ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-06-11 / 24. szám

lehetnek a törvényhatósági bizottságnak. Tudjuk nagyon jól, hogy milyen potentát a községi jegyző. Egy kis ambícióval mindegyik beválasztathatja magát a bizottságba s ott azután nem a választók akaratát és meggyőződését tolmácsolja, hanem egyrészt kész szolgája a kormánynak, másrészt a felettes tisztviselőnek, — tisztelet a kivételnek ! Keserű helyzete is lehet egy önérzetes jegyzőnek a megyeházán. Nem tehet a meggyőződése szerint, mert ha igy tesz, bármely pillanatban nyakában a fegyelmi. Tudvalevő dolog, hogy nincsen széles e hazában jegyző, kinek, bár a legpontosabb és legszorgalmasabb ember is legyen, ne lehetne nyakába varrni egynéhány fegyelmit. Sajnos a dolog, de igy áll. A beválasztott jegyző tehát akármilyen karakter legyen is, különben nem cselekedhetik meggyőződése szerint. De még furcsább a helyzet a megyei tisztviselők választásánál. A községi jegyző mint bizottsági tag választja a megyei tisztviselőket, választja feletteseit, választja közvetlen főnökét, fegyelmi bíráját a szolgabirót, főszolgabirót. Ha nem egyhangú a választás, keserves helyzetbe jut a jegyző; mert mindig elérheti az a baleset, hogy azt választják meg felettesének, a kire — nem szavazott. Valljuk be, mindannyian emberek vagyunk és az újonnan megválasztott főszolgabíró 100 eset közül 99-ben nem fog épen kedves lenni a tisztelt jegyző úrhoz, ki ellene szavazott. A községi jegyzőket eléggé igénybe veszi a maguk hivatása. Idejük se engedi, de meg a község jóvolta egyenesen kizárja azt, hogy megyei vagy egyéb dolgokkal foglalkozzanak. Káros tehát úgy az egyes községekre, valamint a megyére nézve is, ha a bizottság tagjai lesznek. Az 1886: XXI. t.-c. novellájának tehát hármas feladata lesz, és pedig: a) a főispán intézmény eltörlése; b) virilizmus revíziója; s c) a községi jegyzőknek a megyei bizottságból való kizárása. . Ezek a negativ követelményei az alkotandó novellának. Azonban mig ez uj törvény megszületik, eddig is erősen szervezkednie kell az ellenzéknek a megyékben. Nem szabad elaludni hagyni a felébredt nemzeti Öntudatot, s minden alkalommal oda kell törekedni, hogy bármely állás üresedik meg, bármely választás történjék is a megyében, arra csak arra hivatott és olyan ember kerüljön, csak olyan választassék meg, ki az ellenzék embere s a régi korrupciós rendszert utálja. Törekedni kell az egyöntetű működésre a megyei és községi választásoknál; ki kell irtani mindenhonnan a tövist és a burjánt vágni, ha ittott megsebzi is a kezünket. Az ellenzék csak úgy boldogulhat, a vármegye csak ugy lesz az alkotmány igazi bástyája, ha az ellenzék militans lesz, s ősi egykedvűséget leveti magáról. A kezdet a legutóbbi megyegyűlésen jól indult, nem szabad a jól megkezdett dolgot elhanyagolni ; m a megkezdett szervezkedést folytatni kell megyeszerte községenként is. Ha az ellenzék községenként is szervezve lesz, olyan erő lesz, melyre bátran lehet azután épiteni. p. B. dr. Tanulmányutak a népiskolában. Itt van a nyár. Vig madárdal hangzik mindenütt. A mező pompáját alkotó ezerszínű virágok illatát szárnyaira veszi az enyhe májusi levegő és hordja szét a szélrózsa minden irányában. Ez az illat, melyet az ébredő természet csodálatos erővel hoz létre, elhat minden zugocskába, hogy hirt adjon magáról és a természet keblére csalja a küzdelemben kifáradt embereket és fölvillanyozza tompa kedélyhangulatukat. Az ébredő természet eme hívó szózata kétségkívül eljut az iskolába is. És a tanulók az első értesítésre rajongó örömmel készülődnek a rövid, de reájuk nézve minden tekintetben hasznos tanulmányútra. Hogy ne sietnének ki az iskola zárt falai közül, a testet és

