ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-03-08 / 10. szám

* A beteg vallomása. Mult számunkban közre adtuk mi is azt a hirt, hogy Pándi István földmives legényt Szekeres Antal kereskedősegéd mellbe szúrta s rajta életveszélyes sebet ejtett. Midőn Pándit a kórházba szállították, ugy vallott, hogy Szekeres őt támadta meg, mig a kereskedősegéd erősen állította, hogy önvédelemből szúrta le a legényt, mert az üldözte. Pándi, bár állapota még mindig életveszélyes, seblázából egy időre szabadulván töredelmes vallomást tett a hatóság •emberei előtt. »Azt mondja, hogy ő a Simor-Jánosutcai Tölgyessy-féle korcsmában volt egy »báld«on, hol sokat ivott s boros fejjel valakit az utcán, mert az a nyitott ablakon benézett, arcul ütött. Az ismeretlen erre szintén megütötte, mire ő titlegelni kezdte s egész a kaszárnyáig kergette folyton ütve, mire az illető hátra ütött, a mellére. Ezen ütéstől megtántorodott, mire az üldözött elmenekült s ő csak mintegy ötven lépésig tudott menni és összeesett. Ezen vallomás körülbelül megegyezik Szekeres vallomásával s igy valószínű, hogy Pándi igazat mond. Ha még felgyógyul, a jövőre nézve méltó tanulságot meríthet •esetéből. * Üzlet-nyitás. Gurgulits József, jóhirü nyergesujfalusi kőfaragó, még a tavasz folyamán városunkba helyezi át síremlék- és építkezési kőfaragó-üzletét s ezzel kapcsolatban egy sirkőraktárt is nyit. * Gyógy-eognae. Figyelmeztetjük olvasóinkat gyógy-cognac hirdetésünkre, melyet lapunkban ismételten közzétettünk. A vevő közönség bátran vásárolhatja ezen jófajta cognacot, miután tiszta s hamisítatlan gyártmány. A cégnek jó hirneve már magában is elégséges biztosítékot nyújt az iránt, hogy nem valami kotyvadékkal állunk szemben. Hozzájárul, hogy ez a gyógycognac francia módszer szerint készül és ellenőrzés alatt áll. * A komáromi kath. műkedvelők márc. hó 12-én a kath. iskola dísztermében a hitközségi alap javára ének-, zene és szavalattal egybekötött felolvasó-estét rendeznek. Műsor: 1. Vértanuk dala, KrécsytŐl. Előadja a vegyeskar. 2. Felolvasás. Tartja Widermann János. 3. Chopin ballada. .Zongorán előadja: Schmoll Erzsike. 4. A nővér. Tnczédy Lászlótól. Szavalja Unger Ilona. 5. Részlet Bánk-Bán-ból. Énekli Fischer Frigyes. Zon.gorán kiséri Schmoll Erzsike. 6. Vetített képek. -Bemutatja Diósy Ede. Kezdete esti fél 6 órakor. * Két jó dal. Ifjú Dubrovay János érsekújvári egyházi karnagy, ki a mult évben kiadott »Calico« csárdásával oly szép sikert ért el, ismét két szép remek nótát szerzett. A zongorára és énekhangra tett szép dalok »Két dal« cimen jelentek meg a zeneirodalom piacán, és megint dicsőséget hozott szerzőjének, mert a zenekritikusok igen elismerően nyilatkoztak róla. A kedves zeneműveket őszintén ajánlhatjuk a közönségnek. Megszerezhető 2 koronáért helyben a Buzárovits-cégnél és a szerzőnél Érsekujvárott. * A világítás ügyéhez. (Beküldetett.) Tekintetes Szerkesztő ur! A Hazai villamos részvénytársaság csütörtökön adta be versenyajánlatát a Ganz-féle elfogadott ajánlattal szemben s még mielőtt az a pénzügyi bizottság tudomására adatott volna, ugy látszik a társaság akaratából a nyilvánosságra hozatott s igy némileg foglalkozni lehet vele. Az uj ajánlatnak »előnyösebb« oldalát, ha az olyan, mint nyilvánosságra jutott, sehol nem találhatjuk fel. A telepet 296,850 koronáért szeretné felépíteni, holott Ganz ajánlata 282,500 koronára szól. A telep 50 évi kezelési elvállalása sem kecsegtető, mert vagy kifizeti magát a telep s akkor a város iparkodik hamarább átvenni, vagy nem fizeti ki magát s akkor a Hazai, tekintve alaptőkéjét, ötven év alatt ötvenszer belebukik s a város terheivel magára marad. A magán világítás jövedelméből 20%-ban részesítené a Hazai a várost, a hatodik évtől pedig 35°/o-ban. Ezeket a percenteket a Ganz-gyár ajánlata, és az igazgató felvilágosítása szerint 50

