ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-08-06 / 32. szám

* Tanügyi hirek. Osztermayer Dezső krakováni, Vaskó Imre komáromi, Novotvorszky János salgói tanitó és Prikászky Anna záhodi tanitónő, állásukban megér ősittettek. — Lahvicska János bánkeszi kántortanító 55 évi szolgálat után nyugalomba vonult. — Államsegélyek. Ottinger Antal galgóci, Pothratzky Zsófia récsei, Zahajkievic Gizella moraváni, Matovics István berencsfalusi tanitók fizetése államsegéllyel kiegészitve lőn. — Kégl Róza kurali tanitónő és Osztrovszky József vittenci tanitó korpótiékai államsegéllyel kiegészitve lőnek. - - Halasztási Idő. A lédeci róm. kath. iskola kifejlesztésére 2 évi halasztási időt engedélyezett a kultuszminisztérium az egyházi főhatóság jóváhagyásával. — Felmentés. A landsári, dunaszentpáli és dunaszegi kántortanítók a harangozó és egyházfi teendők alul felmentettek. — A nagymagyari kántortanító fizetését az iskolaszék saját elhatározásával 300 koronával felemelte. * Vármegyénk az alkotmányért. Esztergom vármegye egyesült ellenzékének a nemzeti ellentállás érdekében indított mozgalma sikerrel járt, A rendkivüli közgyűlést kérő ivet dr. Helc Antal alelnök személyesen nyújtotta át a főispánnak, ki ismert igazságszeretetéből kifolyólag már is kitűzte a rendkivüli közgyűlés terminusát. E szerint a vármegye törvényhatósági rendkivüli közgyűlése f. hó 10-én lesz. Az egész megyében izgatottan várták a főispán válaszát s most, mikor ez nyilvánosságra került, általános az öröm, mert úgy jó, ha a főispán és megye megértik egymást. A lapunk legutóbbi számában közölt indítvány elfogadása több mint bizonyos, de azért nem kell elbizakodni, s minden vérbeli és szivszerinti magyar embernek kötelessége általános felvonulásra buzdítani a törvényhatósági tagokat. Legtöbbje úgyis örömmel jön tanúságot tenni hazaszeretetéről, de ha találkozik még olyan, ki most is tétlenül és érzéketlenül nézi a nemzet vergődését, ám azzal értessük meg, hogy miben áll a dolog. Nem kell most azzal törődni, hogy egyesek érdekekért szószólójává szegődtek a törvénytelen kormánynak is, mert Esztergom vármegyét a hazafiúi erények jellemezték a múltban s az ősi hagyományt az utódoknak sem szabad meghamisítani. * Köszönetnyilvánítás. Tűzoltóink a legutóbbi dorogi tűznél derekasan megálltak a helyüket. Nevezett. község elöljárósága ezért a tanácshoz intézett beadványában köszönetet mondott tűzoltóinknak. * A bécsi hajó égése. Városunkban tiz utóbbi időben szokatlan tűzesetek fordultak elő. Lapunk mult számában emlékeztünk meg a primási palotában előfordult tűzesetről. Ehhez hasonló megdöbbenést keltett a bécsi hajó égése. Ugyanis kedden délután úgy 6 óra tájban lövés hallatszott. A belvárosban csakhamar elterjedt a hir, hogy a bécsi hajó ég. Jó sokára megkondultak a harangok. A város külső részeiben senki sem tudta, hogy hol van a tűz, miután a folyton változó harangjelzéseken nem tudtak eligazodni. A váltakozó kongatást az okozta, hogy a Dunának nincs tűzjelzése. A tűz a hajó egyik fülkéjében keletkezett, hol a ruha- és ágynemű kigyulladt. Keletkezésének okát egyelőre nem tudták megállapítani. A tűz a hajón nagy rémületet okozott, úgy hogy többen rosszul lettek és kénytelenek voltak visszamaradni. Az esztergomi és párkányi tűzoltóságnak sikerült a tüzet hamarosan eloltani, mielőtt az elharapódzott