ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-11-06 / 45. szám

* Az alkohol hatásáról az ifjú testre a következőket olvassuk egy orvosi szaklapban : Korai; alkoholélvezet a szellem kibontakozására, sőt a test többi részeire is oly károsan hat, hogy a további fejlődés csakugyan lehetetlen. A test súlya 35°/o-kal fogy, mely "korábbi alkoholistánál fokozódik. A belszervezet fejlődése visszamarad s terjedelme leapad korai alkoholélvezetnél 32%­kal, későbbi élvezet mellett 25%-kal. Csak maga a máj 3o°/o-ot vészit súlyából, mig a test széles­ségébán 19%-ot fogy: a magassági fejlődés is megakad, mert a gerinccsigolyák nem fejlődnek. — Az agyveleje 10—20 %-kal kisebbedik. Kró­nikus alkoholélvezettől már nemcsak a fentneve­zett részek, de a bőr, sőt az izmok is megtámad­tatnak. — Bár csak megszívlelnék ezt azok a szü­lők, akik » erősítők «-ke\ gyengítik, sőt sok esetben nyomorékká silányitják becézett gyermekeiket! * Egy közveszélyes őrült szabadon. Iga­zán sokszor lehetne könnyelműséggel vádolni a hatóságokat, hogy ismert közveszélyes alako­kat szabadon hagynak futkosni. Nyilván vannak tartva, tudja róluk az egész világ, hogy elmebeli betegségükből kifolyólag roppant dolgokra ké­pesek és ha nem fülelik le idejekorán, bizony még emberéletben is eshet kár. A humanizmus szempontjából szánandó ilyen szabadlábon élő őrülteket nem lehet egészséges gondolkozású és békés polgárság közé plántálni, mert ha mást nem is, de idegesen félelmetessé teszik abban a városban vagy községben az egész lakosságot. Az emberek jóformán az utcára sem mehetnek azon gondolat nélkül, hogy a szabadon járó őrültre valahol az utcán jön rá veszedelmes ro­hama és rejtekhelyéből orvul megtámadja. Az ilyen betegek előtt nincs 'a családi életnek jóté­kony melege, ezeket nem kötheti le ideálisabb fogalom, hasztalan a szép és jó szó, az erőszak pedig még dühöngőbbé teszi. Az ily szerencsét­leneket, kiket bizonyos tekintetekből nem húz­hatnak kényszerzubbonyba, egy olyan intézetbe kellene tartani, mely nyilvánosan sem szere­pelne ugy, mint az őrültek háza, hanem mint valamely társas lakóház. Itt valamennyinek meg lehetne engedni, hogy rögeszméjét űzze s talán maga sem tudná, hogy hol van, mert természetesen minden ilyen beteg azt hiszi magáról a legvilágosabb pillanataiban is, hogy elmebeli állapota kifogástalan s azok az őrültek, kik őt annak tartják. Ezen kérdéssel nem ártana foglalkozni az országos közegészség­ügyi tanácsban, mert előadja magát egy olyan esemény, mely aztán kényszeríteni fogja az álla­mot arra, hogy ezeket a szerencsétleneket inter­nálja. A mult évben ugyanis egy szefencsétlen köbölkúti leányzót, névleg Szabó Erzsébetet a lipótmezei tébolydába szállítottak, mert olyany­nyira közveszélyessé vált. hogy közvetlen környe­zete sem mert hozzá közelíteni. A leány a té­bofydában is dühöngött s a legerélyesebb kúrákat használták vele szemben, most pedig, mint érte­sülünk, mint javulásban lévőt, a tébolyda igazga­tósága szabadon eresztette s Köbölkútra család­jához küldte. Még szép, hogy figyelmezteti ezen intézkedésről a környékbeli s helyi hatóságokat, hogy a szerencsétlen teremtést tartsák szemmel és felügyelet alatt, mert betegsége könnyen vissza­térhet. Köszönjük szépen ! — irja köbölkúti tudó­sítónk — de nem sok vigaszt merítünk ezen figyelmeztetésből. . * Szociális károk leginkább betegségnél mutatkoznak. Igy pld. a vagyontalan tüdőbajos hosszabb időre nem hagyhatja foglalkozását, hogy üdülőhelyen keressen gyógyulást. A chemikai tudománynak sikerült tüdőbajok ellen egy hatal­mas szert feltalálni. Ezen szer, a »Sirolin« gyó­gyítja a iüdőbajt, a nélkül, hogy a beteg kény­telen volna rendes foglalkozását beszüntetni. Napi 3—4 teakanálnyi »Sirolin« bevétele után a beteg­ségi tünetek lassankint elmúlnak és emelkedik fokozatosan az étvágy. * Óriás-statisztika, Amerikai újságok köz­lik a következő érdekes statisztikát: A világ legnagyobb egyeteme a kairói, melynek 11,000 hallgatója van. Csaknem valamennyi mohamedán vallású és muzulmán jogot, történetet és teoló­giát tanul. A világ legnagyobb parkja a kopen­hágai állatkert, melynek terjedelme 2400 hektár s közepén folyócska választja ketté. Amerikában a filadelfiai Fairmount-park a legnagyobb. A legnagyobb gyufagyár a tildaholmi (Svédország) Vulkán-gyár. Ebben 600,000 köbláb fát, 150,000 font papirt, s 40,000 font rozslisztet (a skatulyák ragasztására) használnak évenként. A legnagyobb barlang az Edmonson County-i (Kentucky) Mam­muth-barlang, mert ennek hét angol mértföld a hossza. A leghosszabb alagút a Gotthard-alagut. Hossza 14.9 kilométer, szélessége 26 1 /-2 láb, ma­gassága 20 láb. A legnagyobb könyvtár a párisi Bibliothéque Nationale, melyet XIV. Lajos ala­pított. 540 láb széles és 110 lábnyi magasságú épületében 1.400,000 kötet, 600,000 röpirat, 175,000 kézirat, 300,000 térkép és egyéb iromány és 150,000 régi pénz és érem van fölhalmozva. A kínai fal a legnagyobb fal a világon. Hegyeken, völgyeken, folyókon és más természetes akadá­lyokon húzódik át és hossza 1250 angol mért­föld. A legnagyobb sajt, a melyet valaha készí­tettek, a kanadai óriás sajt, melynek súlya 22,000 font, magassága 5 láb, térfogata 38 láb volt. Ezt azt az antariui kiállításra készítették 10,000 tehén egy-egynapi tejéből. A legnagyobb kenyeret londoni pék sütötte egy aratási ünnepély alkal­mából, egy mázsa lisztből. Hossza 12 láb, széles­sége 2 láb volt. A világ legnagyobb harangja a moszkvai 443.700 font sulyu nagy harang. A mióta öntötték, el sem mozdították helyéről. A legnagyobb fekete gyémántot (széndarabot) Ros­selynben találták. Hossza '24 láb, magassága 6 láb, súlya 41.000 font. A legnagyobb 50 font sulyu sonkát a párisi világkiállítás angol osztá­lyában állították ki s végül a legnagyobb csukát mr. Page fogta 1898-ban a Themseből. Az óriási hal súlya 29 font volt. * Gabonaárak az esztergomi piacon. Buza mmázsánkint . . . —'— frttól 9­3o-ig Rozs » ... —•— » 7-— » Árpa . . . —•— » 7-— » . . . —*— » 7" € —.— » 7'20 » Zab Tengeri új * Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is fölülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc /ózsej keserű vizet. * „Korona" szálloda. A város ezen leg­szebb pontján épült szálloda elegánsan berende­zett szobáit és kitűnő konyháját szives figyelmébe ajánlja a nagy közönségnek. A tágas és előke­lően berendezett kávéházban a világhirű Schätz­féle szabadalmazott zárral ellátott palacksör szol­gáltatik fel. Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Naponkint frissen csapolt pilzeni sör. Palackolt Porter gyógysör. Irodalom és művészet. A főtisztelendő papság szives figyelmébe ajánljuk a legújabban megjelent és a rubrikákat hiven követő »Minisztrálás módjai cimű köny­vecskét, melyet Szőke Kázmér érsekújvári s. lelkész szerkesztett és az esztergomi főegyház­megyei hatóság jóváhagyott. Megrendelhető Pá­linkás F. Géza érsekújvári könyvnyomdájában 100 darabonkint 5 koronáért. Ezen könnyű mo­dorban irt és bőven magyarázó könyvecskét a legmelegebben ajánlhatjuk. A hit. Irta Vajó József dr., a jászó-premontrei kanonok-rend budapesti hittudományi és tanár­képző-intézetében a dogmatika tanára. Az eszter­gomi főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával. Budapest, Szent-István-Társulat bizománya. 1904. Nagy nyolcadrét; 224 lap. Ára 3 korona. A jelen munka a hitről, mint az ember örök boldogságá­nak kezdetéről, alapjáról és gyökeréről szól. ^Elsősorban annak természetét fejtegeti. Bebizo­nyítja, milyennek kell lenni a hitnek, hogy csak­ugyan megfeleljen fönséges rendeltetésének Bőveb­ben szól a hitetlenségről és a hit tárgyáról, az úgynevezett dogmatikai, politikai és társadalmi türelmességről. Fejtegetéseit a hit és tudomány közti viszony megállapításával zárja be. Mind­ezekről a mai gondolkodás keretében, azt folyton szem előtt tartva, ír szerzőnk. Alkalmas és erős apologia mindazok ellen, kik a keresztény hit észszerűtlenségét, a tudományokkal való össze­férhetetlenségét, avagy elviselhetlen nyűgét em­legetik ! Szerző mélyen gondolkodó főre mutat; komolyan gondolkodó olvasót igényel. De ezt meg is érdemli. Ugy tudósok, mint kezdők; úgy papok, mint világiak nagy haszonnal forgathat­ják. A munkát melegen ajánljuk mindenkinek. Megrendelhető Buzárovits Gusztáv könyvkeres­kedésében Esztergomban. Az Uj-szövetség olcsó kiadása. A