ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-03-22 / 12. szám

1903- március 22. ESZTERGOM 5 * Március 15. A nemzet nagy ünnepét Esztergom sz. kir. város közönsége nagy fénynyel és lelkesedéssel ülte meg. Már előző nap délután fellobogózták a várost, a nagy napon pedig délután 2 órakor a programúihoz hiven a Széchenyitéren gyülekezett a város, apraja nagyja. Egymás után érkezett a tűzoltó egylet Gabanicz és Weichsler alparancsnokok vezetése alatt, a reáliskola, a tanítóképző, főgymnázium, tanonciskola, mindannyi tanárjai vezetése alatt. A honvédtemetőbe indult menetben testületileg vett részt a kath. legényegylet, a kereskedő ifjak önképző egylete, a belvárosi olvasókör, a párkányi kath. legényegylet és a szentgyörgymezei olvasókör. Viszontagságos időket látott zászlójuk alatt az agg honvédek is is ott voltak. Az ünnepi szónok, Nagy Antal reáliskolai igazgató a polgármesterrel a város díszkocsiján mentek, utánuk a tisztviselői kar és az impozáns számú közönség. Odakünn a honvédtemetőben az elesett hazafiak sirjai körül állott fel a nagy közönség és legelsőbben a Szózatot énekelték el, majd fellépett az emelvényre Kuzmich László gymn. VIII. o. tanuló s hazafias szónoklatot tartott, melyet rövid ima követett. Ez után az érseki tanítóképző intézet egy növendéke, Borzy István szavalta el a Nemzeti dalt, oly hévvel és oly hatással, hogy az egész közönséget magával ragadta lelkesedése. A szavaló fiatal -embert, midőn az emelvényről lelépett, szűnni nem akaró éljenzések között üdvözölték a város vezető férfiai. Nagy Antal reáliskolai igazgató a város nevében mondott egy minden tekintetben hazafias és költői szárnyalású beszédet, melyet mély figyelemmel hallgatott végig a közönség. A szónoklatok elhangzása után a honvédek emlékeit megkoszorúzták s a Hymnus eléneklésével eloszlott a közönség, mely dicséretes lelkesedéesel ülte meg a szabadság hajnalának emléknapját. Este több helyütt lakoma volt, melyek közül a leglátogatottabb a polgári egyesületé volt, hol az öreghonvédeket is megvendégelték. Ezen lakomán Frey Ferenc orsz. képviselő, Vimmer Imre polgármester és Dóczy Ferenc mondottak lelkes felköszöntőket. * Kittenberger István elhunyta folytán az általa eddig kezelt Cassa Capituli publica vezetését ideiglenesen Schlick István praelatus-kanonok vette át. Az illetékes megkeresések tehát ide irányitandók. * Iskolai ünnepély. A helybeli katholikus főgimnázium derék igazgatója, Hollósi Ruppert névnapját az intézet növendékei f. hó 26-án, d. u. 6 órakor fogják megünnepelni. Az ifjúság kebeléből alakult rendezőség szívesen látja s ez úton kéri az érdeklődő közönség megjelenését. * A vivóverseny. Midőn e sorokat irjuk, a Fürdő-vendéglő nagytermében javában csattognak a vivó-kardok. Ma van a helyőrség tisztikara által rendezett vivóverseny, mely alkalommal több idegen ezredbeli tiszt mérkőzik meg a mieinkkel. Lapzárta miatt az érdekes estéről és elnyert dijakról jövő számunkban számolunk el. * Az esztergom-vidéki gazdasági egyesület 1902. évi működéséről szóló jelentés Szabó Géza egyesületi titkár szerkesztésében megjelent. A gondosan összeállított jelentés minden irányban tájékoztat a nemes irányú egyesület hasznos működéséről. Nagyon óhajtandó, hogy melegebb és hathatósabb fölkarolásban részesüljön, mert úgy egyeseknek, mint az egész nemzetnek vagyonosodása és értékszerzésének főforrása a föld és a munka; ez a létalapja mindennek, mi a boldogulásra vezet s igy az olyan egyesület, mely minden egyéni érdek nélkül önzetlenül szolgálja hazánk mezőgazdaságát, megérdemli, hogy a közöny helyett minden irányban pártolva legyen. * A villamos harc hevében t. laptársunk, az »Esztergomi Közlöny« abba a tévedésbe esett, hogy midőn több számán keresztül előbb lelkesen, utóbb látszólag meggyőződésből agitált a Hazai villamossági r.