ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-06-18 / 25. szám

hasonló esetben' Magyarország mozgalmába az osztrák ágyuk is beleszólnának. De mégis fel­tűnő, hogy az osztrák-magyar-monarchia és a habsburgi ház legádázabb ellenségei, a pánger­mánok t. i. iparkodnak Ferencz József császárt és királyt a magyarok ellen elkeseredettebbé tenni, mint kell ? Ha az Ausztria és Magyarország között fennálló kötelék fenntartható volna, ezt tartanok leghelyesebbnek és legjobbnak. Csak az kérdés, vájjon lehetséges is ez ? Erőszakos rendszabályok­ról legjobb volna nem is beszélni, mert erőszakkal nem lehet hosszabb időre oly nagy és öntudatos nemzetet, mint a magyar, Ausztriához kapcsolni! Nem döntő az a körülmény sem, hogy Magyarország népességének nagyobb része nem magyarokból áll. Kelet-Indiában is a hinduk vannak többségben és mégis angolok az urak. A tapasztalat megmutatta, hogy Magyarországon a ma­gyarok nélkül semmit sem lehet keresztül vinni, de velük mindent, mert ők képezik az uralkodó fajt, melynek román-, német-, szerb- és tótnak engednie kell. Magyarországon csak a magyarok érvényesülnek, mint reális politikai factorok. Ha a magyarok állanak az uralkodó részén, akkor nyugalom uralkodik az országban; ha azonban magával szemben találja őket, akkor egyáltalában nem lehet az országban kormányozni! Ezen tény­nyel Bécsnek számolnia kell és tudtunkkal számol is. Magyarországnak Ausztriától való gazdasági különválása talán sokkal aggasztóbb, mint a magyar vezénynyelv engedélyezése, mit Blumenthal tábor­nok nem is tart olyan nagy horderejűnek. Azon­ban Ferencz József cs. és kir. azon magas tisz­tekkel öregedett meg, kik manap is körülveszik őt; és ezeknek körében mindig valóságos »ceterum censeo« volt, hogy a magyaroknak inkább oda­ajándékozhatják a napot, holdat és a csillagokat, mint a magyar vezénynyelvet. Az uralkodó, ki különben oly engedékeny, ezen egy elvhez erősen ragaszkodik. Érteni érthetjük, kivált ily militaris uralkodónál, a ki a hadsereg terén nem fogad el utasítást és mégis talán meg kell történnie, ha az egységes vezénynyelvnek Magyarországot magát nem akarja feláldozni. Ha a monarchia két fele között nem jöhet létre az egyezség, Ausztria­Magyarország önmagát itéli elzüllésre. Ausztria és Magyarország viszonylagos értékét számokban így fejezhetjük ki: 5:3. 5 + 3 = 8; 5 = 3 — 2. Mindaddig, míg a monarchia a magyarokra bizton nem támaszkodhatik, az egész kettős állam Quan­tité négligable. Az esztergomi kath. földműves ifjúsági egyesület ünnepe. Ritka nagy mozgalom volt észlelhető pün­kösd vasárnap reggelén városunkban a Szent­Anna-templom környékén. Nem hiába. Kettős ünnepre készült az esztergomi katholikus föld­hogy i mindent magáévá tesz, a tudományokat ugy, mint a művészeteket, nem zárkózik el a külöm­böző korszakok vezéreszméi előtt, hanem ezeket megegyezteti a keresztény elvekkel, s igy meg­nemesitve juttatja érvényre. A kereszténységben rejlő isteni erő nyilatkozik meg ugy a keresztény tudományban, mint a művészetben. Az előbbi józan alapokon az emberi értelem, az utóbbi a szó megnyerésére törekszik. Ennek igazvoltáról tanús­kodik Róma s a megtért népek történelme. Eme erejénél fogva ölelte fel a kereszténység az ókori bölcseletet, melyből a jót megtartotta, folyton fejlesztette, a rosszat pedig kidobta. Igy történt, hogy a kereszténység már a katakombákban ki­mutatta alkotó erejének csiráját, és innen van, hogy miután szabaddá lett, a művészetek min­den vonalán monumentális tényeket mutat fel. Ez történt az antik Rómával, melyet a kereszténység számunkra megőrzött. Ezt látjuk az ó-, közép- és az ujkeresztény korszakok szinte emberfeletti munkát igénylő alkotásaiban. Rómá­ban majd minden rögnek, kőnek megvan a maga története. Minden, a mi ott van, nevelői hatással bir az emberi lélekre; de az ezekben rejlő szellemi kincsek kiaknázásához föltétel szükséges, mely nem áll másban, mint a jó akaratban s tanulékony szivben. Ez okvetlen szükséges feltétel, hogy Róma szemléletéből hasznot meríthessünk, mert lehet ám Rómát oly lélekkel is bejárni, és szem­lélni, mely nem látja a szellemet, az erőt, hanem csak a külső alakot, köveket. Mi nem ez utóbbi lélekkel mentünk Rómába, hanem