vette a választási rendszer reformálását, konstatálnunk kell, hogy azok, kik a szavazási jog AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Keresztény munkások toborzója. Igaz szó és igaz mondás: Keresztény a magyar munkás! Szeretjük a mesterségünk: Legyen érte emberségünk! Éljen a keresztes zászló, » Éljen a hazai Magyar munkás nem hazátlan, Árvasága nem anyátlan, A hazája édes anyja, Csak - igazság, az nem apja! — Éljen a keresztes zászló, Éljen a haza! Meg van irva a keresztben: Testvér legyen minden ember, Az igazság mindenkié ! Pogány, ki azt máskép hivé. Éljen a keresztes zászló, Éljen a haza! A keresztet eldugiák mind, — Kenyérszegő mostoháink, Azért sótlan a kenyerünk, Bár cserepes a tenyerünk! Éljen a keresztes zászló, Éljen a hazai Nem bánijuk mi soha másét, Mindenkinek a magáét! Alapító: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. általánosságát hangoztatják és azok, kik annak csupán kiterjesztése mellett vannak: tökéletesen egyet akarnak. Elveik dologilag teljesen megegyeznek, mert még a nemzet nyilt ellenségeiként jelentkező s eddig keblünkön melengetett szociáldemokrácia sem ért az ©általánossága alatt abszolút általános jogokat, mert hisz ha igy volna, akkor a hülyék, az örültek, sőt még a fegyencek is küldenének képviselőt a parlamentbe. Mindkét felfogásban megvan a garancia az iránt, hogy a reformmal a szavazók száma megkétszereződik, vagyis a jog általánosabb lesz, mint eddig volt. Egészen közömbös az, hogy mily cimen kapja meg az eddig kiszorult elem a jogot, a fö, hogy a nemzet létét ne kockáztassa. Enélkül oktalanság volna a nagy tömeg politikai éretienségét felszabadítani, mert könnyen a nemzetközi vörös demokratáknak tulajdonítaná a győzelmét s annak érdekeit szolgálván, a nemzeti törekvéseket ép ugy megbénítaná a parlamentben — akkor már törvényes jogai alapján, — mint ahogy most terrorizál az utcán. De sőt a parlament nemzeti jellegét veszítené el és ezzel az alkotmány alapjai rendülnének meg. Alkotmányunk ezeréves fájának gyökereit a nemzetközi elvek folyton élesített baltája egyenkint vágná el s ha kidől a fa: porba hull annak büszke koronája is. A kérdés megoldásánál tehát a társadalmi és nemzeti egyensúlyt kell szem előtt tartani. Az uj jogot a magyar nemzeti parlament és a magyar király adja meg a magyar népnek. A jog Magyarországon csak magyar, tehát nemzeti lehet és nem pedig nemzetközi. De munkának s a munkásnak Lep yen jussa ugy, mint másnak. Éljen a keresztes zászló, ÉJjen a haza! Jogot kérünk, törvényt kérünk, Megszolgáljuk jogos bérünk. A munkásbér égbe kiált, Ha. csorbítják földi jogát. Éljen a keresztes zászló, Éljen a haza! Munka tartja a világot: A munkának igazságot! Isten adta jogunk hozzá: Ki az, aki elkobozná?! Éljen a keresztes zászló, Éljen a haza! lígyetértés, sok kitartás, — Becsület az összetartás! A kereszttől el nem térünk, Hazafiság, amit kérünk! Éljen a keresztes zászló, Éljen a haza! . Pannon. Az alvás élettana. Karkecz Lajostól. (Vége.) Látom az Önök szemeiből, hogy kíváncsiak s tudni óhajtják már ezek után, hogy alkotmányunk épségben tartása mellett miben^ kell feltétlenül engedelmeskedni ész-fejedelem O Fenségének ? Szerkesztőség: Szentgyörgymező 9. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér, hová az előfizetések küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv kön; vkereskedósében. Általánosan és egyenlően részesüljön minden ember ebben a jogban —• aki erre megérett s aki alkotmányos jogát gyakorolni tudja önállóan és minden befolyástól menteni — de első és legfőbb követelmény, hogy az illető nyiltan és őszintén a szent István koronájával uralt Magyarország m

polgárának vallja magát. A parlament alkotmányunk legerősebb tornya s ha mi ezt most a népképviselet kiterjesztésével még jobban akarjuk biztosítani, ugy az alapozáshoz nem használhatunk idegen, megbízhatatlan, sőt ellenséges elemet. Ezt figyelembe kell venni a koronának is! A nagyhatalmi állást jobban biztosítja egy nemzeti alkotmányban és ősi tradíciókban erősen egységes nemzet, mint egy kozmopolita, önös érdekekért versengő gyülekezet, melyet a haza röge nem köt le s melynek igy ez a föld nem is adhat arra való erőt. Meg lehetünk róla győződve, hogy a mostani törvénytelen kormány — ha ugyan kormánynak lehet mondani azt, ami a rendet felforgatja — csupán taktikából foglalta magának le az utcát azért, hogy ezt ellene a koalició fel ne használhassa. Ebben a táborszernagyi politika remekelt, mert elejét vette annak, hogy ellene az utca demonstrálhasson. A szobák demonstrációját nem látja ugy a pártatlan szemlélő sem, mint a bevert kirakatokat s ahof minden nemzeti ügyet legelőször is ugy az utcára vittek, mint Magyarországon, ott az ilyen fogás könnyen megtéveszti, vagy sakkba szorítja a legkörmönfontabb politikust is. Erre számítottak Fehérváryék s mivel a legalsób népréteget, szóval az utcát, az általános és egyenlő Látom, hogy szeretnék tudni, mit küszöböljenek ki háztartásukból ? Mik ezek a fényűzési cikkek ? Talán a klakk, frakk, lakk ? . . . Nem. Talán a bársony-mellény vagy a pepitanadrág? . . . Nem. Talán a szivarokban nem szabad a specialitások után epekedni ? Talán elég volna, ha portorikónk, wekerlénk vagy britanikánk volna ? Talán túllépjük a határt, ha regalitást, regalia médiát, perfectos, predilectos, regalia chirá-t, imperiales-t vagy conchas-t eregetünk múlékony füstbe? . . . Nem. Talán a bambusznád is megfelelne annak, hogy a korzón legyen mivel hadonázni a levegősemmibe ? Talán az ébenfa-bot után áhítozni s még hozzá ezüst fogantyus sétapálcát vásárolni nagy fényűzés ? . . . Nem. Talán az ékszer-mániával hagyjunk fel? Talán az urak és nők megelégedhetnének azzal, ha ujjaikon olyan gyürüt viselhetnek, melyekben coral-kő, v. fehér-kő, v. almantin-kő, v. türkisz-kő, v. rubin van ; talán nagy fényűzésre és könnyelműségre mutat az, ha valaki ujjain briiliantinkővel díszített arany-gyürüt hord ? Talán nem egészséges óhaj a családban az, mikor a felnőtt leány vagy anya a férjtől drága karpereceket, brochokat és fülbevalókat kíván ? Talán az urak is túllépik a határt, mikor kettős fedelű valódi svájci remontoir órákat vásárolnak s kerékkötőnek beilleszthető tömör arany-láncokat függesztenek ki a fehér-mellény gomblyukaiban; talán nekik sem volna szabad 14 karátos valódi gyémánttal ékesített kézelő-gombokat használni, hanem megelégedhetnének olyannal is, mit ma egy pár korona ellenében minden helyen vásá-