ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-02-28 / 9. szám

hivei ily jelszó alatt akarnak indulni a politikai választásokba. Nem látják, hogy a választók zömét a nép képezi? És mit fognak elérni a nép között e politikai jelszóval oly kerületekben pl., mint a minők vármegyénk kerületei, a városit sem véve ki? Hát jó! Csak szervezkedjenek a kiadott jelszó alatt, szólítsák a merkantilizmus kevés számú híveit a nép érdekei, a szövetkezetek ellen; de ez a nép a választási hadjárat idején annál jobban fog tömörülni azok zászlai alá, akik az ö érdekeit védik. Balga felfogás az, a mely azt állítja, hogy a szövetkezetek sértik a kereskedők érdekeit. Sehol annyira nem virágoznak a szövetkezetek, mint Angolországban, azok voltaképeni bölcsőjében, és mégis egy államnak sincs akkora világra szóló kereskedelme, mint Angliának. S mit mondjunk Németországról, a hol minden kis falunak megvan a saját akár fogyasztási, akár értékesítési vagy pedig hitelszövetkezete? Mindamellett tudjuk, hogy Németország kereskedelmét nemcsak hogy nem rontják e szövetkezetek, sőt ellenkezőleg tevékeny részt vesznek az általános kereskedelmi versenyben, mi által csak hazájuk érdekeit szolgálják. Nálunk a szövetkezeti intézmény még aránylag fiatal. Mindazonáltal egyes vidékeken bámulatos eredményeket létesített. Az meglehet, hogy egyik másik szatócsnak ennek folytán megcsappant a jövedelme, de ez még nem indokolja a Sándor-Schlesinger Pál féle, szövetkezetelleni hadjáratnak jogosultságát. Nem is féltjük a szövetkezeteket a készülő támadástól, sőt örülünk a kiadott jelszónak; nem bánjuk, ha beleviszik a politikai választásokba is, legalább megnyílik a nép szeme s látni fogja, hol vannak az ö sajátos érdekeinek barátjai és hol vannak ellenségei! — Tanulmányutak — a népiskolában. A természet nyitott könyv. Igy mondja a bölcs. Igen, nyitott könyv, melynek titokzatos betűit kevesen tudják olvasni. S igy az a sok életbölcseség, mit a természet magában rejt, ismeretlen marad előttük. De hát hol tanítják a természet könyvének abc-jét? Sehol. Pedig ezt is a népiskolában kellene tanítani, hogy a természet életének ismerete képezze alapját a gyermek józan erkölcsi életének, mert a természet élete Isten bölcseségét hirdeti. Ismerete tehát közelebb viszi a jóra fogékony gyermekszivet az Istenhez és ez minden oktatás nevelés valódi célja. A tanítónak kell arra elsősorban vállalkoznia, hogy kis tanitványaival a nagy természet abc-jét is megismerványai — »Cantu Cézár Nagy Világtörténete« és az »Egyetemes Magyar Enciclopedia« —• valóban tüneményes, meteorra valló dolgok. Itt azonban már kezd előtérbe tolakodni — bár paradoxonnak látszik — a meteor árnyoldala. Az Enciclopédia például, mint az A betű terjedelme bizonyitja, legalább is húszszor annyi kötetre volt tervezve, mint a mennyiben megjelent. A nagy rakétázással, kápráztató görögtűzzel és igazi meteor cikázások közepett megjelent nagy műből mi lett? — Ridiculus mus! Pedig hegyek vajúdtak és meteorok fényeskedtek. Mást is akart a nagy meteor. Világra szóló dolgot. Olyat, mely bámulatba ejtendi az egész emberiséget. Beutazta Német-, Olasz-, Francia- és Spanyolországot. Bejárta Németalföldet - és Belgiumot, s mindenütt meteornak, vakitó fényű, szemkápráztató meteornak magasztalták. Áhitattal hallgatták igéit: — Alapítsunk az összes katholikus államok javadalmasainak szövetkezése alapján egy nagyszerű bankot, melyhez fogható ne legyen a világon . . . Az emberek pedig csodálkoztak, bámulták tesse. Ebbeli kötelességem tudatában tanítványaimmal több ízben kirándultam a mezőre, melyek egyikéről a következőkben akarok beszámolni. Egy februári nap délutánjára tűztük ki a kirándulást a nagyobb gyermekekkel. Szép napos idő volt, de azért tanulmányutunkat rövidre szabtuk. Csak azért mentünk ki, hogy lássuk a természet téli életét is, mert a letarolt mezőn sok olyasmi történik, mit a többi évszak változatos növényzete eltakar szemeink elől. Alig értünk ki a falu házai közül, fürkésző, kíváncsi csapatom mohó vágygyal kereste az egyes jelenségeket. Ki erről, ki arról kérdezősködött. Miért száradt el a fű ? Miért nincs a fának levele? Hol van a sok béka, mely egész nyáron a tóban brekegett? Stb. Alig győztem kérdéseikre felelni. Magyarázataimat hatványozott figyelemmel hallgatták. Azután néztük a tájat, annak zordon, egyhangú képét. Semmi élet, semmi változatosság. A természet nesztelen álmát csak néhány fázó verébcsapat csicsergése zavarja, amint megunva az ücsörgést az ágon tova szállanak. Majd egy galambcsapat jelent meg a látóhatáron, vidáman ide-oda röpködve. Alig húzódtak el fölöttünk, mikor a nyugodtan haladó galambcsapat egyszerre kapkodva szétrebbent, rémületökben cikk-cakkos irányt irva le a levegőben. Abban a pillanatban ott termett közöttük a vércse és közülök egyet elkapva rézsútos lecsapással a földre teperte, hol a sokkal gyöngébb galamb teljes erőmegfeszitéssel próbált szabadulni, mig gyilkosa hol csőrével, hol pedig karmaival szorította át a nyakát, mig végre megfojtotta. Azután kitépte tollait és fölfalta. Tanítványaim meghatva szemlélték a lefolyt eseményeket, melyek tőlünk jól távol történtek. A szegény galamb szerencsétlensége elszomorította őket. Fölhasználtam az alkalmat, tudva, hogy az ember szive meghatottságában a legfogékonyabb és a tanítás példával karöltve hat igazán a kedélyre és értelemre. Igy szólék tehát taniványaimhoz : Lássátok k. gy. miként e kegyetlen vércse a szelid galambot, ugy tiporja le az emberek között is a hatalmasabb a gyengébbet. Most láthattátok, hogy mily (

rút és igaztalan dolog mást ok nélkül bántani. Es a mily örömest segítségére lettetek volna a szerencsétlen galambnak, ugyanily készséggel védelmezzétek az üldözött embereket is. Ezután némán, hallgatva folytattuk utunkat. Rövid idő múlva egy kis patak közelébe jutottunk, mely községünk határát átszeli. Tanítványaim a patak partján sorfalat álltak és elmerengve nézték, amint az lázas sietséggel rohan a Dunába. Hogy rohan, hogy siet — jegyzék meg néhányan. A patak életéből is levontuk az erkölcsi tanulságot. Ez a patak, — mondám nekik — mely itt előttünk elsiet, összetartásra int bennünket. Az ő csekély vizével nem birná el azokat a nagy hajókat, melyeket a Duna hordoz hátán. De még csak egy kis ladikot sem. De azt tudjátok, hogy több patak egy folyót, több folyó pedig egy folyamot képez, mely sokszor óriási terheket elbir. Igy van ez k. gy. az ember életében is. Közhasznú dolgok megteremtése fölülmúlja az egyes a ragyogó meteor szónoklatait, a dologból azonban — nem lett semmi. . . . Közben a tüneményes alak kezdett lehanyatlani fényes pályájáról. Holmi »bagatell« dolgokat emlegettek: költséges szenvedélyeket, pazar hajlamokat és vagyoni tönkrejutást ... Az előbbi csodálok és bámulóknak ekkor úgy tetszett, hogy az az előbbi fény és ragyogás, melyet a meteor tündöklő pályáján végigvonulni láttak, csak holmi kölcsönzött ragyogás és fény lehetett; mert a pályafutását immár befejezett tünemény nem is meteor, hanem csak egy darab kő, melynek planetaris sebessége megszűnvén, le kellett zuhannia a földre. Tehát valójában sohasem is volt meteor, hanem csak afféle lebegő kő, az emberi szemek kápráztatására. íme, igy itél az ember! Egyáltalán érdemes-e tehát meteornak lenni, mikor látjuk, hogy az a meteor csak ragyog, tündöklik és — lezuhan ? Nem sokkal szebb-e a szelid napsugárnak rendeltetése, mely nem ragyog, de világit; nem tündöklik, de fényt ad; nem zuhan le, de melegít és életet ad, sőt még azt is megengedi, hogy sugaraiban azok is sütkérezhessenek, akik arra nem volnának érdemesek ? ! Deák Antal. emberek erejét, de nincs oly magasztos intézmény, mit közakarattal, mindnyájunk közreműködésével ne lehetne megteremteni. Téli időszak lévén, rövid idő alatt befejeztük tanulmányutunkat