ESZTERGOM X. évfolyam 1905
1905-09-10 / 37. szám
menekülni akart a dogmák, holt tételek és a skolasztikus tudományok világából. Bántotta szemét a hamis világosság, mely a papi iskola ablakain beözönlött. A megismerés és a valódi tudás után vágyott és ebben a középkorias környezetben íitélte a Giordano Brúnók minden szenvedését. Irt több levelet az apjának, hogy vegye ki a szemináriumból. Az apja Auerbach Antal nevü nyugalmazott főerdész, aki Budapesten, Visegrádiutca 56. számú házban lakik, vallásos öreg ember, a leghatározottabban ellenezte ( fiának kívánságát. Két fia volt, mind a kettőt papnak szánta. Az egyik azonban megszökött a szülői háztól és szinésznek csapott fel. A másik fiát azonban kényszeritette a papi pályára. A tragikus eset sok részletét még titokzatos homály fedi. Annyit tudunk, hogy tegnapelőtt késő éjjel keresztül vetette magát a szeminárium kőkeritésén, futva sietett a pályaudvarra s ma délelőtt már Budapesten kóborolt, stb. stb.« E »Nana«-históriát már most tessék összehasonlítani a tényállással. Auerbach János, A. Antal szegény nyug. erdőkerülő fia a mult tanévben az esztergomi kisszeminárium 5. osztályú gimnazista növendék volt; még csak 15 évet mult gyerek s nem 18 éves fiatalember. A skolasztikus tudományokhoz még csak nem is szagolt, annál kevésbbé ült ezen iskolák padjain, hanem az esztergomi gimnáziuba járt. A szabadságra való vágyódásában senki sem akadályozta meg, mert hisz elég nagy a világ, senki sem hivta ide! Ami pedig a Giordano Brunó-féle szenvedéseket, értsd a szemináriumban való ingyen eltartást, illeti, abból évenkint sok száz szegény szülő kérne. És tényleg akadnak lelketlen szülők, akik, bár gyermeküknek semmi kedvük, csakhogy olcsóbb legyen a nevelés, beadják valamelyik szemináriumba. Azonban egy gimnazista kispapnak négy év alatt száz alkalma is van a kilépésre s az elöljárók, mihelyt észreveszik, hogy valaki nem önszántából jött, rögtön kiküldik. Egy helyett jön száz is a sok »szenvedés« miatt, melyet itt ki kell állniok! A zsurnalista-gyerkőcök tehát a szülők oktalanságáról és szivtelenségéről szőhettek volna refleksziókat, minden más, badar beszéd tárgytalan. Ami végül a kőkerítésen való átszökést illeti, az meg nem történhetett, mert először kőkerítés az esztergomi szeminárium körül nincs is, másodszor, mert a nevezett gimnazista tanuló június hóban hazament vakációzni s szeptember 3-án, a bejövetel rendes napján nem is jelent meg, tehát az intézet kötelékéből kilépettnek tekintendő. * Bars-Verebély kettős ünnepe. Szept. hó 3-án d. u. 5 órai vonattal érkezett Verebélyre Karácsonyi Sándor országgyűlési képviselő, hogy választói előtt a haza állását leirja. A vasúti állomáson Verebély község elöljárósága, a város élén Aha község elöljárósága, a templom-téren : »Kolos-teren« pedig Lulicsek esperes-plébános üdvözölték Karácsonyi Sándort. A képviselő buzdította a választókat kitartásra, felséges jó királyunk iránti szeretetre. A nép még soha sem fogadott Verebélyen oly szívélyesen, lelkesedéssel, impozánsan országgyűlési képviselőt, mint Karácsonyi Sándort. Minden vezetés, kirendelés stb. nélkül, nem úgy, amint az a boldogult szabadelvű képviselők korában divatban volt. Karácsonyi Sándor hálásan és érzékenyen megköszönte a nép leírhatatlan ragaszkodását és tisztelettel párosult szeretetét. A nép szemében e fogadtatás egy nagy ünnep-számba ment. Hasonló ünnepélyes hálát tanusitott a verebélyi nép Hermann József volt s.-lelkésze iránt szept. i-én. Ezen jelenleg Selmecbányái s.-lelkész volt az, aki a verebélyieket oly módon szervezte, hogy ez többé vezetésre alig szorul. A szövetkezetek úgy összetartják most a népet, akárcsak a méhkasban lévő méneket összetartja királynőjük. A verebélyi nép mindezért távozó káplánját egy arany- és ezüst-anyagú, művészi kivitelű feszülettel ajándékozta meg, amelyen e körirat olvasható: »Verebélyi gazdaszövetkezet szeretete emlékéül Hermann Józsefnek fáradhatlan tevékenységeért.