ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-07-02 / 27. szám

6 ESZTERGOM I905. juliuS 2. a zongora-vizsgálatot tartották meg, melyen Me­licher Mici k. a. növendékei mutatkoztak be igen szép tudással. A gazdag programm minden egyes számát sokszor megtapsolták a hallgatók. A szép vizsgálat után a szülők megelégedéssel és öröm­mel hagyták el az intézetet, mert abban gyer­mekeiknek jó szellemű s praktikusnak mondható nevelés-tanitásáról győződtek meg. * Változás a bencés székházban. A pan­nonhalmi főapát az 1905—6-iki iskola-évekre már kiadta a rend tagjaira vonatkozó intézkedését. Ebben minket leginkább az érdekel, mely a hely­beli rendházban alkalmaz változásokat. E szerint az esztergomi rendházból: Schedl Arnulf tanár és házgondnok Csácson lesz plébános, mig Var­sányi Román tanár a pápai főgymnáziumhoz lett beosztva. Helyökbe jönnek tanárokul Gratzer Pius és Rozmánszky Gyárfás, házgondnok lesz pedig az egy éve működő Gödör Kapisztrán tanár. A disponáltak keretében találkozunk Mattyasóvszky Kasszian dr. nevével is, kit Pannonhalmára ren­deltek tanárnak és hitszónoknak, Récsei Viktor pedig ideiglenesen nyugalomba megy. * Zlinszky István. A doroghi kerület tevé­keny képviselője, most hogy az országgyűlést el­napolták, minden szabad idejét kerületében tölti. Mult vasárnap Lábatlanon tartott nagyhatású beszédet a szomszédfalukból egybesereglett válasz­tóknak, csütörtökön pedig Dághon és Unyon látogatta meg választóit, mindkét helyen szintén felvilágosítván a népet a mai politikai helyzetről. Lábatlanon nagy csoportokban várta a nép Zlinsz­kyt, ki Eitner Zsigmond képviselővel érkezett oda. Eitner szintén beszélt a polgársághoz és kitar­tásra buzdította őket. Az egész napot választói körében töltötte a képviselő, majd pedig Puszta­maróthra ment kísérőjével, hol Vaszary Gyula, a megyei szövetkezett ellenzék Dorogh kerületi elnöke látta vendégül. Dághon és Unyon szintén lelkesen fogadták s ez utóbbi helyen bandériummal mentek eléje. A képviselő alaposan kikérdezte választóit, hogy, mily bajuk van s mivel lehet segítségükre. Érdekes, hogy a képviselő kerüle­téből több földmives választótól üdvözlő levelet kapott azon alkalomból, hogy Perczel Dezső elleni összeférhetetlenségi bejelentése, illetve akciója sikerrel járt. A kerületben igen szeretik a képvi­selőt s a községekben, ahol csak megjelent, oly igazi és közvetlen szeretettel üdvözölték, amint csak a nép és az igazság barátját lehet. * Nógrád-Ovár. Junius 25-ikén ünnepélyes sz. mise alatt, egy protestáns szülők nagykorú gyermeke tette le a r. kath. hitvallást a mult évben renovált Ur sz. házában Cserháti János plébános kezeibe. Utána a nyilvános tanítás a krisztusi szeretetről szólt. Ugyanez nap szavaz­tatott meg az iskola renoválására a hitközség által 1200 korona. A kegyelmes patrónus a plébá­nia kijavítását helyben hagyta. Ezek mind oly gyöngyszemek, amelyek a krisztusi szeretetet még ragyogóbbá, a hivek buzgóságát pedig tündök­lőbbé teszik. * Új földesúr a primási megyében. Krausz Izidor örök áron megvette a táthi Egenhofer-féle birtokot. * A doroghi bányák. Már körülbelül egy éve, hogy a dorogi bányák tönkrementével egy új tárnát kezdtek ott a határban. A fúrási mun­kálatok sokáig húzódtak, mert a kilátások kecseg­tetők voltak. Ugyanis a bányák tulajdonosai elhatározták, hogy a dorogi drága felszerelést, melyet a vízelöntések miatt teljesen használaton kívül kellett helyezniök, újból felhasználják. A doroghi határban több költséges fúrások és kuta­tások után végre a mult év végén- találtak olyan helyet, hogy ha annak kiaknázását siker­rel végzik, a milliókra rúgó kár bőven megtérül. A tárnát megnyitották s a bőséges szénréteg aknázásához is hozzá kezdtek már, midőn leg­utóbb itt is az a veszedelem keletkezett, amely már most teljesen tönkretette a virágzó bánya­telepet. Az új tárnát is elöntötte a víz s az ala­pos tanulmányok után a leghíresebb bányamér­nökök is arra a meggyőződésre jutottak, hogy Dorogk határában egyáltalán nem lehet többé szénbányát nyitni. Az évszázadokig kiaknázhatlan szénmennyiség tehát teljesen értéktelenül mélyed el a föld gyomrában. A doroghi mély talajt elöntő vízről eleinte azt hitték, hogy az a Dunából jön, most azonban vegyelemzés útján megállapították, hogy az valamely, a közelben levő földalatti tónak az elöntése, mely