ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-08-14 / 33. szám

* Gőzfeeskendőnket befűtik ! A városi tűzoltóság drága gőzfecskendőjét, melyet eddig csak a városi csatornák öblögetésére használtak, egyújabb tűzoltó egyesületi határozatból kifolyólag és tekintettel a nagy szárazságra, minden tűzeset alkalmából befűtve készenlétbe helyezik. Az ország széltében hosszában duló nagy tűzveszedelmek indították ezen elhatározásra a tűzoltó-egyesületet. Szerencsére Esztergomot mindeddig elkerülte a nagyobb veszedelem. Ne is legyen szükség itt a gőzfecskendőre. * Felvétel az esztergomi érseki árvaházba. O Eminenciája az esztergomi érseki leányárvaházba a következő árvaleánykákat kegyeskedett fölvenni: Kovancsek Jolán, Münzberger Stefánia, Kottra Berta, Dankó Irén, Rajcsányi Gizella, Sztrelka Margit és Hegedűs Erzsit. * Vásár. Az esztergomi Lőrinc napi országos állatvásár, mint a rendőrkapitányságtól értesülünk, f. hó 16-án (kedden) lesz megtartva, a sertések felhajtásának kizárásával. * Új közkút. Ismeretes, hogy a Kis-Léva nevű városrész milyen nagy szükségben van most az ivó viz dolgában. Ez ügy, mint akkor megírtuk, a legutóbbi városi közgyűlésen szóba került, mikor is a kislévaiak egy új közkút építését kérték. A vizszükségben levő városrész kívánsága most, mint értesülünk, teljesülni fog, mert a város tanácsa elrendelte a kút építését, azonban nem Kristóf György háza előtt, hová eredetileg nézve volt, hanem Krajer István háza előtt. * Friss viz a kis Dunában. A nyári hónapok folyamán a kis Duna vize rendesen annyira leapad, hogy a bele folyó városi kanálisok bűze szinte elriasztja azokat, kiket útjuk a város azon oldalára vezet. Az idei nagy szárazság kétszeresen megnyitotta a miazmák ezen telepét s a dunaág valósággal állóvízzé, jobban mondva egy pocsolyává változott. A város polgármestere elismerésre méltó figyelemmel a város közegészségügyére elhatározta, hogy a felső prímás szigetnél, a kis Duna medrébe egy mélyebb utat vágat a nagy Duna vizének. A munkálatokat e héten kezdték meg sikeres eredménnyel s most a város alatt levő dunaág vize mégis mozog, magával hordván a szennyes csatorna ömledéket. * Nagy-Salló pusztulása. Egy idő óta napról-napra hol itt, hol ott piroslik az ég, jelezve, hogy ismét tűzvész pusztít. Nemrégiben NagyMáloson, Oroszkán, Madarason jutott nyomorba a környéken egy csomó ember. Mindezeket felülmúlja Nagy-Salló pusztulása. E hó 5-én — irja tudósítónk — tűz ütött ki és 14 ház csakhamar elpusztult. Alig múlott el az ijedtség s már is 7-én, vasárnap este 10 órakor újból felütötte fejét a vörös kakas, s a nagy szélben hatalmasan lebegtette meg szárnyait. A nagy szárazságban kiszáradt háztetők egymásután lángot fogtak, mindjobban terjedt, vészesen csavargott a légben a tűzoszlop, a levegőt röpködő tűzcsóvák lepték el, gyújtva mindenfelé. És csakhamar 200 ház állt lángban, összes mellékhelyiségeivel és szalmakazalokkal. A lakosság kiszorult a községből, menteni mit sem lehetett, a segítségre jövő idegen községbeli tűzoltók is kinn szorultak a falun kivül, bemenni lehetetlen volt. Bent pedig akadálytalanul pusztított a vészes elem megemésztve mindent. A kis mezővárosnak fele elpusztult az éjszakában. Másnap, 8-án délelőtt Nagy-Sallóval összeépült Kis-Sallóban ütött ki a tűz és elpusztított 1 o házat. Nagy a rémület a világos gyuj togatás miatt, mely célul tűzte ki a környék pusztulását. Nagy-Salló gyászos képet nyújt füstös romjaival, s ide-oda kóválygó hontalan lakóival. * Egy szabályrendelet érvényrejutása. A városi vágóhídon a szabályrendelet szerint csak a délelőtti órákban lehet vágatni, de ennek dacára eddig délelőtt és délután egyformán vágták a marhákat a vágóhídon, mígnem most Székely Henrik állatorvos előterjesztése folytán a városi tanács úgy intézkedett, hogy folyó hó 15. napjától érvényt szerez a szabályrendeletnek s a vágatást csak a délelőtti órákban engedi meg, de kivételt tesz a rituális célokra levágandó borjukkal, melyeket szombat vagy más izr. ünnepek előtti délután is meg lehet metszeni. * Csónakon Esztergomból Vácra. A váci sport-egyesület csónakázó alosztálya elhatározta, hogy folyó hó 