ESZTERGOM IX. évfolyam 1904

1904-05-08 / 19. szám

és 17-én tárgyaltak. Mielőtt a dolog érdemébe bocsátkoznám, meg nem állhatom, hogy a »zebe­gényi nyaraló« úrra azt a megjegyzést ne tegyem, hogy olyan, mint a sanda mészáros: máshova néz és máshova üt. Vissza ugyan nem ütünk, -— de beszéltetjük a templomépítés históriáját. A ftdő egyházi főhatóság már 1859-ben szólította fel Zebegény községét, hogy gondos­kodjék megfelelő helyről, ha azt akarja, hogy abban a kegyben továbbra Ts részesüljön, hogy istentiszteletre ne legyen kénytelen az anyaegy­házba, Nagymarosra átfáradni, hanem hogy a szent miséket is Zebegényben élvezhesse. E figyel­meztetésre megindult a gyűjtés ; készpénzt a leg­többen nem adtak, hanem csak kötelezőt egy bizonyos összegről, melynek kamatait, addig mig­a buzgóság tartott, a mindenkori zebegényi tem­plomatyának fizették, aki is kezelte a befolyt pénzeket. A buzgóság lankadt, a tőkék kötele­zőkben voltak, az elmulasztott kamatokat pedig hűségesen jegyezte a templomatya. 1891-ben bol­dogult elődöm, Thuránszky Ármin, dr. Koperniczky Ferenc jelenlegi nagyölvedi esperes szives támo­gatásával országos* gyűjtést rendezett, melynek eredménye 1892. végén 2746 frt 55 kr. volt, a mely összeg azért szaporodott ennyire, mert Sza­kács Viktor, aki Thuránszky Ármin kanonokká történt kineveztetése után adminisztrátor lett, szo­rítani kezdte a hátralékosokat a fizetésre. Ezt a 2746 frt 55 krt és ennek időközi kamatait vettem át 1893-ban takarékpénztári könyvben, midőn a plébániát elfoglaltam; ehez járult 1296 frt 42 kr. hátralékos °/o; 6123 frt 96 kr. behajtandó adósság" és 42 frt 32 kr. készpénz. Ezzel a vagyoni álla­pottal nem foghattam templomépitéshez. Első dol­gom volt rendezni a viszonyokat, a 20—30 év előtti tartozásokat és a, tömérdek hátralékot be­hajtani. Biztosithatom a »zebegényi nyaraló« urat, hogy ez volt életem legszomorúbb munkája, mely­ről inkább hallgatni szerettem volna. Tiz év után úgy áll a dolog, hogy (dr. Koperniczky Ferenc úr időközi gyűjtésével, mely 770 frt. tőkét és annak időközi %-át képviseli) 1902. év végén a takarékpénztárban volt 26.649 k° r- 4° fillér gyü­mölcsözőleg elhelyezve, magányosoknál 3050 kor. 36 fillér és készpénz 10 fillér; összesen: 29.699 kor. 85 fillér és tömérdek összehordott kőanyag. És még sem épithetek ! Megmondom miért! Mert a »zebegényi nyaraló« úr által emiitett korcsmaépületet Zebegény községe akkor, amikor ezt templomépitésre kértem, nem adta át; a megye alispánja pedig annak idején, mikor a községet erre kényszeríteni akartam, megtagadta kérésemet. Később emlegettek oly tervet, hogy átadják ugyan a régi, rozoga korcsmát, ha annak fejében a tem­plomra gyűjtött pénzből új korcsmát építtetek a községnek ! Szó volt továbbá arról, hogy a vasúti sínek mellett adnak területet a korcsma oldalán, emelkedett helyen az igaz, de kilátással a körülötte elterülő udvarokra, sertésólakra stb., és a mi fő, kilátással sok mozdonyfüttyre, dübörgésre, zaka­tolásra á la Nagymaros. Ránduljon át tisztelt uram egyszer Nagy­Marosra istenitiszteletre és élvezze meg a vasúti pálya közelében az áhitat óráinak gyönyöreit, tudom, megköszöni. Vettem aztán telket a templom számára elővigyázatból, mert hát Zebegényben alkalmas telkek hiján vagyunk és utóvégre is a levegőbe építeni nem lehet. Tudom, hogy e vásárlás egyes érdekelteknek