ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-12-18 / 51. szám

mel e szerepet, mert az itt-ott elhagyogatott kalászokban vannak még egészséges szemek. Fölemlíti azt, hogy a falusi gazdát nem a nyilt uzsora teszi tönkre, mely már szabályozva van, hanem igenis az a rejtett uzsora, melyet az észre sem vesz, és amely lassan-lassan oda fejlődik, hogy különböző válfajaival kipusztítja a népet. A nép nem tudja, hogy a nyakán élősködnek az uzsorások. A falusi kraizler, úgymond, kihasználja a nép jóhiszeműségét s az árucikkek meghamisítása révén irtózatos jövedelmi forrást teremt magának, és hol van aztán, úgymond, még a hamis mérleg. Teljesen nyugodt lelkiismerettel mondja, hogy Magyarország falvaiban egy teljesen korrekt mérleg nincs. A nép nem lát a mérlegen rendellenességet, de hisz az olyan finom szerkezet, hogy egyetlen részecskéjének meggörbitése által óriási percenteket takarít meg évente az árúkból. A rejtett uzsorának fegyverei még a hitelnyújtás, mely magához köti a népet, és aztán a pálinka, melynek hatása oly káros következményeket teremt a magyar népben. Hogy a falusi nép az őt szipolyozó rejtett uzsorától szabaduljon, egyedüli módja, hogy fogyasztási szövetkezeteket alakítson. Sok ellensége lesz ennek eleinte s talán nem is tud megállani a maga lábán, miért is ajánlatos már az alakuláskor a központtal összeköttetésbe lépni, mely aztán nem nagyja el a fogyasztási szövetkezetet, de mert aztán az árubeszerzésnél is tetemes előnyöket biztosit. Az egymagában álló szövetkezet ugyanis nem kaphatja oly olcsón az árúkat, mint a központ, mely összes szövetkezeteinek egy nagy mennyiséget vesz. Felemlíti, hogy a »Hangya« központi szövetkezet a kötelékébe tartozó kisebb nagyobb szövetkezeteknek szükségleteiként 13 milliónyi áruforgalmat csinált a mult esztendőben, tehát lehet képzelni, hogy mily nagyban vásárol, s az ilyen nagybani vásárlásnál mily sokat takaríthat meg, s mennyivel kapja olcsóbban az árút a fogyasztási szövetkezet. Vannak, úgymond, szövetkezetek, melyek azt hiszik, hogy önállóan is tudnak olcsón vásárolni. Ez tévedés, mert nem emlit mást, mint p. o. a gyertya-árucikkeket, hol a központ a csomagolással veszi azt, mig a kisebb szövetkezeteknek amennyivel a gyár olcsóbban adja a gyertyát, felszámítja a csomagolást háromszorosan. Szónok azután a fogyasztási szövetkezetek szervezetéről beszélt, s azzal fejezte be beszédét, hogy a felvetett eszmét pártolásra ajánlotta, de hangsúlyozza, hogy a fogyasztási szövetkezetek megalakitói lelkes emberek, vezetői pedig szakemberek legyenek. • S E Szilassy után a műsoron levő sorrend szerint Szily Tamás m. kir. tejgazdasági felügyelőnek kellett volna előadást tartani, ki azonban nem jelenhetvén meg, helyette Újhelyi Imre magyaróvári gazdasági akadémiai tanár beszélt a tejszövetkezetekről. Elmondja, hogy mily nagy eredményeket ért el az ország egyes helyein a tejszövetkezettel a nép. Kifejti a tejgazdaság praktikus voltát, a szövetkezés előnyét és módját, felemlíti, mily nagy összegeket tett ki a mosonmegyei tejszövetkezetek forgalma a mult évben. Beszédét azzal végzi, hogy a nagy eszméket könnyebb a nép közé szórni, mint az ilyen nagy pénzeket, miért is buzdítja a közönséget a tejszövetkezetek megalakítására, hogy ilyen nagy összegekkel segítsük a népet. Az idő már délfelé járt, midőn Újhelyi bevégezte előadását és a kurzus utolsó pontjaként beszélt dr. Vargha Dezső kőhidgyarmathi plébános. A nagyközönség előtt az elhangzott beszédek után felemlíti azon legfőbb akadályát a szövetkezeti eszmének, melyet lépten-nyomon észlelni lehet. Ez a legfőbb akadály, úgymond, a tunyaság, a patópáli, magyar, ősi nemtörődömség. Kívánja tehát, hogy elsősorban is ezen ellenséget győzzük le, hogy tovább mehessünk. Munkára szólítja fel a papokat s ezek támogatására pedig a tanítóságot. Dr. Vargha Dezső beszéde után Horváth Béla főispán szép szavakban zárta be a kurzust. Köszönetet mondott ugyanis a szónokoknak, amiért oly szépen előtárták, megmagyarázták és méltatták a nagy eszmét. Szerinte a szövetkezeti