ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-03-06 / 10. szám
* A hercegprímás állapotában tartósnak Ígérkező javulás állott be. A krízis napja láz nélkül mult el és igy alapos a remény a teljes felgyógyulásra. A magas beteg rövid időre már az ágyat is elhagyhatja, ereje láthatóan kezd visszatérni. Azt hisszük nem csalódunk, ha ez előnyös fordulatot a hivek buzgó imájának tulajdonítjuk. Boltizár József érseki helynök u. i. körlevelében külön imát rendelt el a misézőknek, azonkívül 3 Miatyánkot és Üdvözlégyet a mise után a néppel kell imádkozni a beteg főpásztor felgyógyulásáért. Engedje az Isten, hogy imánk teljes meghallgatásra találjon ! * Főegyházmegyei hirek. Pásztor János nagyléghi lelkész nyugdíjaztatott, — Csaposs Géza nagyléghi administratorrá, — Bussay Tivadar hitoktatóvá Budapestre. — Nemetz Mihály unini és A r ovák József újmisés vadkerti káplánokká neveztettek. * Az Esztergomi Kath. Legényegyesület március 6., 13., 20. és 27-én saját helyiségében estélyeket tart. Március 6-án: Szabad előadás a keresztény nevelés köréből. Tartja: Guzsvenitz Vilmos. — Március 13-án: 1. Szavalat. 2. Ének. 3. Az 1848-iki szabadságharc kegyeletes méltatása. Felolvassa: Bárdos Gyula. 4. Március 15-ike. Színjáték. Pásztor Józseftől. 5. Szózat. — Március 20-án: 1. Szavalat: 2. A szociáldemokrácia vallási és erkölcsi eszméi. Felolvassa: Mátéffy Viktor. 3. Zongoraszám. — Március 2j-én: 1. Szavalat. 2. Hegedűszám. 3. Felolvasás. Tartja: Rózsa Vitái. 4. Zene. Kezdete mindig 5 órakor. Március 13-án előadás után az egyesületi helyiségben társas vacsora, melyre előjegyezni lehet a házfelügyelőnél. A meghívó belépő-jegyül szolgál. * A budapesti Uránia magyar tudományos színház vidéki osztálya nagyszabású előadásokat fog rendezni e hét folyamán a »Fürdő« szálloda nagytermében. Március 1'1-én előadatik: »Berlini élet« 3 felvonásban, 170 szines- és 20 mozgóképpel; március 12-én: »Egyptom« 3 felvonásban 120 szines és 18 mozgófényképpel; március 13-án: »A tánc« 3 felvonásban, 200 képpel és 24 mozgófényképpel. A budapesti tudományos színház ezen nagy sikereket aratott darabjait vidéki osztálya révén épp oly precizitással fogja ismertetni városunkban, mintha azt a közönség a színház budapesti helyiségeiben nézné végig. E ritka alkalmat nem mulaszthatja el senkisem, de gondoljuk is, hogy nagy közönséget vonz majd az a hír, hogy a tanulságos előadások sikere esetén a tudományos színház más alkalommal is rendez városunkban előadásokat. Az élvezetes estékről bővebb felvilágosításokat nyújtanak majd a jövő héten s az előadások napján kiragasztandó színlapok. A jegyek azonban mindhárom előadásra már előre is megválthatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. A város közéletének f Heya Tivadar. ezen nevezetes alakja meghalt e héten. Halála nem jött váratlanul, mert hónapok óta betegeskedett, s baját súlyosbította magas életkora is. Heya Tivadar Esztergomban született 1827. évi január 15-én. Édesatyja sárfalvi Heya Imre kir. tanácsos, Esztergom vármegye alispánja volt utolsó éveiben. Heya Tivadar alaptanulmányait Esztergomban, Budán, és Nagyszombatban végezte, a jogot pedig a győri jogakadémián. A jelesen képzett ifjút a negyvenes évek közepén a vármegye aljegyzőjévé választotta, később pedig szolgabirája lett az egyik járásnak, mely minőségben az ügyvédi vizsgát is letette. A nemzeti átalakulás nagy idejében, 1848. elején, ő is követte azokat, kik hazájuk szabadságáért elhagyták hivatalukat és a családi tűzhelyt. Beállt honvédnek s mint ilyen végig küzdötte a szabadságharcot, melynek végeztével szülővárosában ügyvédi irodát nyitott s pár év multán az érseki uradalom ügyésze lett, majd a herceg Pálffy-féle uradalom jogtanácsosi állását is elnyerte. Mind e két állásában kiváló becsülésre tett szert s a vármegye és város közéletében ekkor kezdett nagyobb munkásságot kifejteni. 50 évig volt körülbelül törvényhatósági tagja a vármegyének, s évek hosszú során a közigazgatási bizottságnak is. Felszólalásaiban és indítványaiban mindig igazságos volt s tetteivel is mindig a nagy és közjót célozta, úgy, hogy tevékeny és hasznos munkásságának a király is elismeréssel adózott, mikor ügyészi hivatalából nyugalomba vonult s teljesen a közügyeknek élt: királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Hosszas betegsége idején is, hacsak tehette, bement a bizottsági ülésekre, s csak akkor maradt el onnan, mikor a korral járó gyengeség egyesülve a betegséggel végkép az ágyhoz szögezte. Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki: »Leánya: Sárfalvi Heya Gabriella, veje Lósy Lajos és sógorasszonya: özvegy Koller Ödönné, szül. Vagyon Blanka, fájdalommal tudatják a rokonság nevében is, hogy nagys. sárfalvai Heya Tivadar úr, kir. tanácsos, 1848-as honvéd, Esztergom vármegye volt szolgabirája, ügyvéd, a primási és Pálffy herceg-féle uradalmak nyugalmazott ügyésze, törvényhatósági bizottsági tag, földbirtokos, stb. 1904. évi március hó i-én, este 3 Aiio órakor életének 77. évében, az Úrban csendesen elhunyt. Földi maradványait folyó évi március hó 3-án délután V23 órakor fogjuk a gyászházból (Ferenc Józsefút 83. sz.) az Esztergom szab. kir. városi temetőben örök nyugalomra helyezni. Lelki üdveért az engesztelő szent mise-áldozatot pedig, ugyanazon napon d. e. 10 órakor , fogjuk a vízivárosi plébánia templomban az Úrnak bemutattatni. Áldás és béke hamvaira! — Az elhunyt díszesen ravatalozott koporsóban feküdt s szebbnél-szebb koszorúk borították a halottas szoba falait. A koszorúk feliratai a következők voltak: »Szeretve tisztelt Ipámnak« — Lajos. »Nyugodjál békében« — édes Atyánk. »Felejthetetlen sógorának« — Blanka. »Édes jó Atyámnak egyetlen gyermeke« — Gabriella. » Schwartz Ottó család szeretett Tóri bácsinak« Selmecbányáról. »Isten veled! A viszontlátásig.« Gyermekkori barátod. (Havas ügyvéd, Helyben.) »Felszazados bizottsági tagjának.« A hálás Esztergom vármegye. »Szeretett Tóri bácsinak.« — Mária és Józsi. (Bpest. Verebélyi József, járásbiró.) »Szeretett kartársának« — Esztergomi ügyvédi kar. »Igaz baratjuknak« — B. Szabó Mihályék. »A felejthetetlen jó rokonomnak« Szeyler Vilmos és családja. Özv. Kruplanicz Kálmánné — »Őszinte barátsága jeléül« Dr. Hulényi Győző és felesége — »Heya bácsinak szeretetünk jeléül.« — Koporsóját a temetőbe kisérte az ügyvédi kar, a hercegprimási és káptalani * tisztség, a közigazgatási és törvényhatósági bizottságok küldöttsége. A koporsó meflett a vármegye tisztikara Andrássy János kir. tanácsos vezetésével vitte az égő gyertyákat s díszkíséretül egy csapat megyei hajdú volt kirendelve. A gyászoló család és rokonságon kivül, nagy közönség ment a halottas kocsi után. * * A kath. kör felolvasó-estélye ismét fényesen sikerült és rendkívüli látogatottságnak örvendett. Nem is csoda. Dr. Csárszky István jól ért a felolvasás mesterségéhez: ügyesen köti össze a hasznosat az élvezetessel. Városunk intelligenciája élénk érdeklődéssel néz a még következő felolvasások elé. * Hivatal vizsgálat. Horváth Béla főispán és Andrássy János alispán kedden a városi rendőrség hivatalában vizsgálatot tartott. A főispán a tüzetes szemle alkalmából megelégedését fejezte ki azon példás rend felett, mellyel a hivatal ügyeit kezelik. * Előléptetés. Szabó János helybeli járásbirósági joggyakornokot az igazságügyminiszter aljegyzővé nevezte ki. A kinevezés jóleső örömöt okozott a törekvő ifjú barátai körében. * Székhelykérdés. Tudvalevőleg, a miniszter a muzslai járásbíróságnak Párkányba leendő áthelyezése ügyében véglegesen döntött, s fölhívta a vármegye hatóságát, hogy a muzslai szolgabiróság székhelyének áthelyezésére nézve határozzon. Párkány község képviselőtestülete már régebben határozott ez ügyben s megszavazott a szükséges építkezések céljaira 70000 koronát. Ujabban azonban megcsappant a község lelkesedése az ügy iránt s akadnak ma már akik azt ellenzik. Hulényi Győző dr. tiszti főügyész és Thaly István műszaki tanácsos a vármegye részéről f. hó i-én tárgyaltak ez ügyben a községi elöljárósággal s abban történt megállapodás, hogy jövő szombatra közgyűlést hivnak össze, mely határozni fog e kérdésben. * Népkonyha. Február hó második felében az Erzsébet-egylet népkonyháján kiosztatott 766 ebéd és 210 kgr. kenyér. * A dorogi bányák viz alatt. Ez a riasztó hír kelt szárnyra a hét folyamán és nem is alaptalanul, mert a kőszénbányák egy részét tényleg elöntötte a viz s az üzemet is beszüntették. A kőszénbányákat bérlő bányatársulat igazgatósága megdementálta a rá nézve kellemetlen hirt, de a szemtanuk úgy nyilatkoznak, hogy a viz egyre jobban gyűlik a tárnákba s kiszivattyuzásának sikere még nagy kérdés. Ezen körülmény nagyon is gondolkodóba ejtheti az illetékes köröket, mert a környék népe nagyrészt a bányákból él. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a megye lakossága ne szenvedjen olyan kárt ezen állapotokból, hogy azt ki ne heverhesse. Mint tudósítónk irja, a községi bányában lehetetlen a víz miatt a bányászat s ha nem sikerül kiszivattyúzni a vizet, maga a község "1000 korona bérjövedelemtől esik el, nem számítva, hogy hány munkás veszti el kenyerét. * A legnépszerűbb tiz ember. A »Neppart« még hetek előtt felszólította olvasóit, hogy tudassák vele, kit szeretnek legjobban. A felszólítás élénk visszhangra talált a nép körében. Több mint 3000 levél érkezett a Néppárt szerkesztőségébe összesen 5120 aláírással. A szavazatok következőképen oszlottak meg: 1. Rakovszky István képviselő, a »Neppart« főszerkesztője 4952, 2. Zichy Nándor gróf, főrendiházi tag 4336, 3. Molnár János kanonok, képviselő 3497, 4. Zboray Miklós képviselő 2935, 5. Kaas Ivor képviselő 2891, 6. Prohászka Ottokár theologiai tanár 2775, 7. Ugrón Gábor képviselő 2614, 8. Zichy Aladár gróf, a néppárt elnöke 2483, 9. Majláth Gusztáv erdélyi püspök 2436, 10. Apponyi Albert gróf képviselő 2385 szavazatot kaptak. A magyar nép igazán érdemes férfiaknak ítélte oda az elsőség dicsőségét. A kitüntetettekre nézve bizonyára kedves tudat lesz az, hogy a keresztény magyar nép megérti az ő becsületes törekvéseiket. * Köszönet. Az esztergomi méltóságos főkáptalan a karvai róm. kath. iskola építésére 50 koronát adott, mely kegyes adományért hálás köszönetet mond az iskolaszék. * Nyugdijazás. Frendl Antalt a helybeli járásbíróságnál viselt s. telekkönyvvezetői állásában a m. kir. igazságügyminiszter nyugdíjazta. * Nyilvános köszönet és kimutatás az esztergomi mélt. főkáptalan, a t. tisztikar és t. c. polgárság részéről, a barti templom uj oltárképére szentelt kegyes adakozásról. A barti templom főoltárképe, a szt. kereszt felmagasztaltatásának történetét ábrázolja; méltó tárgya az emberi lélek afeletti elmélkedésének, hogy e jelben van egyedüli reményünk, oltalmunk, győzelmünk és üdvösségünk. Az oltárkép két századot meghaladó idő alatt annyira megrongálódot, hogy ujabbról kellett gondoskodni. E szándékunkat nagyon is korlátozta a templom szerény vagyoni állapota és az, hogy a lakosság az utóbbi időben 20500 kor. költséggel uj iskolát létesített; a három tanitó, két jegyző fizetése és egyéb kiadásai, melyek a jelen zilált állapotok közt már-már a tönk szélére juttatják a községet. Örvendetes és váratlan megnyilatkozására vall hitünknek az esztergomi sz. kir. város közönségének nemes áldozatkészsége, mellyel községünk iránt viseltetett, kegyes adakozásával pótolva hiányainkat. Az alább közölt kimutatás tanusitja, mily mérvben tanúsította irányunkban nagybecsű kegyét a főkáptalan, a tisztikar és polgárság Esztergomban. Az uj képet Verbicz Ferenc, fiatal krajnai művész festette, ki a bécsi festészeti akadémiánál kitüntető oklevelet nyert. A fiatal festő készültségét mutatja az, hogy mostani munkája befejeztével Oroszországba utazik, hova őt Verescsagin hires orosz festő hivta meg, hogy mint segédje, oldala mellett működjék a japáni hadiképek felvétele és kidolgozásában, hova csakhamar elutaznak. Verbicz festőművész megbízásából hálás köszönetét nyilvánítom mélt. Walter Gyula praelátus és Némethy. Lajos esperes előtt azon magas kegyért, hogy a képtár megtekintésén kivül egyéb — a művészetéhez felette becses felvilágosításokban részesülni szerencsés volt. Ezek után fogadja a mélt. főkáptalan, a tisztikar és az esztergomi polgárság ugy saját, mint híveim leghálásabb köszönetét a nyújtott kegyes segélyért, kik Isten dicsőségének emelésével, lelküket is Hozzá emelték, élvezzék is Isten legbőségesebb áldásait. Bart, 1904. február 29-én. Seyler János plébános. Adakoztak: Csernák Béláné, Mészáros Károlyné, dr. Rajner Lajos, Schlick István, Simor Teréz, Primási iroda 10 —10 kor. Csernák Béla, dr. Csárszky, dr. Klinda Theofil, b. Vainich Mihály, dr. Csernoch János, dr. Roszival István, Boltizár József, Maszlaghy Ferenc, Venczell Antal,