-társaság ajánlata mellett és e közben elitélte a Ganz-gyár általunk jobbnak tartott és nagyobb anyagi biztosítékot nyújtó ajánlatát — egyszerre, mintha megfeledkezett volna magáról — a mult vasárnapi számában a villamos harc hevében belénk kötött. És ez méltán kifogásolható az olyan komoly lapnál, mint az »Esztergomi Közlöny«, a mely nem egy alkalommal bizonyult a közügyek pártatlan harcosának. Ha valakinele van mondani valója, s meg van győződve arról, hogy adataira a verseny eldöntését a város javára befolyósithatja, lépjen fel nyíltan és szóljon a tárgyhoz, de, mintegy bokor mögül támadni, az méltán kifogásolható eljárás. És nagyan csodáljuk, hogy az » Esztergomi Közlöny«, melyről higgadtsága és megbízhatósága tekintetében jó véleménnyel vagyunk, ily komoly kérdésben nem hogy tisztázni törekedne a dolgokat, hanem villamos hevében akárkinek tért enged hasábjain, hogy az álarc alatt jobb meggyőződésünkért minket magunkat támadjon. > * A takarékpénztár közgyűlése. Az esztergomi takarékpénztár vasárnap tartotta 58. évi rendes közgyűlését. A számadásokból különösen kiemeljük, hogy az elmúlt év rossz pénzügyi viszonyai dacára a betéti állomány félmillió koronával emelkedett, a mi legjobban dokumentálja reális voltát az intézetnek. Jótékonycélra ez esztendőben 4030 koronát adott a takarék. A közgyűlés, melyen a részvényesek csaknem teljes számban jelen voltak, Reusz Józsefet, az intézet igazgatóját ünnepelte egyúttal 30 éves szolgálata alkalmából, mely időből 11 évet töltött el a takarék élén elnöki minőségben. Az intézet felvirágoztatása körül hervadhatlan érdemeket szerzett. A derék igazgató jubileumi meglepetésben részesült. Ugyanis egy üveg bura alatt gyönyörű kivitelű ezüst pálmaágat ajánlottak fel neki, melynek szalagja színaranyból volt s a dátum jelentősége volt rávésve. A nagy ováció után az igazgatósági póttagokat választották meg. Azok lettek : Marosi Éerenc,, Farkas Tivadar, dr. Palkovics Jenő, Fekete Árpád, Vörös József és Schalkház Ferenc. * Angolok a pilisi hegyeken. Scrubschole W. angol sportmann Dániel Gábor képviselőházi alelnökhöz levelet irt, melyben bejelenti, hogy a nyáron egy nagyobb angol társaságot vezet Magyarországba s itt a pilisi hegyek közé is tesznek kirándulásokat. * Érsekújvárott folyó hó 24-én, kedden, az »Arany oroszlán« dísztermében az érsekújvári közkórház »Röntgen beszerzési alap« javára hangversenyt rendeznek. Közreműködnek : Küry Klára, a fővárosi népszínház primadonnája. Jámbor Gézáné, Filó Györgyné, Tarcsay Pálné, Welisch (Geiringer) Ella, Veczkó Antalka, Blau F. Gyula tanár, Tarnay Alajos zeneszersző, zongoraművész, dr. Hückl Ernő, Geider Géza, Snasel József, Dubrovay János. * Az esztergomi ipartestület március hó 22-én d. e. 10 órakor a város székházának tanácstermében tartja rendes évi közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Titkári jelentés az elüljáróság 1902. évi működéséről. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Az 1902. évi zárszámadás és mérleg bemutatása. 4. Az 1903. évi költségelőirányzat megállapítása. 5. A betegsegélyző pénztár közgyűlésére 24 kiküldött választása. 6. Elnök és számvizsgáló bizottság választása. 7. Egyéb indítványok. 8. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása. Megjegyeztetik, hogy a közgyűlésen csak azon inditványok lesznek tárgyalhatók, melyek 20 tag aláírásával a közgyűlés előtt 4 nappal az elöljáróságnál beadattak. Elnökség. * Az esztergom-vidéki gazdasági egyesület 1903. évi március hó 24-én délután 3 órakor a megyeház nagytermében tartja közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. 1902. évi számadás bemutatása. 3. 1903. évi költségelőirányzat tárgyalása. 4. Titkári évi jelentés. 5. Esetleges inditványok. i: Meghiúsult munkásgyülés. A szocialístikus érzelmű bányamunkások f. hó 15-én — írják Doroghról — az ottani nagyvendéglőben munkásgyűlést akartak tartani, a mi azonban dugába dőlt, mivel a gyűlés rendezője cserben hagyta a hívőket, kik az általános választási jog behozatalát, május elsejének ünneppé emelését és a 8 órai munkaidő behozatalát óhajtják. Sajátságos a dologban, jegyzi meg tudósítónk, hogy az efajta ülések mindig oly időre tűzetnek ki, midőn a bányamunkások fizetésüket kikapják, midőn aztán a kiküldöttek a szent cél nevében fölöznek a mit lehet, kárpótlásul adva egy szebb jövő biztató reményeit. * Új társaskör Esztergomban. Szenttamási polgárok, mintegy 12o-an, elhatározták, hogy egy kath. polgári kört szerveznek. A jobbára önálló iparosokból álló társaság a napokban tartja meg alakuló közgyűlését. * A koldus hagyatéka. Az esztergomi koldusok egy nevezetes alakja halt meg e héten. Horváth Gyulának hivták s kiskorától nem is épen öregségéig 8000 koronát tudott összekuporgatni. 