víz teljesen azonos a tatai tó vizével. A geológusok azt hiszik, hogy ez a föld­alatti tó a Getában van s roppant mélységekkel összeköttetésben áll a tatai tóval is. A vidék lakos­sága szintén ezen a véleményen van. A Geta-hegy tövében ugyanis foglalkozás és kocsizás közben olyan észleletek mutatkoztak, melyekből arra követ­keztetnek, hogy a hatalmas hegy belől üres. Akármint legyen a dolog s akárhonnan jön a víz a doroghi bányákba, helyrepótolhatlan kárt tett megyénkben, mert a legvirágzóbb s legnagyobb jövedelmi forrásként ismert szénbányánkat tette tönkre. * Elektro-bioskop. Városunkban e héten állították fel a Csillag-utcában a Wollner fivérek modernül berendezett elektro-bioskop színházát. Mutatványképei közvetlenül az életből, természet utáni felvételek után lesznek bemutatva. Mozgó­fényképein, melyek 5 méter szélesek és 4 méter magasak, életnagyságú alakok szerepelnek, me­lyek gyönyörű látványosságot nyújtanak. Min­den 3 napban uj műsor lesz bemutatva. Naponta két előadás tartatik: este 8 és 9 órakor saját villamos világításuk mellett. Vasárnap d. u. 5 órától 10 óráig 5 előadás tartatik. Annyival in­kább szívesen ajánljuk a közönség pártfogásába, mert ez az első és legnagyobb ilynemű hazai vállalat. * Tüzek. Vasárnap, hajnali 3 órakor tűz ütött ki Baló Mihály szenttamási korcsmárosnál, mely a háznak, valamint a szomszédos épületnek, mely az érsekség tulajdona, tetőzetét elhamvasz­totta. Szerencse, hogy szélcsend volt, különben végzetes katasztrófának nézett volna az egész városrész elébe. — Hétfőn a déli órákban volt tűz az Eggenhoffer-féle fatelepen, hol az istálló gyulladt ki, mit csakhamar eloltottak. * Japán és Oroszország népesedési sta­tisztikája. A két, a cimben nevezett ország kö­zött dúló háború érdekessé tesz az azok népese­dési mozgalmaira vonatkozó néhány adatot. Meg­könnyíti ezek felsorolását azon körülmény, hogy Japánnak fényesen berendezett népmozgalmi és egészségügyi statisztikai hivatalai vannak. Orosz­országban a születési arányszám jóval nagyobb, mint Japánban. Az utóbbi államban kitett 1900­ban ezer lakóra 3i­4-et, mig az oroszoknál 1897­ben 49'5-et. Ebben az országban ez a szám az utolsó 40 év alatt csaknem teljesen ugyanazon magasságon maradt, viszont Japánban lassan nö­vekszik, mert pl. a hetvenes években csak 23-at tett ki ezer lakó után. Hasonlóan a születési arányszámhoz áll a helyzet a halálozási arány­szám tekintetében is. Japánban meghalt 1900-ban 20*5, Oroszországban 1897-ben 31*4 ezreléke a lakosságnak. A különbség tehát jelentékeny. Orosz­országban ennek a számnak állandó csökkenése tapasztalható, Japánban egy csekéllyel való emel­kedése. A születési arányszám többlete a halálozá­séhoz képest kitesz Japánban 1 rí, Oroszországban pedig 18­1 ezreléket. Nagyon csekély, összehason­lítva az orosz viszonyokkal, Japánban a gyermek­halandóság, mert mig az előbbi országban az elmúlt évben csak 132 újszülött halt el, addig Oroszországban 267. * Szerencse a szerencsétlenségben. Süttőn történt mult hó 23-án. Holdampf Albert ottani lakos 2 éves kis fiacskája valahogy eltévedt ha­zulról s felügyelet hiányában a falu közvetlen közelében elvonuló vasút töltésére mászott. A kis fiú vigan ugrált a sinekről le, mikor jött az esztergomi vonat. Mit tudta ő, hogy az nem ke­rüli el őt? Akármilyen prüszkölve jött a vonat, a kis Holdampf ott ült a sínen. Szerencsére a vonatvezető észre vette a gyermeket és miután hiába sipolt neki, megállította a vonatot. Azon­ban igy is nagy veszedelemben forgott a kis gyermek, mert az eset épen egy kanyarulatnál történt s a gépész csak a gyermek előtt vagy három lépésnyire tudta visszatartani a vonatot. * Gyújtogató villám. E hó 18-án d. u. a hontmegyei haraszti pusztán az esztergomi pri­mási uradalom szalmás födelü kocsiszínje 1600 korona, egy cséplőgépe teljes felszereléssel és egyéb gazdasági eszközökkel 10000 korona, — és Hlavács Vince hídvégi lakos cséplőgépe teljes felszereléssel 6000 korona értékben leégett. — A tűz villámcsapás által keletkezett. i: A tinta veszedelme. Genyedés, sőt vesze­delmes általános fertőzés is történt már néha úgy, hogy valaki tintás tollal megszúrta magát, A közönség ezt a tintában levő, illetve a tollon kép­ződött rozsda mérgező hatásának tulajdonítja, de tévesen, mert kiterjedt genyedést és még inkább általános