ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-11-19 / 47. szám

A törvényhatóság ez után a kormány bemutatkozását .megjegyzés nélkül irattárba rendelte helyezni, Vaszary Kolos bibornok hercegprímás névnapi üdvözletét megköszönő leiratát pedig éljenzéssel fogadta. Andrássy János alispán bizalmi kérdésénél a következő határozati javaslatot fogadta el a közgyűlés : Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága méltányolván Andrássy János kir. tanácsos alispán ezen előterjesztésében felhozott okot és a maga részéről is lehetőleg elkerülni óhajtván azt, hogy az alkotmányvédő küzdelemben hazafias meggyőződéséhez képest kifejezett politikai állásfoglalásából ebbeli szándékán túlmenő, személyi vonatkozású következtetések vonassanak le: a kir. tanácsos alispán részéről a törvényhatósági bizottság október 16-iki ülésében fölvetett bizalmi kérdés érdemében, melyet politikai jellegűnek tart, határozni nem kivan, hanem annak kijelentése mellett, hogy azon hosszú idő alatt, melyet az alispán a vármegye szolgálatában töltött, szeplőtlen becsületességével, kiváló szaktudásával és ernyedetlen szorgalmával a vármegye közönségének teljes megelégedését érdemelte ki, a bizalmi kérdés fölött az alispán kérelméhez képest napirendre tér, nyugdíjazási kérelme iránt pedig külön fog határozni. Miről a kir. tanácsos alispán urat ezen határozat közlésével értesiti. A nyugdijkérdésnél pedig határozattá emelték ugyancsak az ellenzék következő indítványát : A vármegye törvényhatósági bizottsága sajnálattal veszi a kir. tanácsos, alispán nyugdíjba lépési szándékának bejelentését s ezt annál inkább sajnálja, mert a nyugdíjazási kérelem okául felhozott politikai ellentét megszüntetése a törvényhatóságnak módjában nem áll. Minthogy pedig másrészt készséggel ismeri el a törvényhatósági bizottság, hogy az alispán hivatali működésének hosszú ideje alatt oly kiváló érdemeket szerzett, melyek részére a vármegye közönségének osztatlan tiszteletét és elismerését biztosítják és szellemi erői teljes épségének birtokában nyugalomba vonulását korainak tüntetik föl: ez oknál fogva az alispán nyugdíjazási kérelmét, bár hosszas közszolgálata után teljesen jogosultnak, mégis ezúttal még időelőttinek és nyugodtabb közállapotok bekövetkeztéig elodázhatónak tartván, azt most érdemileg tárgyalni nem kívánja, hanem részére a kért rendkivüli szabadságidőt mindaddig, mig a politikai fejlemények a jelzett ellentétet megszüntetik, készségesen megadja. Miről a törvényhatóság bizottsága az alispán urat és a vármegye főjegyzőjét jelen határozat közlésével értesiti. A főjegyzőnek jelentéséből, melyben az alkotmányvédő határozatok végrehajtásáról számol be, kitűnik, hogy nagyon kevés községben fizetett a közönség adót s még kevesebbet fogadtak el. Pár ezer koronát tesz ki az összeg. Legtöbb adót szedett és szolgáltatott be a határozat ellenére Benedek József, a mindenkori kormányok támogatásában negyven évet és kortársi arcképcsoportot érdemlő doroghi körjegyző. A törvényhatóság lelkes éljenzéssel fogadta a* nemzet vezéreinek, az üdvözlést megköszönő válaszát, majd magáévá tette Zala vármegyének az országgyűlés folytonos elnapolása elleni feliratát, ellenben Csernoch János dr. hozzászólása után Nagyvárad és Komárom városnak az általános választói jogról szóló feliratát azért nem pártolja, mert ez a kormány intencióit szolgálja s ugy vettetett be a politikai életbe, mint egy bomba, hogy a nemzeti összetartást szétrobbantsa. Mint ahogy Csernoch dr. mondta, alig lesz a törvényhatóság tagjai közt egy is, ki ne pártolná a választói jog kiterjesztésének ügyét akkor — mikor majd tárgyalásának ideje elérkezett. Több vármegyének a nemzeti ellentállás ügyében küldött átiratát a törvényhatóság azzal rendelt az irattárba helyezni, hogy azoknál Esztergom vármegye hozott határozataiban már is többet kivánt. A közgyűlés végével Horváth Bélát csekély számú, hűséges hivei közrefogták, sőt meg is éljenezték. K. A. Gyakorlati példa a gazda-osztály szervezéséhez. 11. A gazda-osztály szervezése feltételezi a szervező vezérben 1. hogy a gazdasági dolgokban bizonyos szakképzéssel bírjon; 2. hogy a gazdaosztály bajai iránt tevékeny részvéttel: munkássággal viselkedjék; 3. hogy a községben vezérszerepet játszó gazdák iránt tapintatos legyen. Az első feltétel megvalósul, ha a szervező apostol részben a fenti cim alatt megjelent első cikkemben névleg felhozott füzeteket áttanulmányozza, részben érintkezésbe lép a »Vármegyei Gazdasági Egyesületekkel,« a »Magyar Gazdaszövetséggel« (Bpest, Baross-utca 10.,) az »Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel« (Bpest, IX. Köztelek,) a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével« (Bpest, V. Alkotmány-utca 31. sz.) stb. Ezen egyesületek és lapjai meg füzetei a szakképzéshez akárkit rövid időn belül bevezetnek. A másik feltétel megvalósul, ha a szervező apostol az »Országos Központi Hitelszövetkezettel« (Bpest, VIII. Barossutca 13.,) a »Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetével (Bpest, V. Géza-u. 2.,) a »Magyar Földhitelintézettel« (Bpest, V. Bálvány-utca 7.,) az »Osztrák-Magyar Bankkai« (Bpest, V. Józseftér 4.) stb. pénzintézetekkel: igy községi hitelszövetkezetekkel is olcsóbb hitelforrások megszerzése végett érintkezésbe lép, hogy igy a kisbirtokosok adósságaikat konvertálják olcsóbb kamatra és földszerzéshez és más gazdasági célok elérésére szükséges pénzhez könnyen és olcsón jussanak. Az adósság és a pénz hiánya ma a gazdaosztály legnagyobb baja. Ez iránt kell ezért érdeklődnie kiváltképen annak, aki a gazda-osztályt szervezi. A harmadik feltétel olyannyira fontos, hogy aki ezt mellőzi, az legfeljebb a község és a gazdaosztály alakját szervezheti, de a gazda-osztály zöme és java nem fog rá hallgatni, nem fogja követni. Ne feledje ezért a szervező, hogy célját csak akkor éri el, ha céljának megszerezte a gazdaosztályból azokat, akik a községben nagy népszerűségnek örülnek; kiknek sok jó barátjuk, szomszédjuk, rokonuk van, akiknek az illető vezérgazdák valósággal fejük, eszük. Ezek azok, akik mindent legjobban és leghamarább felfognak és akik a dolgokat is a néppel legérthetőbben közölhetik. Ha a községben vannak torzsalkodó pártok, ezek vezetőit kell előbb megszerezni és őket meggyőzni, hogy oly nagyok a gazdasági bajok és oly szükséges ezeken segíteni, hogy a gazdaszövetség szervezésénél mindnyájuknak közre kell működni: mert ez a szövetség az akar lenni, ami volt a vízözön alkalmával Noé bárkája. Mikor igy jár a szervező, munkája eredménnyel fog járni. Miután a gazda-szövetség alapitója utcák szerint tartott előértekezleteket és ezeken feljegyezte a szövetségbe belépő tagokat, bejelenti a szolgabírónak, hogy vasárnap, vagy ünnepnap az iskolában, vagy a városházán »N. községi kath. gazda-szövetség« alakuló közgyűlése lesz. Az alakuló közgyűlést legjobb a délutáni isteni-tisztelet után helyezni. Az alakuló közgyűlés idejét templomban is ki kell hirdetni: hisz »kath.« előszó van a szövetség nevében is és többékevésbbé a kath. hitközséget van hivatva némileg magába olvasztani. A közgyűlésen megjelennek a már edddig jelentkezett tagok; de mások is : igy nők is; bár nincs szólásjoguk azoknak, akik nem tagok. Az alakuló közgyűlésen az alapitó vezér beszédet tart a gazdaosztályhoz, amelyben a szövetség alapszabályaiban foglalt célokról röviden és népszerűen, lehetőleg példázatokban beszél. Igy: a földbérlőszövetkezetekről, a községben létesíthető fogyasztási-, hitel-, magtár-, tej-, bores állatértékesitő szövetkezetekről, méhészetről, selyemtenyésztésről, kertészetről, biztosító-szövetkezetekről, baromfi- és tojásértékesitő szövetkezetekről stb. Ezeket mind lehetne létesiteni egymásután, de ahhoz kell legelőször a gazdák tömörülése ; egyenkint nem képesek erre, de szövetkezve elég erősek lesznek e promramm megtestesitésére. Figyelmeztetni kell a gazdagokat, hogy amint a templom orgonájának számos sipja összhangba hozva Istennek és embereknek kedves énekek kisérésére alkalmas: ugy majd a község kath. gazdaszövetsége, ezen társadalmi orgona, ahol minden gazda egy-egy sipot helyettesit, alkalmas lesz először megismertetni a tagokat a gazdaszövetség céljával, azután pedig alkalmassá fogja tenni a tagokat, hogy az ő szavuk és óhajuk a szervezés terén, községi és országos társadalmi téren mesze elhallatszék és meg is hallgattassék, visszhangra találjon. Azután az egyesület céljait egyenkint kifejti. Erre újra felhívja a jelenlevőket a belépésre és a belépetteket buzdítja a bennmaradáshoz. Különben az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet vezetnek, amelyben el van sorolva: ki a közgyűlés elnöke, jegyzője, kik a jegyzőkönyv hitelesitői stb. A gazdaszövetség alakuló közgyűlésén csak a következő tisztviselők választassanak meg: elnök, helyettes elnök, jegyző, (titkár), szövetségi pénztáros és a számvizsgáló bizottságba 2 tag. A választmányt ne válassza a közgyűlés, de mondja ki a közgyűlés, hogy N. községnek minden utcája egyenkint három-három tagot saját kebeléből válasszon meg választmányi tagnak. A tisztikart valamennyi tag választja, a választmányt minden utca külön-külön; igy sokkal erösebb a szervezet. E választmánny megválasztását későbbié lehet halasztani; a legközelebbi nyilvános gyűlésen a megválasztottakat jegyzőkönyvbe iktatják. Az alapszabályokat a »Magyar Gazdaszövetseg« öt példányban ingyen megküldi. Ezekbe csak azt irjuk 7-ik oldalon, mennyi az évi tagdij; 13-ik oldalon, hány tagból fog állani a választmány ; 14-ik oldalon, hány tagu a számvizsgáló bizottság; 19-ik oldalon, föloszlás esetén a szövetség vagyona felett az utolsó közgyűlés határoz, (tehát áthúzandó: »a vármegyei gazdasági egyesületnek adandó át«) és első oldalon a szövetség cime irandó. Az alakuló közgyűlés után a gazdaszövetség jóváhagyása iránt a földmivelésügyi minisztériumhoz egy kérvényt irunk (1 koronás bélyeggel), amelyet a szolgabírónak átadunk a szükséges mellékletekkel, hogy ez a vármegyei alispánhoz és ez a minisztériumhoz küldje. Mellékelni kell hozzá 4 drb. alapszabályt és 4 eredeti közgyűlési jegyzőkönyvet. Ugy a közgyűlési jegyzőkönyveket, mint az alapszabályokat az alakuló közgyűlés elnöke, jegyzője, és két hitelesítője irja alá. A kérvényen kivül semmiféle irat fel nem bélyegzendő. Ha a jóváhagyás késlekednék, sürgessük meg a »Magyar Gazdaszövetseg« segítségével; mert a jóváhagyás késése ezen alapszabályoknál csakis külső okon alapszik, (pl. a szolgabiróság nál, vagy az alispánnál hevernek) ugyanis a földmivelésügyi minisztérium ezen alapszabályt feltétlenül jóváhagyja. Amig az alapszabály jóváhagyva nincs, a szövetség nem működik, az idő legfeljebb a kölcsönös buzdítás és uj tagok szerzésére fordítható. Talán kissé sok fáradsággal is jár az ilyen szövetség megalakítása; de a szeretet könnyen végez. Hisz csak egyszer van ily alapítás, utána már könnyebb minden; mert van erős alap, a melyen, mint a vasút a két sínen, ugy a szövetség is biztos pályán halad. A gazdaszövetségnek is van két sinje : az egyik tagjainak lelki boldogságát, a másik pedig anyagi boldogságát munkálja. — A további munkára: a szövetség működésére máskor térünk. Hermann József. Vasárnapi levél. — Ütik a zsidókat. — Régi mese ez. Régen is történt, hogy a falusi magyar ember a fővárosba tévedt és megcsodálta a magas házak fölött össze-vissza húzott sok drótot. Eleinte azt gondolta, miszerint az eget drótozták meg, hogy rá ne szakadjon arra a bűnös városra, melyben minden olyan drága. Ebbeli véleményét azonban a komája oszlatta el, ki már világot is látott és igy magyarázta az ördöngös csudát, hogy megértesse: — Ez az amit telegrófnak fiinak, ez akár milyen messzire elviszi az hangot. Gondoljon kigyelmed egy olyan ménkű nagy macskát, a kinek a feje otthon van Bagoson, a farka meg itt van a város közepén. Teszem, ha most már én rálépnék itt a macska farkára, hát az Bagoson nyivákóna . . . A csudálkozó ember még mindég- nem értette. — Hát ha én meg a fejére lépnék a falunkban ? •— Akkor meg itt rugdalózna a hátsó lábával. Ez a mese jutott eszembe nekem most, hogy az oroszországi zsidóüldözést olvasom a magyar sajtóban. A zsidóság is olyan, mint a példázó óriási macskája. Ráfekszik ez is a földgömbre és lám, hogy most Oroszországban bajba szorult, mind az