ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-04-09 / 15. szám

* Tanügyi hirek. Adat Jenő kiskeszi, Bartal István egyházgellei, Prikaszky István vágszerdahelyi, Szilárd László ipolybalogi és Weiser János csolnoki tanitók állásukban egyházhatóságilag megerősitettek. — Borbély János keszegfalvai, Baros Ferenc szentistváni, Bendry József romániaival, Kossányi Alajos szentpéteri, Mojszik Pál bátorkeszi, Plllarik Ferenc loci, Schmidbauer Sebestyén telki tanitó ; Gräff Etelka hradeki, Murányi Margit ujgyallai, Karnis Mária bátorkeszi, Sztrelka Józsa tótdiósi és Zahajkievitz Gizella moraváni tanítónők fizetése államsegéllyel kiegészítve lőn. Bilszky János felsőszőllősi tanitó korpótléka is államsegéllyel lőn fedezve. — A Széchenyi-Kollonics féle alapítványnak üresedésbe jött és évi 126 koronával járó helyeit a kultuszminiszter Üdvössy Antal nyug. dubovai tanítónak és Paloczay Gyula belügyminiszteri nyugdíjasnak adományozta. Horák Béla laábi főtanitónak megengedtetett, hogy községében a postamesteri állást elvállalhassa. — Alsóipolynyéken a váltakozó tanítás rendeltetett el. — Benyó János berencsfalusi tanitóra vonatkozólag a leghitelesebb helyről vett értesülésünk szerint állithatjuk, hogy állásáról lemondott és állásának visszavonása nem fogadtatott el. Sport. Vizy Károly fővárosi vívómester a héten városunkban járt s itt több sportemberrel érintkezett, hogy rendezhetne-e Esztergomban egy Ötheti időre terjedő vívó tanfolyamot. A tanítás hetenkint három meghatározott napon történnék, a mester személyes vezetése mellett. A vivótanfolyamra beiratkozóknak 30 korona tanítási dijat kellene fizetni. Vizi vivómester aláírási iveket hagyott hátra s ha elegendő számú jelentkező lesz, a nyár folyamán megtartja a kurzust. * Közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 10-én közgyűlést tart. * A 26-os regruták esküje. Esztergom háziezredének póttartalékos regrutái vasárnap esküdtek fel. A katonák eskü előtt a belvárosi plébánia templomban misét hallgattak, s zeneszóval vonultak a nagy kaszárnya udvarára, hol a szokott formák mellett ment végbe az eskütétel. * Felolvasó estély. A helybeli kath. legényegyesület ma, április hó g-én és 16-án este 6 órakor saját helyiségében szavalattal, énekkel és zenével egybekötött felolvasó estélyt rendez. A mai estély programmját a rendezőség a következőkép állította egybe: 1. Szavalat. Előadja: Fazekas Dezső e. r. t. 2. Traviata. Ábránd. Alardtól. Hegedűn játsza Paulusz Béla e. p. t. Zongorán kiséri Br inner Juliska úrhölgy. 3. Felolvasás. Tartja: Siposs Felix Antal hittanár. 4. Éji homályban »Don Carlos« operából, Verditől és Édes, édes álom »Katalin« operettéből, Fejér Jenőtől. Énekli Táky Gyuláné, zongorán kiséri Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy. * A menházba jutott öreg honvéd. A szabadság kivívásában résztvett öreg 48-asok egyre gyérülnek, egyre ritkulnak. Az évek múlása alkonyt hozott már az ősz fejekre s alig múlhat el hét, hogy a nagy időknek aktív részeseiből el ne parentálna egyet-egyet a napi sajtó. A fővárosi országos honvédmenházban folyton vannak üresedések s ezeket időnkint úgy töltik be, hogy az erre rászorult öreg honvédeket a hatóság utján ajánltatják a felvételre. Vármegyénk területéről most Eltrenvald Herman jutott be a menházba egy ilyen üresedésben levő helyre. Ehrenvald 1848-ban a nemzeti hadseregben mint őrmester szolgált s több ütközetben