8000 koronáját egy jó barátjának hagyta, ki betegségében ápolta. * Cselédek jutalmazása. Czobor László, Hontvármegye alispánja e hó 8-án két negyven éven túl szolgáló gazdasági cselédnek adta át az esztergomi főkáptalan kiskeszii majorjában a díszoklevelet és az 50—50 korona jutalmat. Volt diszbanderium, tarackdurrogás, ünnepi mise, majd Horváth Gaál István vendégszerető házánál nagy lakoma. * A farnadi rk. hivek nagy lelki örömben részesültek f. hó 15-én, vasárnap délután, a mikor Koperniczky Ferenc nagyolvedi alesperes megható beszéd kíséretében megáldotta a Jézus sz. Szive s a Pád. szt. Antal szobrokat. * A szegény házasulandók segítésére Budapesten alakult »

Regis sz. Ferenc Egyesület« 1902. évi kimutatása megjelent és ebben olvassuk, hogy az egyesület bevétele volt: 3094*86 kor., kiadása i7o8'90 hor. Az év folyamán az egyesület segélyét kérte 234 pár, kik közül 197 pár törvényes esküvőjét tették lehetővé. Az egyesület megbízottja: id. Burián Géza (Budapest, VIII. Kisfaludy-utca 16. a. 2. Hivatalos órák d. u. 3—7.) * Az erdélyi püspökség névtára megjelent az 1903. évre. Nagy, 402 oldalra terjedő könyv ez, mert az egyházmegye a 15 erdélyi politikai megyén kivül Arad, Szatmár és Szilágy megyék egy részét is magában foglalja. Ezen a területen lakó 354.145 latin szertartású katholikus hivők 229 plébániába vannak osztva. A névtár világos áttekintést nyújt egész Erdély sok nemzetiségű és felekezetű lakosairól. Nagyon érdekes a katholikus egyház vezetése alatt álló számos közoktatási intézménynek szervezete, melyek pezsgő életről tanúskodnak. Amilyen óriási gondot igényel ezeknek a kormányzása, olyan lélekemelő az a rend, mely itt a szemlélő elé tárul és a legszebb reményekre jogosít. * A reáliskolai rajztanári állásra eddig két pályázat érkezett be. Névszerint Polgári Miklós és Háber János rajztanárok pályáznak. Mindkettő minősítése kitűnő. A tanügyi bizottság vasárnap délelőtt tartandó ülésében választ a kettő közül s megbízza ez évre a helyettesítéssel. * Az állandó szinkör előmunkálataira kiküldött bizottság szombaton, f. hó 21-én este ülést tartott, melynek lefolyásáról jövő számunkban adunk hirt. * Kivándorlás. A kivándorlás eddig csak a kőfaragó mesterség pangása által pusztuló községeinkben dúlt, de most, mint tudósítónk irja, már a jómódú Dorogh községben is felütötte fejét, s már többen készülnek Amerika felé. * Bátorkesz községe is megünnepelte március 15-ikét. Reggel hazafias zene verte fel a lakosságot álmaiból, délután pedig a milleniumemlékszobor előtt szavalattal és énekkel adóztak a nagy napnak. Csakhogy dissonans hang vegyült az ünneplésbe. Ugyanis az ünnepélyt előkészítő bizottság nem volt tekintettel az időt illetőleg a katholikusok délutáni istenitiszteletére, másodszor pedig a programmba a tánc is fel volt véve. No már a mostani hosszú délután megengedte volna, hogy V2 órával később kezdjék az ünneplést, mire a böjti ájtatosság véget ér; meg aztán 914 helvét vallású és 186 zsidónak talán mégis illenék 1937 katholikus érzelmeit respektálni, főleg, ha abban a »szűkebb körű rendező bizottságban« katholikusok is ülnek. De hát azok persze »jó« katholikusok . . . Szegény magyar! az istenitisztelettől való elvonással és böjti tánccal akarnak boldogítani! Megjegyzendő, hogy az ünnepély rendezésének oroszlánrésze a községi jegyzőé. * Tűz. Péntek este Párkányban Flórián Sándor ottani gazdának gyújtogatás folytán egy szalma-kazla a tűz martalékává lett. A tűzhöz az esztergomi tűzőrség is kivonult s a párkányiakkal egyetemben hamarosan eloltották. * Kernend község fényesen ünnepelte március 15-ét. Szombat este három mozsárlövés jelezte a nagy nap közeledtét. Vasárnap 4 órakor a község apraja-nagyja az iskola elől sok zászló elővitele mellett elindult a várhegyre, menet közben hazafias énekeket énekelve. Fölérve a híres várhegyre, a következőkép ünnepelték a nagy napot: A dalárda elénekelte »Isten áldd meg a magyart«. Azután Patus Vidor lépett az emelvényre s nagy hatással szavalta el Ábrányi Emil Március 15-e költeményét. Ezután az énekkar szivet felvillanyozva adta elő a Talpra magyart. A hosszú taps és éljen megszűntével Ölveczky Pál tanitó mondott lendületes s gyújtó beszédet. Utánna az énekkar énekelte »Akármerre jártok.& Majd megmozdult az ember talpa alatt a föld,