( lelket emésztő dohos és poros iskolai levegőből. Es ne gondoljuk, hogy ezeket a kis embereket a léhaság utáni vágy vonzza a szabadba. Nem. Egy helyes irányban fejlődő tanulónak a módszeresen előadott tananyag nem okoz visszariasztó nehézségeket. Legföljebb csak az egészségtelen iskolaépület és a helytelen tanitásmód lehetnek bénitó hatással a tanuló szorgalmára és utáltathatják meg vele az iskolát, amint ez a legtöbb esetben igy is van. No de erről majd alább. Most lássuk néhány vonásban a természet jótékony hatását a gyermeki lélekre. Csak egy rövid séta és már kábit a mező illata, melyet falánk mohósággal szivünk magunkba, mintha mind fölfalni akarnók. De munkára fiuk! Itt a munka élvezet. Es e jelszóra a kis csapat vig fickándozással ugrik az árkon át a hófehér gyümölcsösbe. Mily csodálatosan nyilvánul itt a Teremtő nagy gondoskodása. De lám amott a magas körtefák ágain sűrűn láthatni a összerágott levelet, letarolt gályákat, melyeken lomha férgek rejtőznek. Ime, a Gondviselés nem enged tunyálkodni, hanem akarja, hogy áldását munkával érdemeljük ki. A jót csak szenvedés árán vásárolhatni meg. Tehát azokat le kell onnét szedni. A gyermekek mintha a vad törökön akarnának bosszút állani, oly hevesen támadtak a káros férgekre. Ment is a munka. Az alantabb levőket csakhamar elpusztították. Majd fölkusztak a fákra, hol ágról-ágra járva pusztították a férgeket, hogy az áldásra érdemesek legyenek. Alig néhány perc alatt csak itt-ott találkozott egy eltévesztett féreg. Végre, nemes tetteik fölötti örömtől eltelve, fáradtan ereszkedtek le a fákról. De mennyire bántotta őket, mikor rövid kutatás után észrevették, hogy a fa legtetején még jó csomó fönnmaradt, melyek leszedése azonban a gyönge ágakon való kúszás miatt valóságos istenkísértés volna. Érezve tehetetlenségüket a nehéz körülményekkel szemben, több sikertelen próba után elégedetlenül ültek a sövény árnyékába, hogy letörüljék arcuk verejtékeit. Néhány percnyi csönd állott be ezután, mert mindegyik terveket főzött magában a kártékony férgek ellen. Azonban olyat nem tudtak kisütni, mi eredményre vezetne. És ez még inkább bántotta őket. És mig ezen általános töprengés tartott, azalatt a közelben lévő fákon néhány 'éneklő madár telepedett meg, vigan szedegetve a fák férgeit. Majd a magas körtefákra is ellátogattak és ott is folytatták hasznos foglalkozásaikat. No de volt is öröm a gyermekek között, mikor látták, hogy amire ők nem voltak képesek, a kis madarak ugyancsak elbántak a férgekkel. És néhány perc alatt a fák teljesen meg voltak tisztítva. A gyermekek pedig dicsérő szavakkal emlékeztek meg a kis madarak nemes munkájáról. Lám — vettem át a szót — most láthattátok, hogy a mindennapi kenyérért folytatott küzdelemben mily nagy segítségére vannak az embernek ezek a kis madarak. Ott, hova embernek veszélyes volna .menni, vagy hol az emberi szem gyöngének bizonyult, ott ezek a kis madarak elvégzik helyettük a munkát. Fáról-fára szállva, folyton pusztítják a kártékony férgeket és azok tojásait, ugy, hogy egész életükben mihelyettünk dolgoznak. Valóban elmondhatjuk, hogy a gyámoltalan ember boldogitására lettek teremtve. Most már ti magatok is bizonyára belátjátok, hogy mily balgaság és rút hálátlanság az emberektől, hogy ép ezen kiválóan hasznos madarakat üldözik, vagy hasznos foglalkozásaikban bármikép hátráltatják. Ezeket pusztítani annyi, mint saját jólétünk ellen törni. Ellenben a kártékony madarakat eltűrni annyi, mint saját vagyonunk pusztítását közönynyel nézni. 