ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-10-01 / 40. szám

és az összes kerületi papságon kivül Budapestről, Nánáról és Esztergomból érkeztek, kik szeretettel ünnepelték a jubiláló lelkipásztort. * Még mindig a bajóthi jegyző. A bajóthi iskola katholikus, vagy állami jellege körül folyó háborúskodás végét járja. A miniszter ez évi 13400. szám alatt a kir. tanfelügyelő előterjesztésére kimondotta az iskola katholikus jellegét; a köz­igazgatási bizottság 1210. szám alatt ugyancsak az évben kötelezte a községet, hogy a katholikus iskolának eddig kijárultatott segélyt fizesse ezen­túl is. A község katholikus népe fáradságot nem kiméivé, plébánosával az élén mégis kivitte, hogy az ok nélkül nyakára zúdult állami iskolát lerázza a községről. Fáradságukat siker koronázta, de az ottani jegyző még nem hagyott fel untig való okvetlenkedéseivel s tovább bolygatja ezen kérdést, kíméletlen, sajátos modorával és a kezében levő hi­vatalos eszközökkel. A napokban ugyanis többek előtt s igy Vanek János, Sinkó János, Birkés Ferenc ottani lakosok előtt a kath. iskola visszaállítása miatt kifakadt s teljesen rávalló módon ilyetén ruc­cant ki világrengető haragjában: Ezt csak a pap csi­nálta; a papok csábítják és bolonditják a népet, de hiszen 10 év után már nem lesznek ilyen csodák. A jegyző ur nyilván abban a hiszemben él, hogy Kristófi ur után már ő következik s ha miniszter lesz, minden katholikus papot, aki az iskoláját védi, lámpavasra huzat. No de közbe más is lehet még miniszter vagy főispán, aki a jegyző urat is meggyőzi arról, miszerint a jegyző urak okosab­ban teszik, ha szorgosan végzik a község dolgát, de a katholikus papokat nem kell okvetlen fel­apritaniok. A jegyző ur legújabb »hőstette«, hogy a felettes hatósága által kimondott községi hozzá­járulást, illetve a kath. iskola községi segélyét megtagadta. A bajóthiak most e miatt küldött­ségileg jártak a megye alispánjánál és a királyi tanfelügyelőnél. A küldöttség még felkereste dr. Csernoch Jánost és dr. Fehér Gyulát is ez ügyben, kik tudvalevőleg agilis harcosai a kath. iskolának. * A párkányi képviselők ülése. A vár­megye a községi képviselő-testület legutóbbi határozatát elvetette és felhívta egyben, hogy a Milch házat a szolgabiróság céljaira teljesen át­alakítva adja át, vagy pedig mondja ki, hogy nem kívánja az áthelyezést. A gyűlésen a szolga­biróság is képviselve volt dr. Szilárd Béla szemé­lyében. A képviselő-testület aztán figyelmen kivül hagyva a muzslai épületek siralmas állapotát és a renoválás már-már elhalaszthatlan voltát, amire egyébként a szolgabíró elégszer figyelmeztetett: az ügyet mégis elodázta továbbra. Mellette, de ellene se határozott, fentartotta abbeli határozatát: hogy a muzslai ingatlanért a Milch-féle házat 15,000 K.-val átadja. * Bánya-per. Mivel a tokodi bányákat el­öntötte a viz, a bányatársulat beszüntette a köz­ségnek járó évi dij fizetését. Emiatt a község vádat emelt, de az esztergomi járásbiróság a köve­telőket elutasította. Erre a komáromi kir. törvény­székhez felebbeztek, azonban ez is sikertelen maradt, mert a törvényszék az I. bírósági Ítéletet hely­benhagyta. * Megbüntetett, de felmentett galamblövő. A főszékesegyház oszlopainak díszesen faragott fejében tanyát ütöttek a környékbeli galambok és állandóan veszélyeztették a nagy márványkockát és az azokon lépkedők gúnyájának tisztaságát. Ki lőn adva tehát a parancs, hogy a galambokat el kell onnan zavarni. Stéger József főkáptalani bakter a vett parancsot szigorúan végre is akarta hajtani s e célból fegyveres erővel rontott a galambsereg­nek. Elővette régi puskáját s azon hiszemben, hogy az a galamboknak nem árt, földurrantott az osz­lopok tetején turbékoló galambtársaságra. A galambok erre szétrebbentek, de egy véresen bukott le a puskája elsültén csodálkozó galamb­lövő elé. A lövést egyik rendőr is meghallotta és mivel röndnek muszáj lenni, feljelentette Stégért »vadászati kihágás« címén. Szegény Stégért a rendőrség ezen cselekményért 40 koronára meg­büntette. Stéger nem nyugodott bele, mert szerinte igazságtalanul volt