ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-11-12 / 46. szám

Itt a lutheránizmus. Ha nem is tényleges áttérésben, de felfogásban. S ez kérem sokat jelent. Világosabb lesz ebben a kérdésben a hitélet, a vallás helyzete, ha bevonjuk ide a kath. papságot. A kerületi papság felfogása e dologról az őszi korona egyik határozatában nyer kifejezést. Hivatalos volt, mindenki nyilatkozott. A gyűlés Bieliczky Jusztin, leszétei plébános indítványára egyhangúlag szigorú állást foglal a túlzó nemzetiségi mozgalommal szemben. Különösen kárhoztatja a »Kat. Nov.« irányát, mely a katholicizmus cégére alatt a legtulzóbb nemzetiségi programmot hirdeti s a népet a hazafias papság ellen izgatja. Itt a nyilt összetűzés a nemzetiségi felfogás s a hitélet között. A »Kat. Nov.« nem veszi azt észre, hogy mikor a hazafias katholikus papokat támadja, akkor tulajdonképen a hitéletet támadja ? »Gyülöld papodat s légy jó, vallásos ember !« A nép filozófiája összeroskad ilyen elvek alatt. Van annak is módja, hogy mikép tárgyaljuk a pap hibáit, ha a hazafias érzés tényleg valami főben járó bűn volna. Ezt lehet megtenni oly lapokban, melyek a nép kezébe nem kerülnek. Szidni a tanitót vagy szülőt a gyermek jelenlétében már csak nem pedagógia. Különösen nem népnek való pedagógia. S különben legtöbb támadása egész érthetetlen. Vegyük a lapjukban meghurcolt leszétei plébánost. O, ki egész életét a nép javának szentelte, ki nagy áldozatokkal négy egyletet létesített falujában s azokat vezeti is, kinek egészségét épen ez a munka renditette meg, ugy hogy most kénytelen volt külföldre menni egészségének helyreállítása végett, ő érdemel támadást ? Egyszer már márciusban támadta e lap, főben járó bűnül róva föl neki, hogy az általa létesített katholikus körben csak a »színtelen« Krestant türi. Most újra neki megy. Miért ? Mert ugyancsak ezen az őszi koronán előterjesztést tett, hogy az egyházmegyei hatóságnak gondoskodni kellene egyöntetű tót-imákról, énekekről stb. ? Hol itt az ultrasovinizmus? Hanem ugy-e mert lerántotta a »Kat. Nov.«-ről a leplet? Különben... néppárti elvei s igazi papi buzgósága megadják neki ebben a kérdésben a helyes katholikus álláspontot. Az bizonyos, hogy a nemzetiségi izgatások s a hitélet és pedig a katholikus hitélet csökkenése összefüggnek egymással. — Vigyázzunk! Legközelebb megint valamit. Közelebbi adatok. Ki a hibás ? Mit tegyünk ? Vágmenti. Nyilt levél az esztergomi papnövendékek magyar egyházirodalmi iskolájához. Okt. 21-iki kelettel a fentnevezett iskolától az alábbi tartalmú levél jött kezeimhez: Mélyen Tisztelt Uram! Iskolánk , . . elhatározta, hogy ez évet a szocializmus tanulmányozásának szenteli; és felkéri a szociális téren működő lelkész urakat, hogy (az iskola költségén) egy rendkivüli gyűlés keretén belül (csütörtöki nap) a szövetkezeti és társulati életet, szervezését és vezetését megismertetni szíveskedjenek. . . . Főtisztelendőségedet (is) bátorkodom megkérni, mert tudom, hogy a szövetkezeti és társulati élet terén bőséges tapasztalatot gyűjtött. Tisztelettel kérem Főtisztelendőségedet, ne vesse meg alázatos kérésemet, de kegyeskedjék Esztergomba fáradni és a szövetkezetek és egyletek alakítása, szervezése és vezetése körül szerzett gazdag tapasztalatait Iskolánkkal megismertetni. Nagyon szépen kérem a Főtisztelendő urat, szíveskedjék értesíteni, hogy mikorra várjuk örvendetes érkezését. Nagyon hálásak leszünk, ha óhajunkat teljesíteni méltóztatik. Ügyünket, mely a szociális élet előbbre vitelét célozza, szives jóindulatába ajánlva, maradok stb. ... N. N., a