is volt. Utóbb Párkányban lakott s ott mesélt a szép babérkoszorús időkről, régi dicsőséges napfelkeltéről, mikor nem az önnálló magyar hadseregért küzdött Magyarország, hanem : az önálló nemzeti sereg járt diadalmas csatákra Magyarországért.... * Elutasított fellebbezés. A párkányi iskolaszéki választás érvénytelenítése végett beadott felebbezést az egyházmegyei főhatóság visszautasította és a megválasztott iskolaszéki tagokat megerősítette. Az első gyűlést az iskolaszék folyó hó 2-án, vasárnap tartotta meg. Br. Jeszenák Gábor, iskolaszékí elnök a gyűlés megnyitása után remek beszédben üdvözölte az új tagokat, buzdítván őket a lelkiismeretes működésre ; azután felolvasta a főhatóság rendeletét a megfellebbezett választásra vonatkozólag, valamint a tagok megerősítését. Azután következett a tárgysorozat, melynek első pontja a főgondnok választása volt. Az egyhangúlag kifejezett bizalom Szilaveczky Isván volt gondnokra esett. Az algondnoki tisztet Szekér Vincével töltötték be. Az eskü letétele után a világi elnöki székbe, mely ez ideig betöltetlen volt, az iskolaszék legidősebb tagját, Bitter Imrét emelték. A jegyzői tiszttel szintén Szilaveczky Istvánt tüntették ki. Azután következett a költségvetés tárgyalása, miközben Klément István igen életrevaló indítvánnyal örvendeztette meg a tagokat. Ugyanis megígérte, hogy minden befolyását latba veti, hogy a párkányi takarékpénztárhoz beadandó kérvényre egy tisztességes öszszeget kapjanak, mely az óvoda fentartását megkönnyítené. A kérvény beadására tett indítványt általános tetszéssel fogadták. A költségvetés megszavazása után a gyűlés feloszlott. Igy tehát a Szekér-gárda minden erőlködése dacára is vége van a három hónapos ex-lexnek, melyet nem az ő fogfájásuk szerint döntött el a főhatóság. * A vadkárokról. A város vadászterületének bérlője, gróf Schlick Ervin kérvényt adott be a város tanácsához, melyben panaszolja, hogy a vadkárok megtérítése őt méltatlanul terheli, mert nemcsak az ő vadja, hanem' a közelben lévő uradalmak vadállománya is pusztítják a város határát. Felemlíti, hogy az elmúlt évben 12.000 koronát fizetett ki vadkárokért, tehát elhatározta, hogy a bérleten többé vadat nem tenyészt, azt többé nem eteti és sózót sem állíttat, azonban — vadkárt sem fizet többé. Saját vadjainak pusztítását úgy fogja megakadályozni, hogy vadőröket állit fel. Kéri, hogy a város ezt vegye tudomásul, mert ha tovább is fent akarja tartani az eddigi állapotot, ő a bérletet, melyért 5000 koronát fizet évenkint s emellett még ugyancsak évenkint 20000 koronát kell áldoznia rá, — kénytelen lesz felmondani. A tanács a kérvényt kiadta a gazdasági bizottságnak, mely az elmúlt héten tárgyalta az ügyet, s mielőtt ebben határozatot hozott volna, jogi véleményt kér a város tiszti főügyészétől, hogy a bérlő vájjon a szerződés és vadászati törvények értelmében jogosult-e ilyen álláspontot foglalni. * Egy kis statisztika. Esztergom városban f. év első negyedében, azaz január, február, március hó folyamán született 118 gyermek ; meghalt ez idő alatt 186 egyén. Az előző év ugyanezen szakában vagyis jan. hó i-től márc. 31-ig született 135 gyermek s meghalt 145 egyén. Tehát mig 1904. évi első negyedében a halálozások száma csak 10-el haladta fölül a születések számát, addig az idei első évnegyedben már 68-al több a halálozás száma. Ha ez igy folytatódik, akkor a jövő népszámlálás nem valami