'Ime, a természet egy mozzanatának, jelenségének megvizsgálása már mennyire tisztázza, megvilágítja cselekvéseink irányát. Ezután több gyakorlati mérést eszközöltünk, hogy a tanulók ne csak a mértékek neveit ismerjék, hanem azok fogalmával és gyakorlati hasznával is tisztába jöjjenek. Ezeken kivül közben több hasznos dologról is megemlékeztünk és különböző mefigyeléseket és észrevételeket tettünk. Mily szép és, alapos eredmény ez egy rövid kirándulás után. És a tanulók nem merülnek ki, sőt ellenkezőleg, testük és lelkük föléled, mint eső után a lankadó virág. A tanítás ma divatos módszere kétségkívül egy csöppet sem észszerű. Az iskolai tanulók, sajnos, még manap is megemészthetetlen üres frázisokon és szabályokon rágódnak. És kérdezzük, mi az oka a tanulók silány szellemi nívójának ? Erre könnyű afelelet. Nézzük meg, mit tanulnak a gyermekek! Nekünk az életet kellene velük megismertetni és erőiket az életküzdelemhez kifejleszteni és e helyett üres szavakat magoltatunk velük. Az értelem a fogalmak és azok változatainak éles megfigyelésén épül fel és mi a tanulókat elzárjuk a fogalmak milliárdjai elől. Ha pedig ez igy van, akkor képzelhetjük, hogy mily eredménytelen és fárasztó munka lehet az, ha például egy csekély fogalomismerettel rendelkező tanulóval valamely gép szerkezetét csupán szóval való előadás mellett akarnók megismertetni. Egész halmaz oly szót hall a tanuló, melynek fogalmával csak távolról sincs tisztában. És ezáltal érjük el azt a szomorú eredményt, hogy az értelem fejlődése helyett a tanulóból egy betüfaló szörnyeteg lesz. Az ily tanitás kimeríti a tanulót, de semmi esetre sem képesiti az . élet harcának sikeres megvívására és ez nagyban csökkenti az iskola munkájának értékét. De hogy is érthetné meg az életet az olyan ember, ki az élet elemeivel, a fogalmakkal sincs tisztában. Tehát az iskolának eme hibájából ki kell vetkőzni és helyesebb útra térni, mert ez van hivatva első sorban vezérszerepelni a fejlődés utján. Ez az átalakulás pedig abból fog állani, hogy mielőbb elveti a lényegtelen külsőségeket, formákat, az üres látszatot, és e helyett az embereket a lényeg kutatására tanítja, ösztönzi. Egyszóval vágjuk le a copfot, szedjük le a hályogot az emberek szeméről, hogy tisztán lássanak és végre megszabaduljanak a formákhoz való csökönyös ragaszkodás, a látszatra való törekvés, a maradiság nyűgétől, mely sötétségben tartja őket. Ez ama helytelen módszer, mely nem az életnek, hanem az iskolának tanit. És ez az oka annak is, hogy ép a legjobb tanulók az életben nem tudnak érvényesülni, mert*az iskola félrevezette őket. Nem készíti elő a tanulókat az életre, minél fogva többen,'különösen azok, kiknek a körülmények is kedveznek, balutakra fognak tévedni és az amúgy is korhadt társadalmi rend megbontására, gyöngitésére törnek, ekzisztencia hiányában a vagyon és személybiztonságot veszélyeztetik, vagy folyton ösztönös élvezetek után járnak. Most az a kérdés, hogy mikép lehetne az emberiséget a lényeg megismerésére, az élet igazi céljának megértésére rávezetni ? E nagy kérdésre egy a felelet. Ha az embereket a való életre akarjuk vezetni, akkor az iskola helyezze bele a tanulót az élet keretébe, hogy ott a természet, az egyéni és társadalmi élet változásait, jelenségeit közvetlenül szemlélje és az ezekbe mintegy belehelyezett gondolatokat kikutassa és megértse és igy életének célját, egyéni és társadalmi működésének hatáskörét megállapíthassa és ezekhez képest erőit kifejlessze. Ime, ebben az egy mondatban van kifejezve az emberi élet nagy problémája, melyet bővebben kifejteni most nincs terem. Lett József, tanitó. A köbölkúti választás. Esztergom vármegye köbölkúti kerületében jan. 26-án a választás Hadik Sándor gróf disszidens programmal fellépett jelöltnek juttatta a mandátumot. Hadik Sándor gróf mandátumát azonban nem lehetett igazolni az országházban, mert nincs benne a választásokhoz törvényesen szükségeltető névjegyzékben. Hogy miként maradt ki Hadik gróf FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ I AI EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER.