ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
1904-11-06 / 45. szám
* Az alkohol hatásáról az ifjú testre a következőket olvassuk egy orvosi szaklapban : Korai; alkoholélvezet a szellem kibontakozására, sőt a test többi részeire is oly károsan hat, hogy a további fejlődés csakugyan lehetetlen. A test súlya 35°/o-kal fogy, mely "korábbi alkoholistánál fokozódik. A belszervezet fejlődése visszamarad s terjedelme leapad korai alkoholélvezetnél 32%kal, későbbi élvezet mellett 25%-kal. Csak maga a máj 3o°/o-ot vészit súlyából, mig a test szélességébán 19%-ot fogy: a magassági fejlődés is megakad, mert a gerinccsigolyák nem fejlődnek. — Az agyveleje 10—20 %-kal kisebbedik. Krónikus alkoholélvezettől már nemcsak a fentnevezett részek, de a bőr, sőt az izmok is megtámadtatnak. — Bár csak megszívlelnék ezt azok a szülők, akik » erősítők «-ke\ gyengítik, sőt sok esetben nyomorékká silányitják becézett gyermekeiket! * Egy közveszélyes őrült szabadon. Igazán sokszor lehetne könnyelműséggel vádolni a hatóságokat, hogy ismert közveszélyes alakokat szabadon hagynak futkosni. Nyilván vannak tartva, tudja róluk az egész világ, hogy elmebeli betegségükből kifolyólag roppant dolgokra képesek és ha nem fülelik le idejekorán, bizony még emberéletben is eshet kár. A humanizmus szempontjából szánandó ilyen szabadlábon élő őrülteket nem lehet egészséges gondolkozású és békés polgárság közé plántálni, mert ha mást nem is, de idegesen félelmetessé teszik abban a városban vagy községben az egész lakosságot. Az emberek jóformán az utcára sem mehetnek azon gondolat nélkül, hogy a szabadon járó őrültre valahol az utcán jön rá veszedelmes rohama és rejtekhelyéből orvul megtámadja. Az ilyen betegek előtt nincs 'a családi életnek jótékony melege, ezeket nem kötheti le ideálisabb fogalom, hasztalan a szép és jó szó, az erőszak pedig még dühöngőbbé teszi. Az ily szerencsétleneket, kiket bizonyos tekintetekből nem húzhatnak kényszerzubbonyba, egy olyan intézetbe kellene tartani, mely nyilvánosan sem szerepelne ugy, mint az őrültek háza, hanem mint valamely társas lakóház. Itt valamennyinek meg lehetne engedni, hogy rögeszméjét űzze s talán maga sem tudná, hogy hol van, mert természetesen minden ilyen beteg azt hiszi magáról a legvilágosabb pillanataiban is, hogy elmebeli állapota kifogástalan s azok az őrültek, kik őt annak tartják. Ezen kérdéssel nem ártana foglalkozni az országos közegészségügyi tanácsban, mert előadja magát egy olyan esemény, mely aztán kényszeríteni fogja az államot arra, hogy ezeket a szerencsétleneket internálja. A mult évben ugyanis egy szefencsétlen köbölkúti leányzót, névleg Szabó Erzsébetet a lipótmezei tébolydába szállítottak, mert olyanynyira közveszélyessé vált. hogy közvetlen környezete sem mert hozzá közelíteni. A leány a tébofydában is dühöngött s a legerélyesebb kúrákat használták vele szemben, most pedig, mint értesülünk, mint javulásban lévőt, a tébolyda igazgatósága szabadon eresztette s Köbölkútra családjához küldte. Még szép, hogy figyelmezteti ezen intézkedésről a környékbeli s helyi hatóságokat, hogy a szerencsétlen teremtést tartsák szemmel és felügyelet alatt, mert betegsége könnyen visszatérhet. Köszönjük szépen ! — irja köbölkúti tudósítónk — de nem sok vigaszt merítünk ezen figyelmeztetésből. . * Szociális károk leginkább betegségnél mutatkoznak. Igy pld. a vagyontalan tüdőbajos hosszabb időre nem hagyhatja foglalkozását, hogy üdülőhelyen keressen gyógyulást. A chemikai tudománynak sikerült tüdőbajok ellen egy hatalmas szert feltalálni. Ezen szer, a »Sirolin« gyógyítja a iüdőbajt, a nélkül, hogy a beteg kénytelen volna rendes foglalkozását beszüntetni. Napi 3—4 teakanálnyi »Sirolin« bevétele után a betegségi tünetek lassankint elmúlnak és emelkedik fokozatosan az étvágy. * Óriás-statisztika, Amerikai újságok közlik a következő érdekes statisztikát: A világ legnagyobb egyeteme a kairói, melynek 11,000 hallgatója van. Csaknem valamennyi mohamedán vallású és muzulmán jogot, történetet és teológiát tanul. A világ legnagyobb parkja a kopenhágai állatkert, melynek terjedelme 2400 hektár s közepén folyócska választja ketté. Amerikában a filadelfiai Fairmount-park a legnagyobb. A legnagyobb gyufagyár a tildaholmi (Svédország) Vulkán-gyár. Ebben 600,000 köbláb fát, 150,000 font papirt, s 40,000 font rozslisztet (a skatulyák ragasztására) használnak évenként. A legnagyobb barlang az Edmonson County-i (Kentucky) Mammuth-barlang, mert ennek hét angol mértföld a hossza. A leghosszabb alagút a Gotthard-alagut. Hossza 14.9 kilométer, szélessége 26 1 /-2 láb, magassága 20 láb. A legnagyobb könyvtár a párisi Bibliothéque Nationale, melyet XIV. Lajos alapított. 