örvendetes színben fogja feltüntetni Esztergom város népesedési viszonyait. ;; A magy. gazdatisztek nyugdíjügyi kongresszusa. A Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesületének igazgatósága a legközelebb megtartott választmányi ülés, illetőleg a gyakorlati gazdatiszteknek mult évben lefolyt országos kongresszusa utasítása folytán az általánosan kötelező gazdatiszti nyugdíjügy tárgyában f. é. május 21-én megtartandó országos kongresszust hív össze a fővárosba. A kongresszusra meghivatnak mint legközvetlenebbül érdekeltek : Magyarország földbirtokosai és a gazdatiszti osztálynak magyar honossággal bíró tagjai — tekintet nélkül arra, hogy oklevelesek vagy nem oklevelesek; de felkéretnek, a minél nagyobb számban való megjelenésre a magyar törvényhozók is. A kongresszus tárgyát a Merza-iéle általánosan kötelező gazdatiszti nyugdijügyi tervezet képezi, de egyszersmind mint vitatételek tárgyaltatni fognak egyes kiválóan fontos kérdések is, igy: a gazdatiszti nyugdíjügynek törvénybe való iktatása, kapcsolatosan a gazdatisztí törvény revíziójával, tehát a gazdatiszti ügy kódexének megalkotása; — a meglevő magán-nyugdijlapok ügye tekintettel a földbirtoknak holdankinti 25 fillér áldozatára; — az özvegyek nyugdijkérdése és a serdületlen árvák nevelési pótléka stb. A tételek előadóinak jelesebb szakértők kéretnek fel. Felhívatnak egyúttal az érdekeltek, hogy a fentiekhez hasonló tételekül használható indítványaikat f. é. április 15-éig a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete igazgatóságához (Budapest, VII., Baross-tér 14. sz.) küldjék be. * Van már viz Szenttamáson. A régóta vajúdó szenttamási kút végre valahára elkészült. Nagyon szerencsétlen helyen fúrták a kutat, mert alkalmasabb helyen kevesebb költséggel lehetett volna azon részen vizre szert tenni. A kút 35 méter mély s most már 5 méternyíre van benne a víz. Létesítését roppant megnehezitette, hogy sziklarétegeket kellett robbantani, melynek, mint annak idején megírtuk, emberélet is esett áldozatul. * Színház. A hét különösebb színházi eseményei, hogy a társulat egy nagy drámát mert Esztergomban előadni — s hogy ezen az estén is volt közönség. Esztergomban ugyanis nem igen kedvelik a színműirodalom ezen válfaját s ha megnézik is — a fővárosban nézik meg, hol szinész• világunk legjobb drámai erői vannak. Szalkay i direktor mindezt bár tudta, elővette Sardou «Tosca» I című drámáját s eljátszatta úgy, hogy leszámítva i a fővárosi színészek egyéni kvalitását, — dicséreI tére vált a szereplőknek. A címszerepben Holéczy \ Ilona mutatta be erős drámfí érzékét, mig a másik főszerepet, a rendőrministerét Kovács Lajos játszotta. Mindketten kitettek magukért s ugyancsak elhomályosították a körülöttük szereplők játékát, kik különben szerepeiknél fogva nem tehettek sokat. A közönség sokat tapsolt Holéczynek. A színházi élet e heti kiváló eseménye, mely a szokottnál is nagyobb művészi értéket képviselt, kétségtelenül ezen este volt, mig a jókedv, a pajzánság, ! előtte való napon ülte ünnepét. Hétfőn volt ugyanis \ Tábori Fridának a társulat primadonnájának jutalomjátéka. A «Lotti ezred

