ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-10-01 / 40. szám

— Az idei katholikus nagygyűlés. Az idei katholikus nagygyűlés buzgó és lelkes szervezőit bátrak vagyunk egy szerintünk nagyon lényeges formahibára figyelmeztetni. Az összes fölhívások, a miket eddig ez ügyben az ország katholikusaihoz intéztek, a nagygyűlés szervezőinek aláírása nélkül jelentek meg. Minden felhívás alatt csakis a »katholikus szövetseg« szerepel. Ez azonban nézetünk szerint nem elegendő. Németországban, Ausztriában szokásban van s eddig nálunk is szokásban volt, hogy e felhívásokat a katholikus társadalmi tevékenység vezérférfiai írták alá. A katholikus ügy körül érdemeket szerzett vezérférfiak neveinek olvasása buzditólag hatott a katholikus közönségre s akárhányan voltak, a kik e nagy nevek hatása alatt iratkoztak be és jelentek meg a nagygyűlésen. Hogy miért maradtak el a diszes nevek az idén, el sem tudjuk képzelni! Hisz maguk e nevek zászló voltak, amely körül gyülekezett a kath. közönség. A nagygyűlés sikerének egyik biztositékát abban látjuk, ha nagy íérfiaink el nem rejtik fényes neveiket a katholikus szövetségnek bár diszes vékája alá, hanem nyíltan, neveik alatt szólítják és gyűjtik a katholikus közönséget. És ha már a siker előzetes méltatásának kérdésénél tartunk, megjegyezzük, hogy felette óhajtandónak tartjuk, ha főpásztoraink egyike vagy másika is jegyezné a fölhívást, vagy azt legalább egyházmegyei körleveleiben közölné, a mi tudtunkkal, ez ideig szintén meg nem történt. De mindezekkel most már nagyon is kellene sietni. HIREK. Krónika. Kis betűim, katonáim, álljatok csak sorba! Ti véletek megyek harcba, Krónikát dalolva. Fürge tollam sercegése harci harsonátok S mint a zápor dől hangjából a villamos átok . . . Hej, mért is nem voltam én a dübörgő vad felleg, Amidőn a vörös hordák véreinkre mentek I Ontottam vón

1 villámokat az elborult égből, — Jobban sújtott volna az is a hon szégyenétől . . . Szegény hazám, tudom, te is sokszor keseregtél, Amért ilyen fattyúhajtást le nem nyesegettél . . . Nincs közöttük csak egy szál is, aki hived volna: Idegen szél hozta hozzád az ily gombát sorba! Hanem szemem elsötétül ilyen ripőkségre! . . . Hát nincs kéz már Budapesten, hogy a gazt kitépje? Megengedi a magyar szem szerteszét a honba, Hogy hazánknak fővárosát ily had rontsa-bontsa? Hová lett nagy Árpád vére, ha nincs arra ökle, Hogy az álnok kigyó fejét pozdorjává törje? . . . Ki ne mondjuk, ki ne merjük, hogy mi tőlük félünk S ha nem kap az ily had jogot, boldogan nem élünk! . . . Jog kell nékik? ... A mi jogunk? . . »Joga a magyarnakI . . . Azoknak, akik mivelünk egyet nem akarnak? . . . Annak leg ven joga nálunk, ki esztelen szóra Kezét teszi szentségtörőn azon lobogóra, Amely mellett ősapáink a halálba mentek? . . . Nem forr vérünk hallatára ily cselekedetnek? . . . Hirdetnünk kell, hogy a hordák emberek se voltak, Hanem vörös fajzatai a tüzes pokolnak! Nem is jogért, koncért küzdtek és küzdenek nálunk, Nohát ahhoz mi csakugyan jó gusztust csinálunk! Talán a sok nyelvtárs urnák az volt a rossz tette, Hogy azt a sok néki adott maszlagot bevette? . . . Attól ment el ugy az eszük, attól lettek bátrak? Habár a jó vezér urak meg is retiráltak! Szüret van most mindenfelé, hegy-völgy telve dallal . . . Talán ők is szüretelni akartak nagy garral! Azt hitték, ha néhány magyart beszoritnak présbe, Rögtön meglesz a választó-jog mustja is érte . . . Pedig vallom, hogy a sok hős »öntudatos« tévedt; Lám a must még nem is csorgott, már is ecetté lett. Csakhogy attól nem a magyar jutott be a pácba, Hanem a sok vad vörösnek lett kisebb a — szája! Látom, látom Jakab szomszéd, fintorgatod orcád, Mert bolond már ki ezentúl is vonzódik hozzád. Tönkre megy már lassan, tönkre, az egész jó üzlet, Mindenféle kotyvalékod a pokolba ú'zhedd . . . És ha magad nem találod sehol helyed nálunk, Valahol egy ócska, rongyos batyut csak találunk . . . Fújogasd oszt

