ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-01-22 / 4. szám

1905. Januar 2. ESZTERGOM ma olyasvalamit támogatnak és vallanak saját programmjuknak, mit egy évvel ennek előtte határozott törvénytelenségnek nyilvánitottak. Az ilyen emberekre és jellemekre az ország sorsát bizni lehetetlen. A 67-es alap nem silány alkotás, hanem igenis silányok voltak azok, kikre a végrehajtása volt bizva, mert feladatuknak meg nem feleltek. Ezután a gyalázatos választási viszonyokra tért át. Elijesztették őt, úgymond, Esztergomtól, mint egy végtelen korrumpált kerülettől, ahol pénzért és befolyásért minden eladó. De ő hisz azoknak, kik biztosították őt arról, hogy tisztességesebb lett az esztergomi levegő. Kmetty után Brutsy János beszélt lelkes hangon a választókhoz, ha most nem választják meg, úgymond, Kmetty Károlyt, Esztergom többé ellenzéki jelöltet nem kap. Brutsy János után dr. Kováts István fővárosi tanár lépett a szószékre s mondott vértperzselő tüzes beszédet. A választók lelkes hangulatban oszoltak szét s reméljük és hisszük, hogy ez a lelkesedés nem volt csak szalmaláng s Esztergomnak ismét a városhoz méltó országos nevű képviselője lesz. - Furcsa jelenség, hogy liberális papok még Tisza alatt is akadnak, bár nem oly nagy számmal mint valaha. Ezek között is egyetlen egy sem akad, ki igazi meggyőződésből csatlakozna a liberalizmus zászlajához, ha ugyan értik a liberalizmusnak lényegét ? ! Rendesen a liberális kormány, vagy megyei hatalom vagy még kisebbrét hatalom pártfogásától remélnek előmenetelt. Mert sajnos, Magyarországon még mindig jozefinisztikus világ uralkodik. Már nem is a világi fejedelem, hanem a liberális miniszter osztogat apátságokat, prépostságokat, nem is szólva a patronátusokról. A liberális hatalom tehát nálunk a nap, melynek melegétől remélik a fejlődést, előbbrejutást még egyháziak is. Földi hatalomhoz szitának sokan, hogy a liberális hatalom helyezze őket azon polcra, melyet adni az isteni gondviselés dolga. Ezen a bajon némileg segíthetne egy kis szolgálati pragmatika. Ha volna az egyházi pályán is oly szolgálati pragmatika, fokozatos előléptetés, mint az államhivataloknál, és pedig autonomice, függetlenül -az államtól, akkor sem menekülnének egyesek a liberalizmus szárnyai alá. Apponyi gróf Esztergomban. Örömnapja volt január hó 19-ike Esztergom városának; ekkor bontotta ki ugyanis szeretett ellenzéki képviselő-jelöltje Kmetty Károly dr., a kiváló s tudós magyar közjogi egyetemi tanár azt a független zászlót, melyet e válságos időben győzelemre, vinni minden becsületes, lelkiismeretes, derék s hazáját szerető esztergomi választópolgárnak szigorú kötelessége. A bevonulás. Már a reggeli órákban nagy sürgés-forgás volt a városban észlelhető, a választó polgárok Kmetty tollával sapkájukon, zászlókkal kezükben, a leányok meg koszorúkkal gyülekeztek a Széchenyi-téren, hogy onnét szép menetben végigvonulva a városon, kellő tisztelettel s hódolattal fogadhassák szeretett képviselő-jelöltjüket s a támogatására érkezendő barátját, hazánk nagy vezérét, Apponyi Albert grófot a pályaudvaron. Reggel 9 órakor érkezett meg Apponyi és Kmetty Esztergomba. A vendégeket óriási tömeg fogadta a vonatnál. Kibontott zászlókkal, fehértollas jelvényekkel jelent meg ott az egész város. Fehér ruhás leányok virágcsokrokat és babérkoszorúkat nyújtottak át, majd Perger Lajos plébános szép beszédben üdvözölte Apponyit és a város ellenzéki polgárságának, Esztergom túlnyomó nagy részének képviselő-jelöltjét, Kmetty Károlyt. Apponyi válaszolt az üdvözlésre s azután kezdetét vette a bevonulás. Az ezrekre menő közönség a Kossuth-nóta hangjai mellett indult meg a valósággal tavasziasra vált napsugaras időben. A hatalmas embertömeg csak úgy hullámzott a város felé és azon kocsik körül, melyekben Apponyi és Kmetty