volna. Szerencse, hogy a tűzeset ép az állomásnál történt, különben nagy katasztrófát okozhatott volna. A hajó még aznap este folytatta útját. * Hadgyakorlatok. Mig mi a nagy hőség elől behúzódhatunk a hűvös szobába, addig szegény katonáink gyakorlatoznak, Esztergommegyében Magyar-Szölgyén határában tartják a hadgyakorlatot még pedig ágyúkkal és ekrazittal. A mezei utak emiatt legtöbbnyire el vannak zárva, miből természetesen óriási kár háramlik a földmivelő népre, még pedig ugy, hogy kártérítésre nem is számithat. Vájjon nem lehet az ilyen gyakorlatokat őszre hagyni ? Hiszen akkor a legénységnek is könnyebbségére esnék. A döntő gyakorlat f. hó 25-én lesz, melyen a lovasság- és gyalogság fog összeütközni és osztják egymásnak a talmi halált, no meg lövöldözik az állam pénzét a levegőbe. * A kánikula. Üreg emberek is alig emlékeznek ily iszonyú hőségre. Nap-nap után, ha az ég azúrján egy tenyérnyi felhőcskét látunk, felújul reményünk, hogy tán-tán megajándékoz esővel a Gondviselés. Hiába, már majdnem két hónapja, hogy egy szem eső sem esett a mi vidékünkön. Sajnos, hogy a hőség nemcsak nekünk és a mező munkásainak okoz kellemetlenséget, hanem őszi növényállományunk sem fejlődhetik tovább, úgy, mint tavasszal ígérkezett. S igy könnyen meglehet, hogy az idei év ismétlése lesz a tavalyinak. Bizony-bizony, most az a kár, hogy nagyon is süt a nap a magyarra. * A párkányi villamvilágitás. Párkányban nagyban folyik a munka a villamvilágitás vezetékének felszerelésén. Azokat a görbe karókat, melyeket itt Esztergomban kihurcoltattunk, Párkányban sorozták be szolgálattételre. A vezeték felállításánál nagy kárt tesznek az útban álló fákon, de ezt a harcias párkányi nép, különösen az asszonynép nem igen türi s gyakran megesik, hogy alaposan összekoccannak a munkásokkal a fák megcsonkítása miatt. i:

Tüz a Kovács-patakban. E héten a Kovácspatakban a nagy hőség miatt kiszáradt fü ismeretlen okokból kigyulladt. Valószínűleg a kirándulók közül valaki égő szivart dobott a fü közé és az okozta a tüzet, melyet hamarosan eloltottak. * A párkányi fuvarosok sztrájkmozgalma. A párkányi fuvarosok, mint szétküldött memorandumaikból látjuk, elhatározták, hogy f. hó 15-én sztrájkba lépnek, ha ajánlatukat nem fogadják el. Ugyanis a fuvarozásért nagyobb dijat követelnek, mert mint irják: náluk a fuvardíj folyton csökkent, mig más munkásoknál a munkabér emelkedett. Julius 30-án, Pozsár uj vendéglőjében megválasztották a bizalmi férfiakat, elnökül pedig Gaál Mihályt. Valószinű, hogy Párkány kereskedői méltányolni fogják a fuvarosok kérelmét, mert hiszen máskép lehetetlen lenne a megindult gabona-szállitás, mely az ő exisztenciájuk biztosító forrása. * Zarándoklat. Mint minden évben, ugy az idén is búcsújáró menet indul az esztergomi nagyvárosi plébánia templomból főtisztelendő Folttn János bajóthi plébános ur vezetése alatt, Nagy Mária-Zell kegyhelyre, Stájerországba. A nagy veszedelmes fegyvergyakorlatok miatt, mely Ausztria és Stájer hegységben szeptember i-től 10-éig tart, az idén 9-én lesz az indulás külön zarándok hajóval. Utazási terv: Szeptember 9-én esti 6 órakor gyülekeznek a búcsújárók a helybeli plébánia templomban, hol szent áldásban részesülnek. Ezután az, ünnepélyes menet külön hajóval indul 9 órakor. Szeptember 10-én a búcsúsok szent misét és szent beszédet hallgatnak a hajón. 