ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-04-23 / 17. szám

X. évfolyam. Esztergom, 1905. április 23. 17. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Húsvét. Legyőzte a halált az örök Szeretet . . . r — Túlvilági hitben újuljon a remény, Teljék meg a szivünk szelid szeretettel, Csendes áhítattal a béke ünnepén, S hálaadó ajkon zendüljön a himnusz : Feltámadott Krisztus . . . ! A szeretetlenség okozta sebeket Gyógyitgatni mennyi, óh mennyi dolgot ád, S hogy már kitaposott ösvényeken járunk, Alig vesszük észre, járván a golgothát . . . ! Pedig a fájdalom s bánat határköve A keresztfa töve. E tőből, hol akkor a vérrózsa nyitott, Kifakadt azóta a hitnek virága; Magas keresztfának kisugárzó fénye Üdvösséget, békét áraszt a világra, S lelkünket az örök haláltól megója Krisztus koporsója. Győzött a Szeretet, s íiókáiért im A kegyes Pelikán ennen vérét adta. A kiengesztelés mérlegét betölté Kálvária hegyén fakadt vér patakja; Ezzel mosván le az áteredö foltot, Legyőzte a poklot! Hangos ujjongással zengjen hát az ajkon, Fenséges, riadó győzedelmi ének. Szálljon a sziv hangja buzgó énekszárnyon, S megihletve mondjon örömdalt a lélek. Harsogjon a himnusz, viszhangozva újra: Alle — alleluja! Szvoboda Román. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A renaissance Itáliában.* A művelődéstörténelem minden ismerője tudja, hogy az emberiség múltjának legfényesebb két évszáza** a XIV. és a XV. évszázak. Három évszáznak, a XL, XII. és XIII. évszázaknak reformküzdelmei határozott alakban lépnek ekkor a nyilvánosság elé, a tudomány, a művészet és az iskola segítségével az emberiség köztudatába jutnak, hogy az egész emberiség élvezze a reformküzdelmek eredményeit. Ezek között az eredmények között a legkiválóbb fontosságú a tudomány és a művészet hatalmának elismerése, midőn az emberek megértik, hogy a valláson kivül a tudo* Irta Acsay Antal dr. Budapest, 1905. 8-rét, 274 lap. ** Század helyett Acsay az évszáz szót használja művében. Azt hisszük, hogy a nyelvtudósoknak sincs a szó ellen kifogásuk és iróink elfogadják azt. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR, egyetemi tanár. A föltámadás gyermekei. Esztergom, április 22. (Dr. P. 0.) Ó husvét-reggel, nagy harcok pihenője, nyilt sirod fölött zeng az engesztelő s biztató szózat, melyet meghallanak ugyan mindnyájan, de melyet csak a föltámadás gyermekei értenek meg. Sirod árok, sírköved bástya, a világtörténelem zajlik körülöttük; de húsvéti örömben csak azok hajtják le megnyugodva sírkövedre fejüket, kik hisznek s biznak a föltámadásban. Ezek közé tartozunk mi! Nekünk a húsvét reggele ébredés éjből, tavaszodás télből, éledés halálból; nekünk az Alleluja a világharc diadalmi éneke s a húsvéti harangszó a fölvonuló örök életet harangozza be a világba. Mi hiszünk a föltámadásban; egyesekében éppúgy, mint nemzetekében; mi hiszünk az életben; bízunk a jobb jövőben s van reményünk nemzeteknek föléledéséhez. Ez a lendület a mi temperamentumunk, ez a páthos a mi lelki világunknak s neveltetésünknek sajátságos jellege. E hitünket s bizalmunkat meg nem zavarja sem a nagypéntek emléke, sem a körülöttünk kísértő romlás; mi a föltámadás tavaszi sugárzatából nyugodtan nézünk a kereszt-út távlatába; mindezek a benyomások meg nem zavarnak minket, mint ahogy a ragyogó napkeltét meg nem zavarja az elmúlt éjnek foszladozó homálya s mint ahogy a tavasz fakadó rügyein s illatos hajtásain nem változtat a sok korhadt ág, melyet az erdő koronájából kitört az északnak bús szélvésze. Sőt épen a romok közt sarjadó új élet s a korhadt, száraz ágak közt fakadó, illatos kikelet biztat s bátorít leginkább halállal, enyészettel s éjszakával szemben s biztosit, hogy mány és a művészet kötheti össze egymással az embereket. A vallási egység eszméje mellett megismerni kezdik a társadalmi egységet, az embereknek együvé tartozását, melyet a célra való törekvésnek azonossága teremt meg. A középkori embernél is meg volt a célnak azonosság'a a földöntúli, a végcélnak azonosságában, melyet a kereszténység hirdetett, mikor azt tanította, hogy az örök üdvösség elérésére kell törekedni minden embernek, mivel a mennyország számára született minden ember. A renaissance nem változtat ezen semmit, az örök üdvösséget tartja az emberek végcéljának, de a világ számára való nevelést is fölveszi programmjába, hogy egyegy társadalomnak (haza, nemzet, jogi és erkölcsi testület) tagjait szinte összekösse egymással a törekvéseknek és a célnak azonosságában, azt tanítván ezzel, hogy egyes embernek, mint társas lénynek, munkáiban és jogainak gyakorlásában részt kell venni a társadalom, a világ életében. Ezen az állásponton rakja le a renaissance az újkor épületének szilárd alapköveit, melyeken megkezdi egyúttal annak fölépítését is. Az emberi Szerkesztőség: Ferenc József út 75. sz. Kiadóhivatal: Káptalan-tér. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. e kipusztíthatatlan életerő nem lehet a halál s a romlás prédája. Uj tavasz, olajos rügy, fakadó kikelet nemzetünk életében az a nemzedék, mely hisz a föl támadásban! Van ilyen, fejlik, erősbül s lelkét s erejét belefekteti majd a nemzet életébe, hogy az egészet föltámassza. Roosevelt-tel, Amerika elnökével vallja, hogy a nemzeteket is csak az élet erejében lehet föltámasztani, annak az életnek erejében, mely nem gazdagság, termelés, fogyasztás, tudás, hanem hit, jellem, erkölcs, kitartás, lelkesülés, igazságosság és szolidaritás. Hinni és tenni; eltelni eszményekkel s kiadni az erőt! De hogy a nemzet éledjen és éljen ez ideális irányzatból, ki kell azt a szellemet terjesztenünk a nagy összeségre; be kell azt vezetnünk a közérzésbe és közéletbe, hogy necsak a nép, hanem az eszmék járásának kitett intelligencia is éljen belőle. Ne legyen a nagy nemzettestben egy inaszakadt tagunk sem; mert a fél-élet fél-halál; a hitből élő nép s a hitben inaszakadt intelligencia oly test, melynek féloldala hüdött; az ilyen bizonyára nincs hivatva az élet harcaira s a boldogulásnak kivivására. Intelligenciánk a föltámadás húsvéti nemzedékének járjon nyomaiban s tartsa s élvezze a közös kincset, a közös hitet. Ne legyen abban

; ami legíölségesebb s legszentebb, különbség nép és intelligencia közt. Mert valamint közös a napsugár, s az erdő s a tenger lehelete, valamint közös a telhö áldása s a Duna árama s ezektől éledünk mindnyájan: éppúgy közösek a legfőbb eszményi kincsek, a hit, az örök remény s a szeretet; sokkal inkább élünk ezekből, mint a napvilágból s az ég leheletéből. ^ Ezektől lett életünk emberi, azoktól éled az állat is. szellem, nagyon természetesen, sokoldalú munkásságában mutatkozik mindjárt a renaissance kezdetén, vallási, tudományos, művészeti törekvések, gazdasági, ipar- és kereskedelmi mozgalmak, ujabb fölfedezések egymás után lépnek elő, mint a férfiúvá lenni kezdő emberek munkásságának eredményei. A szellemi életnek ilyen kialakulásában mindig jobban lépett előtérbe az iskolák fontossága. A férfiúvá lett emberiségnek gondolkodását, törekvéseit, érzelmi világának nemesítését az iskolában kellett megkezdeni és igy küldeni bele az életnek küzdelmeibe az öntudatosan gondolkodó és cselekvő embert, hogy a társadalom követelményei szerint lelkes odaadással szolgálja az emberiség közjavát, mozdítsa elő annak földi boldogságát.' Az iskolai élet, a renaissance idejében, a szellemi élet egy nagyfontosságú tényezője lesz. Az emberek az élettel hozzák összefüggésbe az iskolát; az intelligens társadalom embereinek meggyőződése lesz, hogy az iskolai tanítás nem arra való kizárólag, hogy a templomok, kolostorok, »T ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~M valamint vizsgái szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakbán és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel, a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében ESZTERGOMBAN. — Mutatványképek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.