Szent­Isván-Társulat, hogy a Szentírásnak, hitünk egyik főforrásának, legfontosabb részeit a katholikus közönség összes rétegeiben, de kivált a nép kö­zött minél jobban elterjessze, egy nagyobb ima­könyv-alakú, tetszetős külsejű és számos képpel díszített kötetben jegyzetekkel kiadta a négy Evangéliumot és az Apostolok Cselekedeteit. Re­méljük, hogy a Szent-István-Társulatnak ez a szentiráskiadványa ki fogja szorítani az angol bibliatársulat szentirásait. Ezt annál inkább re­méljük, mert a Szent-István-Társulat ezt az : Új­szövetséget elsősorban idei tagilletményül adja pártoló tagjainak, kik ezt a Szentírást, de ezen­kívül még egy pár müvet — összesen mintegy 45 nyomtatott iv terjedelemben — potom két koronáért kapják. A kik külön akarják megsze­rezni ezt a bibliai kiadást, akár tagjai a társulat­nak, akár nem, azok két koronáért kaphatják a Szent-István-Társulat könyvkereskedésében (IV., Kecskeméti-utca 2.) Látnivaló tehát, hogy azok, a kik a pártoló tagoknak tagilletményül adandó népies kiadványokat is birni óhajtják, jobban jár­nak, ha a folyó évre a Szent-István-Társulat pártoló tagjaiul jelentkeznek s e célból — akár levelező-lapon is — a titkári hivatalhoz (VIII,, Szentkirályi-utca 28.) fordulnak. A magunk ré­széről a két koronás árat, melyért a Szent-István­Társulat ezt az Uj-szövetséget adja — főleg ha meggondoljuk, hogy a pártoló tagok ezért az összegért még egyéb műveket is kapnak — igen alacsonynak tartjuk, tekintve azt, hogy ez az Uj­szövetség remek szép kötésű; továbbá, hogy könnyen olvasható betűkkel készült — tehát nem oly szemrontó apró betűkkel, mint az angol bib­liatársulat bibliái; •— és végül, hogy illusztrálva van. Ez^rt olvasóinknak a legmelegebben ajánl­juk a Szent-István-Társulatnak ezt a szentirás­kiadványát. Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legritkább ellentétek országa. Valóban, ez ország oly gaz­dag még részben fölhasználatlanul heverő termé­szeti adományokban; ez ország, melyben az arany kalászok az arany ércekkel s a tokaji bor ara­nyával hármas szövetséget kötnek; ezen ország egyúttal a legerőteljesebb gyógyforrások, a leg­üdítőbb asztali vizek arany földje, s dicsekszik oly keserűvizzel, milyen különben az egész föld kerekségén nem fordul elő. Kiválóan a Ferenc József keserűforrás az, mely az utolsó évtizedek óta az orvosi világ növekedő figyelmét magára vonta és immár mint sokat használt elsőrangú gyógyszer évenkint több millió palackban mind a két félgömb országaiba, mindenüvé, a hol a civilizáció előre nyomult — szétküldetik. E természeti kincs, mely a mértföldekre terjedő fönsikból, a melynek közepén a Ferenc József forrás kutjai léteznek — oly gazdagon merittetik: évezredeken át ismeretlenül és föl­használatlanul hevert. A budai hegység, mely­nek szőlőkkel borított déli lejtőjén — lassú haj­lással a hatalmas Duna-tükör felé a Ferenc József forrás nagy, természetes keserűvíz-medencéi fek­szenek, már a rómaiak idejében nem csak ismert, de szabályszerüleg telepesitve is volt; azonban bár mennyit is fedeztek föl, építtetett és alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensik részben mocsáros rétege alatt rejtegetett, észrevétlenül és figyelmetlenül halad­tak el. A hunnok és avarok itt ütötték föl sát­raikat, Mátyás király innen parancsolt egy fél világrésznek, a törökök itt tartózkodtak, s mint egyetlen emléket az általuk fölállított budai hév­fürdőket hagyták reánk, sőt még a szabadság­harc is ötven év előtt pirosra festé itt a mezőket, a nélkül, hogy a földalatti kincs ismerve vagy pedig épen fölhasználva lett volna. Csak az utolsó néhány évtized haladásának köszönhető, hogy a Ferenc József forrás gyógy­hatásos vize még a legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt, félig mocsáros föld, fölülefén úszkáló natronsók­kal, a Ferenc József forrásnak jellemző völgy­teknője által ismeretes területe, ma jól van művelve, s föléje a szétküldő igazgatóság a legtökéleteseb­ben berendezett telepet állított, mely ép úgy a palackoknak közvetlenül magukból a forrásokból történő megtöltése, valamint az Ízléses kiállításra és szétküldésre, saját vasút- és szekér-berendezé-

Next

/
Thumbnails
Contents