2 órakor délután érkezés Bécsbe, 4 órakor litánia a szent János templomban, azután egy néhány nevezetesebb hely meglátogatása és az éjjeli nyugalomra térés. Szeptember 11-én reggel ünnepélyes szent misét hallgatnak a szent Anna templomban, mise után megtekintik szent Annának a jobb kezét, mely a búcsújáróknak tisztelet adás céljából felmutattatik. Ezután következik a cs. és kir. családi sirbolt megtekintése, hol Erzsébet királynénk sirja is van. Ezután megtekintik Bécs nevezetességeit. Délután 1 órakor indulás Bécsből külön vonattal a keleti pályaudvarból Sz.-Pölten, Lilienfelden keresztül Freilant Türnitz, hol az éjszakát töltik. Szeptember 12-én reggel 6 órakor gyászistentisztelet a Mária Zelli meghalt búcsújárók lelki üdvösségéért. Azután ünnepélyes menet Siebenbründl és Annahegyre, itt déli szünet. 1 órakor ünnepélyes felvonulás a Joachim-hegy, József-hegy, Mietebach és szt. Sebestyénen keresztül Mária-Zellbe. Itt ünnepélyes bevonulás nagyszámú papság kísérlete mellett égő gyertyákkal. A szent ájtatosság elvégzése után a búcsújárók a részükre fentartott éjjeli szállásra térnek. Szeptember 13-án a búcsújárók szent gyónást és áldozást végeznek, reggeli j órakor pedig a kincstárban szent misét hallgatnak, ezután megtekintik a felhalmozott kincseket. Délután 1 órakor a búcsújárók felvonulnak a szent kúthoz és kálváriához, 4 órakor megtekintik az úgynevezett »

Ursprung«-ot; esti 7 órakor fáklyásmenetben körüljárják a templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, mire az éjjeli nyugalom veszi kezdetét. Szeptember 14-én szent kereszt felmagasztalása napján ünnepélyes nagy mise zenével, azután magyar prédikáció, délután 4 órakor ünnepélyes litánia. Szeptember 15-én boldogságos Szűz Mária születési nyolcada utolsó napján ünnepélyes szent mise, majd a papság kísérete mellett ünnepélyes felvonulás a kernhofi pályaudvarra, 2 órakor indulás Kernhofból, 8 órakor érkezés Bécsbe, hol a búcsújárók nyugalomra térnek. Szeptember 16-án reggel 6 órakor indulás Bécsből, délután 2 órakor érkezés Esztergomba, itt ünnepélyes bevonulás a plébánia templomba. Utazási költség oda és vissza: Esztergom: III. oszt. 6 frt., II. oszt. 9 frt 50 kr. •— Komárom: III. oszt. 5 frt 80 kr. — Gönyő : III. oszt. 5 frt 70 kr. — Pozsony : III. oszt. 4 frt. — Budapest: III. oszt. 6 frt 80 kr.

T II. oszt. 11 frt. — 10 éven aluli gyermekeknek 4 frt. Akik ez utat Tafernből Mária-Zellig ésinnen Kernhofig kocsin óhajtják megtenni, 4 frt 50 kr.-ral többet fizetnek, de előre kell jelentkezni a kocsi rendelés végett. A gyalogutazás alatt

r mely másfél napig tart, az utasokat málhakocsi kiséri. Jelentkezhetni lehet és egyúttal bővebb felvilágosítás kapható: Kaiser Józsefnél, a búcsújáró menet rendezőjénél, Esztergomban. Szeptember 3-ára szóló programmok érvénytelenek. * Kifogott holttest. Nyerges-Újfalun a napokban egy fiatal szőkehaju leány holttestét fogták ki a Dunából. A szerencsétlent a viz fürdés közben elsodorta. Kilétét sikerült megállapítani. Siliga András karvai lakos leánya volt. * A Dunába fult. Szerdán délután a vízivárosi szigeti partról egy fiúcska véletlenül a Dunába csúszott és a mély vizbe fuladt. Holttestét néhány óra múlva kifogták. Jó volna a gyermekek fürdésére egy kissé felügyelni! * Ujitás a vágóhidon. Székely Henrik városi állatorvos érdekes és állatvédelmi szempontból üdvös találmányt mutatott be pénteken a városi közvágóhídon. A Behr-féle állatölő pisztoly ez, mely már a berlini és budapesti vágóhidakon be van vezetve. —• A bemutatáson a városi tanács tagjai s a helyi sajtó képviselői is jelen voltak.. Legelsőbb Székely állatorvos a saktolást mutatta be, majd pedig a taglózást. Mindkettő határozott kínzása az állatnak s kivált a taglózás látványnak is undorító, — míg- ellenben az uj állatölő-pisztoly használata és hatása a legjobb. A saktolásnál és a taglózásnál az állat még sokáig él, de ha Behr-féle pisztollyal lövik meg, egyszerre vége van. A készülék pisztoly alakú és szerkezetű : csöve az agytól jobbra és balra elmozdítható és fent az agyhoz rúgó segélyével rögzíthető. A cső menetében egy a nyílás felé elhelyezendő .kerek kúpalakú acél pálcika van elhelyezve, melynek alapja oly vastag, hogy a menetben csak épen hogy elég könnyen mozoghat, de a csőből ki nem röpülhet. Ez acél-pálcika alapján hasadék van, melyből hegyéig csatorna vezet, mely csatorna — a tőr hegyéhez közel —• két oldalt egy-egy kis ablakban végződik. A lövő erőt kis rézkupokba zárt füst- és hangnélküli lőpor adja. Az eljárás a következő: A lőporral telt kúpokat a pisztoly agya és csöve közé kell helyezni, miáltal a lőporos kúpok a csőmenetben levő alapzathoz érnek. A cső rögzítése után a pisztoly csőnyílását az állat homlokára kell nyomni, vagyis odarögzíteni. Ezután a pisztoly ravaszát kell megnyomni, miáltal a kúpban levő lőpor meggyúl és a csőmenetben levő tőrt vagy nyilat nagy erővel előre löki. A lökés oly nagy, hogy bármily erős homlokcsontot is könnyen át lehet e tőrrel lyukasztani. De nemcsak az igy az agyba 6—8*5 cm.-nyire beható acél-pálcika, hanem főképen a lövés alkalmával a lőporos kúpból kijutó lőpor-gázok idézik elő a kábítást. Ugyanis a lőpor-gázok a kup robbantása alkalmával csak egyetlen egy helyen juthatnak ki a pisztolyból,, még pedig a benne levő tőr csatornáján keresztül. A lőpor-gáz meglehetős nagy nyomás alatt jut be az agyba és ezen az agyra gyakorolt nagy nyomás idézi elő a )övés pillanatában beálló azonnali kábulást. A lövés megtörténte után a nyíl a sűrített levegő-nyomás folytán azonnal eredeti helyzetébe, vagyis a pisztoly csőmenetébe pattan vissza. A pisztolyok a lövéskor alig adnak valami kis hangot, a mely nem nagyobb, mint egy tagló-ütés hangja. Feltűnő volt, hogy a% elkábitás után, a nagy üterek megnyitásakor a vér az állatokból majdnem oly jól jött ki, mint saktolás vagy szivszúrás eseteiben. Az elmondottakból is látható, hogy a készülék hasznavehető kezelése egyszerű, biztos és azonnal beálló teljes kábulást eredményez. Fontos az, hogy a pisztolyok csak teljes kábulást eredményeznek és nem ölik meg az állatokat, mert utóbbi esetben nemcsak hogy nem teljes, de még kielégíthető elvérzés sem áll be; mig ily teljes elkábitásoknál az állatok jól elvéreztethetők. De sertéseknél e készülékeknek még az a nagy előnye van, hogy az állatok teljesen elkábittatván, nyelési és légzési mozgások nincsenek már, mig szivszúrások eseteiben a legtöbb ölt sertésnél a nyelési és légzési mozgások meg nem szűnnek és ha a. sertések a forrázó üstbe kerülnek, ennek folytán a tüdőbe szennyvíz jut és ezáltal az májbarna színűvé válik. Nagyon természetes, hogy az ily tüdők fogyasztásra nem bocsájthatók és elkoboztatnak. Az ily kábítás után ez be nem követke-