ültek. A fogatok nem birtak a nagy tömegben előre haladni s igy percekig tartott, mig néhány lépést tettek a vasúti állomástól. Altalános éljen-riadalommal egyszerre csak kifogták mindkét kocsiból a lovakat s Apponyit és Kmettyt a polgárság húzta be a hosszú úton egész a Fürdő szállodáig. Tiz órára volt a programmbeszéd megtartásának ideje hirdetve a Fürdő szállodában, de ott nem lehetett megtartani, mert az óriási embertömegnek egy tizedrésze sem fért be. A szabadban kellett tehát megtartani a gyűlést. A menet a Fürdő szállodánál megfordult, s mig Apponyi grófot Oltóssy Lajos, az egyesült ellenzék másodelnöke üdvözölte fent a teremben, addig a városház előtt vagy tízezer ember állt fel s várta a vezéreket, kik ismét hatalmas néptömegtől kisérve, gyalog érkeztek meg a térre. Dr. Kmetty programmbeszéde. Mindenekelőtt az esztergomi ellenzék vezére, Brutsy János üdvözölte a képviselő-jelöltet s a támogatására érkezett nagy férfiút és lelkes hazafit, Apponyi Albert grófot, s felkérte Kmetty dr.-t, hogy tartsa meg programmbeszédét, fejtse ki s tegye le politikai hitvallását. Kmetty dr. nagy tudással s erős logikával mutatta ki a nov. 18-iki eseményeknek törvénytelen voltát, leleplezte a kormány gálád eljárási módját, mely csak a bécsi udvar parancsát hajtja végre s nem törődik Magyarország függetlenségével, alkotmányával. Nem a tiszta 48-as alapot hangoztatta Kmetty dr., mert nyíltan kimondotta — amint ezt a kinyomatott programmbeszédjében is olvashattuk — hogy egyik párt kötelékébe sem lép be. Olvassuk csak beszédét: »Egyik párt kötelékébe sem lépek ugyan — úgymond — mert meggyőződésem teljes szabad nyilvánításában esetlegesen pártfegyelmi korlátok feszélyeznének, mert tartok tőle, hogy tán kíméletlenségig is szókimondó természetem a pártegységnek nem válnék erősítésére, de ugyanakkor hozzáteszem azt is s annál maradok, hogy ily természetű pártonkivüliségem mellett a legszilárdabb és legállandóbb elvhűséget fogom megőrizni a magyar állam önállóságának, törvényes függetlenségének követelése tekintetében.« Kmetty dr. tehát, amint ez beszédjének későbbi részéből is kitűnik 6y-es alapon akarja Magyarország függetlenségét biztosítani. Programmbeszédje, mely teljes öt negyed óráig tartott, elvhüségéről s páratlan hazaszeretetéről győzött meg mindenkit közülünk. Apponyi beszéde. Utána a magyar haza lánglelkü apostola Apponyi Albert gróf lépett az emelvényre. Dörgő hangja messzire hallatszott, hazafias szózata minden magyar szivet felrázott tespedéséből, hisz azért jött hozzánk, esztergomiakhoz, hogy támogassa azt a férfiút, aki az ellenzéken akar küzdeni a jogsértő és törvénytipró kormány ellen. Beszédében túlságosan kimutatta a kormány hazafiatlan politikáját, osztrák 67-es pártnak nevezte, a mi nagyon is igaz, majd pedig összetartásra buzdította a lelkes polgárokat, hogy becsületüket, lelkiismeretüket ne szennyezzék be az utolsó napon egy korty borért, pálinkáért vagy Judáspénzért. Legjobb lelkiismerettel ajánlja Kmettyt a választópolgárok jóindulatába. Beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a 10,000 főnyi tömeg, szinte rajongott érte mindenki, a mi nem is csoda, hisz fáradhatatlan lelke nem ismer nyugodalmat, ahol csak lehet segit a népen s támogatja jelöltjeit a Tisza-kormány megbuktatására. Mindazoknak a nyomorúságoknak a közepette — hangoztatta a hatalmas politikus — a melyeket erre az országra az idők folyamán a politikai jellemtelenség hozott, két oszlopa maradt meg a magyar nemzet alkotmányos életének, a melyet még ennek a szomorú rendszernek a szellője sem tudott megdönteni. Két fája, két törzse, melyeket a politikai korrupció emésztő szuja nem tudott megrágni. Ez a magyar birói kar és a magyar tudomány. A magyar tudománynak egyik ékességét, egyik jelességét kisértem önök közé, annak