ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-03-06 / 10. szám

* A hercegprímás állapotában tartósnak Ígérkező javulás állott be. A krízis napja láz nél­kül mult el és igy alapos a remény a teljes felgyó­gyulásra. A magas beteg rövid időre már az ágyat is elhagyhatja, ereje láthatóan kezd vissza­térni. Azt hisszük nem csalódunk, ha ez előnyös fordulatot a hivek buzgó imájának tulajdonítjuk. Boltizár József érseki helynök u. i. körlevelében külön imát rendelt el a misézőknek, azonkívül 3 Miatyánkot és Üdvözlégyet a mise után a néppel kell imádkozni a beteg főpásztor felgyógyulásá­ért. Engedje az Isten, hogy imánk teljes meg­hallgatásra találjon ! * Főegyházmegyei hirek. Pásztor János nagyléghi lelkész nyugdíjaztatott, — Csaposs Géza nagyléghi administratorrá, — Bussay Tivadar hit­oktatóvá Budapestre. — Nemetz Mihály unini és A r ovák József újmisés vadkerti káplánokká neveztettek. * Az Esztergomi Kath. Legényegyesület március 6., 13., 20. és 27-én saját helyiségében estélyeket tart. Március 6-án: Szabad előadás a keresztény nevelés köréből. Tartja: Guzsvenitz Vilmos. — Március 13-án: 1. Szavalat. 2. Ének. 3. Az 1848-iki szabadságharc kegyeletes méltatása. Felolvassa: Bárdos Gyula. 4. Már­cius 15-ike. Színjáték. Pásztor Józseftől. 5. Szó­zat. — Március 20-án: 1. Szavalat: 2. A szociál­demokrácia vallási és erkölcsi eszméi. Felolvassa: Mátéffy Viktor. 3. Zongoraszám. — Már­cius 2j-én: 1. Szavalat. 2. Hegedűszám. 3. Felol­vasás. Tartja: Rózsa Vitái. 4. Zene. Kez­dete mindig 5 órakor. Március 13-án előadás után az egyesületi helyiségben társas vacsora, melyre előjegyezni lehet a házfelügyelőnél. A meg­hívó belépő-jegyül szolgál. * A budapesti Uránia magyar tudományos színház vidéki osztálya nagyszabású előadásokat fog rendezni e hét folyamán a »Fürdő« szálloda nagytermében. Március 1'1-én előadatik: »Berlini élet« 3 felvonásban, 170 szines- és 20 mozgó­képpel; március 12-én: »Egyptom« 3 felvonás­ban 120 szines és 18 mozgófényképpel; március 13-án: »A tánc« 3 felvonásban, 200 képpel és 24 mozgófényképpel. A budapesti tudományos színház ezen nagy sikereket aratott darabjait vi­déki osztálya révén épp oly precizitással fogja ismertetni városunkban, mintha azt a közönség a színház budapesti helyiségeiben nézné végig. E ritka alkalmat nem mulaszthatja el senkisem, de gondoljuk is, hogy nagy közönséget vonz majd az a hír, hogy a tanulságos előadások si­kere esetén a tudományos színház más alkalom­mal is rendez városunkban előadásokat. Az élve­zetes estékről bővebb felvilágosításokat nyújta­nak majd a jövő héten s az előadások napján kiragasztandó színlapok. A jegyek azonban mind­három előadásra már előre is megválthatók Bu­zárovits Gusztáv könyvkereskedésében Eszter­gomban. A város közéletének f Heya Tivadar. ezen nevezetes alakja meghalt e héten. Halála nem jött váratlanul, mert hónapok óta beteges­kedett, s baját súlyosbította magas életkora is. Heya Tivadar Esztergomban született 1827. évi január 15-én. Édesatyja sárfalvi Heya Imre kir. tanácsos, Esztergom vármegye alispánja volt utolsó éveiben. Heya Tivadar alaptanulmányait Eszter­gomban, Budán, és Nagyszombatban végezte, a jogot pedig a győri jogakadémián. A jelesen képzett ifjút a negyvenes évek közepén a vár­megye aljegyzőjévé választotta, később pedig szolgabirája lett az egyik járásnak, mely minő­ségben az ügyvédi vizsgát is letette. A nemzeti átalakulás nagy idejében, 1848. elején, ő is kö­vette azokat, kik hazájuk szabadságáért elhagy­ták hivatalukat és a családi tűzhelyt. Beállt hon­védnek s mint ilyen végig küzdötte a szabadság­harcot, melynek végeztével szülővárosában ügyvédi irodát nyitott s pár év multán az érseki uradalom ügyésze lett, majd a herceg Pálffy-féle uradalom jogtanácsosi állását is elnyerte. Mind e két állá­sában kiváló becsülésre tett szert s a vármegye és város közéletében ekkor kezdett nagyobb munkásságot kifejteni. 50 évig volt körülbelül törvényhatósági tagja a vármegyének, s évek hosszú során a közigazgatási bizottságnak is. Felszólalásaiban és indítványaiban mindig igaz­ságos volt s tetteivel is mindig a nagy és köz­jót célozta, úgy, hogy tevékeny és hasznos mun­kásságának a király is elismeréssel adózott, mi­kor ügyészi hivatalából nyugalomba vonult s teljesen a közügyeknek élt: királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Hosszas betegsége idején is, hacsak tehette, bement a bizottsági ülésekre, s csak akkor maradt el onnan, mikor a korral járó gyengeség egyesülve a betegséggel végkép az ágyhoz szögezte. Haláláról a család a követ­kező gyászjelentést adta ki: »Leánya: Sárfalvi Heya Gabriella, veje Lósy Lajos és sógorasszonya: özvegy Koller Ödönné, szül. Vagyon Blanka, fájdalommal tudatják a rokonság nevében is, hogy nagys. sárfalvai Heya Tivadar úr, kir. tanácsos, 1848-as honvéd, Esztergom vármegye volt szolga­birája, ügyvéd, a primási és Pálffy herceg-féle uradalmak nyugalmazott ügyésze, törvényható­sági bizottsági tag, földbirtokos, stb. 1904. évi március hó i-én, este 3 Aiio órakor életének 77. évében, az Úrban csendesen elhunyt. Földi ma­radványait folyó évi március hó 3-án délután V23 órakor fogjuk a gyászházból (Ferenc József­út 83. sz.) az Esztergom szab. kir. városi teme­tőben örök nyugalomra helyezni. Lelki üdveért az engesztelő szent mise-áldozatot pedig, ugyan­azon napon d. e. 10 órakor , fogjuk a vízivárosi plébánia templomban az Úrnak bemutattatni. Áldás és béke hamvaira! — Az elhunyt díszesen ravatalozott koporsóban feküdt s szebbnél-szebb koszorúk borították a halottas szoba falait. A koszorúk feliratai a következők voltak: »Sze­retve tisztelt Ipámnak« — Lajos. »Nyugodjál békében« — édes Atyánk. »Felejthetetlen sógo­rának« — Blanka. »Édes jó Atyámnak egyet­len gyermeke« — Gabriella. » Schwartz Ottó család szeretett Tóri bácsinak« Selmecbányáról. »Isten veled! A viszontlátásig.« Gyermekkori ba­rátod. (Havas ügyvéd, Helyben.) »Felszazados bizottsági tagjának.« A hálás Esztergom vár­megye. »Szeretett Tóri bácsinak.« — Mária és Józsi. (Bpest. Verebélyi József, járásbiró.) »Szere­tett kartársának« — Esztergomi ügyvédi kar. »Igaz baratjuknak« — B. Szabó Mihályék. »A felejthetetlen jó rokonomnak« Szeyler Vilmos és családja. Özv. Kruplanicz Kálmánné — »Őszinte barátsága jeléül« Dr. Hulényi Győző és felesége — »Heya bácsinak szeretetünk jeléül.« — Ko­porsóját a temetőbe kisérte az ügyvédi kar, a hercegprimási és káptalani * tisztség, a közigazga­tási és törvényhatósági bizottságok küldöttsége. A koporsó meflett a vármegye tisztikara Andrássy János kir. tanácsos vezetésével vitte az égő gyertyákat s díszkíséretül egy csapat megyei hajdú volt kirendelve. A gyászoló család és ro­konságon kivül, nagy közönség ment a halottas kocsi után. * * A kath. kör felolvasó-estélye ismét fényesen sikerült és rendkívüli látogatottságnak örvendett. Nem is csoda. Dr. Csárszky István jól ért a felolvasás mesterségéhez: ügyesen köti össze a hasznosat az élvezetessel. Városunk in­telligenciája élénk érdeklődéssel néz a még kö­vetkező felolvasások elé. * Hivatal vizsgálat. Horváth Béla főispán és Andrássy János alispán kedden a városi rend­őrség hivatalában vizsgálatot tartott. A főispán a tüzetes szemle alkalmából megelégedését fejezte ki azon példás rend felett, mellyel a hivatal ügyeit kezelik. * Előléptetés. Szabó János helybeli járás­birósági joggyakornokot az igazságügyminiszter aljegyzővé nevezte ki. A kinevezés jóleső örö­möt okozott a törekvő ifjú barátai körében. * Székhelykérdés. Tudvalevőleg, a minisz­ter a muzslai járásbíróságnak Párkányba leendő áthelyezése ügyében véglegesen döntött, s föl­hívta a vármegye hatóságát, hogy a muzslai szol­gabiróság székhelyének áthelyezésére nézve hatá­rozzon. Párkány község képviselőtestülete már régebben határozott ez ügyben s megszavazott a szükséges építkezések céljaira 70000 koronát. Ujabban azonban megcsappant a község lelke­sedése az ügy iránt s akadnak ma már akik azt ellenzik. Hulényi Győző dr. tiszti főügyész és Thaly István műszaki tanácsos a vármegye ré­széről f. hó i-én tárgyaltak ez ügyben a köz­ségi elöljárósággal s abban történt megállapodás, hogy jövő szombatra közgyűlést hivnak össze, mely határozni fog e kérdésben. * Népkonyha. Február hó második felében az Erzsébet-egylet népkonyháján kiosztatott 766 ebéd és 210 kgr. kenyér. * A dorogi bányák viz alatt. Ez a riasztó hír kelt szárnyra a hét folyamán és nem is alap­talanul, mert a kőszénbányák egy részét tényleg elöntötte a viz s az üzemet is beszüntették. A kőszénbányákat bérlő bányatársulat igazgatósága megdementálta a rá nézve kellemetlen hirt, de a szemtanuk úgy nyilatkoznak, hogy a viz egyre jobban gyűlik a tárnákba s kiszivattyuzásának sikere még nagy kérdés. Ezen körülmény nagyon is gondolkodóba ejtheti az illetékes köröket, mert a környék népe nagyrészt a bányákból él. Gon­doskodni kell tehát arról, hogy a megye lakos­sága ne szenvedjen olyan kárt ezen állapotokból, hogy azt ki ne heverhesse. Mint tudósítónk irja, a községi bányában lehetetlen a víz miatt a bá­nyászat s ha nem sikerül kiszivattyúzni a vizet, maga a község "1000 korona bérjövedelemtől esik el, nem számítva, hogy hány munkás veszti el kenyerét. * A legnépszerűbb tiz ember. A »Neppart« még hetek előtt felszólította olvasóit, hogy tudas­sák vele, kit szeretnek legjobban. A felszólítás élénk visszhangra talált a nép körében. Több mint 3000 levél érkezett a Néppárt szerkesztősé­gébe összesen 5120 aláírással. A szavazatok kö­vetkezőképen oszlottak meg: 1. Rakovszky Ist­ván képviselő, a »Neppart« főszerkesztője 4952, 2. Zichy Nándor gróf, főrendiházi tag 4336, 3. Molnár János kanonok, képviselő 3497, 