eszme érdekében az esztergomvidéki gazdasági egyesület által kibontott lobogó diadalmaskodni fog. Látja ezt abból is, hogy a közönség minden - osztálya egybegyűlt. Esztergom vármegye közönségében nincs meg azon akadály, melyet egyik szónok ősi nemtörődömségnek nevezett s igy hiszi, hogy ezen előadott szép és nemes eszmék termékeny talajba vannak ültetve. Megköszönte a megjelenteknek az érdeklődését s aztán a kurzust bezárta. A közönség lelkes éljenzése követte szavait, aztán oszladozott a közönség lassan, tárgyalgatván, hogy bizony itt az ideje, hogy az E. G. E. megkezdett munkáját most már ő folytassa. A diszebéd. Az E. G. E. vendégei tiszteletére nagy díszebédet rendezett a Fürdő-szálloda nagytermében. A kurzus után a vendégek a gazdasági egyesület tagjainak vezetése alatt még megnézték a város fő nevezetességét a főszékesegyházat s aztán gyülekeztek a vendéglőben. Az újonan festett nagy teremben egy háromágú asztalnál, körülbelül 200-an foglaltak helyet s természetesen ősi szokás szerint a felköszöntők sem maradhattak el. Horváth Béla főispán szólalt fel elsőnek s a körünkben megjelent vendégeket éltette, mint az E. G. E. elnöke ; utána pedig Bernáth István beszélt. Erős szónoki lendülettel a szövetkezés eszméjének zászlaját lobogtatta s buzditólag szólott az E. G. E. tagjaihoz. Kifejtette, hogy a nagy nemzeti állam kiépítésére, mily nagy fontossággal birnak azon roppant nagy összegek, melyeket a szövetség összehord s melyek különben elszivárognának nyomtalanul. Az E. G. E. egyesületet és annak elnökét éltette. Horváth János dr. ügyvéd kijelenti, hogy sok helyütt megfordult, de a mai gyűléshez hasonlót nem látott. Nagy sikereket jósol ennek már csak azért is, mert a jövő nemzedék, az ifjúság is jelen volt a gyűlésen s igy az elhangzott beszédek nem maradhatnak nyom nélkül. Különösen örül annak, hogy azon osztály volt nagy számban képviselve, mely eddig is nagy előmozdítója volt a szövetkezeti eszmének. A jelenvolt papságra emeli poharát és a kath. egyház jövő tetterős férfiaira s végül ezek jelenlevő képviselőinek egészségére, a banketten megjelent Roszival István prael.-kanonokra ürití poharát. Dr. Vargha Dezső az E. G. E. két alelnökét, Büttner Róbertet és Vifnni^r Kálmánt köszönti fel, Andrássy János kir. tanácsos pedig Vargha Dezsőt. Vimmer Kálmán alelnök proponálja, hogy a mai ünnepélyes hangulatból kifolyólag üdvözlő táviratot menesszenek a magyar gazdasági és szövetkezeti élet vezérférfiaihoz : Tallián Béla földmivelési miniszterhez, gróf Károlyi Sándorhoz és Darányi Ignáchoz. A közönség lelkesen helyeselte az eszmét, mire Vimmer a következő táviratokat szövegezte és indította útnak ; Nagyméltóságú vizeki Tallián Béla földmivelésügyi miniszter urnák. Budapest. A szövetkezeti eszme fejlesztésére az Esztergom és Vidéki gazdasági egyesület által ma tartott kurzus alkalmából hazafias hálával emlékezünk meg Nagyméltóságodnak hazánk boldogitására irányuló önzetlen fáradozásáról és további működéséhez Isten áldását kérjük. Horváth Béla főispán, az Esztergom és Vidéki gazdasági egyesület elnöke. Nagyméltóságú Károlyi Sándor gróf urnák Mentő ne. Esztergomban a magyar gazda-szövetség közreműködésével rendezett szövetkezeti kurzus Nagym éltóságodat a kisbirtokosság érdekében kifejtett fáradhatlan tevékenységeért hálatelt szivvel üdvözli az esztergomvidéki gazdasági egyesület. Nagyméltóságú Dr. Darányi Ignác urnák, a magyar gazda-szövetség elnökének. Budapest. A mai szövetkezeti kurzusra egybegyűltek örömmel és hálával emlékezve meg Nagyméltóságodnak a gazda-közönség érdekében kifejtett elévülhetetlen érdemeiről és a magyar gazda-szövetség élén a szociális béke s a gazdasági jólét előmozdítására irányuló nemes törekvéseiről — Nagyméltóságodat tiszteletteljesen üdvözli az esztergomvidéki gazdasági egyesület. Az ebéd vége felé szólásra pattant még Csupics Emil is, kinek humoros tónusban tartott toasztját a közönség váltakozó derültséggel fogadta. A jó kedélyű öreg úr az ismeretekben készakarva járatlannak tüntette fel magát, (bár ezt neki senki el nem hitte) mégis jót nevettek neki, mikor Kölcseyt travesztálta. Később, mikor az üdvözlő táviratokat vette szemüveg alá, gróf Károlyi Sándorról mondott egy viccet, mellyel a szövetkezeti mozgalmak magyar vezére és úttörője ismert szerénységére gondolt mutatni .... Az ebéd alatt Jónás Pali és Balogh Géza zenekara játszott. A vendégek 3 óra után távoztak körünkből s ekkor lassan el is oszlott a közönség. A szép és ünnepélyszámba menő kurzus rendezésének nagy munkája meghozta sikerét, mert mint a fővárosi szövetkezeti vezérférfiak is mondották, még egy vidéki városban sem vettek részt a maihoz hasonlóan lefolyt ilyen irányú gyűlésen. Őszintén kívánjuk, hogy az esztergom vidéki gazdasági egyesület ezen ténye ne maradjon eredmény nélkül. A gazdasági egyesület elnöksége lapunk útján is felkéri a vidék gazdaközönségét, hogy a gazda-körök megalakítása végett forduljon bizalommal hozzá, hol alapos útbaigazítást, tanácsot és támogatást fog mindenki nyerni ilyen törekHIREK. Krónika. »Haldoklik a magyar, mienk a bőre!* Huhogták a hős baglyok nagy fönnyen, Iszonyúan fölborzolt tollal ... De ho-hó! Az ilyen gyalázat nem megy könnyen! . . . Erős bizalma lehet a magyarnak! . . . Lehetnek néki büszke álmai! . . . Mert az nem áll, hogy: fajul Árpád vére, Hogy erőtlenek és gyöngék szárnyai! . . . Már önerejéből nyomul magasba! Büszkén mutatják ezt a mult napok, Melyekben ki a nemzetet tiporta: Sebért sebet, vérért meg vért kapott! . . . . . . Más harcot is értünk a zajos múltban, — De más nép volt, kikkel szemben álltunk! Nem küzdött e faj saját faja ellen! . , . Nem magyar volt, kit utunkban láttunk! . . . — De ez a kor gyászos! ... ez a kor vészes . . . A küzdelemnek átka tépi ezt! A küzdelemnek átkát irták róla . . — De a bűnös mégis csak rajtaveszti ... Mint jégrianás csengő repedése, Zúgtuk merészen azt, hogy meglakol, Ki a nemzetnek alkotmányát bántja . . . Ki a legnagyobb kincsünkből rabol! . . . . . . Most meggyőződhettek az igazságról: Hogy erőszak erőszakot terem . . . Mert ezt Szélinél jobban bebizonyitja A szerterombolt parlament-terem . . . Melyben bátran, dicsőn és lelkesedve A képviselők fodbaloztanak . . . E játékban Tiszának bölcs eszméi A legkitünőbbben beváltanak . . . Én azt hiszem, hogy Tisza már ezekből Levonja a bölcs konzekvenciát, Mert, hisz szemben találja önmagával Ez árva nemzet minden jó fiát! Különben azt ajánlom neki szívből: Hogyha csakugyan oly erős keze: Menjen a gyárak nehéz légkörébe, Munkáljon és dolgozzék ott vele! Mert e nemzet bir ám még gátat vetni Szilaj Tisza bősz áradásainak! . . . Regös. Immaculata. Az esztergomi érseki tanitóképző szépen sikerült ünnepély keretében ülte meg a szeplőtelen fogantatás hitágazattá való kihirdetésének 50 éves jubileumát. Az ünnepély műsora a következő volt: i.Volkmar: Praeludium. Előadja az ifjúsági énekkar. 2. Alkalmi beszéd. Mondja Kara F. IV. é. n., a Mária-kongregáció elnöke. 3. Az esztergomi szent kép. Szavalja Krizsán J. III. é. n. 4. Berta Sándor: Hozzád jövünk, üneklik : Borbély J., Dubik J., Latzvicska L., Pál J., Skrinyák J., Stercz Gy. és Varga J. I. é. n. 5. Mindszenty Gedeon : A gerle-pár. Szavalja: Littera J. I. é. n. 6. Ave Maria. (Tenor solo.) Énekli: Baráth B. III. é. n. Harmoniumon kiséri: Nemesszeghy I. zenetanár. 7. Tarkányi B.: Boldogasszony Anyánk. Szavalja: Navratil J. III. é. n. 8. Vitt: Hymnus. Férfi-négyes. Énekli az ifjúsági énekkar. Az ünnepély rendezésében Keményfy K. és Nemesszeghy J. tanárok működtek közre. A lelki megújhodás szent napjaival készültek a szobi rk. hivők az immaculata ünnep félszázados jubileumára. November 30-án vette kezdetét a szent missió, melyet Aronffy Ferenc és Reviczky Aladár lazarista atyák vezettek. Meggyőző szónoklataiknak mindig nagy volt a hallgatósága nemcsak a helybeli,'hanem. a környékbeli községek híveiből is, s mely szónoklatok hatása leginkább a gyónók s az Ur asztalához járulók sokaságából látszott meg leginkább, kik között a község intelligens elemei is teljes számmal voltak képviselve. Ezer áldó hivő imája ki-