a magyar tudománynak ékességét, a mely az egyetemen nem ismer osztrák-magyar, hanem csak tiszta magyar közjogot. A magyar jognak és ezzel a magyar hazafiságnak tudatát csöpögteti az ifjúságba ő s igy egy szebb jövőt készit elő hazánk számára. Hallottuk annak a férfinak az ajkáról a tiszta magyar alkotmányos öntudat szavait, melyekhez hozzátenni valóm alig van keresztet vetvén, ártatlan gyermeki szivét a menynyei Atyához emeli s igy szól: »Mi Atyánk, ki vagy mennyekben*, s ezen imádságot mindenek előtt elmondani tudja. S ennek igy kell lenni, mert emberről, az Isten képe és hasonlatosságáról van szó. Minden más, evvel ellenkező, a vallásosság belértékével meg nem barátkozott okoskodás, tanács és indítvány inkább csak az ész-lélek nélküli lények országába illenék. Kár is volt ez érdemben megtámadni óvodáinkat, hangoztatván: »az óvoda nem imaterem« ; mert semmikép sem félelmetes faktor az imádság; ilyennek nem tekintik még a protestáns országokban sem, mert mikép dr. Gräfe, a Paedagogische Zeitung régi kiadója helyesen mondja: »Das Kind spiele und lerne; in welchem letzteren für uns auch das Beten eingeschlossen ist. Das ist seine Arbeit.« Ilyen elv megvalósítása nélkül nem kisdedóvó, hanem kisdedrontó az egész intézmény. S ha már a börtönök és fegyházak berendezésénél az államhatalom a valláserkölcsi hatásokat nem hagyhatja figyelmen kivül, hanem azok érvényesülését törvényes intézkedésekkel kénytelen biztosítani, menynyivel inkább rászorulnak a vallás lélekátalakitó és nemesbitő befolyására a gyermekintézetek is' melyekben az államnak, az egyházzal karöltve, az erkölcsi nevelés alapjait kell a gyermekek lelkébe beleépíteni. Csak rajta tehát, éppen maga az állam fogja örömmel tapasztalni: mivel segített a nemzeten ; mennyire leapad az emberiség azon veszedelmes neme, mely Istent nem ismer, hitet nem vall, tekintélyt és társadalmi rendet nem tisztel; tapasztalni fogja: mily rengeteg összeget takarított meg a börtönök és fegyházaknál. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Midőn ezen, egyrészt a kisdedóvó intézetek történetéhez tartozó beszédemet lezárom, végül: miután városi óvodánk körül a nemes hölgyek is kiveszik részüket a buzgalomból, — főleg szent karácsony ünnepén — szabadjon az ő vigasztalásukra is ezennel kijelentenem, hogy a kisdedekre fordított gyengéd szeretetet, gondozást Isten nem hagyja jutalom nélkül. Toldy László »Magyar szent Erzsébet* cimű könyvében (Budapest, 1875.) ugyanis ezt olvasom : »Szent Erzsébetünk valahányszor az általa alapított kisdedmenedékhelyen megjelent, a kisdedek »Mama-Mama« kiáltásokkal futottak hozzá, mert maga is szüntelen gondozta őket, nyájas szavakká csókolta, cirógatta, igazi anyai szeretettel elhalmozta s^ mindig maga vitte a kis pártfogoltjainak szánt ajándékokat is. Egy megható legenda beszéli, hogy egyszer tél közepén a jó fejedelemasszony nagy csomaggal megrakodva ment le a várból; a hó nehézzé tette az utat s Erzsébet megcsúszva elejtette terhét, mely legördült a hegy aljára. Mikor a csomagot kibontották, csodálkozva látták, hogy semmi sem tört össze; sem a játékban, sem a babákban nem esett semmi kár, s a nép azt mondta, hogy az Isten csodát művelt, hogy megjutalmazza a fejedelemasszony szeretetét a kisdedek iránt. Ne kicsinyeljük m. t. Közgyűlés ezen legendás történetkét, hanem vonjuk le abból mindnyáján a magunk számára a vigasztalást. Ártatlan kicsinyeink forró hálája hangzik e percben felénk, azért magam is köszönetet mondok jótevőinknek, az egyleti tiszti uraknak a fáradozásért s a közgyűlést ezennel megnyitom. Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: úgymint 2 tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut lábbadozóknát influenza után =^=r ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL, (Svájc). 1