1 bájos hangú furulyádat szépen, Hogy megszánjon a mennykő a bholdoghabb ojévhben! Im, izzasztó nagy munkámban csaknem elfeledtem, Hogy emberül dolgozott az én kis regimentem! Kis betűim, katonáim, álljatok csak sorba; Ugy fújjunk le . . . trombitálva . . . szaporán dobolva! Hans Sachs. * Ünnepélyes istentiszteletek. Szerdán, folyó hó 4-én, Őfelsége I. Ferenc József apostoli királyunk névünnepén d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz a helybeli főszékesegyházban, melyet fényes segédlet mellett Maszlaghy Ferenc praelatus-kanonok fog mondani. •— Vasárnap, folyó hó 8-án Magyarok Nagyasszonya ünnepén az ünnepi szent misét ugyancsak 9 órakor Vezinger Károly praelatus-kanonok tartja. *• Adomány. Ő Eminenciája a biboros hercegprímás az épülő bajóthi kath. iskolára tett 2000 koronányi adományát most megújította. Igy már eddig is 4000 koronával könnyíti az iskolaépítő kath. község terhét. * Személyi hir. Viola Imre székesfővárosi tanácsos tegnap rokonai látogatására Esztergomba érkezett. * Nagylelkű adomány. Csernoch János dr. praelatus-kanonok s országos képviselő ismét fényes tanújelét adta nemes áldozatkészségének, a melyet már oly sokszor volt alkalma tapasztalni a szakolcai kerületnek. Ugyanis —• mint értesülünk — 1000 koronát küldött a szakolczai újonnan felépített kath. szövetkezeti ház költségeink fedezésére, melynek ünnepélyes megáldása ma, október i-én megy végbe. * Főegyházmegyei hirek. Prazúovszky Antal ujvároskai plébánossá neveztetett ki. — Helyettes plébánosok lettek : Jankovits István Semptén és Sándorfi Ede Verbócon. — Kápláni minőségben áthelyeztettek : dr. Zsiska Pál Vágszerdahelyre, Hrdlicska Alajos Nagytapolcsányba, Ochaba Pál Pudmericre és Cservenka Kálmán Verebélyre. —• Deutsch Ferenc nyug. áldozár f. évi szeptember hó 25-én életének 32., áldozárságának 8. évében az Urban elhunyt. * Október 6. A nemzet nagy vértanúinak emlékünnepén, mint minden évben, ugy az idén is rekviem lesz a belvárosi kegyúri templomban. A gyászistentiszteletre a hatóságokat és egyesületeket is meghívják. * Polgármesterek kongresszusa. Pancsován szept. 12-én és a következő napokon tartották meg a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei rendes évi Összejövetelüket. Felkérték az államot, hogy ama teendők ellátásáért, amelyeket az állam helyett látnak el a városok, megfelelő rekompenzációban részesüljenek. A jövő évi kongresszus Kassán lesz. * Tanügyi hirek. Köröskényi Lajos nagysápi, Ottinger Antal szeredi és Walter György egeghi kántortanítók; Bárczi László gyaraki, Bohula István óbarsi, Bognár János szálkai, Csicsay István alsónyárasdi, Danihel István székelyfalvai, Tapolcsányi Leó Elemér nagymányai, Plcchlo Árpád saígói, Ronye Lénárd csolnoki, Szkalka Lajos tardoskeddi, Uhereczky Géza verebélyi, Veszély Imre vadkerti osztálytanítók; Gaszner Matild rohrbachi és Pokorny Mária felsőlegéndi tanítónők állásukban véglegesittettek. — Szimony Teréz rimóczi tanitónő betegség miatt szabadságoltatván, helyettesül Krein Rezső hivatott meg. * Felirat a vezérlő-bizottsághoz. Azon elkeseredett hangulatot, mely Esztergom polgárságának szivét a nemzet vezéreinek visszautasítása miatt eltölti, mi sem jellemzi jobban, mint azon felirat, melyet a közönség Kossuth Ferenchez, mint a vezérlő bizottság elnökéhez intézett. A memorandum csak egyszerű papíron van irva, de jelentős és a nép felháborodását élénken színezve a következőleg szól: »Nagyságos Kossuth Ferenc országgyűlési képviselő urnák, mint a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottsága elnökének Budapesten. A parlamenti többségnek vezérlő férfiaival a bécsi Hoíburgban lefolyt úgynevezett kihallgatás nemcsak a békés kibontakozásra irányuló minden reményt oszlatta el, de ugy érdemileg, mint forma tekintetében oly arcul ütése a nemzeti önérzetnek, mely a haza minden polgárának — és pedig pártkülönbség nélkül •— arcába kergeti a szégyenpirt. Ez eljárással szemben Esztergom város polgárai azzal a sürgős és határozott kérelemmel fordulnak a magyar parlament többségéhez, illetve az azt képviselő vezérlő-bizottsághoz, hogy miután a békés kibontakozás iránti hajlandóságát a maga részéről az eddigiekkel már elég világosan dokumentálta, a magyar parlament és a magyar nemzet méltóságát és függetlenségét olyképp óvja meg a további megaláztatástól, hogy többé semmiféle meghívásnak, vagy idézésnek nem engedve, Bécsben tárgyalásokat ne folytassoni« Ezt a feliratot dr. Kmety Károly orsz.-gy. képviselő tiszteletére egybegyűlt közönség és még számos ellenzéki érzelmű polgár irta alá. A körülbelül 300 aláírással ilyformán ellátott iratot Kmety Károly dr. nyújtotta át Kossuth Ferencnek, mint a vezérlő-bizottság elnökének, ki is azt a bizottság elé terjesztette. Az esztergomiak ezen ténye uj és kezdeményező levén, az egész országban követésre talált. Az ország vezető politikusaira a mostani válságban rendkivül jó hatással volt ezen felirat. A felirat felolvasásakor egyik hírneves politikusunk így szólt: »Bizhatunk a sikerben, mert a nemzet velünk van.« Érdekes, hogy ezen memorandumot a helybeli szabadelvű párt egyik legoszloposabb volt tagja fogalmazta és ő indította meg e mozgalmat is. Dr. Horn Károly dicséretes ötlete ez. * Zivatar és villámcsapás. Mult hó 26-án az éjjeli órákban Esztergomot sem kímélte meg' az a nagy vihar, mely az egész ország fölött átvonult. A vihar kárt is tett a szőlőkben és a gyakori villámcsapások megrongálták a villamos és telefon vezetékeket. Egy villámcsapás a város kellő közepén egyik villamos oszlopot tönkretette, s az ügyeletes telepfelügyelő lélekjelenlétének köszönhető, hogy nagyobb baj nem történt. A világítást szolgáltató áramot elzárták az első villámcsapás után, mely a város területén jelentkezett. A postahivatal telefon- és távirda-gépeiben is zavart okozott a nagy vihar. * Uj főegyházmegyei ügyész. Az üresedésben volt főegyházmegyei ügyészi állásra a hercegprímás dr. Helc Antalt nevezte ki. * A esavargőzös szünetel. Helyi kis hajónk a »Kövesd« tegnap, szombaton beszüntette járatait. Az utolsó menet szombat este 8 órakor volt Kovácspatakhoz. A kis hajót a tulajdonos társaság a télen át javíttatni fogja, hogy a tavaszi idényre ismét rendelkezésre álljon. * Közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete október hó 5-én délután 4 órakor közgyűlést tart. * A vízivárosi felső-nőnevelő Mária-kongregációja mult vasárnap tartotta tisztújító választását az intézetből kikerült működő tagok meleg érdeklődése mellett. Felügyelő elnöknő lett Mattyasóvszky Marianna. Asszisztensek: Reviczky Erzsike s Bleszl Margit. Tanácsosok: Mattyasóvszky Olga, Magtirányi Edith, Szalkay Rafaella, Vajda Ilonka, Brutsy Ilonka, Écsy Gizella: Titkár és jegyző: Szegedy Jolán. A jelöltek vezetője: Stróbentz Józsa.. Olvasók: Bleszl Erzsike s Büttner Irma. Pénztárosok : Vayand Ilonka s Karácsonyi Aranka. • Zászlótartó : Niedermann Berti. Könyvtáros : Fray Anna. Sekrestyés: Szenes Livia. Választás után az uj felügyelő elnöknő érzelemtől meghatott beszédben mondott köszönetet s ígéretet tett a buzgó közreműködésre. Hogy pedig a vidéki tagok is tájékozva legyenek, a közös szent áldozás idejéről egész tanévre megállapították a napot, amelyek a következők: 1905-ben okt. 10., nov. 4., dec. 7. 1906-ban jan. 14., febr. 2., márc. 9., ápr. 8., máj. 1., jun. 13., jul. 2., aug. 15., szept. 8. Ezt különben a gyűlés határozata szerint imakönyvben hordozható nyomtatásban is meg fogják a tagok kapni. * Pályázati hirdetés. A párkányi róm. kath. iskolaszék egy eltávozás folytán megüresedett tanítónői állásra pályázatot hirdet. A választás október hó 8-án lesz. * Megüresedett tanári szék. Az iskolaév elején választották meg Nagy Józsefet, a helybeli reáliskolához a magyar és német tanárának. Azonban a nevezett jobb állást kapott és természetesen nálunk beadta lemondását. Igy tehát a magyarnémet tanszék ismét üres. * Hármas ünnep Ebeden. Szeptember hó 25-én fényes ünnepségeknek volt színhelye Ebed. Fehér Ferenc plébánosságának 30 éves jubileumát tartotta. A jubiláns plébános az öröm napot jócselekedettel feledhetetlenné tette. A temető régi, rozoga kápolnája helyébe uj,diszes kápolnát építtetett. Midőn a kápolna karcsú tornyában megszólal a kis harang, ha egy lakóval több lesz a csendes kertben — hirdeti az Úr dicsőségét .... és a plébános háláját, Isten nagy kegyelméért. A kápolnát Koperniczky Ferenc esperes-plébános szentelte be, fényes papi segédlettel. Ezen funkció után ünnepélyes szent misét mondott. A szószékben Miskovitz Endre káplán emlékezett meg lelkes szent beszéddel a plébános érdemeiről. Ez volt a nap második ünnepe, mely után következett a szokásos őszi papi gyűlés. A plébános vendégei Koperniczky és Zlattnyánszky esperesek