0

/o-ig is, kész fokozni, mert ezt mint berendező szaktársulat könnyebben teheti, sőt nyereményei is nagyobbak mint egy közvetítőnél. A párkányi közvilágításból eredő haszonélvezet problematikus és az arra épitett ígéretek alig vehetők figyelembe, mert nem biztos, hogy Párkánynyal előnyösen egyezik meg akár egyik, akár másik vállalkozó. A társulat egyedüli uj és részére hajlító ajánlata az 50,000 koronás kaució volna, ha ez az összeg biztosítaná a várost arról, hogy a hazai, ha rá fizet is a telepre, 50 évig kezeli a mi hasznunkra, mig a Ganz-gyár, ha felépiti a telepet, mint ahhoz értő társulat és gyár, úgy rendezi be, hogy ne kelljen ráfizetnie, s igy mi sem fizethetünk rá, mert a telep már kezdetben úgy lesz épitve, hogy minden bővítés esetére sem kell ujabb építkezés. A versengésbe már a vezérférfiak neveit is beleviszi a Hazai társulat és újabb, épen kecsegtetőnek nem mondható ajánlatát mint hirdetik, dr. Romy Béla miniszteri tanácsos irta alá és Molnár igazgató, de azt hiszem, ezen nevekkel tekintély dolgában vetekedik a Ganz-ajánlat aláírása, hol Asbóth Emil miniszteri tanácsos és Hoór dr. igazgató, műegyetemi tanár nevét olvasom. A Ganztársulat elnöke mint tudom Pallavicini Ede őrgróf, vezérigazgatója pedig Kronfeld Lajos, a m. ált. Hitelbank igazgatója, mindkettő főrendiházi tag, s igazgatósági tagjai között gróf Széchenyi Manó és más ilyen nevek szerepelnek, melyekben én nagyobb biztosítékot vélek találni. Nem akarom akár egyik, akár másik társulat ajánlatát forszírozni, de a közönség és a -^áros jól felfogott érdekében kérem az illető köröket, hogy azon ajánlatot fogadják el, melyben nagyobb biztositékát látják a létesülő művek fc tökéletességének. Tisztelettel: Egy virilis pótadófizető. * A mária-nosztrai ifjúsági egylet 5 éves fennállása óta szép kultur-missziót teljesített az iskolából kimaradt itjúság mivelése által. Van szépen berendezett terme, könyvtára és tulajdon kertje játszótérrel és tekepályával. Ez a berendezés sokba került, de a jószívű jótevők segítettek a kezdet nehézségein ! A jótevőktől azonban nem lehet mindent várni, a tagok meg a mostani keresetnélküli időben nem igen segíthetnek filléreikkel, azért az egylet kis adósságának törlesztése végett egyéb módokhoz fordult. Egy műkedvelői előadás az alap javára merész gondolatnak látszott. Hogy is lehessen kőfaragó és földmives ifjakat annyira betanítani, hogy legalább tűrhetően adják szerepeiket ? és íme! mire nem képes a nagy türelem és kitartó szorgalom! Hrdlicska Alajos káplán Balogh István tanítóval vállalkoztak az ifjak betanítására és február 15-én és február 22-én fáradozásuk fényes sikeréről győződtünk meg. E napokon az egylet a saját alapja javára színielőadást rendezett. Előadták Ney K. »

Incognito« bohózatát egy felvonásban. Az ifjak oly kitűnően adták szerepeiket, hogy a városi publikum előtt sem vallottak volna szégyent. Pompásan adta szerepét Korczók Károly, mint polgármester, Rakonczai Pál mint Bodros borbély, Csoze István mint Szájas ügynök, Bezeczky Domonkos és Melicher György mint vendéglősök és Medek Jakab mint vizsgálóbíró, Bori Vince János szolga szerepében. Az egylet eme nyilvános szereplése felkeltette az érdeklődést a szülőkben és az ifjúságban és ez feljogosít a jövőben hathatós támogatást remélhetni, hogy az egylet csekély adósságát törleszthesse. A szociális tevékenységtől lelkesülő papot és az ily működést elősegítő kántortanítót a serdülő ifjúságnak, és akkor nem fog terjedni az elvadulás, megszűnik az éjjeli dorbézolás, kiürülnek a korcsmák és templomokban a gyakori áldozók az ifjúság sorából előkerülnek. Az ifjúsági egyletek vezetésének titka: a vasárnap délután feláldozása az ifjúság érdekében; a legszebb és legmodernebb lelkészi működés a legszebb eredmény és gyümölcs reményében. * Hű cselédek jutalmazása. Ritka ünnepélyek színhelye volt m. hó 22-én Libád és Kőhidgyarmat község; e napon adta át ugyanis Kakass László párkányi főszolgabiró Zámola János káptalani béresgazdának a földmivelésügyi m. kir. minisztérium által részére küldött elismerő oklevelet és 100 koronát aranyban. Az ünnepély Libádon kezdődött; a kocsik egész sora hozta oda az uri vendégeket; ott volt Bogisich Mihály püspök a főkáptalan részéről, Geiger Ferenc nánai tiszttartó, Büttner Róbert főszámvevő, Cselka János és Gál intézők, Usztanek Antal primási urad. felügyelő, Reviczky Gábor főpénztáros, Lévai Sándor és Morvái Izidor litaádi s kőhidgyarmati jegyzők, B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző, Kakass László főszolgabiró, ott volt a főkáptalan szomszédos uradalmainak cselédsége, a libádi elöljáróság, képviselőtestület s a falu egész népe. — Az ünnepély kezdetén dr. Vargha Dezső szent beszédet tartott. Majd szt. mise következett s ez után átvonult a közönség az iskolába, hol Kakass László főszolgabiró méltatva az ünnep jelentőségét, hosszabb beszéd után átnyújtotta a fiai által környezett Zámola Jánosnak a miniszter által küldött tárgyakat; néhány köszönő szót mondott a könnyező Zámola s ez után Bogisich püspök szólott a közönséghez, utalva a cselédek és a gazdák közti jó viszony fontosságára. Az ünnepély után a cselédség nagy lakomához ült, melyet a főkáptalan bőkezűsége juttatott nekik, az uri közönség pedig Cselka János uri házához ment ebédre, hol Frey Ferenc orsz. képviselő várakozott rájuk. — A házigazda és háziasszony lekötelező szívességgel látták el vendégeiket. Az ebéd alatt Kakass László főszolgabiró mondotta az első hivatalos tósztot a főkáptalanra, jelenvolt képviselőjére s a főkáptalani tisztekre, mire Bogisich püspök válaszolt. Táviratot menesztettek ugy földmivelési miniszternek, valamint a főispánnak. Ugyanezen napon Sárkányban is hasonló ünnepély tartatott teljes családiassággal, hol Palkovics László szolgabíró nyújtotta át Füri János béresgazda részére az elismerő oklevelet és 100 koronát aranyban. * Szölgyénben az újonnan épült róm. kath. népiskola méltó fénynyel ünnepelte az emlékezetes évfordulót, február 20-ikát. Az ünnepség szintere az iskola díszterme volt. Az ünnepség a pápai himnuszszal kezdődött, ezt követte Rácz Boldizsár szavalata »Szentatyank jubileumára <; Ozoray Istvántól, majd Ziskay Imre plébános ünnepi beszéde, melyben hévvel és ékesszólással állította a hallgatóság elé XIII. Leo pápa lelki nagyságát. A hallgatóságra mély benyomást tett beszédet Laczkó Ignác szavalata követte. Majd Szabó Endre ült a felolvasó asztalhoz s felolvasta Sebők Imre dr. »Legeltesd az én bárányaimat.. .« cimű remek dolgozatát. Most a jóviseletű és szorgalmas gyermekek kitüntetése következett. Maga Ziskay plébános tűzte a kitüntetett gyermekek keblére a nemzeti szinű szalagon csüngő Leoérmeket. Az ünnepség utolsó pontja a Kölcseyhymnusz-volt. Nem csekélyebb fény nyel és lelkesedéssel ünnepelték a kath. hivek a nagy pápát a templomban, a mely ez alkalommal ünnepi diszt öltött. Pápai és nemzeti zászlók lengtek templomon, községházán, iskolán egyaránt. Nagyban emelte az ünnepség fényét a Katholikus Népkör testületi kivonulása. * Drégelypalánk jubileumi ünnepsége. A történelmi nevezetességű Drégelypalánk méltóképen ünnepelte O Szentsége negyedszázados jubileumát. A föllobogózott torony már korareggel hirdette az örömünnepet, s hívogató szavával az anyaegyházba gyűjtötte a három leányegyház híveit is. A jókora templom — mint minden ünnepélyes alkalommal — kicsinynek bizonyult. Fretter Mátyás esperes-plébános szép alkalmi beszédet tartott az egybegyűlt híveknek, s prédikáció után káplánjai segédletével ünnepi szentmisét mon dott. Templom után az elöljáróság a gyermekekké] együtt az iskolába vonult, mely erre az alkalomra O Szentsége arcképével, pápai zászlókkal és a pápai színekkel volt fölékesítve. Az iskolás gyermekek előbb elénekelték a pápai himnuszt, utána Tretter Mátyás esperes-plébános második alkalmi beszédet tartott a gyermekek számára. Majd szép tartalmú, ügyesen összeválogatott szavalatok gyönyörködtették a hallgatóságot, s táplálták bennük a Szentatya iránti ragaszkodást és szeretetet. A szép ünnepség a Szózat és Hymnusz eléneklésével véget ért, mire a gyermekek pápa-arcképeket kaptak emlékül. Az ünnepély teknikai sikeréhez nagyban hozzájárult Vinkovich Vince főtanitó is, ki buzgó fáradozásáért megérdemelte a közönség elismerését és köszönetét. * A nyitra-jablonici róm. kath. iskola m. hó 20-án Leo-ünnepélyt rendezett, Róder Lajos kántortanító vezetése mellett. Már előtte való nap d. u. lengette a szél a templom tornyán a nagy pápai és nemzeti szinü, a plébánia épületen a pápai és az iskolaépületen a nemzeti szinü zászlókat. 20-án reggel 9 órakor az iskola növendékei a pápai és nemzeti szinü zászló elővitele mellett harangzugás és tarackdurrogás között a templomba vonultak, a hol szt. beszéd, ünnepi nagy mise és Te Deum volt. Innen ugyanoly rendben az iskolába tértek vissza és itt volt az ünnepély folytatása a következő műsorral: 1. Hymnusz. Éneklik a jelenlevők. 2. Patrona Hungária. Szavalták: Juricsek Mária és Tichy Lipót. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta: Szadlon Mária tanítónő. 4. Mária népe. Szavalták: Skápik Iván és Valásek János. 5. XIII. Leó. Szavalták: Barták József és Szlávik Mária. 6. Pápai hymnusz. Énekelték a növendékek. 7. A hazáért. Szavalta: Krajcsik Margit. 8. A mai nap ünnepén. Szavalták : Mihályi Józsa és Róder Vali. 9. Zárszó., Tartotta: Zsekó Károly plébános. 10. Szózat. Énekelték a jelenlévők. A szereplők nemzeti szinü szalaggal voltak fölékesítve, Jelen volt a helybeli kegyúr gróf Apponyi Antal, leánya gróf Apponyi Julia és vendégük gróf Herberstein. A jablonici intelligencia teljes számban, az iskolaszék tagjai és igen sok lakos. Az ünnepély nagyon szépen sike-