büntetve. Felebbezés folytán a megyéhez került a dolog, hol is kimondották, hogy galambokat lőni a város területén, vadászati kihágást nem képez. Stéger igy megszabadult a 40 korona »stróf«-tól s azóta vigan ijesztgeti a galambokat. * A fővárosi polgárság hazafias tüntetése. Aki napilapokat olvas, az tudja, mily alávaló módon használják fel a főváros munkásait a haza elleni tüntetésekre. A Jakabok, lámpavasat, gyujto­gatást és forradalmat hirdetve, de tulaj donképen kirakatfosztogatást és zsebórát elkötő szenvedé­lyeknek hódolva törnek legjobbjaink ellen. Nem­zeti zászlónkat becstelenitik meg, a hazafias ifjú­ságot orvul megbicskázzák és hallatlan vakmerő­séggel törnek a hazafias fogalmak ellen. És mind­ezt Kristófi Jakab és társai kezdeményezték csak azért, hogy Wienből rá mutathassanak az ese­ményekre. »Ime a nép halálra vonszolja a konok koaliciot.« Pedig hát akik a rendetlenséget csinál­ják, nem a nép, hanem a fővárosi csatornák dolog­kerülő söpredéke. Tudvalevő, hogy a magyar főváros hazafias polgársága (s ez a nép! szerk.) most széles arányú nemzeti tüntetéseket szervez. A nagy tüntetések rendezése céljából a budapesti alkotmányvédő polgárok egy nagy bizottságot alakitottak, melybe több neves politikusaink között Zlinszky Istvánt a doroghiak népszerű képviselőjét is beválasztották. A nagyarányú mozgalom első jelensége azon fáklyásmenet, mely okt. 3-án lesz megtartva. Ebben a főváros hazafias polgárain kivül a vidék is részt vehet, sőt kívánatos, hogy a haza alkotmányát védők sorában a közeli váro­sok és falvak polgárai tekintélyes számban legye­nek képviselve. A gyülekezés helye Budapesten d. u. V25 órakor lesz a belvárosi Kigyó-téren és Eskü-uton. E tárgyban különben a következő sorok közlésére kérettünk fel: A Dorogh kerületi hazafias polgársághoz / Hazafias tisztelettel, az idő rövidsége folytán igy a sajtóban kérem fel a választó­kerület tisztelt Polgárait, miszerint október 3-án, a fővárosi alkotmányvédő polgárság által rendezendő nagy nemzeti tüntetésben résztvenni szíveskedjenek. Arról van szó, miszerint megmutassuk az alkotmányt tipró szolgahadnak, miszerint a magyar népet és annak igazságát nem lehet elnyomni sem a kamarilla ármánykodásával, sem a hazátlan, kétes alakok utcai betyárkodásával. Ebből a történeti, nagy eseményből illő, hogy a do­roghi kerület lelkes polgárai is kivegyék ré­szöket s nagy csoportban éltessék a haza alkotmányát s erősítsék azokat, kik a szabad és független Magyarország eszméjéért har­colnak. A viszontlátásra ! Zlinszky István, a doroghi kerület orsz. képviselője. Mint értesülünk, a tüntetésre nemcsak a doroghi kerületből, de Esztergomból és a köböl­kúti kerületből is számosan leutaznak a fővárosba. Esztergom vármegye közönsége tehát ismét im­pozáns módon lesz képviselve a nemzet jogaiért küzdők soraiban. * Uj vasbártyászat és vaskohó Felső­Magyarországon. Felsőmagyarországon magas­olvasztókkal kapcsolatos nagyarányú vasbányászat van alakulóban A termelendő vasanyag szak­emberek állítása szerint valamennyi magyar vasat tetemesen felülmúlja különösen minőségileg, de mennyiségileg is. Az alapitók német tőkét nyer­tek meg a vállalathoz. * Vonat-kisiklás. Mult vasárnap reggelén 5 órakor egy tehervonat volt indulóban Kürtről Köbölkút felé. A vonat alig jutott ki az állo­másból, az éber őr megállásra intette a vonat­vezetőt. A baj abban állott, hogy a vonat 1 /3-ad­része táján a megindulás után ketté szakadt s minthogy a kürti állomás az ott emelkedő domb­nak gerincét képezi, az elszakadt rész eleinte lassan, később gyorsabban folytatta útját a moz­dony után, amely már akkor megállott. Az igy elkerülhetetlen karambol épen a kettős hid fölött következett be s oly vehemens volt, hogy a mozgó részből 7 kocsi menten lezuhant a mélységbe, kettő meg a pályatesten fordult ki útjából. A le­zuhanó részen egy fékező volt s mig a kocsik izzé-porrá zúzódtak, a fékezőnek egy kis homlok­horzsoláson kivül egyéb baja nem történt. * Helyreigazitás. Legutóbbi lapszámunk­ban csévi tudósítónk révén közöltük, hogy Urbanics István a szentléleki templomban