540 láb széles és 110 lábnyi magasságú épületében 1.400,000 kötet, 600,000 röpirat, 175,000 kézirat, 300,000 térkép és egyéb iromány és 150,000 régi pénz és érem van fölhalmozva. A kínai fal a legnagyobb fal a világon. Hegyeken, völgyeken, folyókon és más természetes akadályokon húzódik át és hossza 1250 angol mértföld. A legnagyobb sajt, a melyet valaha készítettek, a kanadai óriás sajt, melynek súlya 22,000 font, magassága 5 láb, térfogata 38 láb volt. Ezt azt az antariui kiállításra készítették 10,000 tehén egy-egynapi tejéből. A legnagyobb kenyeret londoni pék sütötte egy aratási ünnepély alkalmából, egy mázsa lisztből. Hossza 12 láb, szélessége 2 láb volt. A világ legnagyobb harangja a moszkvai 443.700 font sulyu nagy harang. A mióta öntötték, el sem mozdították helyéről. A legnagyobb fekete gyémántot (széndarabot) Rosselynben találták. Hossza '24 láb, magassága 6 láb, súlya 41.000 font. A legnagyobb 50 font sulyu sonkát a párisi világkiállítás angol osztályában állították ki s végül a legnagyobb csukát mr. Page fogta 1898-ban a Themseből. Az óriási hal súlya 29 font volt. * Gabonaárak az esztergomi piacon. Buza mmázsánkint . . . —'— frttól 93o-ig Rozs » ... —•— » 7-— » Árpa . . . —•— » 7-— » . . . —*— » 7" € —.— » 7'20 » Zab Tengeri új * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is fölülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc /ózsej keserű vizet. * „Korona" szálloda. A város ezen legszebb pontján épült szálloda elegánsan berendezett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előkelően berendezett kávéházban a világhirű Schätzféle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szolgáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. Irodalom és művészet. A főtisztelendő papság szives figyelmébe ajánljuk a legújabban megjelent és a rubrikákat hiven követő »Minisztrálás módjai cimű könyvecskét, melyet Szőke Kázmér érsekújvári s. lelkész szerkesztett és az esztergomi főegyházmegyei hatóság jóváhagyott. Megrendelhető Pálinkás F. Géza érsekújvári könyvnyomdájában 100 darabonkint 5 koronáért. Ezen könnyű modorban irt és bőven magyarázó könyvecskét a legmelegebben ajánlhatjuk. A hit. Irta Vajó József dr., a jászó-premontrei kanonok-rend budapesti hittudományi és tanárképző-intézetében a dogmatika tanára. Az esztergomi főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával. Budapest, Szent-István-Társulat bizománya. 1904. Nagy nyolcadrét; 224 lap. Ára 3 korona. A jelen munka a hitről, mint az ember örök boldogságának kezdetéről, alapjáról és gyökeréről szól. ^Elsősorban annak természetét fejtegeti. Bebizonyítja, milyennek kell lenni a hitnek, hogy csakugyan megfeleljen fönséges rendeltetésének Bővebben szól a hitetlenségről és a hit tárgyáról, az úgynevezett dogmatikai, politikai és társadalmi türelmességről. Fejtegetéseit a hit és tudomány közti viszony megállapításával zárja be. Mindezekről a mai gondolkodás keretében, azt folyton szem előtt tartva, ír szerzőnk. Alkalmas és erős apologia mindazok ellen, kik a keresztény hit észszerűtlenségét, a tudományokkal való összeférhetetlenségét, avagy elviselhetlen nyűgét emlegetik ! Szerző mélyen gondolkodó főre mutat; komolyan gondolkodó olvasót igényel. De ezt meg is érdemli. Ugy tudósok, mint kezdők; úgy papok, mint világiak nagy haszonnal forgathatják. A munkát melegen ajánljuk mindenkinek. Megrendelhető Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Az Uj-szövetség olcsó kiadása. A SzentIsván-Társulat, hogy a Szentírásnak, hitünk egyik főforrásának, legfontosabb részeit a katholikus közönség összes rétegeiben, de kivált a nép között minél jobban elterjessze, egy nagyobb imakönyv-alakú, tetszetős külsejű és számos képpel díszített kötetben jegyzetekkel kiadta a négy Evangéliumot és az Apostolok Cselekedeteit. Reméljük, hogy a Szent-István-Társulatnak ez a szentiráskiadványa ki fogja szorítani az angol bibliatársulat szentirásait. Ezt annál inkább reméljük, mert a Szent-István-Társulat ezt az : Újszövetséget elsősorban idei tagilletményül adja pártoló tagjainak, kik ezt a Szentírást, de ezenkívül még egy pár müvet — összesen mintegy 45 nyomtatott iv terjedelemben — potom két koronáért kapják. A kik külön akarják megszerezni ezt a bibliai kiadást, akár tagjai a társulatnak, akár nem, azok két koronáért kaphatják a Szent-István-Társulat könyvkereskedésében (IV., Kecskeméti-utca 2.) Látnivaló tehát, hogy azok, a kik a pártoló tagoknak tagilletményül adandó népies kiadványokat is birni óhajtják, jobban járnak, ha a folyó évre a Szent-István-Társulat pártoló tagjaiul jelentkeznek s e célból — akár levelező-lapon is — a titkári hivatalhoz (VIII,, Szentkirályi-utca 28.) fordulnak. A magunk részéről a két koronás árat, melyért a Szent-IstvánTársulat ezt az Uj-szövetséget adja — főleg ha meggondoljuk, hogy a pártoló tagok ezért az összegért még egyéb műveket is kapnak — igen alacsonynak tartjuk, tekintve azt, hogy ez az Ujszövetség remek szép kötésű; továbbá, hogy könnyen olvasható betűkkel készült — tehát nem oly szemrontó apró betűkkel, mint az angol bibliatársulat bibliái; •— és végül, hogy illusztrálva van. Ez^rt olvasóinknak a legmelegebben ajánljuk a Szent-István-Társulatnak ezt a szentiráskiadványát. Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legritkább ellentétek országa. Valóban, ez ország oly gazdag még részben fölhasználatlanul heverő természeti adományokban; ez ország, melyben az arany kalászok az arany ércekkel s a tokaji bor aranyával hármas szövetséget kötnek; ezen ország egyúttal a legerőteljesebb gyógyforrások, a legüdítőbb asztali vizek arany földje, s dicsekszik oly keserűvizzel, milyen különben az egész föld kerekségén nem fordul elő. Kiválóan a Ferenc József keserűforrás az, mely az utolsó évtizedek óta az orvosi világ növekedő figyelmét magára vonta és immár mint sokat használt elsőrangú gyógyszer évenkint több millió palackban mind a két félgömb országaiba, mindenüvé, a hol a civilizáció előre nyomult — szétküldetik. E természeti kincs, mely a mértföldekre terjedő fönsikból, a melynek közepén a Ferenc József forrás kutjai léteznek — oly gazdagon merittetik: évezredeken át ismeretlenül és fölhasználatlanul hevert. A budai hegység, melynek szőlőkkel borított déli lejtőjén — lassú hajlással a hatalmas Duna-tükör felé a Ferenc József forrás nagy, természetes keserűvíz-medencéi fekszenek, már a rómaiak idejében nem csak ismert, de szabályszerüleg telepesitve is volt; azonban bár mennyit is fedeztek föl, építtetett és alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensik részben mocsáros rétege alatt rejtegetett, észrevétlenül és figyelmetlenül haladtak el. A hunnok és avarok itt ütötték föl sátraikat, Mátyás király innen parancsolt egy fél világrésznek, a törökök itt tartózkodtak, s mint egyetlen emléket az általuk fölállított budai hévfürdőket hagyták reánk, sőt még a szabadságharc is ötven év előtt pirosra festé itt a mezőket, a nélkül, hogy a földalatti kincs ismerve vagy pedig épen fölhasználva lett volna. Csak az utolsó néhány évtized haladásának köszönhető, hogy a Ferenc József forrás gyógyhatásos vize még a legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt, félig mocsáros föld, fölülefén úszkáló natronsókkal, a Ferenc József forrásnak jellemző völgyteknője által ismeretes területe, ma jól van művelve, s föléje a szétküldő igazgatóság a legtökéletesebben berendezett telepet állított, mely ép úgy a palackoknak közvetlenül magukból a forrásokból történő megtöltése, valamint az Ízléses kiállításra és szétküldésre, saját vasút- és szekér-berendezé-