ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-09-03 / 36. szám

— Ámde e város sokban Utoléri Norinberget; Itt is úgy, mint minálunk — A telt kancsó ürest kerget . . . Itt is úgy, mint minálunk — A »lumen« megszámlálhatlan: Ugy terem cikk, poéma, Mint bók egy-egy kis trafikban. S ha botló lábam a sok Görbe utcát járja sorra, Olyan jó gondolni a Szegény, sötét — középkorra . . . Ámbár itt nem botlik meg Senki sem a nagy sötétbe: A villany ha leszolgált. — Silbakol a holdnak fénye . . . Azután van pénz bőven, Meglelik a városkassza; Hiszen a külforgalmat Kevés, ami megakasztja! . . . Szó. mi szó. — Esztergomot Nem cserélem Norinberggel; Kínálgat-, csalogathat Sváb csaplárné habzó serrel. Nem hajtok semmiféle Mézes mázos Ígéretre S épen nem reflektálok Egy választó kerületre . . . Itten csak — régi módon — Mérrrn buzgón a verslábat És aki látni óhajt, Rendőrt szidni meg-megláthat. Bár nem úgy, mint régenten, — Amidőn sült német voltam, — A rendőr ha kergetett. Nagy hős módján — elloholtam . . . . . . Ejny • mit! . . Végeztére Addig fűzöm sorra szómat; Kitelik . . . elárulom Még féltett incognitómat! — Eleget pepecseltem . . . Fogjon kiki a dolgához: Te, diák, fogj a könyvhöz, "Én meg üljek — kaptafához! . . . Hans Sachs, az uj krónikás. * Ünnepélyes istentiszteletek. Ma, őrangyalok vasárnapján d. e. 9 órakor a főszékesegyházban az ünnepi szent misét Vezinger Károly prelátus-kanonok fogja mondani. Folyó hó 8-án, Mária születése napján az ünnepélyes istentiszteletet Pór Antal prelátus-kanonok tartja; Szeptember 10-én a boldogságos Szűz nevenapján Bogisich Mihály v. püspök és prelátus-kanonok celebrál. * Főegyházmegyei hirek. Segédlelkészi minőségben áthelyeztettek: Aíoser Sándor Esztergom-vizivárosba, — Légrády János Nagymarosra, — Rolkó Béla ujmisés Garamkövesdre, — Ditben Sándor Szölgyénbe, — id. Takács György Verbóra, — Rozim József a Selmecbányái ág. hitv. főgimnázium r. k. hittanárává neveztetett ki. * Roldogult Károly Ambrus főherceg, volt esztergomi érsek lelkiüdvéért tegnap, szombaton ünnepélyes requiem tartatott a helybeli főszékesegyházban, melyet Vezinger Károly prelátuskanonok celebrált a növendékpapok segédlete mellett. * Tanári kinevezések. Dr. Réger Béla a szentgothardi főgimnáziumhoz választatott meg a magyar-latin nyelvtudományi szakra helyettes tanárnak. — Bertalan József pedig a vallás- és közokt. miniszter által lőn ösztöndijas gyakorló tanárnak kinevezve a budapesti Trefort-utcai mintagimnáziumhoz a természetrajz és chemiai szakra. — Mindkettő a helybeli főgymnáziumnak volt tanulója. * Esküvő. Szerdán délelőtt 1 o órakor vezette oltárhoz felelős szerkesztőnk Dvihally Géza, a vízivárosi plébánia-templomban Szauder Irma kisasszonyt. Az ifjú párt dr. Pécsi Gusztáv szemináriumi tanár eskette. Násznagyok voltak Zlinszky István országgyűlési képviselő és Horváth Kálmán takarékpénztári tisztviselő. * Tanügyi hirek. Malovics István fenyvesi, Szabó Kálmán imelyi kántortanítók, Gregor Ágost hulli, Kiss István egyházgellei, Mlnarlk Ferenc felső-diósi tanitók, Rapna Huberta lopasói, Miskovlcs Mária nagydovorani és Regéczy Mária magyarsookszelőcei tanítónők állásukban véglegesittettek. — Alosolanyl Antal ipolyszakállosi kántortanító és Mátéfy József komáromkürti tanitó állásáról lemondott. — Államsegély. Belluch Imre barsendrédi, Kovách Sándor varbói, Manga Mihály perbetei, Adatuska István felső-diósi, Priska Ferenc hollókői tanitók, Gazsoné Jamkó Viktoria jáci, Jambrik Anna madari, Hollós Etel nagyölvedi és Nóvák Vilma alsópéli tanítónők korpótléka államsegélylyel fedezve lőn. * „Az általános választói jog ligája" címen egy fővárosi napilap felsorolja az általános választói jog szabadkőműves pártfogóit a tudományos világból s ezek közt felsorolja dr. Ágoston Péter nagyváradi jogakadémiai tanárt. Dr. Ágoston Péter kijelentése folytán tudjuk, hogy e névlista téves, amennyiben ő semmiféle szakadkőmüves páholynak nem tagja. * Esperesek kongresszusa. Nem nálunk, hanem Ausztriában. A salzburgi egyházmegye esperesei szeptember 26-án gyűlést tartanak, melynek tárgysorozatát a következő érdekes pontok képezik: 1. a segédlelkészek jogi viszonyai; 2. a sekrestyések szolgálati pragmatikája; 3. a kántorkérdés és kántortanfolyam szervezése; 4. a »Los von Rom« mozgalom; 5. a legközelebbi tartományi zsinat tárgysorozatában kitűzendő témák megbeszélése. * Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete hétfőn közgyűlést tartott, melyen a képviselet tagjai igen nagy számban jelentek meg. Oka ennek az volt, hogy dr. Fehér Gyula üdvözlése is szerepelt a tárgysorozatban. A közgyűlés ezen részéről külön cikkben emlékezünk meg. A tárgysorozat többi pontjára térve, nagy vitának volt az okozója a tanácsnak azon javaslata, melyben a nemzeti ellentállásra vonatkozó megyebizottsági határozatot a közgyűlés elé terjesztette a végből, hogy kérdés intéztessék a törvényhatósághoz, mint a kérdéses határozat legilletékesebb interpretátorához, vájjon miként magyarázandó annak utolsó pontja, mely szerint a határozat a főispán által felebbeztetvén, az még nem jogerős, továbbá adjon utasítást a törvényhatóság arra is, hogy a fogyasztási adók beszedése és beszolgáltatása tekintetében miként rendelkezzék a város közönsége, mert a megyebizottsági határozat ez irányban nem intézkedett. Egyebekben azt javasolta a tanács, hogy addig is, mig a válasz megérkezik, rendelje el a képviselőtestület, hogy a pénztár az önként befizetett adókat ne szállítsa az állampénztárba, a polgármester pedig az önként ajánlkozó újoncok állítását ne foganatosítsa. A vita dr. Földváry^ István főügyész hozzászólásával indult meg. O — úgymond — a fogyasztási adók megtagadása tekintetében aggályokat táplál annak dacára, hogy a nemzeti ellentállást vezető országos vezérlő bizottság iránt, mely tudvalevőleg a fogyasztási adókat is megtagadandóknak jelentette ki, — bizalommal és ragaszkodással viseltetik, mert a fogyasztási adókra nézve a város és az állam szerződéses viszonyban vannak, tehát ha az ellentállás tekintetében törvényekre hivatkozhatunk, kötelességünk viszont szigorúan az 1886: XXI. t.-c. 20. §-a alapján maradni annyival inkább, (olvassa a szerződést) mivel a szerződés be nem tartása esetén a fogyasztási adókért a város azonnal felelős, terhére zárgondnok rendelhető ki, sőt a beszedés jogai másra is ruházhatók. Dr. Helc szerint, ha az a cél, hogy a nemzeti követelések érvényesüljenek és e célt csakis úgy érhetjük el, hogyha a nem alkotmányos kormányzás kezéből a létfeltételeket kivonjuk, úgy nem lehet közömbös, vájjon részben vonjuk-e el ezeket, vagy egészben. Minden olyan állami követelés, mely a közadók jellegét magán viseli, ex-lex-ben megtagadandó, tehát a fogyasztási adó is, mert elvitathatlan, hogy ez is közadó, ha mindjárt szerződéses alapon szedetik is. A tanácsi javaslatot elfogadja. Dr. Horn Károly a tanács javaslatát kertelésnek mondja, mert a közgyűlés törvényben gyökerező jogánál fogva kimondhatja, hogy a beszedett adókat nem szállíttatja és az ujoncozáshoz szükséges feltételek teljesítését megtagadja, de nincs törvény, melynek alapján a fogyasztási adók visszatarthatok volnának. (Nem áll! Nagy zaj.) Elleninditványt nyújt be az iránt, hogy mig a megye határozatának jogerősségéről értesítés nem érkezik, az önként befizetett adókra, az önként jelentkező újoncokra vonatkozólag tiltó rendelkezés ne tétessék és a fogy. adókra nézve a közgyűlés ne foglaljon 'állást. (Közbekiáltások: Eláll! Ne folytassa! Elég.) Dr. Helc, dr. Földváry, a polgármester s többek hozzászólása után névszerinti szavazással 61 nemmel 11 igen ellenében a tanácsi javaslat elfogadtatott. Miután a temető régi kápolnája ravatalozó helyiséggé alakittatott át, közszükségletet vélt kielégíteni a tanács, amikor javaslatot tett az iránt, hogy a kertész-lak mellé egy iroda- és egy váróhelyiség építtessék. Az utóbbi utóbbi arra való lesz, hogy a ravatalozóban elhelyezett halott hozzátartozói kellemetlen időben ott húzódhassanak meg'. A felmerülő költség a temető-alapot fogja terhelni. Dr. Nemcsák János lemondásával egy tanári állás megüresedvén, arra pályázat hirdettetett. Ketten pályáztak, nevezetesen Skala József és Kovács József. Az előbbi időközben Pozsonyba állami intézethez neveztetvén ki, a közgyűlés Kovácsot választotta meg. A leányiskola régi helyiségei szűkek lettek, egy kettéválasztott teremben 40—50 növendék rontotta a levegőt. Az iskolaszék és tanács ugy segített a bajon, hogy a kisdedóvó-intézet által megvásárolt Seiffert házban vett bérbe egy alkalmasan átalakított helyiséget egy osztály számára. Az ideiglenesnek tekinthető megoldást a közgyűlés elfogadta, nem hiányozván azon hő óhajtás sem, vajha akadna egy nagylelkű mecénás, aki a városnak leányiskolát építtet! Végül Rothnagel'Ferenc főjegyzőnek, Jambrik István közgyámnak és Unger Hugó alkapitánynak 4—4 heti szabadságot adott a közgyűlés. Több apró ügy letárgyalása után a közgyűlés este 6 órakor az elnök éltetésével véget ért. * Prohászka dr. lelkigyakorlatai. Az idén is, mint más években, rendkivül látogatott volt a halhatatlan spirituális lelkigyakorlata. 60on felül voltak az örök élet forrásait szomjazó lelkek, kik a szeminárium csendes falai közt találkát adtak egymásnak, hogy a magyar szent Bernát lábainál ülve hallgassák a lánglelkü szavakat, melyekkel sohasem lehet betelni. »Miként a hosszú nyári szárazság után az áldásthozó eső felüdíti a leperzselt mezőket és kiszáradt fákat, úgy üdített fel bennünket az exercitium!« Igy köszöné meg a többi nevében Molnár János praelatus-kanonok a nagy lelki jótéteményt. Es mintha az ég is illusztrálni akarta volna tetszését, másodnap a fizikai természetben is megindult az áldásthozó országos eső. Vajha az esztergomi főegyházmegyében is intézményesen rendszeresítve volna a lelkigyakorlatok végzése, mint a külföldön. * Köszönetnyilvánitás. A nyitrai gyakorlatokra távozott cs. és kir. 76. gyalogezred hivatásos altisztek vigalmi bizottsága felkérte szerkesztőségünket, hogy mindazoknak, kik f. é. aug. hó 19-én rendezett estélyen oly szép számban megjelentek, valamint felülfizetéseikkel segélyalapjukat gyarapították, hálás köszönetüket fejezzük ki. * Kétszázéves emlékünnep. A megye alispánja felhívta a törvényhatósági bizottság tagjait, hogy amennyiben az 1705. szeptember 12-én tartott nagyszécsényi országgyűlésnek 1905. szeptember 12-én tartandó 200 éves emlékünnepén a vezetése alatti küldöttségben részt venni óhajtanának, azt 3 nap alatt jelentsék be. * Halottaiból feltámadt katholikus iskola. Januárban nekrológot irtunk a bajóthi katholikus iskoláról, melyet annyi törvénytelenséggel elállamositottak. a törvény őrei! Megjegyeztük akkor, hogy »ha az egyházi hatóság exponálná magát ezen minden törvény és jog ellen megölt iskoláért, még az államosítást vissza lehetne csinálni U Az uj egyházmegyei hatóság ugyancsak exponálta magát a bajóthi iskoláért s a ritka eredményt ma már örömmel regisztrálhatjuk. Ugyanis a vallásos közoktatásügyi miniszter 1905. augusztus 25-én kelt 69226/1905. számú rendeletével eltörölte az év elején Bajóthon felállított állami iskolát és a kath. iskolát régi jogaiba és kedvezményeibe visszahelyezte. Jövő számunkban részletesebben ismertetjük sokak tanulságára ez érdekes ügy egész lefolyását. * Színészek jönnek. A város tanácsához egy kérvény érkezett, melyben egyik vidéki színtársulat folyamodik engedélyért, hogy a Fürdőben előadásokat tarthasson.