4. Zboray Miklós képviselő 2935, 5. Kaas Ivor képviselő 2891, 6. Prohászka Ottokár theologiai tanár 2775, 7. Ugrón Gábor képviselő 2614, 8. Zichy Ala­dár gróf, a néppárt elnöke 2483, 9. Majláth Gusz­táv erdélyi püspök 2436, 10. Apponyi Albert gróf képviselő 2385 szavazatot kaptak. A ma­gyar nép igazán érdemes férfiaknak ítélte oda az elsőség dicsőségét. A kitüntetettekre nézve bizonyára kedves tudat lesz az, hogy a keresz­tény magyar nép megérti az ő becsületes törek­véseiket. * Köszönet. Az esztergomi méltóságos fő­káptalan a karvai róm. kath. iskola építésére 50 koronát adott, mely kegyes adományért hálás köszönetet mond az iskolaszék. * Nyugdijazás. Frendl Antalt a helybeli járásbíróságnál viselt s. telekkönyvvezetői állá­sában a m. kir. igazságügyminiszter nyugdíjazta. * Nyilvános köszönet és kimutatás az esztergomi mélt. főkáptalan, a t. tisztikar és t. c. polgárság részéről, a barti templom uj oltárké­pére szentelt kegyes adakozásról. A barti templom főoltárképe, a szt. kereszt felmagasztaltatásának történetét ábrázolja; méltó tárgya az emberi lélek afeletti elmélkedésének, hogy e jelben van egye­düli reményünk, oltalmunk, győzelmünk és üdvös­ségünk. Az oltárkép két századot meghaladó idő alatt annyira megrongálódot, hogy ujabbról kel­lett gondoskodni. E szándékunkat nagyon is kor­látozta a templom szerény vagyoni állapota és az, hogy a lakosság az utóbbi időben 20500 kor. költséggel uj iskolát létesített; a három tanitó, két jegyző fizetése és egyéb kiadásai, melyek a jelen zilált állapotok közt már-már a tönk szélére juttatják a községet. Örvendetes és váratlan meg­nyilatkozására vall hitünknek az esztergomi sz. kir. város közönségének nemes áldozatkészsége, mellyel községünk iránt viseltetett, kegyes ada­kozásával pótolva hiányainkat. Az alább közölt kimutatás tanusitja, mily mérvben tanúsította irá­nyunkban nagybecsű kegyét a főkáptalan, a tisz­tikar és polgárság Esztergomban. Az uj képet Verbicz Ferenc, fiatal krajnai művész festette, ki a bécsi festészeti akadémiánál kitüntető oklevelet nyert. A fiatal festő készültségét mutatja az, hogy mostani munkája befejeztével Oroszországba uta­zik, hova őt Verescsagin hires orosz festő hivta meg, hogy mint segédje, oldala mellett működjék a japáni hadiképek felvétele és kidolgozásában, hova csakhamar elutaznak. Verbicz festőművész megbízásából hálás köszönetét nyilvánítom mélt. Walter Gyula praelátus és Némethy. Lajos espe­res előtt azon magas kegyért, hogy a képtár megtekintésén kivül egyéb — a művészetéhez fe­lette becses felvilágosításokban részesülni szerencsés volt. Ezek után fogadja a mélt. főkáptalan, a tisztikar és az esztergomi polgárság ugy saját, mint híveim leghálásabb köszönetét a nyújtott kegyes segé­lyért, kik Isten dicsőségének emelésével, lelkü­ket is Hozzá emelték, élvezzék is Isten legbősé­gesebb áldásait. Bart, 1904. február 29-én. Seyler János plébános. Adakoztak: Csernák Béláné, Mé­száros Károlyné, dr. Rajner Lajos, Schlick István, Simor Teréz, Primási iroda 10 —10 kor. Csernák Béla, dr. Csárszky, dr. Klinda Theofil, b. Vainich Mihály, dr. Csernoch János, dr. Roszival István, Boltizár József, Maszlaghy Ferenc, Venczell Antal,

Next

/
Thumbnails
Contents