a magyar nyelvű istentisztelet alatt gyalázó szavakkal illette az állam nyelvét. Urbanits István tegnap megjelent szerkesztőségünkben s elmondta, hogy ő talpig becsületes ember s nem tűrheti, hogy rá ilyesmit fogjanak az újságok. O sohasem izgatott a ma­gyar nyelv ellen s hogy mily nagyon becsülik, felhozta, miszerint Szentléleken biró is volt. A gyalázó szavakat, úgymond, Gyurkovics Károly mondta s ő mint tanu volt beidézve az ügyben. Utána nézve a szolgabiróságnál ezen ügynek, tapasztaltuk, hogy Urbanitsnak igaza van, tehát kötelességünknek tartottuk a becsületét kereső derék atyafit igy rehabilitálni. Ezzel tartozunk Urbanitsnak a megvádolásáért, magunknak pedig okulásul szolgál. És arra kérjük levelezőinket, hogy ily kényes kérdésekben a nevekre nagy súlyt fektessenek, mert igy nem esik meg, hogy valakit ártatlanul bántsunk. Ezek után pedig a nap rendesen kel és nyugszik . . . * Gyújtó villám. Köbölkúton mult szerdán este 8—9 óra tájban rettentő zivatar dühöngött. A lesújtó villámok szakadatlan láncolata rémesen világította be az éjszakát s reszkettetett meg em­bert-állatot. Fákba, telegráf póznákba több helyütt lecsapott a villám, Szedres-pusztán (Köbölkút mellett, azonban gyújtott is. A villám itt Stein bérlőnek istállójába csapott, amely egyszerre lángba borult s az abban épen az napon elhelye­zett 45 darab tinója szénné égett. Az égő istállót csak egy vékony vályog tűzfal választotta el á cselédlaktól, melynek fedele is, lakói is minden bajtól menten maradtak. * Árva fiúk mint iparos tanoncok. A m. kir. belügyminiszter, az iparfejlesztés érdekében szükségesnek tartja, hogy minél több ifjú képez­tessék ki iparossá; minthogy azonban az iparos pályára kevés szülő adja gyermekét, 41401. sz. rendeletével felhívja az összes árvaszékeket, hogy a közgyámok utján hassanak oda, hogy az árva fiúk iparos tanoncokul helyeztessenek el. * Elvi döntés. A kereskedelemügyi minisz­térium egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy bármely fűszer- és vegyeskereskedőnek bőrök elárusitására külön iparigazolványra van szüksége. Ezt a határozatot a minisztérium azért hozta, mert egy alispán egy vegyeskereskedőt arra akart kötelezni, hogy fűszerüzletéből a bőröket távolítsa el és külön kamarában helyezze el. A minisztérium ennek az elárusitását az üzletben megengedi, de a bőrök elárusitásához iparigazolványt kér. * János vitéz cimü színdarabnak ez évben megérjük három századik előadását. Hát ilyen a csinált reklám eredménye — Budapesten. Ver­senyre ezzel a famózus színdarabbal csak egy léphet. Ez, az a pompás, valódi chinai thea, mely kapható Wilfinger atya küldeményéből csakis Brutsy Gyula kereskedésében Esztergomban. Ára 1 kiló 16 korona, Vs kiló 8 korona. 1 deka 20 fillér. * A matróz halála. Nagy terhet, sokat érő gabonát szállított a »Haiadas« nevű gőzös, mely a napokban a Dunán Esztergom alatt horgonyt vetett. A horgonyozás közben valami igazítani való akadt a kormánylapát körül s a hajó leg­ügyesebb matróza, a törökországi születésű Svet Mihály kúszott oda, de vesztére. Belebukott a habokba s dacára, hogy kitűnő úszónak ismerték és már fuldoklót is mentett meg, nyomtalanul eltűnt Holttestét körözik. Svet szerencsétlen ha­lálát valószínűleg az okozta, hogy felmerülvén a vízből, fejét a hajóba ütötte s igy eszméletét vesztve fúlt meg. * „Korona" szálloda. A város ezen leg­szebb pontján épült szálloda elegánsan berende­zett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe JJ^JJJUM. Már a ré § iek sejtettek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. Az igazi okot azonban csak a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumot fedeztek fel. Hazánkban ezen csodás elem ed- | A IUI AM ni |/p<vppfíi/í 7 kp n találtatott s igy érthető a vele elérhető meglepő gyógyeredmény. Már dig egyedül a Schmidthauer-féle lUlVIttMUI ftöOCl U VIZUCII félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá elkövéredés, szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszét­küidés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.

Next

/
Thumbnails
Contents