« A szövetkezeti apostol utolsó miséjén az egész község aprajanagyja ünneplő ruhában jelent meg. * Búcsújárás Máriazellbe. Tegnap szombaton az éjjeli wieni hajóval mintegy 500 búcsújáró indult Máriazellbe. A búcsúsok lelki vezetője Foltin János bajóthi plébános. Elindulás előtt a búcsúsok a belvárosi templomban litánián voltak s onnan este égő gyertyákkal a bazilika előtti uj Mária szoborhoz vonultak. A szobor előtt buzgólkodtak, majd ősmagyar Mária-énekeket hangoztatva, elindultak nagy útjukra. A búcsújárás világi rendezője Kaizer József, ki régi kipróbált tisztességével intézi a zarándokok ügyeit. * Kiégett a városi legelő. Az idei óriási szárazság a városi közlegelőt teljesen felperzselte. A szarvasmarha nem talál azon egy szál zöld füvecskét sem, mert úgy néz ki a hatalmas terület, mintha felgyújtották volna. A város gazdaközönsége most kérelmet intézett a városhoz, hogy alkalmas legelőt jelöljön ki, mert a marhaállománya tönkre megy. A város tanácsa méltányolván e kérelem alapos okát, a városi szénatermő rétnek egy részét engedte át a legeltetésre. * Az ellenőrzési szemlék elmaradnak. A honvédügynök rendeletet bocsátott ki, mely szerint utasítja a hatóságokat, hogy az ellenőrzési szemléket ne tartsa, meg. A tiszti jelentkezések azonban szerinte kötelezők. Érdekes kis rendelet! Magyarország törvényhatóságai megtagadnak adót és katonát s ekkor valaki, hogy legyen értelme a szereplésének, elrendeli, hogy nem kell ellenőrizni a hadköteleseket. Mi már a savanyú szőlőről is hallottunk valami mesét . . . * Apró vonások a vörös gyűlésről. A nemzetközi szocik esztergomi »gyűléséről« ezer jóizű dolgot mesélnek, s valóban nincs az a mesteri toll, mely történeti hűséggel tudná színezni a felsülés humoros oldalait. Itt van p. o. néhány jelenet : Két apostol. A vörösek menetével jött egy nagyon öreg ember, ki egyike a tizenkét apostolnak, kik a főszékesegyházban lábmosást, ruhát és pénzt szoktak kapni nagycsütörtökön. Az apostol nagyon be volt pálinkázva s ordítva kenyeret és titkos választást követelt a népnek. Mellén pedig egy vörös kokárda. Meglátja ezt egy másik apostol, aki pedig józan és hazafi volt. Odarohan a társához s lekapja róla a vörös pántlikát. — No hallja! — hát maga még apostol akar lenni, és a demokrásokkal van. Szégyellje magát apostol létére. A megszégyenített apostol mentegetőzött, hogy őt úgy vonszolták be egy korcsmába s ott sok pálinkát és egy kis darab pántlikát kapott s ezért mit sem kell neki csinálni csak kiabálni, hogy : éljen a titkos választási jog és hogy le a csuhásokkal. A hazafias apostol azonban nem fogadta el a mentséget, hanem oda szólt: — Maga ne jöjjön többé a tisztességes apostolok k"özé. Magának majd a fejét mossuk meg, nem a lábát. Az öntudatosak. Az sem utolsó dolog, hogy midőn a gyűlést a hatóság feloszlatta, a nemzetközi kiküldöttek egy hektoliter bort csapoltattak meg a borászati kertben. A kertajtónál két munkás állt, kiknek a vezetők szigorúan meghagyták, hogy csak is •»öntudatos munkásokat engedjenek a csaphoz.« De mert az egyenjogúsítok között is van protekció, sokan becsúsztak oda mások is. Igy került be oda egy szegény ember, kit bent megfogott egy vezér: — Mit keres itt ? Maga » öntudatos « ? — Kérem én még józan vagyok, —• hebegte a megijedt ember. — Nem azt kérdem, de hogy »öntudatos«-e ? — Nem öntudatos, mert ő is fütyült a. gyűlésen, f —- szólt bele egy másik kolompos. — Úgy! — fütyült ? No hát coki! Vissza ! Itt csak öntudatosak kapnak. A szegény szomjas ember pedig kiment lassan, de vissza nézett az össze-vissza orditó és szitkozódó részeg vörösökre és magában mormogta : — Hogy lehessek én olyan »öntudatos« mint ők, mikor nem adnak egy korty bort sem ? A sajtó és az ajtó. Egy kis riporter akart mindenáron a szocik által okupált Borcsarnokba jutni, de az őrtálló »öntudat« visszalökte. A kis hírész felfortyant: — Kérem hisz én hirlapiró vagyok, és épen maguk beszélnek a szabadsajtóról, akik visszalökdösik az embert ? — Nekem mindegy! — felelt az öntudatos és aztán megigazítván vörös nyakkendőjét, még foghegyről odaszólt: — Hiába áll itt, nekünk