ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-10-16 / 42. szám

ladó munkásság minden terére tud már férfiakat állítani; fejletlenebb kultúrájú államok segitő csapataira nekünk szükségünk nincsen, ellenben fenmaradásunk nagy érdeke egyenesen ahoz fűződik, hogy lehetőleg minden munkaalkalom, minden sikerrel biztató kereseti foglalkozás, minden talpalatnyi föld a magyarság haladásának, érvényesülésének és jövendőjének biztosittassék. Ezek a szempontok vezették Romániát, hol óvás dacára sem vonták vissza azt a törvényt, mely csak maturalizáltakat jogosítván önálló ipar folytatására: mintegy 300000 zsidót Románia ipari életéből úgyszólván kiközösíteni iparkodott. A vagyontalan elemeket az Unió egyre szigorított bevándorlási törvénye, de még inkább ennek célzatos alkalmazása mindjobban kizárja. Sőt az alkotmányos életének szabadelvüségéről hires Anglia is védekezik a korlátlan bevándorlás ellen, mikor az ez évi április hó 25-én elfogadta a bevándorlási törvényt, mely meg akarja tisztítani azokat a csatornákat, melyeken az idegenek az államba özönlenek és megtiltja a bevándorlást azoknak, akik a) valamely bűntény miatt hazájukban elitéltettek, b) akiknek nincs miből megélni, c) akik nem tudják magukat kellőleg igazolni, d) vagy utálatos betegségben szenvednek. Mennyivel inkább indokolt a védekezés Magyarországon, a hová nyilt országút vezet, a hol minden idegen szivesen látott vendég, a hol minden darab föld eladó és minden nemzetbeli által egyformán megszerezhető, a hol a társadalom szétforgácsolódott és a nép a szabadság által edzett nyugat törvényei alatt áll, de maga keletiesen elmaradott, mert az Önállóságnak s szabadságnak ujabb keletű eszközeivel okosan élni még nem képes és a hol mint a közel mult tapasztalatai igazolják, megeshetik az, hogy az itt alig felmelegedett jövevények, kik még nem is állampolgárok, a vagyonszerzés erkölcstelen utján haladva, egész falvak népe fölött megüthetik a dobot és hivatalos segédkezessél tehetik hajléktalanná a magyart. Ugyanezért tárgyalván az »Országos magyar gazdasági egyesület«-nek Belügyminiszter úrhoz f. évi 2291. sz. alatt intézett feliratát, elhatároztuk, hogy azt a magunk részéről is pártoljuk és kérjük, hogy ezt a feliratunkat a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrral tárgyalás alá venni és az 1903: V. és VIII. t.-c. novelláris módosításával odahatni méltóztassék, hogy hazánkban csakis erkölcsileg fegyelmezett és gazdaságilag is haszonhajtó, az államfentartásra alkalmas elemek tűressenek meg. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1904. szeptember 19-én tartott rendkivüli közgyűlésében. A vármegye közönsége nevében : Andrássy, kir. tanácsos, alispán. Közigazgatásunk. F. hó 11-én tartotta Esztergom vármegye közig, bizottsága október havi rendes ülését. A bizottsági tagok elég szép számmal jelentek meg s a szokottnál élénkebb hangulatban folyt az ülés, habár nem is voltak olyan éles viták mint a mult hónapban. Horváth Béla főispán megnyitván az ülést, szóba hozta a városi közkórháznál felmerült szabálytalan ügykezelést s ezért jónak látja, ha a bizottság felügyeleti jogával élve, egy bizottságot alakit, mely ellenőrizné az ottani állapotokat. A bizottságot nyomban meg is alakították. Andrássy János kir. tanácsos alispán jelentését olvasták ezután. A mult hóban, — igy szól a jelentés, — semmi nevezetesebb dolog nem történt a közrendészet terén. Tüzeset négy esetben fordult elő, s ezek között legnagyobb volt a leányvári takarmány égés, hol körülbelől 2000 korona érő égett el az amúgy is kevés készletből. Beszámol a jelentés a jegyzői hivatalok vizsgálatáról, mely részben a jelentés a lapunk legutóbbi számában is emlegetett csévi jegyzőt Gogola Rezsőt tünteti ki, mint akinek hivatala mintaszerű és rendes. Kiadatott az elmúlt hónapban 27 útlevél és 2 fegyelmi ügyet rendelt el az alispán ujabban a bajnai elöljáróság két tagja ellen, mert közbotrányt okozó magaviseletet tanúsítottak a községben, ellenben 6 fegyelmi ügy befejezést nyert, s igy most 27 a fegy. ügyek