az elsővel; mi tanulni, szellemet, lelkese­dést akartuk meríteni a kereszténységnek vértől mives ifjúsági egyesület. E napon ünnepelte meg az egyesület Vaszary Kolos bibornok herceg­prímásnak, mint fővédnökének aranymiséjét és ez ünnepen szenteltetett meg a remek zászló, melyet Simor Teréz urnő ajándékozott az egyesületnek. A kettős ünnepség nagy számban édesgette a tagokat az egyesület helyiségébe. P'elejthetlen lesz az a festői menet, mely 3 Aio órakor indult meg zászlóval az Isten házába. Különös dicséretet érdemelnek a szentgyörgymezői kath. olvasókör tagjai, akik a testvéries szeretettől indíttatva, saját zászlójuk alatt nagy számban jelentek meg s csatlakoztak a menethez. Hét koszorús leány, u. m. Gerendás Róza, Horváth Etel, Kiffer Róza, Kiffer Teréz, Tóth Erzsébet, Tóth Julianna és Tóth Róza vitte vállon a szép zászlót s a nehéz fehér atlasz szalagot, emez aranyhímzésű felirattal : A kath. földm. ifjúsági egyesületnek ajánlja Simor Teréz, 1903., a Szent-Anna-templomba s ott a sok Ízléssel díszített főoltár előtt helyezték el. Az" uj zászló ott diszlett az Isten házában, nemzeti szinü szárnyának egyik oldalát a Bold. Szűznek, mint magyarok Nagyasszonyának képe ékesíti, karján az isteni kisdeddel, aki áldólag emeli fel kis kezét, hogy kegyelmeinek bőségét árassza ki az ifjú egyesületre; a kép körül e felirat áll: Nagyasszonyunk, könyörögj hazánkért! A zászló másik oldalát sz. Imrének, az ifjúság védőszentjének ártatlan arca ékesíti, erkölcsi tisz­taságra intvén, oktatván az ifjakat. Kétszeresen szüksége van a mai ifjúságnak egy oly minta­képre, mely az igaz erkölcsösség utján vezetője legyen; mert elszorul az ember szive, ha látja, hogy mily sokan indulnak az ifjak közül az er^ kölcsi romlás lejtőjére. Vajha megoltalmazná, meg­mentené őket sz. Imre, kihez e fohász hangzik fel a zászlóról: Szent Imre, oltalmazd a magyar ifjúságot / Főékessége a zászlónak a csúcsán tün­döklő feszület; a kereszt a legbiztosabb útmuta­tója, vezetője a ker. ifjúságnak. A templomban a meghívott vendégek diszes sora foglalta el az első padokat; az ifjúsági egye­sület tagjai teljes számban álltak sorfalat, a kóru­son pedig az ifjúság énekkara foglalt helyet. A templom minden részét eg'észen megtöltötte a bel­városi és a sz.-györgymezői kath. olvasókörök, továbbá az ájtatos hivők nagy serege. Pont 10 órakor Mátéffy Viktor, egyesületi igazgató mondott sz. misét az ifjak szolgálata mellett. A zászlószentelés szertartását Bogisich Mihály v. püspök infulában végezte, hét áldozópap segédlete mellett. A pontificans mindenekelőtt magasszárnyalásu beszédet mondott; ékes szavak­kal ecsetelte az ifjúsági egyesületek fontosságát, az ünnepség jelentőségét; majd szóllott a zászló­ról, annak jelvényeiről, szivökre kötvén az ifjak­nak a kereszt követését s a Bold. Szűz és Szent Imre kiváló tiszteletét, erényeinek utasítását. Hálá­val emlékezett meg wSimor Terézről, az áldozat­kész jótevőről, ki követi a halhatatlan emlékű Simor bibornokot a jótétemények gyakorlásában. A közönséget mélyen megindító, magasröptű ázott emlékeiből; ugy az egyszerű katakombák­ból, mint az Isten dicsőségére emelt monumen­tális bazilikáktól. Az igaz, hogy az az öt nap nagyon kevés I arra, hogy az ember azt is, a mit lát, jól meg­nézze, de mégis elegendő arra, hogy oly összbe­nyomást hozzon létre az ember lelkében, mely irányitólag hasson egész életére s azt keresztény elvekre fektesse. Épen azért nem az a célom, hogy az egész római tartózkodást a maga részleteiben leírjam, hanem csupán csak arra szorítkozom, hogy az egész Rómát, az ott látottak alapján eszméiben s benyomásaiban mutassam be. A legelső, a mi felé minden keresztény ember figyelme irányul: Szent Péter temploma. Megvallom, maga a templom tere nem gyako­rolta reám azt a benyomást, melyről annyiszor hallottam, a minek okát abban találom, hogy a tér nagysága a hozzá tartozó oszlopokkal s épü­letekkel a legszebb arányban van. De mikor fölmentem a bazilika bejáratához és belemélyed­tem annak szemléletébe, akkor láttam csak ' az óriási méreteket, melyek e teret keresztezik. Előt­tem a tér, melyet két oldalon valóságos oszlop­erdő környékez; a két oszlopsor mint valami két kar, átkarolja a teret, melynek közepén az évezre­dekkel büszkélkedő obeliszk áll, melynek egyik | oldalán az a gondolat van bevésve, melyet Róma minden göröngyje hirdet: »Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat, Christus ab omni malo plebem suam defendit.