nem tetszik, de nem azért, mert e hely mélyen fekszik, hisz azzal egy szinten tö­mérdek magánház áll és azok lakói nem rettegnek, hogy »a hegyekből leszakadó ár« elsodorja őket, nem ezért nem tetszik, hanem mert ha e templom oda kerül, annak környékét szabályozni kell, főleg a hatóság által évek óta sürgetett zsilipeknek a megépítésével, mely az érdekelteknek financiális szempontból alkalmatlan, de a patak vizének állá­sát szabályozza. Minderről persze a nyaraló urat nem világosíthatták fel az t érdekeltek. Telek tehát lenne. És még sem épithetek, mert ha már épitek, hosszú ideig tartó, Isten dicsőségéhez méltó, a jó ízlésnek megfelelő, szép épületet akarok, melynek fentartására még alap­tőkét is óhajtok biztosítani, hogy többé senkinek se essék terhére a zebegényi templom. A pénz mindéhez nem elég; van hála Istennek szépen gyümölcsöző tőkém, de miért kezdjek könnyel­műen időnek előtte egy, a tőkét felemésztő épít­kezésbe és hagyjam azt az alapot veszni, mely egyelőre az egyedüli biztosíték a dolog végleges megoldására? Higyje meg a nyaraló úr, hogy engem is tüzel a vágy a zebegényi templom fel­építésére, sarkal a felemelő gondolat ily mű eme­lésében érdemeket szerezhetni, őrizetlen pillanatban még a hiúság érzete is lopódzik szivembe ily alkotással nevemet emlékezetessé tehetni, de szen­telt vágyamat mérsékelem, a hiúság érzetét leküz­döm, mert ezt parancsolja a józan ész! A zebe­gényiek vágyódása érthető, ez az epedés Isten után hátrányukra nem lehet, a nyaralók érdeklő­dése pedig úgy az ügyre, mint lelkükre is üdvös lehet, mert ily nemes érdeklődéssel kapcsolatban talán előbb találják meg az Istent a falusi élet magányában, ahol keresik őt, mint a fővárosban, ahol talán elkerülik az Istent, midőn úton-útfélen csaknem belébotlanak és elfeledik megbecsülni az istenitiszteletek bőségét és a kegyelemre kínálkozó alkalmak özönét! Még egy megjegyzést! Mondhatná valaki: kezdjünk építeni, a hiányzó néhány ezer forintot majd csak megkapjuk valahonnan és valahogyan utólag! Ki álljon jót az épitészszel szemben a hiányzó összeg erejéig ? Tessék tanácsot adni! A község nem állhat jót, nem egy olyan község, mely tanítóját 10 koronánkint fizeti, mely a kis­bíró bérével éveken át hátralékban van, ha jól tudom négy vagy ötszáz korona erejéig, amely község elődömnek 400 korona évi járandóságával, éppen 3600 korona erejéig volt és maradt hátra­lékban. Nem akar ez szemrehányás lenni, de fel kell említenem, hogy eljárásomat igazoljam. Végül, a jelenlegi kápolna, mondja a nyaraló úr, »a betlehemi istállót« juttatja eszébe és keserű fájdalom tölti el szivét annak láttára. A nyaraló úr nem az első, aki e megjegyzést teszi, csak azt sajnálnám, ha »a betlehemi istállóra« való gondolat ezt a keserű fájdalmat mérsékelni, azt legyőzni nem tudná. Mi papok, akik e barlangban álljuk a hideget, tűrjük a tikkasztó hőséget és veszélyeztetjük egészségünket, leginkább, volnánk jogosítva arra, hogy panaszkodjunk. És mégis tudja a jó Isten, e barlangnak is megvan a poézise. Sohasem tudom az ország e legegyszerűbb, e legalázatosabb templomában a meghatottság érzése nélkül az én kedves zebegényi híveimet e szavakkal üdvözölni, hogy »Dominus vobiscum«, az Ur veletek ! Ebből a barlangból — elárulom ezt az óhajomat is — szeretnék idővel, ha esz­mémet a jó lelkek felkarolják és méltányolják és ha az új templom elkészül, »lourdesi grottat« létesíttetni. Kevés helye van az országnak, mely erre a célra alkalmasabb volna! A tisztelt Szerkesztő úrnak köszönöm, hogy soraimat befogadta, a zebegényi nyaralónak pedig hálás vagyok, hogy módot és alkalmat nyújtott ily nagy nyilvánosság előtt e fontos ügyben tel­jes nyiltság'gal szólhatnom és megragadnom az alkalmat, hogy mindenkit, a zebegényi nyaraló urat is, Jézus Nevében alázattal kérjek arra, hogy ha e sorokat olvassa, Isten dicsőségére áldozzon a mit tud, a zebegényi templomépítés céljaira. Ne akadályozzon meg a jóravaló restség senkit abban, hogy — ha még oly csekély összeget is — kezeimhez juttasson. Isten velünk ! Nagymaros (Hont), 1904. april 28. Dr. Robitsek Ferenc, esperes. Minden családnak saját jól felfogott érdekében csakis a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét szabadna pótlékul használnia a mindennapi kávéitalhoz. 04.1/c Árlejtési hirdetmény. Oroszka (Bars vármegye) község róm. katholikus hívei uj templom építését elhatá­rozván, ezen összesen 10.656 kor. 50 fillér összegben előirányzott építési munkálatok kivi­telének biztosítása céljából 1904. évi május hó 15-ik napjának délutáni 3 órájára Oroszka község birájának házánál tartandó zárt aján­lati versenytárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a munkálatok elvállalására vonatkozó zárt ajánlataikat az előirányzati összegnek megte­lelő 5% készpénz-biztosítékkal egyetemben kitűzött időig dr. Zelenyák János plébános kezeihez Lek éren adják be, mert később ér­kezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Távirati, vagy meg nem felelő biztosíték­kal ellátott, vagy anélkül szűkölködő ajánla­tok tekintetbe nem fugnak vétetni s fentartják maguknak építtető hivek korlátlanul az aján­latok közötti szabad választás jogát. A terv és költségvetés nevezett plébá­nosnál Lekéren (vasútállomás Garamdamásd) az árletjés napjáig tekinthetők be. Oroszka, 1904. évi május hó 5-én. A r. kath. hitközség. Pályázat. Az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar­bank, Esztergomban, havi 60 korona kezdő fizetéssel javadalmazott gyakornoki állásra ezennel pályázatot hirdet. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy kereskedelmi akadémia, vagy felső kereske­delmi iskolai érettségi, továbbá egészségi, esetleg eddigi alkalmaztatásukat, igazoló bizo­nyítványaikkal felszerelt folyamodványaikat,. — katona kötelezettségi viszonyaik miben­létének kiemelésével, — f. évi június hó 1-SŐ napjáig, Esztergomban, alulirt igazgatósághoz nyújtsák be. Az Esztergomi Keresk. és Iparbank igazgatósága. Bakay István műszaki, cim- és cimer-festészeti, szobrászati, aranyozó és asztalos műhelye Esztergom (Viziváros) az Esztergom—párkányi vashíd közelében. Készit és átalakít: templomi berendezéseket, u. m. oltárokat, szószékeket stb. aranyozás­sal, festéssel s mindennemű díszítésekkel tel­jesen, melyeknek minden része saját műhe­lyében készül. Továbbá készit mindennemű bútorokat, valamint diszes faragványu aranyozott szalon-bútorokat. Úgyszintén saját műhelyében készit, vagy eredetileg mintáz építéshez szobrászati gipsz-öntYényeket, a megrendelő által meghatározott bármely tervezeti rajz szerint. Megrendelések után mindennemű szobrok készítése. Kívánatra különféle legszebb kivitelű oltár-rajzminták.

Next

/
Thumbnails
Contents