M. E. I. I. elnöke. Ezen levelet azért közlöm e helyen, hogy lássa a főmegye minden papja, különösen pedig a szociális apostolok, hogy nemcsak más egyházmegyék papnövendékei, de főegyházmegyénk ifjú levitái is megfogadták, hogy a szemináriumban nemcsak az elmélettel akarnak foglalkozni, hanem az élettel, a társadalommal is. De viszont siessen mindenki akár hivatottan, akár hívatlanul az önkéntes szociális gárda útját egyengetni. Ha valahol, ugy a szocializmus ezerféle »izmus« végezetü osztályaiban ugyanis szükségesek a vezetők, elvileg és gyakorlatilag a világban működő mesterek. A társadalom testén annyi élősdi rágódik, hogy szinte a sok élősdi miatt alig tud az ember levegőhöz jutni; és igy van ez nemcsak egy-egy emberrel, de az egyedekből álló társadalommal is. A sok társadalmi baj, szeretetlenség, igazságtalanság, a társadalmat Krisztus fac-similijévé tette. Aki egoizmusának világából kilép és Krisztus szellemével nézi és e szellemben bírálja a társadalmat, az a társadalomban az üldözött, megrabolt, kicsúfolt, megrágalmazott, megostoroztatott, tövissel megkoronázott, halálos ágyát vállán a Kálváriára vivő Jézust látja. A társadalom ellenségei egész eltorzították a társadalmat és sokan eszeveszettségükben a társadalmat ugy fel szeretnék forgatni, hogy itt kő kövön ne maradjon. Ez őrjöngök szeretnék a társadalmat előbb megölni és azután romjaiból feltámasztani. Ez áramlattal szembe kell szállnunk és a papságnak is a szociális tevékenység mezejére kell lépnie immár, mert reá Jézus nemcsak szentséges testét, de mysticus testét is bizta. Amint a nap az égboltozatról nemcsak vasárnap világit és melegít, ugy a papság is necsak vasárnap egy pár órán át világítson, de a hétköznapokon is. Keresse fel a társadalmat hétköznapi munkájában, akkor a társadalmi bajok szülte egyiptomi zűrzavar rövid időn belül eloszlanak és a sok társadalmi élősdi ugy futna, mint a patkányok világosság közeledtekor. Nem megölni és felforgatni kell a társadalmat, de megvédeni az élősdik ellen, gondozni az ezerféle bajnak megfelelő ezerféle szociális intézményekkel: »omnia restaurare in Christo.« Aki ez uj korszellemet nem érti, nem követi: az menjen remeteségbe, tetesse magát múzeumba. Az a szenvedő társadalmat nem ismeri. Ha a társadalmat hagyjuk továbbra is szétzülleni, akkor nem »egy akol s egy pasztor« lesz a világ, hanem a rablók, uzsorások, zsarnokok, a szegények elnyomóinak vára. A keresztény szocializmus kibontotta zászlaját: szeretettel akarja az ellentéteket kiegyenlíteni, a sebeket akarja orvosolni, a bajokat számos és mindenféle irányú szociális intézményekkel ellensúlyozni és igy lassan az uj társadalmat kialakítani Krisztus igazi titokzatos testévé, ahol mindenki édes testvér lesz és nem fog éhen halni ezer számra az istenfélő szegény és ahol mindenki olyan viszonyban fog élni, mint egy test tagjai. El kell jönnie az »unum ovile és unus pastor« korának és ez lesz az az uj társadalom, amelynek éltető vére lesz Krisztus szelleme ; amelynek fegyvere lesz : igazság és szeretet; •amelyben az egyed élni-halni fog az egészért és az egész az egyedért. Nagy az anyag, amelyet elméletileg meg kell ismerniök; nehéz a küzdelem, amelyet a gyakorlatban kell majd vivniok; — de reméljük, hogy a társadalmi átalakulásokban a kereszt mindig győzni fog ! Kelt Selmecbányán. Hermann József. HIREK. Krónika az amateur kiállitásról. Belecsaptam húrjaimba, Zengjen tőlük bérc, völgy, róna, Hallja szómat München, Paris, Flórenc. Nápoly, ősi Bóma; Hol csak eszme szembeszállott És megküzdött az anyaggal . . . Nincs köztetek egy város sem, Mely kiállna Esztergommal! Nem hiába nagy a hire, Nagy zsenik is vannak benne; Mellettük még jó Murilló S Báfael is szégyenkedne . . . Ne mondjátok, hogy nem voltam A Kaszinó nagy termében, Ezért szól fenn, — látatlanban, Hangos nótám, véleményem. Voltam benne, láttam, láttam . . . Hogy mit? —- el is mondom sorra. Egy jó ráncos anyókában Báismertem — Esztergomra . . . Kopottabb lesz az orcája, Mennél több az éve száma, Mig mellette szépül, épül Piruló kis unokája. . . . Egy sarokban meg mit láttam ? Száguldott egy nagy süldő nyul; Biztos — Tisza, ki megrettent A honmentők programmjátul! Nem messze egy Herkules küzd, Tágul, feszül izmos karja: Igy bánunk el a némettel, Ha itt lesz a küzdés napja . . . És ha győzünk s jő az ünnep, Üt az első szabad óra, Úgy zeng ajkunk, mint egy képen Az angyalok légiója! . . . Tekingetek jobbra, balra, Sok hiányzik, mit nem látok: Hogy néznének ki egy képen A haladó főispánok? . . . Schwarzgelb rokkba', osztrák copfba; Kirendelő oklevéllel! — Hogy betöltné ez a termet Honfilánggal, honfi fénnyel?! S a fény onnét szerteszállna, Báborulna Esztergomra . . . Megbámulná München, Paris, Flórenc, Nápoly, ősi Bóma! Hans Sachs. * Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök üdvözlése. Az esztergomi esperesi kerület papsága f. évi október hó 25-én NyergesÚjfalun tartott őszi gyűléséből dr. Prohászka Ottokárt, székesfehérvári püspökké történt kinevezése alkalmából, mint a kerületnek egykori tagját, igy üdvözölte: »Méltóságos és Főtisztelendő székesfehérvári Püspök Ur! Maga az Üdvözítő mondja: Tétessék a világító szövétnek olyan helyre, amelyről bőségesen terjeszthesse a világosságot. Méltóságod ily világító szövétnek, mely immár a székesfehérvári püspöki trón magaslatáról nemcsak püspöki megyéjében, de mint a magyar püspöki karnak tagja, egész magyar hazánkban fogja terjeszthetni szellemi világosságát, megmutathatja az irányt, mely az egyház hiveit üdvéhez, az ország népét boldogulásához vezeti. Az esztergomi esperesi kerület az, melynek területén világított e szövétnek először, amidőn Méltóságod mint esztergom-belvárosi káplán kezdte meg áldásos működését a lelkipásztorkodás terén. Örvendve konstatálja most az esperesi kerület, hogy grémiumában kezdve fényes pályafutását lőn méltó fokozatban részesévé ama nagy méltóságra, melyre a Szentlélek kegyelme Méltóságodat most emelte. E kerületnek minden tagja örömtelt szivvel gratulál Méltóságodnak e magas kitüntetéséhez, óhajtva, hogy amit oly magasztos lelki elvekkel itt szerény körben kezdett, azt most a püspöki trón magaslatán diadalmasan sokáig folytathassa. Midőn az esperesi kerület legőszintébb érzelmeit Méltóságodnak becses tudomására hozni bátorkodik, kéri, tartsa meg továbbra is a . kerület magas kegyeiben. Kelt ,stb. Némethy Lajos, esztergom-kerületi esperes.« Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök igy válaszolt: Főtisztelendő Esperes Ur! Lelkes üdvözletét, melylyel az esztergomi esperesi kerület nevében kineveztetésem alkalmából megtisztelt, nagy köszönettel vettem és érte őszinte szívből mondok hálát. Az elvek közösségén kivül sugallta e lelkes szózatot bizonyára az a jóindulat is, melyet irántam, mint régi jó ismerősük és bajtársuk iránt szivükben mindig ápoltak s most is kifejezésre hoztak. Szívből viszonzom ez érzelmeket; Sirolin ÄÄSS#SS&tS tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut ÍS?" lábbadozóknál influenza után ajánltatik. úgymint 2 Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg- alanti eéggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL, (Svájc). I