ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-06-11 / 24. szám

Ez már nagyon gyönge, ingadozó, hogy ne mondjam süppedő alap. No de mégis elfogadható ! 2. A kongrua alapját képezi az úgynevezett gabona lektikále! Hogy mily jövedelem ez, legjobban tudják és értik a zsidók. Ha ugyanis a pap el akarja adni gabonáját, a zsidó mindig azt kérdezi: saját termése-e vagy lektikále? Ha lektikále, nagyon megnézi, hányja-veti s igér érte 4—6 koronával kevesebbet, mert hisz — úgymond — uram, ez rostaalja, ebből sok, igen sok kimegy

r a rostán s ezt mint szakértő be is mutatja. — És tökéletesen igaza van. Lehet-e ezt jövedelem-számba venni? Lehetne, ha a plébános biztosan számithatna rá, hogy legalább a rostaalját meghozzák ; de erre nem tudok esetet, kivéve azt, kinek a jegyző sógora. Ősszel kezdik hordani s már jól kitavaszodik, s még mindig hoznak egy-két mérőt hébe-korba. Ha rossz a termés, úgy legrosszabb a papnak, mert nemcsak a földje nem terem, de a párbér nagy hányada is elmarad. Példa. Egyik szomszédomnak van évi 110 p. mérő buza consipatioja; a mult évben nem kevesebb mint 92 p. mérő buza hátralékot adott át a község elöljáróságának behajtás végett; ebből behajtott 4, mondd négy pozsonyi mérőt. Miért oly keveset biró uram ?! Hát ha magam látom, hogy nincs nekik !! De azért a plébános fizeti a »nincs nekik« után a IV. osztályú jövedelmi adót, és járulékait, be van véve a kongruában, mint fizetés, meg a plébánosnak azért a napi kiadásai megvannak, ezt mind fedezni kell. Honnét ? Egyet gondol s kér más plébániát, mert itt meg nem élhet, tele van adóssággal, azt pedig pontosan kell törleszteni, akár »van nekik, akár nincs.« Es a másik plébánián azt tapasztalja, hogy igaza van a németnek : Es kommt selten was besseres nach ! De tegyük fel, hogy bejön a jó esztendőben az illeték 2

/s része; az egész soha és sehol, még sem lehet ezt sem a kongrua biztos alapjául felvenni, mert hisz tudjuk, hogy mennyire pusztul a nép, kivándorolnak, birtokaikat eladják, ezeket pedig rendesen a zsidók veszik meg, és más vallásúak. Már pedig a Kúria kimondotta 1885. évi decisiójában, hogy a papi praestatio nem képezi a földnek dologi terhét, tehát más vallásúak nem tartoznak a kath. papot fizetni. Tessék most keresni s megmutatni a kath. kongrua alapját ?! A mi ma áll, holnap nincs; az nem lehet alap! ! Ismerek plébánost, ki a consipatiót is bérbe adta a zsidónak. Az igaz, hogy ez lenne a legegyszerűbb mód. De egy másik zsidó megbotránkozva emiitette nekem ezen esetet: hogy ez még sem illik. Es talán igaza is van. 3. Van még borjáradéka is némely plébániának. No ezt elhegedülte a fillokszera, de sok helyütt mégis Ígértek egy régi itce bor fejében 4—5 krajcárt. Ez nagyon szép, ha megígérték, bár nem fizetik, de van sok oly plébánia, hogy meg sem ígérték, mert nincs szőlő. Azonban ittott sűrűbben kezdenek már a szőlő ültetéshez s igy van szőlő. Erre meg nagy bölcsen rá mondják : Hisz ez a szőlő-talaj nem dézsmás szőlő, nem értették meg. A magam részéről jóformán szó sem volt alvásról s alig vártam, hogy keljen fel a nap. Nagy sokára ez is megtörtént, de nem nagy örömünkre, mert a beálló köd minden kilátást elzárt. Igy hát beszélgetéssel töltöttük el az időt. Néha-néha fölszállott a köd, incselkedve kíváncsiságunkkal, mely mindinkább növekedett, minél közelebb jutottunk Rómához. Egyszer láttuk csak a vonatból Szent Péter kupoláját, de ismét eltűnt s a vonat egy domb mögött elfordult. Mindenütt régi épületek csoportja mellett haladtunk el s a klasszikus Róma benyomása mindinkább érezhetővé vált. Szinte nem is akartuk elhinni, hogy itt volnánk, csak a váltósinpárok zörgése figyelmeztetett bennünket, hogy Rómában vagyunk s a katonai fedezet alatt álló vonat fél hét tájban berobogott a pályaudvarra. Itt nem sokáig várakoztunk, hanem bérkocsira ülve, szállásunkra hajtattunk, s igy a jó Isten gondviselése folytán megértük azt a pillanatot, hogy Szent Péter templomát valóságban magunk előtt láttuk. (Folyt, köv.) csak a hegyvámmal korlátolt talaj után tartoztunk fizetni és teljesen igazuk van ! ergo a papnak borjárulék nem jár. Pedig ez is be van véve a kongrua alapjába. No ez már olyan alap, hogy semmiféle zsidó sem akadt eddig, ki ezt haszonbérbe vette volna. Ezek után kérdem a t. báthi kerület koronáját : mi haszna lesz a papságnak abból, ha a kérelmezett 2500 koronányi kongruát a magas püspöki kar meg is állapitja s ily jövedelmekben folyósítja ? ! Mi lenne tehát a teendő, amit eddig teljesen figyelmen kivül hagytak? AJ Ki kellene mutatni s tapasztalatok nyomán beigazolni, hogy a kath. plébániák jövedelme tulajdonképen nem a javadalmasé, de az egyház közvagyona. Ezt nem a hivek adták a papnak ; hanem az uraság köteles volt azzal a templomot, plébániát és iskolát dotálni, mert csak ezen feltételek alatt kapta meg uradalmát. Már most, ha a hivek ezt megtagadják, azt veszik el az egyháztól, mi nem az övék. Ha más vallásúak jutnak ily dologi teherrel korlátozott úrbériségek tulajdonába, a kath. egyház közvagyona pusztul. Erre pedig csak egy mód van: a megváltás. Ettől a hivek éppen nem idegenkednek. Ha megtudták váltani az úgynevezett robotot, földtehermentesitési kötvényekkel; a hegyvámot, dézsma váltsági papirosokkal; a papi sedecimát úrbériségi ivekkel; az országút kavicsolását útadóval: éppen nem illik a XX. század szabadelvű felfogásába, hogy ily jobbágyi terhek akadályozzák, feszélyezzék a szabad birtoklás jogát s vegyék el a kath. egyháznak elidegenithetlen jövedelmét. Ezen megváltást kérelmezzék a magas püspöki kar útján ; mert nem illenék, ha megkerülő uton fordulnának az országgyűléshez, mely okvetlenül meghallgatná kérésüket. Hisz Tisza gróf választási programmjában is hangoztatta, hogy a papok fizetését is rendezni kell! Már pedig ezt Tisza nem érthette más vallású papságra, mint a kath. klérusra, miután minden vallásfelekezet autonómiája révén rendezi, vagy legalább rendezheti a lelkészi jövedelmét, csak egyedül és kizárólag a kath. klérus nem. Ha a jelenlegi javadalmas főpapság összeadja is a kongrua alapot, ez csak kiegészítése lesz a lelkész jövedelmének s éppen nem akadályozza * azt, hogy az alap jövedelmek tovább is pusztuljanak a hivek megtagadása nyomán. Mi fog történni ezután? A főpapi javadalmak sem fogják birni a pótlásokat végtelenig, a lelkészkedő kléruson sem lesz segítve. Tönkre megy az egyházi közvagyon fent és lent! Mentsék meg a még meglevő alapokat megváltással s lesz egy biztos alap azután, mire építhetnek. Igy cselekedett az áldott emlékű Roskoványi nyitrai püspök, csakhogy ő ezt saját vagyonával váltotta meg; pedig jog szerint a hűbéreseknek kellett volna ezt tenniök ! B) Ki kell mutatni, hogy ez a praestatio dehonesztálja a papi állást; ma csak a kanász, csősz, bakter, kovács szedi össze fizetését — no meg a szegény kántor. Az ilyen jövedelem beszedésével kapcsolatos megjegyzések, kifakadások, panaszok a hivek részéről teljesen alkalmasak arra, hogy a lelkipásztor s hiveik közt a kegyeletes viszonyt leforrázzák s rámondják : telhetetlen papzsák. Nem működhetik a lelkész meleg érdeklődéssel híveinek lelki s anyagi boldogulására, ha köztük az összekötő kapocs : a folytonos exequalás; ha lelkipásztorában végrehajtót lát. Ez lealacsonyitó a reverendához s kihat a hitélet fejlesztésében buzgólkodó ténykedésekre is. Megváltás legyen a jelszó. Ezt hangoztassa a báthi kerület, s ezen hang ébressze fel a magyar kath. klérust! Hisz még annak a legnyomorultabb állatnak is megvan a természetes joga, hogy jajgat, ha nyomorgatják; tehát a kath. klérustól sem veheti senki rossz néven, ha panaszkodik s elmondja, hogy mi fáj, mi teszi őt önmagával elégedetlenné, mi oltja ki belőle s híveiből a közös szeretetet s kölcsönös megbecsülést. Mig nem jön el a megváltás, nem lesz soha kongrua! Es ha lenne is, csak papiroson volna, de soha a valóságban. Mig nem lesz megváltás, a papok ménekként virágró 1-virágra, t plébániáról plébániára szállnak. Nem nevelhet generatiót, mert mit egyik elkezdett, azt a másik lerontja. Futkosnak fűhöz-fához, pártfogókat keresnek, kik folytonosan zörgetik a püspök ajtaját; molesztálják a kegyuraságokat, sőt kilincselnek házrólházra jobb és jobbnak tetsző javadalmak elnyerhetéseért. És bármily visszatetszőnek látszik is ezen eljárás, de jogos saját önmaguk iránt, mert azt gondolják, hogy máshol talán találnak annyi és olyan jövedelmet, hogy megélhetnek s nem kell a lelki végrehajtó szerepét játszaniok ! Megváltás, megváltás és megváltás, jöjjön el a te országod. V. K. — A magyar szabadgondolkozók társasága megalakult mult hó végén Budapesten. Csak ugy döntögették a »régi tévedések, babonák és előítéletek« bástyáit (értve a katholikus hitet persze) a »felvilagosultsag e zászlóvivői,« kik annyira felvilágosultnak és okosnak tartják magukat, hogy már nem is látnak maguk körül, Fichte módjára csak önmaguk és a saját tudományuk létét ismerik el. Hogy ne menjünk vissza a Kopernikus-ok és Newton-ok példájára, kik hivő keresztények voltak, Volta, a hires fizikus mindennap imádkozta a rózsafüzért, Ampere kívülről tudta Kempis Tamás négy könyvét. A jelen-kor legnagyobb csillagásza és geológusa Braun jezsuita, ki épen e héten üli 50 éves áldozárságának jubileumát, s a leghíresebb theologus jelenleg Wasman S. J. Ha az volna az igazi felvilágosultság, a mit Alexander Bernát fordítgat Kant, Spinoza és Schopenhauer-bői a magyar közönség számára, mindnyájan a bolondházba kerülnénk. Az a szerencse, hogy a szabadkőműves filozófiákat a második lapnál falhoz csapja az, ki kezébe veszi s igy nem ártanak annyit, a mennyit árthatnának. A magyar szabadgondolkozók megalakulásával a szabadkőművesség 1., a nyilvánosság elé akarnak lépni. Hiszi a . . . Azért ezután is folytatják titkos aknamunkájukat a trónok döntögetésére, forradalmak szervezésére és püspöki kinevezéseknél, a hol tehetik ; 2., nyilt szövetségre akarnak lépni a szociáldemokráciával, mely az ő fattyúhajtásuk, melytől azonban maguk is ezideig féltek ; 3., szövetségre akarnak lépni a külföldi szabadkőműves szervezettel. Jó lesz tehát az államnak és a ker. társadalomnak e nemzetközi veszedelemmel szemben szintén leszámolni. A hercegprímás aranymiséje. A hercegprímás aranymiséjét az egész országban, de főkép a főegyházmegyében fényesen és bensőségesen ünnepelték meg. Halomszámra kapjuk még folyton az ünnepélyről szóló tudósításokat, melyek terjedelmüknél fogva köteteket tennének ki. Alig van kath. kör, vagy iskola a főegyházmegyében, hol Vaszary Kolos biboros hercegprímás pappá szentelésének 50 éves fordulóját, a jubiláns nagy méltóságához illően ne ülték volna meg. Ebből is látszik, mennyire szeretik a hercegprimást s mily elismerést hoz a főpásztor jószívűsége és ténykedése. A lefolyt ünnepségekről jelen számunkban is közlünk néhányat. Legutóbbi lapszámunkban az óriási anyaghalmaz folytán nem közölhettük azon fényes és eseményszámba menő kivilágítást, melyet az esztergomi érseki szeminárium rendezett mult vasárnap este. A hatalmas épület városfelőli homlokzata valósággal ragyogott a fénytől. Esztergomban ilyen nagyszabású kivilágítás a 900. jubileum óta nem volt. Körülbelül másfél órába telt, mig a szemi|—illHiÉ IHlllii" I Sirolin'q A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamärhurut lábbadozóknál influenza után : ajánltatik. — • Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). 1 I