ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-11-26 / 48. szám

génységével többször, mint hetenként kétszer teljesíttetni. Azt hisszük, a közönségnek ez is elég volna, sőt . . . De azt már — mint ahogy a legutóbbi közgyűlésen tapasztaltuk — sokaljuk, hogy a javaslat szerint emeljék fel 10 koronára ennék a műveletnek az árát. Szerintünk az egész intézményt el kellene törülni. El kellene törülni, mert ha a város dobjának nem is fáj a verés, a közönség füldobja már repedezik a falusi rikácsolás hallatára és nagyon furcsa, mucsai maradiság, ha Ívlámpák alatt dobszóval hirdetik, hogy két liba a tilosba tévedt és a rendőrség által befogatott. A haladás korszakát éljük s minden ember tud olvasni, tehát hirdessük papíron és nyomtatásba az árveréseket és kutyaeltünéseket. Ezt az ügyet egy-egy városhoz illően rendezni kell. Az egész hirdetési rendszert ujjá, városszerűvé kell tenni, hogy az idegenek ne hasonlíthassák Esztergomot KajászóNagy-Birkefalvához. Azonban, hogy félre ne értsük, ezzel még nem az mondva, hogy a hivatalos hirdetéseket is a polgárság házára pikkeljék. Ez sem engedhető meg, mert senki sem köteles megengedni, hogy frissen festett házát akárki, vagy a hatóságok teleragasszák hirdetésekkel. Némely ház ma is ugy néz ki, mint egy hirdetési oszlop. A létező szinek minden árnyalata képviselve van rajta s ha nappal lekaparja a dühöngő háztulajdonos, reggelre még az ablakja is üzletáthelyezéssel van beragasztva. Mint annak idején felemiitettük, van egy ajánlat a városnál, melyet egy helybeli polgár nyújtott be. Tárgyalják ezt az ajánlatot és kötelezzék az illetőt, hogy az általa felállítandó hirdetési oszlopokon, vagy táblákon ingyen ragassza ki a hivatalos hirdetéseket, a tisztelt hirdetőket pedig a háztulajdonosok jelentsék fel ingatlan vagyon rongálása cimén mindég, ha bemaszatolják a meszelt falakat. Vagy pedig a város maga létesítsen hirdető oszlopokat. Ha pedig a modern szellem nem lepné meg ily hirtelen a közgyűlést, egyelőre szavazza meg a 10 koronás dobolást. Igy későbben, de majd csak hirdetési oszlopra kerül a város dobja, mert ritka szép dobszó legyen, mely megér annyit. Pont. HIREK. Krónika. Megjárták a kofák minálunk, Ahogy csak ex-lex-ben lehet! — Beh jó most, hogy e sedre nénik Nem olvasgatnak verseket . . . Máskép e furcsa krónikámért Bizony, kiszednék a hajam És körmeik vasvillájától Alig védhetném meg magam. Ugy történt ... a Rákóczi téren, (Mely kispiacnak uj neve,) Friss, vagy Kis-Ujságban böngészett Egy nénikének sasszeme; »Hoho, — fedezte fel örömmel, — Mindenhol installáció 1 . . .< És e fontos felfedezéssel Támadt egész ribillió. > Bizony fele sem tréfa ennek, Amit az újság mondva mond, — Hiszen igy a tojások kelnek S ezt olcsón adni ki bolond?* Nosza ló'n a tojások párja — Gazdasszonyok! csak két hatos . . . (Ekkép egy rátottának ára — S az erszény végképen lapos !) De mért emelték igy az árat A felujjongó nénikék? Tán csirkehúsra van szükségük A főispánoknak? . . . Fenét! Ellenkezőleg, hogy zápuljon, Romoljon meg minden tojás, Hogy ha jön majd az uj főispán, Diszes legyen a fogadás . . . No, újság mellett pápaszemmel Ilyet kifőzni jól lehet S a honfiúi kofaszivnek Elgondolni is élvezet . . .: >Haj, hogy veszik majd a tojásunk. Amit kérünk, az mind mienk! . . .« Esztergomban — Rákóczi téren Lehet kifőzni csak ilyent. S a jó kofák igy várták, várták Mindeddig a beiktatást, Közben, közben meg gyűjtögették Buzgón a sok friss — záptojást . . . És itt járták meg ő kigyelmék, Ezért búsulnak most nagyon: Mert nálunk nem lesz uj főispán, Bár záptojás van nagy halom . . . Nóta: Azt gondolják ott lenn Budapesten, Hogy a széna nálunk nincsen rendben S ugy szeretjük báró Fejérváryt, Mint Savanyu János — Kurta Sárit! Ne gondolják ott lenn Budapesten, Hogy a széna nálunk nincsen rendben; Még ugy sem szeretjük Fejérváryt, Mint a pestiek a lószalámit! Hans Sachs. * Fővédnökség. A székesfőváros X. kerületéhez tartozó tisztviselőtelepen építendő róm. kath. templom javára alakult »Szt. István Filléregyesület« fő védnökségét Vaszary Kolos biboros hercegprímás fogadta el. * Papszentelés. Hévey Gyula és Koffler József végzett hittanhallgatókat f. hó 24-én szentelte áldozárokká Budapesten a primási palota házi kápolnájában dr. Kohl Medárd püspök. * Dr. Kmety Károly Esztergombán. Dr. Kmety Károly, egyetemi tanár, Esztergom város országgyűlési képviselője ma, vasárnap Esztergomba érkezik. A képviselő a délelőtt folyamán a »Fürdo« szállóban levő lakásán fogadja azokat, kiknek valamelyes ügyük, vagy panaszuk van s abban közbenjárhat, délután pedig a helybeli társasköröket látogatja meg. Dr. Kmety Károly este részt vesz a kath. legényegylet által rendezett Katalin-estélyen. * Főegyházmegyei hirek. Jaross Károly volt fiumei hittanár bars-füssi plébánossá neveztetett ki. — Helyettes plébánosok lettek : Kanyó József Felsőturon, Francsics Nándor Mohorán és Moys Krizosztom Pozsony-Hidegkuton. — Kápláni minőségben áthelyeztettek, illetőleg küldettek : Skvarenina Antal Pobedimbe, Benes Márton Lédecre, Bozsek Péter Nagysurányba, Antalik Libor Szenicre, Lipka Lőrinc Jácra, Ktibina János Hegybányára, Hrdllcska Alajos helyi káplánnak a nagytapolcsányi kórházhoz, Damborszky János Nagytapolcsányba,y^/z<£y.s Béla kisegítőnek Nagyorosziba, Hévey Gyula ujmisés Duna-Szent-Pálra, Klein András ujmisés Nyergesujfalura, Trebiczky Ferenc volt budaujlaki állami gimnáziumi hittanár a tábori papság kötelékébe elbocsáttatván, Fludorovics Zsigmond oki. tanár a budaujlaki állami gimnázium hittanárává neveztetett ki. — Hitoktatói minőségben a székesfővárosba küldettek: Fekete Gyula és Maszárovits István végzett hittanhallgatók. — Varga Dominik József nagyoroszii kisegítő lelkész hivatalától felmentetett. * A Mester és tanitványa. A »Váci Közlöny« irja: Az igazi apostoli buzgóság és mélységes krisztusi alázatosság gyönyörűen szóló tanújelét adta Prohászka Ottokár dr., az uj székesfehérvári püspök úr ő méltósága azon levélben, melyet lovag Csősz Imre dr. főgimnáziumi tanárhoz intézett, ki őt, mint egykori tanítványát, magas kitüntetése alkalmából üdvözölte. Csősz Imre dr. ugyanis három esztendőn keresztül igazgató-tanára volt Prohászka püspöknek a nyitrai főgimnáziumban. A két nagy stilü levelet, amelyben két nagy sziv váltja ki a szeretet és hála érzelmeit, tisztelt olvasóink igaz épülésére ide iktatjuk: Méltóságos és főtisztelendő Püspök Ur! Midőn az ország és világ tájairól jőnek üdvözletek, vajmi szerény az én szavam, mellyel Méltóságodnak, az apostol-utódok diszsorába történt emelése alkalmából, forró kivánatimnak és őszinte érzeteimnek kifejezést adok. — Nem is lehet szándékom növelni Méltóságod messze fénylő dicsőségét; szólok mégis, nehogy hallgatni akarni látszassam én, ki, Istennek hála ! szerencsés valék kiválóságát, immár harminchárom év előtt, az iskola padján megismerhetni. Imává magasztosult érzelemmel kérem azért a kegyelmek Urát, hogy a drága életnek, melyet Méltóságod egészen az egyháznak és hazának szentel, hosszú, még igen hosszú és mind végig szép és tiszta legyen folyása! — Kisérje Isten áldásainak tetőzött bősége és koronázza Méltóságodnak, mint a magyar Sión egyik messze kimagasló őrének s élő oszlopának minden