esei»-ben kedves alakítást nyújtott Tábori, mig az egyik ezredes szerepében Szalkay kacagtatta meg a közönséget. I A primadonnát tisztelői több nagy virágcsokorral és értékes ajándékokkal, többek között ezüst koszorúval lepték meg. * „Öngyilkos apácák" címen az »EgyetI értés,« a »Nap« és a »Kuruc-Ujsag« március ,24. j számaiban napihir jelent meg, mely szerint Konsky Róza és Leysol Gerda charlottenburgi apácák öngyilkosokká lettek. —Sejdítvén,hogy e sorokban tendenciózus elferdités leledzik, az Orsz. Pázmány Egyesület védőirodája az aacheni »Rechtsschutzstelle für die kath. Geistlichkeit Deutschlands« . irodához fordult felvilágosításért, honnan azt az értesítést kapta, hogy a fentnevezett lapok által i öngyilkos apácáknak deklarált hölgyek evangélikus \ világi ápolónők voltak. Érdemesnek tartjuk e I sorokat az igazság kedvéért közzétenni és konsta! táljuk, hogy a rossz információ és a malicia mi mindent eredményezhet. (O. P. E. V. I.) :;: Április. Csúnya, gonosz és szeszélyes hónap ez az április. Az idei különösen! Tavaszi fény és ború, a déli meleg lehelet és a dermesztő metI sző szélrohamok, derült napok és pocsolyát rögtönző esőzések egymást váltogatják s miközben zöld levélkékre fakad a rügy, illatozva sötétül az ibolya, megesik néha nap, hogy félre kell tenni a tavaszi gúnyát és újra előszedni a szögre akaszI tott bundát, az ország különböző vidékein. ; Egy község veszedelme. Farnád, Eszter•gommegye egyik legészakibb községe szomorú napra virradt április hó 3-án. Reggel korán már óriási orkán dühöngött, úgy, hogy számos gyön: gébb melléképület tetejét leszakította. A szérűskertekből széthordta a még meglevő takarmányt j s óriási fákat csavart ki tövestől. Valóságos rémület töltötte el a község lakosságát a pusztítás láttára, pedig ezt délután nagyobb katasztrófa követte. Délután 1 óra tájban kigyulladt egy faluvégi ház, épen azon oldalon, honnan az óriási szélvész jött a falura. Az emberek a rettenetesen zugó viharban mind födél alatt voltak s igy mit sem tudtak a faluvégi veszedelemről. Saláti Pál gazda, kinek háza eddig még ismeretlen okokból gyulladt ki, maga is csak akkor vette észre a tüzet, mikor fél tetője lángokban állott. A közeli i szomszédokkal s az időközben megérkezett fecs1 kendőkkel ugyancsak hozzáláttak a munkához, i de hasztalan volt minden, mert az orkán, mint egy tűzhányó a lávát, úgy dobálta az üszköt. Nem telt bele egy félóra, á köpködő tüzcsóvák 17 házat gyújtottak meg. A roppant veszedelmet : növelte, hogy az égő házak különböző utcákban j voltak s a legnagyobb csoportban három ház égett meg. Az emberi erő megoszlott nagyon s a nagy j zavarban fejét vesztve futkosott mindenki és ami ! megmozdítható volt, vitték ki az utcára. A nép valóságos harcot folytatott a fecskendőért s a közben a tűz ismét újabb helyeken ütött ki és hihetetlenül gyorsan terjedt. Alig három órai idő: közben 40 ház, tömérdek melléképület és szérűskert állott lángokban s pusztult el. Legsiralmasabb volt a kép a falu északkeleti oldalán, hol egy utca teljesen leégett mindkét oldalán s a szabadba hordott ingóság is ott pusztult el a kétségbeesett , szegény nép szemeláttára. Mentésre gondolni sem j lehetett már akkor, mert a szélvihar a dolgozókra dobálta a szomszédból a pernyét, sőt a nyilt utcán Német András 23 éves legény majdnem megégett, mert az orkán az ott égő házibutorból egy lángoló dunyhát a nyakába sodort s hirtelen nem tudott I tőle szabadulni. Asszonyok és gyermekek sirása ! hallatszott a pusztító vész ropogása között s voltak ; kik térdre esve összekulcsolt kezekkel imádkoztak, : azt hivén, hogy a v égitélet napja jött el. A tűzvész egész estig dühöngött s éjjelre az idő le-