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén csónakkirándulást rendez. Az alosztály vezetősége a csónakokat 15-ike előtt fölhozatja hajóval Esztergomba, a csónakázók pedig az ünnepen reggel vonaton jönnek, itt megtekintik a bazilikát, a város nevezetességeit, megebédelnek és ebéd után ereszkednek le csónakjaikon a Dunán. Kovácspatak kiránduló helyen a társaság kiköt, majd folytatja útját Vác felé. * A városi orvosi kerületek új beosztása. A város területe eddig három kerületre volt osztva, egészségügyi szempontból s mindenik kerületet külön orvos látta el, de most, hogy dr. Haug Lambert elhunytával az egyik kerületi orvos állása megüresedett, a tanács inditványt tesz majd a legközelebbi városi közgyűlésen, hogy a városi szabályrendelet értelmében ezen kerületi állás ne töltessék be, hanem a másik két orvos között osztassék fel. * Zichy János gróf és aratói. A népszerű főúr az aratás befejeztet arató-ünneppel tette emlékezetessé. Az arató gazda ékes szavai után örömét fejezte ki a gróf a szép ünnepély felett, a melyet szivesen rendezett, mert a szeretetet és a kölcsönös vonzalmat akarta növelni. »Ha volna valami, ami elválasztana bennünket egymástól — úgymond — a buzaszem az ő hófehér lisztjével ujra összekötne. Imáink, mikor a Mindenhatót áldásáért kérjük, összeforr a Mindenható zsámolyánál. Koszorúkat fontatok a föld terményeiből, a koszorú az ő kerekségével, végnélküliségével jelképezze a kölcsönös vonzalom végtelenségét, legyen láncszem, amely egymáshoz fűzze az uraság és cselédség szivét.« Ugy tekinti a földet, mint a virágot s a munkást mint a méhet. A méh összegyűjti a mézet a virág kelyhéből. Megél belőle ő is és jut a virág gazdájának. Őszinte szivvel szereti a munkásnépet és sokkal többre becsüli mint akárhány kényes ^uri kezet, amelyhez nem a becsület és tisztesség tapad. Elhozza magával gyermekeit, hogy azok iá tanulják megbecsülni a becsületes, igazlelkü magyar népet s ebben a szeretetben és becsülésben nőjjenek nagyra. * A cirkusz. A csillag-utcában levő cirkusz napról-napra kedvesebb gyűlhelyévé válik az esztergomi közönségnek. A társulat kitűnően van szervezve s művészei bármely nagyvárosi cirkuszban megállnák helyüket. Különösen tetszik a közönségnek Rieffenaeh igazgató előadása, melyben egy szép fekete orosz csődört táncoltat a cirkusz saját zenekarának ütemei szerint. A műlövésznő, a kigyóember és a salon akrobaták mind mind nagy vonzóerejét képezik a cirkusznak, nem is szólván a bohóságos buta Ágostonokról, kik a görcsökig kacagtatják a karzat közönségét. Mint kitűnő lovarnőkről külön kell megemlékeznünk Enders Beáta kisasszonyról, ki férfiasan üli meg a magas iskolában idomított szép angol paripáját. A lovarnők és többi szereplők is bámulatos ügyességet fejtenek ki, s igy méltán ajánlhatjuk a cirkuszt a közönség figyelmébe. * Szaczelláry kártyája a bíróság előtt. Szaczelláry György, a dorogi kerületnek képviselője, kit nem épen parlamenti működése, hanem a még élénk emlékezetben levő kártyapartija tett nevezetessé, nem sokára a bíróság elé kerül a Dungyerszky-parti miatt. A képviselőház ugyanis tiltott kártyajáték miatt, a képviselő kiadatását mentelmi jogának felfüggesztése mellett elrendelte. * Az egyetemes tanitógyülés közegészségügyi szakosztályában rendkivül érdekes előadást tartott dr. Kuthy Dezső egyetemi magántanár, az Erzsébet-szanatórium igazgató-főorvosa. A tanitók és a tuberkulózis elleni küzdés cimü előadásában számos szines táblán és térképen mutatta be a gümőkór nagymérvű pusztításait hazánkban ; azután áttért az iskola, főképp a népiskola szerepére a védelmi küzdelemben. Az iskola már jó elhelyezésével, építkezésével és berendezésének egészségügyi előnyeivel nagy tényezővé válik nemcsak a tanulók és tanitók egészségének közvetlen védelmére, hanem már ez uton is oktat és nevel; a tanitói kar céltudatos, hazafias működése pedig azon irányban, hogy a gyermekeket az iskola-épületbe való belépéskor lábbelijük megfelelő megtisztítására szoktassák, hogy a tantermekben a porfölverést meggátolják, hogy a gyermekeket a tornácokon és tantermekben elhelyezendő folyadékos köpőedények használatára szoktassák ; a felesleges szájhoz-nyulás vagy éppen egyes tárgyak benyálazásának rettenetes szokását a gyermekben megszokottá lenni ne engedjék s egyáltalában világosítsák fel már a gyermeket arról, hogy van egy nagy betegség, a hervadás kórja, melybe sok-sok ezer ember beleesik évente azért, mert embertársai szanaszét köpködnek uton útfélen s a tisztaságot nem ápolják kellőképpen. Ilyetén céltudatos, buzgó működéssel a magyar tanitói kar végtelen hasznos munkát fog teljesíteni s kiveendi dicsőséges részét abból a küzdelemből, a mely ma a gümőkór leküzdésére világszerte és hazánkban is folyik. * Gabonaértékesítés. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete felhívást intézett a falusi szövetkezetekhez, hogy hassanak oda, hogy a lakosság termését közösen értékesítsék. Ezzel a jónak bizonyult módszerrel a kisgazdák sok helyen már a mult években is jóval nagyobb árt biztosítottak maguknak, mintha odahaza a gabonaközvetitő kereskedőknek adták volna el a termést. A Mezőgazdák Szövetkezete a gazdák érdekében minden lehetőt megtesz, hogy a szövetkezeti eszmét ezen a téren is diadalra segítse. Az érdeklődő gazdaközönség forduljon bizalommal hozzá (Budapest, Alkotmány-utca 31.). Megbízható minta küldése kívánatos, hogy a szövetkezet ebből a minőséget megállapíthassa. Szükséges ezenkívül, hogy a gazda akkor, midőn megbízást ad, közölje azon legkisebb árat is, mely mellett a szövetkezet a gabonát értékesítheti. A szövetkezet, mint azt számos eset tanúsítja, nem fog visszaélni a megbízással és azon árban számol el, amint az eladás tényleg történt. * Szabadfürdés áldozata. Nincsen hét, hogy ezen szomorú címmel ne írnok meg a szabad Dunában való fürdés halálos következményeit, s mégis a hatóság alig tesz valamit ezeknek meggátlására. A legújabb áldozat Kumeiner István földmives Ferenc nevű fia, ki a felsőszigetek egyike alatt fürdött a Dunában, miközben egy forgatagba került és megfúlt. Holttestét a város határában fogták ki a halászok. * Jóváhagyás. A város építési szabályrendelete aképen intézkedett eddig, hogy a kisebb fedéljavitások engedélyezéseért dijat kellett fizetni. A város képviselőtestülete ezen szabályrendeletet úgy módosította, hogy a dijak szedését a fent irt esetekben eltörülte. Az igy módosított szabályrendeletet a m. kir. belügyminister jóváhagyta. * Félmilliós pénzbírság. Néhány hónap előtt egy bécsi borkereskedő-cég fióküzletet nyitott ä fiumei szabadkikötőben és kizárólag Ausztriából jövő borokat szállított a Balkánra. Nemrég egy nagy szállítmány bort akart továbbítani és a hatóság az előírás szerint mintát vett a borokból a megvizsgálás céljából. Minthogy Fiúméban mindeddig nincsen borvizsgáló állomás, a mintákat felküldtek Budapestre, de mikorára azok viszszaérkeztek, a borokat már javában iddogálták a Balkánon. A dologban az a legérdekesebb, hogy a természetes bornak föltüntetett egész óriási borszállitmány mübor volt. A hamisító céget ötszázezer korona pénzbirságra Ítélték. Igy már ér valamit a büntetés, mert ilyen pénzösszeg lefizetése után bizony kevés maradhat a rebachból. * Már nem is újság. A helyi csavargőzös állomás közelében levő cukrász kioszkot minden esztendőben kirabolják úgy, hogy az menne újságszámba, ha egy nyáron betörés nélkül múlna el felette az idő. Zsiga János nyergesujfalusi kőfaragó munkás kapott'most étvágyat egy kis cukrászsüteményre, azonban Pásztor Ferenc rendőr elcsípte a kioszk látogatót, ki a cukrászda ezüst kanalait és tálcáit iparkodott az éj sötét leple alatt ellopni. A tolvaj az ablakon mászott be, kifelé azonban már kényelmesebben akart kijönni tehát az ajtót feszitette fel. Az ellopott tárgyakat elrejtette s aztán újból visszatért süteményezni, s vagy 4 korona áru süteményt evett meg már, mikor az éber rendőr nyakon csipte. A rendőrség börtönében most gyomorrontásról panaszkodik. * A halál torkában. Handbauer Mihály táthi gazda 13 éves fia több gyerektársával a Dunában fürdött, miközben a habok elkapták, és bár a fiú minden erejéből úszni iparkodott, a mélybe sodorták. A pajtások kedve rémes sikolytásba ment át a pajzán nevetésből és segítségért kiabáltak, mert a kis Handbauer már kétszer is alámerült a vizbe. A parton levő Butái F'erenc