a sajtó szabad, de magának az ajtó nem szabad. A kis riporter pedig a rossz vicctől még talán most is szalad. * A tutaj OS halála. Szegény tutajos ember volt Aíravecz János. Ott született a trencsénmegyei bérces-völgyes Rakován ezelőtt 56 évvel. És ekkor tutajosnak született, mely foglalkozást űzte is, mig most egyszerre kihullott a kezéből az evező lapát s ő maga pedig beletemetkezett a Duna habjaiba. Meghalt. Mert ugy történt, hogy három tutajt vezényelt Komáromból Nyergesujfalura. A tutajfák a báró Popper cégtől az esztergom-szászvári kőszénbánya részvénytársaság nyergesujfalu sí telepére voltak szánva s ezeken volt Mravecz parancsnok. De rosszul vezényelt, mert mikor már a célnál volt, neki ment tutajával a Nyergesujtalu előtt horgonyzó egyik vízimalomnak. A tutaja erre elkezdett forogni az utána következők pedig hegyébe mentek s a vezértutaj fele szétment, mint ahogy szét megy az oldott kéve. Szegény Mraveez még elkiáltotta magát »Pozor !« aztán, hogy a lába alatt szétvált a sok fenyőszál, belemerült a vizi halálba. Nem is találták meg. A társai nagy nehezen kikötöttek, aztán megnyugodtak, hogy a Mravecz nincs köztük. A kis trencsénmegyei faluban pedig várják a tutajost. A kis szalmafödeles házikóban még most nyugodtan főzik a krumpli levest és számítanak rá, hogy lesz majd birkahús is, csak az öreg jöjjön haza. Bizonnyal hoz haza pénzt sokat! Talán tiz forintot is! . . . Pedig a Mravecz már nincs, és hiába várják haza . . . * Bezárt iskolák. Annavölgyön és Csolnokon. a járványos hökhurut, Sárisápon pedig a hasihagymáz fellépése miatt a hatóság bezáratta az iskolákat. * Egészségügy a megyében. Folyó évi augusztus hó H-ik felében következő fertőző kórok fordultak elő a vármegye területén: Roncsoló toroklob : Esztergom, Lábatlan és Kernenden. — Hökhurut: Esztergom, Csolnok, Sárisáp, Bajna, Dágh, Táth, Párkány, Kőhidgyarmat és Kétyen. — Vörheny: Tokod, Dorogh, Táth, Dömös és Párkányban. — Hasihagymáz. Esztergom, Sárisáp, Nagysáp, Tokod, Csév, Kural, Bart, Kernend, Bény, Ebed és Muzslán. * „Korona 4 * szálloda. A város ezen legszebb pontján épült szálloda elegánsan berendezett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előkelően berendezett kávéházban a világhírű Schätzféle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szolgáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. Fagylalt és jeges-kávé. Irodalom és művészet. Ifjúsági szentbeszédek. I. kötet, ára 5 kor. Irta: Acsay Ferenc. Kapható Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Az irodalom terén fáradhatlan győri főgimnázium igazgató, Acsay Ferenc, uj művel gazdagította tekintélyes műveinek számát. Kiváló előszeretettel műveli ujabban a műfajok királyát, a művészetek művészetét. Bossuet nagybecsű fordítása után, eredeti beszédeinek I. kötetét adta ki. A 74 beszéd a középiskolai ifjúság felső osztályainak van szánva. Ervei, példái, idézetei nagyrészt a felső osztályok fizikai-, történelmi és irodalomtörténeti ismereteiből vannak merítve s ez által igazán a hallgatóság ismeretkörében mozognak. Az első 40 beszéd az apologetikus igazságokat tárgyalja, a többi 34 Jézus személyével foglalkozik szebbnél-szebb vonatkozással az ifjúság életére (»Jézus és a munka,« »Jézus és a tudomány,« »Jézus és a jellem« stb.) A munkán mindenütt meglátszik a filozofius és a stiliszta. Csak a lélek halhatatlanságának kérdésénél sántikál a filozófia. »Amint látjuk, a bölcseleti tudomány nem bir nekünk e nehéz kérdésre választ adni, nem is fog soha.« Szerző művét előszavában Majláth Gusztáv K. gr. erdélyi püspöknek ajánlja, ki egész életét az itjuságnak s ezzel Magyarország újjászületésének szentelte.« Telefon. K. S. K. Az elsőből azt vesszük ki, hogy találkozik ott jobb is. Azokból kérünk. — P. L. Jövő számra maradt. Főszerkesztő: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Felelős szerkesztő: DVIHALLY GÉZA. Csemege-szőlő különféle chasselas- és más nemes fajokból kapható az Esztergomi Gazdasági Egyesület telepéről, beszállítva kilónként 40 fillér.