fertőzést csak baktériumok okozhatnak. A bakteriológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a legtöbb tintában penészgomba van, különösen pedig abban, mely nyitott tintatartóban áll. Egérbe, patkányba, tengeri malacba oltva ily tintát, a beoltott állat néhány nap alatt elpusztul. Igy magyarázható az a nem ritka dolog, hogy tintás tollal ejtett jelentéktelen sérülés után az illető néhány nap alatt elpusztul. Sok gyermeknek megvan az a rossz szokása, hogy a tintás tollat szájába veszi és a tinta igy a gyomrukba jutván, súlyos bajt okoz. Gyermekeket erről jó eleve kell leszoktatni. * A labdarugó-játék és a balesetek. Azo­kat a baleseteket, melyeket a labdarugó-játék Amerikában az 1903-ik évben okozott, gyűjtő kérdő-ivek utján állította össze a »The Journal of the American Medical Association.« Kitűnt, hogy habár a labdarugó-játék nem követelt annyi áldozatot, mint a július 4-iki nemzeti ünnepen szokásos lövöldözés, mégis elég nagy a végzetes kimenetelű sérülések száma. A statisztika név­szerint felsorol 35 halálesetet az 1903. évről és többet, mint 500 súlyos sérülést a labdarúgás következménye gyanánt. A súlyos sérülések közt első helyen említendő 11 hátgerincsérülés, me­lyeket többnyire állandó hűdés követett. Az összeállítás szerint törés 343-szor fordult elő, többnyire az alszárra s alkalra vonatkozólag. 91 esetben szerepelt a kulcs-csont, i9-szer a combok és 4 esetben a koponya-csontok törése. Repesz­tett, zúzott sebek s fejsebek a statisztikába nem is vétettek fel. Hogy a football-játék által okozott súlyos sérülések hány esetben jártak tartós munka­képtelenséggel, azt pontosan nem lehet megálla­pítani, de a halálesetekkel együtt ezek száma legalább 50-re tehető. * „Korona" szálloda. A város ezen leg­szebb pontján épült szálloda elegánsan berende­zett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előke­lően berendezett kávéházban a világhírű Schätz­féle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szol­gáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. Fagylalt és jeges-kávé. * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is fölülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserű vizet. * Répamunkások lábbénulása. Olyan mun­kásoknál, a kik térdelő helyzetben hosszabb ideig dolgoznak, gyakran tapasztalhatni lábbénulásokat; különösen gyakran fordul elő ez a baj a répa ki­körül foglalatoskodó munkásoknál és mun­kásnőknél. Kezdődik a baj a láb elzsibbadásának érzésével, később a láb mozgása gátoltatik meg, az izom-erő csökken, a járás közben nehézség" mutatkozik és a munkásnak be kell a munkát szüntetnie. A betegség igen gyakran lép fel olyan vidékeken, ahol a répatenyésztést nagyobb mérték­ben űzik: igy Németországban, különösen Pom­merániában és Szászországban és akkép jön létre, hogy az órahosszat való térdelés és a földön való csúszkálás következtében a i^lábidegek megsérül­nek. A dologban reumatikus bántalmak is szere­pet játszhatnak, mert a talaj reggel hideg és ned­ves, a munkások pedig könnyen megizzadnak. Ha az illetők a munkát a baj első jeleire beszün­tetik, gyors gyógyulás következhetik, mig, ha a bénulás már teljesen kifejlődött, hetek is elmúl­hatnak a teljes gyógyulásig. * A Guillon-féle öröklámpához egyedül alkalmas, háromszor finomított égő olaj, finom olajbél, kristályüveg stb. kapható a legjutányo­sabban Dokupil Lajos viaszárugyárosnál Nagy­Lévárdon. = Ujitás a biztosítás terén. Van szeren­csém a mélyen tisztelt közönséget értesíteni, mi­szerint a biztosítás terén oly njitást honosítok meg, mely úttörő vállalkozás nemcsak Esztergom­ban, hanem jóformán egész Magyarországban. Svájc és Némethon nagyvárosaiban egy rend­kivül szükséges intézménnyel ismerkedtem meg. Köztudomású dolog, hogy a legjobb szerkezetű faliórák is sok bajt okoznak birtokosaiknak. Sok­szor pontatlanok és különösen a felhúzás alkal­mával gyakran elromlanak. Kijavitásuk pedig igen sokba kerül. Ezen állapot orvoslására külföldi minta után Esztergomban órabiztositásokat fogok bevezetni. Aránytalanul csekély évi dijért minden héten eljárok a házakhoz és személyesen húzom fel az órákat. 'Ezzel távol marad mindennemű rugópattanás és egyéb törés. Azonkívül külön fizetség nélkül javítom ki a biztosított órákat, valahányszor szükség van reá. Egy 8 napig járó

Next

/
Thumbnails
Contents