és hazafelé indultunk. Az eredménnyel mindnyájan meg voltunk elégedve. S meg vagyok győződve, hogy tanulmányutunk eredménye mind az erkölcsi szépérzék fejlesztését, mind pedig a hasznos ismeretek szerzését illetőleg nagyobb, mint a legszebb tanításé, mit az iskola falai között elmondunk. Lett József, tanitó. A kamatnélküli kölcsön. A legújabb szociális eszme : a kamatnélküli kölcsön. Első pillanatra ez hihetetlennek látszik, — épen napjainkban, a midőn az egész hitelművelet a kamatozáson íilapszik. — Ha ez megvalósulhat, ez az új korszaknak legfontosabb szociális vivmánya. A mai anyagias korszakban nehéz elképzelni azt, hogy kölcsön egyáltalában kamat nélkül legyen. —• De ha ez mégis lehetséges, — óriási jelentőségű dolog. Sajnosán tapasztaljuk a mai hitelezés nehézségeit. Régentői fova érthetetlen volt az agrikultur Magyarországon, hogy mig az ingatlannal biró gazdák s birtokosoknak nem volt hitelük, vagy csak nagy nehezen tudták hitelüket kielégíteni, — ugyanakkor a kereskedővilág minden tagjának, — bármilyen vagyontalan is lett légyen, — ha cimtáblája volt, azonnal hitele is volt. E hitellel éltek a félre eső falvak kis szatócsai is, a midőn az ottani birtokos vagy épen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek hitelhez nem juthattak. Nagyot kellett a földnek fordulnia, hogy ha már a kamat nélküli kölcsön eszméje áll előttünk, — s vannak, a kik megvalósítani törekednek. E kamatnélküli kölcsön eszméjét a Magyar Védő Egyesület Budapest Józsefkörút 19. — e hazafias, önzetlen szervezet kívánja a hazai mezőgazdasági és ipari termelés előmozdítására és védelmére életbeléptetni és megvalósítani, a mivel egész közállapotainkat javítaná. A M. V. E. teljes tudatában van annak, hogy a hazafias felbuzdulás mellett bármely nagy nemzeti célok csak akkor lesznek állandóak és maradandók, ha azok mellett az anyagi érdekek is kielégítést találnak. Ezért nagy nemzeti céljainak megvalósítására egy országos iparpártolási bankot kíván létesíteni részvényekre, a mely részvények a tisztajövedelemből 6°/o-os kamatot élveznek. Ezen iparpártolási bank a hazai ipari termékek vásárlására — minden postatakarékpénztár utján, vagy a központban: vásárlólapokat — áru cseket — ád készpénz ellenében, — mellyel minden vevő, a hazai árut készítő gyárban, iparosnál vagy kereskedőnél teljes értékben vásárolja be szükségleteit a legalkalmasabb, legmegfelelőbb időben. — Ezen vásárlapok után az egyletbe belépett gyárosok, —• iparosok és kereskedőkkel való egyezmény alapján a vevők 5°/o-os pénztári engedményt nyernek. — Vagyis ezen 5°/o tiszta megtakarítás ; olyan előny, milyent készpénz vásárlás mellett sem érhetünk el, — de különösen nem a kicsiben vásárló és vidéki nép. Hogy a hazai áru vásáreladását az egész vonalon országszerte előmozdítsa a M. V. E., vagyis hogy a hazai áruforgalmat nagyban- emelje és kiterjessze, — azon vidéki feleknek, fogyasztóknak s vevőknek, a kik azonnal a megfelelő készpénzzel nem rendelkeznek a vásárló lapok megszerzésére: kamatnélküli kölcsönt nyújt egy fél évi időtartamra, — ha a fél hitelképessége két jótállóval — váltófedezet mellett — igazolást nyer. —• A kölcsön havonkénti részletekben fizettetik vissza. Olyan vásárló feleknek, a kik 6 hónapon túli hitelt óhajtanak, a vásárlólapok 30/0 kamat fizetés mellett nyújtatik a megfelelő hitelbiztosítás ellenében ; esetleg betáblázás mellett. A kiadott vásárlólapokat a Magyar Védő Egyesület országos iparpártolási bankja, —• nyomban a bemutatáskor — készpénz ellen váltja be a kötelékébe lépett gyárosoktól, iparosoktól és kereskedőktől 8

ü

/o-os levonással. Vagyis 3°/o-ért vállalja át a M. V. E. iparp. bankja a kockázatot a gyárosok, kereskedők és iparosoktól; — a mivel ezek a hitelezéstől és a vele járó kellemetlenségektől s a kintlévőségek behajtása és költségeitől menekülnek meg; — mig ellenértékül uj és nagy vevő közönséget