működését! Fogadja, kérem, őszinte nagyrabecsülésemet, fogadja örömben áradozó szivem üdvkivánatainak megújítását, mellyel vagyok Méltóságodnak Vác, 1905. november 6. Dr. Csősz Pure. Nagyságos Uram ! Elfogódva mondok köszönetet; lelkes, meleg üdvözlete szivemhez szólt s fölébresztette emlékeimet, melyek nyitrai éveimre utalnak. — Kettős hálával, fokozott, szerető érzéssel mondok hálás köszönetet Nagyságos Uramnak. — Imádkozzék, kérem, ezentúl is érettem, hogy a sok biztató reményt legalább nemiben valóra válthassam. Csókolom kezeit. Kiváló tisztelettel hálás hive Prohászka Ottokár. Megjegyezzük, hogy Prohászka püspök oly figyelmes volt egykori tanára iránt, hogy levelére azonnal, még 6-án válaszolt. * Adakozás. Rajner Lajos érseki helynök, praelatus kanonok 240 koronát, Blümelhuber Ferenc praelatus kanonok pedig 100 koronát adományozott a bajóthi r. kath. iskola belső berendezésére. * Adományok a népkonyha számára. A december hó 3-án megnyitandó népkonyha részére Schlick István praelatus kanonok 40 koronát, Frey Ferencné urnő pedig 20 koronát voltak kegyesek adományozni. Fogadják a nemes szivü adományozók az egyesület hálás köszönetét. Dr. Fehér Gyula, alelnök. * Az uj főállatorvos. A földmivelésügyi miniszter a vármegyénknél üresedésben volt törvényhatósági állatorvosi állásra Kuszenda János m. kir. főállatorvost nevezte ki. * Tanügyi hirek. Dankő József máriavölgyi kántortanító, Bartha Jenő imelyi, Belányl Andor nagykosztolányi, Bellus Gyula farnadi, Földi József nagymegyeri, Lavicska Ferenc tardosi és László Béla udvardi osztálytanítók állásukban véglegesítettek. — Ambrózy Sándor bernecei, Bognár János szálkai, Holecz Győző vigvári, Mohácsy István bánkeszi, Renye Lénárd csolnoki tanitók fizetés-kiegészítése, ÍCottra Rezső nyergesujfalui, Murecz János ságujfalui, Palotai Sándor helembai, Rácz Imre nagyhindi tanitó és Havasi Ottilia óbarsi tanitónő korpótléka államsegélylyel fedezve lőn. Alapítványok. Stjánszky Antal c. püspök, nagyprépost ő méltósága tízezer korona alapítványt tett le oly célból, hogy kamata a főegyházmegyei oly szegény hitközség segélyezésére fordittassék, amely nagyobb áldozatot hoz az iskola kifejlesztésére. — Csalai Kégly Dezső földbirtokos a tésai róm. kath. iskola fentartására ötszáz korona örökalapitványt tett le. Kinevezés. Pintér Károly apát, aranyosmaróthi lelkészt az egyházhatóság a barsvármegyei tanitói nyugdíjügyi vegyes vizsgáló-bizottság állandó tagjává nevezte ki. Államsegélyek elnaplózása. Ily cimen egy minden tekintetben és sokak által dicsért munkának kötelező megszerzése rendeltetett el az egyházi hatóságok által. Mindezideig azonban a főegyházmegyében is aránylag kevés helyről rendeltetett meg. Szerző ezúttal is felhívja az iskolaszékek elnökeit, hogy a munkát administratio szempontjából is megrendelni szíveskedjenek, mert a napló sokban megkönnyíti az államsegélyek kötelező elszámolását. Megrendelhető Bertalan Vincénél Esztergomban. Ára bekötve a nagyobbiknak 4 korona 60 fillér, a kisebbiknek 3 korona 60 fillér. A récsei iskolaszék túlzó nemzetiségi magatartása miatt Bezák István plébános jelentése alapján fel lett oszlatva és gondnokul Ernyel Lajos, modori alesperes kinevezve. * 25 éves jubileum. Csendesen, amilyen áldásos működése volt, ülte meg f. hó 20-án Rózsa Vitái, főgimnáziumunk jeles tanára áldozárságának 25 éves jubileumát. A huzamos betegségéből szerencsésen felépült ünnepeltet éz alkalomból számos ismerősei üdvözölték. Különös örömmel ragadták meg ez alkalmat tanítványai, hogy lelkes ragaszkodásuknak, hálás szeretetüknek kifejezést adjanak. Versbe fűzték