száma. A jelentés közben jött meg a bizottság ülésére dr. Helcz Antal biz. tag s kevéssel rá szólásra jelentkezett, mondván, hogy személyes kérdésben óhajt nyilatkozni. A bizottság tagjainak élénk tetszése között jelentette ki, hogy a mult havi ülésen Székely Henrik városi állatorvos és társai fegyelmi ügyében beérkezett feleb,bezések tárgyalása közben helytelenitőleg nyilatkozott arról a felfogásról, mely a fegyelmi eljárást a tisztviselő érdekében állónak is tartja, mert alkalmat ád a maga tisztázására és ha nem vétkes, elégtételt szerez neki. Ennek a felfogásnak a jellemzésére, úgymond, oly kifejezést használt, mely tárgyias vitatkozás közben teljesen helyén való és megfelel a gondolatnak, melyet kifejezni a szónak akkor akart, bár elismeri, hogy e kifejezés személyes vonatkozattál sértő színezetet ölt magára, —• már t. i. ha azt személyre vonatkoztatja valaki. Az elnöklő főispán, mondja a szónok, ezt a kifejezést félreértette, - annyiból: hogy annak saját maga ellen irányzott értelmet és célzatot tulajdonított és mint ilyent személyes éllel viszonzott és utasított vissza. Kijelenti tehát dr. Helcz, hogy annélkül, miszerint bármit változtatna jelzett felfogása értelmi tartalmán, mely nem is volt ötletszerű, hanem hosszasabb megfigyelés és közvetlen tapasztalat eredménye: férfias és loyalis kötelességének tartja hangsúlyozni, hogy felszólalásának az objektiv vitatkozáson túlmenő, a főispán ellen irányzott személyes vonatkozása nem volt, mert nem emlékezett, de most sem emlékszik arra, hogy a helytelennek tartott felfogást már korábban a főispántól hallotta volna. De oka sem volt, úgymond, személyes támadásra a főispán ellen, mert részéről eddig jóindulattal és figyelemmel találkozott. Kijelenti, hogy ezen nyilatkozatát kötelességének tartotta elmondani, nem gondolva azzal, hogy akadhatnak olyanok is, kik ezen felszólalását visszaszívásnak fogják magyarázni. Amit tett, az igazság érdekében tette. Dr. Helcznek a félreértések nagy sorát eloszlató ezen férfias kijelentése nagy elismerést aratott a bizottságban, s zajosan meg is éljenezték érte. Horváth Béla főispán köszönettel fordult Helcz Antalhoz, mondván, hogy nyilatkozata nemes gondolkozásáról tesz tanúságot. Kijelenti, hogy igy anélkül, miszerint dr. Helcznek a mult gyűlésen tett nyilatkozatát érdembelileg visszavontnak tekintené, tudomásul veszi, hogy annak ellene irányított célzatossága nem volt. Őszintén sajnálja, hogy az a kifejezés félreértésre adott alkalmat s kéri dr. Helczet és a bizottságot, hogy a felmerült incidenst adják át a feledésnek. A főispán nyilatkozatát is zajos helyesléssel vette tudomásul a bizottság. Tárgyra térvén, a bizottság hosszasabban foglalkozott Dóczy Antal városi számvevő fegyelmi ügyével. Dóczyt ugyanis a városra kárt hozó nagy gazolin-per miatt pénzbüntetéssel sújtotta a fegyelmi hatóság, mit egy városi polgár megfelebbezett. A felebbezést az alispán elutasította azon indokolással, hogy csak érdekeltek felebbezhetnek a fegyelmi hatóság végzése ellen. A felebbező most az elutasító határozatot felebbezte meg s igy kerülvén az ügy a bizottság elé, hosszabb vitát provokált, hogy vájjon van-e az illetőnek felebbezési joga vagy sem. A hosszas jogügyi fejtegetésnek, melyben Andrássy János alispán, Thuránszky tb. főjegyző és dr. Hulényi Győző tiszti főügyész vettek részt, a vége az volt, hogy a felebbezést elutasították. Bárczy László kir. tan. pénzügyigazgató jelentésében mondja, hogy az 1904. évre szóló adókivetési munkálatok bevégeztettek. A befolyt adókra nézve jelenti, hogy egyenes adókból a megyében befolyt az elmúlt hónapban 141,160 korona s igy az előző évhez képest 20522 kor. az emelkedés; hadmentességi adóból befolyt 1918 kor., emelkedés 370 kor.; bor- és hús-fogyasztási adóból befolyt 108505 kor., emelkedés 397 kor. ; bélyeg- és jogilletékből 90581 korona, emelkedés 5837 kor.; illetékegyenértékből 100815 kor., itt már csökkenés van a mult évi szeptember hónaphoz arányítva, még pedig 13684 korona. Bejelenti a pénzügyigazgató, hogy 6225 korona adót