« Ez a gondolat mindig eszébe jut a szemlélő beszéd után a püspök az egyház áldásában része­sítette a zászlót; ő verte be az első szeget Vaszary Kolos bibornok hercegprímás ő eminenciája, az egylet védnöke nevében e jelmondással: Isten, király, haza, legyen szent jelszavad ! Majd a saját nevében e jeligével: Mennyországnak királynéasszonya, Paradicsomnak megnyílt kapuja. Vedd oltalmadba az ifjúsági egyesületet! Ezután özv. Zubcsek Mihályné urnő, a zászló­anya, illesztett be szeget e szavakkal: A Bold. Szűz, a magyarok nagyasszonya oltalmába aján­lom a kath. földmives ifjúsági egyesületet, s aztán a remek hímzésű szalagot kötötte fel a zászlóra. Maid a főispán, a főkáptalan, a megye, a város, az intézetek és egyesületek képviselői, Számord Ignác elnök Simor Teréz és saját nevében, továbbá a tisztikar vertek szeget a zászlóba szebbnél szebb jelmondatok kíséretében, melyek közül a követ­kezőket sikerült papírra vetni. Horváth Béla főispán: Nemzetünk szabad­sága és nagysága a fajfentartó magyar földmives nép erkölcsi javaitól és anyagi jólététől függ. Sujánszky Antal nagyprépost: Isten áldása csak a becsületes és serény munkásé. Csernoch János: Szeresd alföldet, amelyet művelsz, mert ez a te hazád. Graeffel János : Vezesd az ifjúságot az isten­félelemben és munkásságban ! Kohl Medárd püspök: Előre a keresztény művelődésben. Venczell Antal: Szt. Imre védelmezd a magyar ifjúságot. Vimmer Imre polgármester: Isten dicsősége mellett polgári erényt és munkásságot fog hir­detni e zászló ifjú seregének; kövessétek híven kitartással és ügybuzgalommal, s akkor az Isten is megsegít magatok javára és városunk dicső­ségére. Fehér Gyula: A jól nevelt nép alapja az egyháznak és hazának. Simor Teréz: Lebegjen ez egyesületben Simor János szelleme. Hollósi Rupert: Aki dolgozik, ha meghal is él; aki nem dolgozik, ha él is, halott. Nagy Antal: Egyesítsen mindnyájunkat e zászló a hit, remény és szeretetben. Számord Ignác : Légy tanuja népünk előre­haladásának. Andor György : Annyit ér életünk, a mennyi­ben vallásosak vagyunk és dolgozunk. Pécsi Gusztáv : Tiszta életű ifjúkorra életerős férfikor és derült egű aggkor következik. Janits Imre közjegyző: Isten áldása kisérje az ifjúság nemes törekvését. Dom bay Nárcisz: A boldogs. Szűz édesen irányító és támogató közbenjárása és szent Imre herceg szelleme kísérje e felszentelt zászló alá szegődött lelkes ifjúság működését. Huray Ferenc: Vezesse e zászló ifjúságun­kat egy szebb jövőbe. és elmélyedő léleknek. Hogyne, hiszen maga a bazilika is-részben azon a helyen áll, hol egykor Nero cirkusza állott, ime Krisztus győzött a pogány­ság fölött. Ott, hol a keresztények ezrei ontották vérüket, ott épült fel Szent Péter sirja fölött az Isten háza. Igy győzött a béke s a kitartás a barbár­ság, az erény a romlottság, az igazság" a tévely fölött. Ezt a diadalt hirdeti most sz. Péter tem • ploma. Az isteni gondviselés működését mi sem bizonyítja jobban, mint épen az a tény, hogy az Egyház annyi évtizedeken át folyton alá volt vetve az üldözésnek és dacára annak, hogy száz­ezrek véreztek el, mégis fényes győzelmet aratott. Gamaliel farizeus is megmondta ezt a zsi­dóknak, hogy a kereszténység vagy emberi mű, vagy isteni. S a történelem mit bizonyít? bizo­nyítja, hogy az Egyház isteni jelleggel bir, isteni eredetű, mert az merő lehetetlenség, hogy em­beri intézmény annyi üldözésnek alávetve el ne pusztuljon. A pápaság három századon át való­ságos véres dynasztia volt, Rómában csak rej­tekben élhettek a pápák, ,de nem soká, mert a vérpadra hurcolták őket. És mégis győzött ez a dynasztia és azon a helyen, hol az első pápa el lett temetve, győzelmi jelül épült szent Péter bazliikája. A fényes templomba öt ajtó szolgál, melyek közül a jobb oldali szélső be van falazva s csak jubileumi esztendőben nyitják ki. Ez a »Porta Santa.« Amint a tér, úgy a bazilika belseje sem lepett meg mindjárt, annyira összhangban vannak

Next

/
Thumbnails
Contents