kellett törülni az elmúlt hónapban, mig 20 esetben adott halasztást összesen 1878 koronáig. Elemi kárt 10 megyebeli község jelentett be nála. Vargyas Endre kir. tanácsos, kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az iskolafenntartók valamennyi tanitói állást betöltötték s igy a tanítás a mult hónapban mindenütt megkezdődött s zavartalanul folyik az egész megyében, kivévén Pilismaróth, Kőhidgyarmat községeket és Esztergom várost, hol az uralkodó vörhenyjárvány miatt az iskolák bizonytalan időre bezárattak. A süttői iskolaügy rendezésére nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyházmegyei főhatóság közbevetett felterjesztésére egy évi határidőt engedélyezett azon feltétel alatt, ha az iskolafentartó hitfelekezet a f. tanév elején még egy új tantermet állíttat fel s még egy tanitói állást szervez. Dr. Fehér Gyula bizottsági tag az esztergomi iskolák bezárása miatt szólal fel, mondván, hogy ez esetben a törvény rendelkezései nem tartattak be szigorúan. Mielőtt az iskolákat alispáni rendelettel bezárták volna, meg kellett volna hallgatni az iskolaszéket is, mely aztán, úgymond, felvilágosítással szolgált volna ez ügyben, mert hisz a megbetegedések nem minden iskolában fordultak elő s nem is ott keletkeztek. Az összes iskolák bizonytalan időre való bezárását pedagógiai szempontból károsnak tartja. Andrássy János kir. tan. alispán dr. Fehér szavaira vonatkozva, kijelenti, hogy ő dr. Seiler Emil tiszti főorvos előterjesztésére rendelte el az iskolák bezárását. Igazat ad dr. Fehérnek, hogy tanügyi okokból hátrányos az iskolák bezárása, de viszont közegészségi szempontból feltétlen szükséges. Ilyen esetben pedig szakközegének tanácsát kell követnie. Felemlíti, hogy a sajtó mily kíméletlenül támadta a fővárosi hatóságot, mert a járvány elől idejekorán nem zárta el az iskolákat. Dr. Seiler Emil tiszti főorvos válaszolt dr. Fehérnek, mondván, hogy akkor tett volna a törvények ellenére, ha az iskolák bezárását nem véleményezi. A járványt súlyosnak látj ci S cl pedagógiai károkat nem oly nagyoknak, mint az igazgató . . . Horváth Béla főispán : Dr. Fehér Gyula úr mint bizottsági tag ül itt s nem mint igazgató s ha felszólalt, tette, mint az üggyel foglalkozó biz. tag . . . Dr. Seiler kijavítván tévedését, további beszédében érzékenyen jelentette ki, hogy ő kötelességét mindig teljesiti stb. és úgy szólott, mintha megbántották volna, azzal fejezvén be beszédét, hogy Esztergom egészségügyi viszonyai a legkedvezőtlenebbek majdnem a vidéki városok között. Dr. Seiler, ki nincs régen Esztergomban és katonaorvos volt, ugyancsak katonásan fogott hozzá közegészségügyi viszonyaink orvoslásához s e részben igazán senki sem tehet szemrehányást neki, de nem is tett még eddigelé, sőt mindig túlszigorúaknak tűntek fel azon intézkedések, melyeket ő feltétlenül és gyorsan kíván mindig végrehajtatni. Azonban a főorvos úr, kinek a megye egészségügyi érdekeit tartva szem előtt, a főorvosi szék betöltése idején az »Esztergom« fogta leginkább pártját, minden a közegészségügy körébe vágó felszólalást oly heves, mondhatni, személyes éllel ver vissza, hogy azt kell következtetni, miszerint túlérzékeny. Szó sincs róla, tudása és erélye bizalmat kelt arra, hogy Esztergom vármegye közegészségi állapota javul, de ha másnak is van véletlenül véleménye, azt nem kell azért oly élesen visszaverni, mintha a tiszti kardbojton esett volna sérelem. Seiler dr. egy csöppet sem kelt maga iránt bizalmat, mikor érzékenységéből kifolyólag védekezik. Andrássy János a főorvos szavaira reflektálva, kijelenti, hogy már sok városban megforSirolin 5> tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, idült bronchitis, szamárhurut é

*«S lábbadozóknál influenza után A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer úgymint és különösen ajánltatik. Emeli az étvágyat és izzadást. — Kellemes üvegenkint 4 koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. HOFFMANN-La ROCHE & Co. vegyészeti gyár BASEL (Svájc). a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban