ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-12-06 / 49. szám

A mi népünk. Irta: Gróh József. Gazdasági életünkön végig tekintve, mindenütt az állami beavatkozás határaival találkozunk. Hiszen olyan kevés ipari, közlekedési vagy pénzvállalat van nálunk, mely társadalmi kezekben volna, s a mely jól és kifogástalanul teljesítené feladatát! A vasút akkor jó, ha állami; a pénztár akkor biztos, belőle a szegény ember pénze akkor nem vész el, ha az állam szeme őrködik rajta; ipar, kereskedelmi vállalataink csak úgy létezhetnek, ha az államtól szubvencionáltainak. Sőt még tovább megyek. A művészetnek pl. két fontos ága, a szobrászat és festészet is tulajdonképen az állam vezető keze alatt nőtt fel nálunk, oly annyira, hogy az állam vásárlásaival valóságos nyomorg-ó művészgárdát nevel. Olyan egyszerű, mindenki által naponkint látott jelenségek ezek. Az állam, az ipar, kereskedelem, földművelés, művészet stb. terén megtesz mindent, csakhogy előrehaladjunk. Gondoskodása sokszor oly messzemenő, hogy szinte nevetséges is. Hiszen csak a legelemibb tényekre utaljak: majd minden országban vannak a magyar államnak kiküldöttei, a kik csak azt figyelik, mikor alkalmas az idő a magyar termékeknek külföldre szállítására. Az állam gondoskodik arról, mikor adhatom én el a franciáknál vagy németeknél a legdrágábban a tojást, a csirkét, a gyümölcsöt, meg tudom is én mit ? Miféle gyámkodás ez az egyén és társadalom felett? És ezért mi mégis meggondolatlanul mindent szidunk, a mi állami, pedig ennél jobbat a társadalom sem tud alkotni. De mind ezek mellett érdemes még egy körülményre figyelemmel lennünk. Nálunk úgyszólván minden diplomás embernek törekvése, hogy valami állami, hivatalba jusson, a mi biztos existenciát nyújt. És ez a felfogás már úgy elharapódzott, hogy lassankint minden úri ember az állam szolgálatában áll. Az igaz, hogy gazdasági életünk most nem alkalmas magánvállalkozásra, ámde voltunk-e mi valaha jobbak ? Nem vágyódtunk-e mindig az államhoz, a hol a munkáért csak kenyeret lehet kapni, de nem boldogulást ? Igy fejlődik ki nálunk az állami hatalom túltengése, mely végletes hibát rejt magában. A nemzet egy része kormányozni fog, a másik része kormányoztatik és előhaladni még sem fogunk. És ez olyan természetes is. Mert az állam hivatalnokaival a társadalmi élet legelemibb részeibe bele nem tekinthet, azokat orvosolni soha sem fogja tudni. Már csak azért sem, mert hiányzik a közvetlenség, mely egyik legfőbb eszköze a bajok megszüntetésének. A társadalom az élethez elvégre mégis csak közelebb áll s igy minden feladatot sokkal sikeresebben fog" megoldani. Másrészről a társadalmi szervezésnél több szem többet lát, ott több kéz dolgozik, mint a mikor egyes, gyakorlati életet talán nem ismerő egyénekre van bizva egyes gazdasági kérdések elintézése. A társadalmi szervezkedés a körülmények hatása alatt idomul, az állami csak általános séma szerint keletkezik. Tagadhatatlan, hogy a társadalmunk az Önálló szervezkedés terén valami rettenetes renyheséget mutat. A gyakorlati életben úgyszólván naponkint fölmerülő társadalmi kérdések teljesen érintetlenül hagyják s a lehető legkülönbözőbb hatásokat és eredményeket közömbösen nézi. Mintha hiányzanék az erő, az ambíció az együttes működésre, az erők egyesítésére. Mintha nem volnának vezető szellemek, a kik belátva és mérlegelve a bajokat, kiválóságuknál fogva föl tudnák kelteni a társadalomban a hajlamot, a vágyat a tömörülésre; mintha hiányoznának a mi társadalmunkból az önzetlen, puritán emberek, a kik az igaz ügyért hajlandók volnának a közjó szolgálatába állni. Pedig úgy látszik, igy van; s részben ez is az oka annak, hogy az osztrákok és németek temérdek »

Verein«-jeivel szemben mi még úgy állunk, mint »oldott kévec, mindent az állam támogatásától várunk. Pedig olyan demokratikus államban, mint mi vagyunk, a társadalmi szervezkedés kiválóan fontos eszköze a jólét emelkedésének. HIREK. Az Erzsébet-egyesület népkonyhája. Nov. 19-én a jótékony Erzsébet-egyesület közgyűlésén Bogisich Mihály c. püspök, egyesületi elnök lelkes és meggyőző szavakban kérte fel a nagyszámmal megjelent tagokat, hogy szakítva az eddigi kevésbé eredményes és kielégítő pénzosztással, lépjenek a keresztény Charitas mezejére, most itt igen sok a teendő. A mag termékeny földbe esett. A tagok lelkesedéssel fogadták el az elnök hármas indítványát: r. állítson fel az egyesület a városi szegényházban az ott működő irgalmas testvérek felügyelete alatt népkonyhát, 2. működjön közre az egyesület a szegény gyermekek felruház tatásán, 3. látogassák a tagok a szegény betegeket és szerezzen barátságos otthont, melegedő szobát azon elhagyottaknak, kik a zordon tél idejében a családi tűzhelytől száműzve nyomorognak. Az inditványok foganatositására kiküldött bizottság — Bogisich Mihály, c. püspök, dr. Fehér Gyula udv. káplán plébános, Niedermann József kapitány és Reviczky Gábor hgprimási főpénztáros — nov. 30-án a délelőtti órákban meg*látogatták a szegényház helyiség'eit és azt a népkonyha felállitásíira alkalmasnak találták. Felkérték az ott működő irgalmas testvéreket a népkonyha vezetésére és ezúttal kérelemmel járultak a városi tanács elé, hogy a szegényház konyháját és ebédlőjét dec. 15-ikétől april 15-ig népkonyhai célokra átengedni kegyeskedjék. A bizottság elhatározta, hogy a hetenként eddig kiosztatni szokott sz. Antal kenyere és a kisebb segélyosztás helyett az egyesület naponként déli 12 órakor 25 szegényt fog tápláló levessel, főzelékkel és kenyérrel ellátni. Hogy mily eredményes lesz a •népkonyha vezetése, erről beszél az irgalmas testvérek főnöknőjének szeretettől lángoló eme szép levele, mely az egyesület elnökéhez van címezve: Bátorkodom mély tisztelettel Méltóságodnak becses tudomására hozni, hogy n. t. tartományi főnöknőnk f. hó i-én kelt levelével örömmel adja beleegyezését, hogy a városi szegényházban működő irgalmas nővérek a most létesítendő népkonyhának vezetését elvállalják. Részemről szintén a legnagyobb készséggel igyekszem a megtisztelő megbízatásnak eleget tenni. A szükséges élelmi szerek jó részét már beszereztem s igy a meghatározott időben, azaz f. hó 15-én Isten sz. nevében megkezdhető 25 szegény számára a főzés. Engedje meg Méltóságod, hogy ez alkalommal köszönetet mondjak Méltóságodnak, mint a Jótékony Egylet Elnökének, a bizalomért, mely alkalmat nyújt nekünk is, szegény irgalmas nővéreknek arra, hogy a télen át különösen sokat nélkülöző szegények nyomorának enyhítésében, szerény tehetségünkhöz mérten, közreműködhetünk Esztergom, 1903. dec. 3-án. Sr. Kassay Evangélista. Az egyesület közgyűlése megfogja erősíteni a kiküldött bizottság működését és az Erzsébetegyesület népkonyhája az irgalmas testvérek vezetése, a hölgybizottság tagjainak tevékeny részvétele mellett t. i. december 15-én déli 12 órakor megkezdi áldásos működését. Reméljük, hogy Esztergom sz. kir. város közönsége lelkesedéssel fogja a ker. szeretet művét felkarolni és adományaival vagy természetbeli élelmi cikkek ajándékozásával lehetővé fogja tenni, hogy rövid idő múlva a 25 szegény száma 50-re kiegészíthető legyen. A másik két indítvány foganatosítása rövid idő alatt be fog következni. Ugy legyen ! * Kulturális célú hagyományok. A mult héten elhunyt Klempa Simon nagyszombati prépost-kanonok végrendeletében 63.990 koronát hagyott kulturális célokra. Szentmise alapítványokra 1800 koronát. A laksár-ujfalusi plébánia alapjára 4000 koronát. Az ugyanottani kántori javadalom gyarapítására 1000 koronát. A nagyszombati társaskáptalan törzsvagyonának gyarapítására 20.000 koronát. Iskolai (családi) ösztöndijakra 32.000 koronát. Országos és városi katholikus egyesületekre és intézetekre 35.000 koronát. Egyházi cimekre (papi nyugdíj, papnövelde és egyházmegyei pénztár) 900 koronát. Tanitói segélyalapra 300 koronát. Szegényeknek 490 koronát. * A főegyházmegye seniora. Klempa Simon elhunytával a seniorság Sujánszky Antal püspökkanonok és nagyprépostra szállott át, aki 1815. augusztus hó 4-én született. Viselje e méltóságát is minél hosszabb ideig. * Fogadalom megujitása. December 8-án a vizivárosi zárdatemplomban ünnepség lesz. Prédikáció, utána letenye, azután pedig az irg. nőv. fogadalmainak megujitása. A nyolcad folyamán naponként d. u. 4 órakor áldás. * Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 13-án tartja a vizivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig V2 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor szent beszéd és litánia. :;: Iskolalátogatás. Tankerületünk főigazgatója, Francsics Norbert e héten látogatta meg iskoláinkat. A főigazgató mindent rendben talált. Pár napi itt tartózkodása alatt a bencés-ház lakója volt. * Bankett. Szerdán este a polgári egyesületben, két elnöke névnapja alkalmából nagyobb szabású társasvacsora volt. Az egyesület diszelnöke Frey Ferenc orsz. képviselő, elnöke pedig Dóczy Ferenc a városi ügyekben buzgón szereplő polgára Esztergomnak. Az összejövetelen a polgári egyesület tagjain kivül számosan vettek részt s a* egyesület két vezetője iránti bizodalom és szeretet több felköszöntőben nyilvánult meg. * A kath. kör második tea-estélye. F. hó i-én tartotta meg* a helybeli kath. kör ezidei második tea-estélyét, melyen a kör tagjai és azok családjai és számos vendég élvezte végig a kellemes estély műsorát és hangulatát. A szereplők egytől egyig, mind arra törekedtek, hogy a családias színezetű, szép társaságot megnyerjék az ilyen estélyek állandó publikumának, s hogy az sikerült nekik, mutatja az a sok taps és tetszésnyilvánítás, melyből bőven kijutott a műkedvelőknek. Az első számot Niel wan Gade négykezes zongora nyitányát Magurányi József ügyvéd és Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy adták kiváló zenei érzéssel és tudással. A második számot Szlávy Matild k. a. szavalata töltötte be, ki Farkas Imrének, a fiatal poétának Cinka Panna cimű költeményét ismertette meg a közönséggel. A kedves előadást a közönség zugó tapssal jutalmazta. Utána Táky Gyula belvárosi karnagy kuruc nótákat énekelt az ő ismert szép hangján, mit Kersch Ferenc kisért zongorán. Majd dr. Perényi Kálmán főszolgabiró ült a felolvasó asztalhoz és költői stílben tartott kis munkáját olvasta fel, mely Rákóczy Ferenc legendás alakját, méltó szép gondolatokkal színezve állította a hallgatóság elé. A felolvasás után az .est utolsó zeneszáma következett, a Rákóczy-induló Berlioztól, melyet ismét Kersch és Magurányi adtak elő zongorán. A kedves, hangversenyszámba menő és szórakoztató előadások után a társaság eloszlott a szép termekben s tea mellett, kedélyes társalgással és szórakozással együtt maradt az éjféli órákig. * Az esztergomi kath. legényegyesület, mint minden esztendőben, az idén is kedves családi ünnepélylyé óhajtja változtatni tagjai számára a karácsonyt. E célból a többek között áldozatot nem kímélve megtette az előkészületeket, hogy Erdősi Károlynak: »A mi fentart minket« cimű alkalmi színdarabját minél biztosabb sikerrel adhassa elő. — Egyszersmind önérzettel jelezhetjük, hogy Erdősi Károly, ki a Legényegyesületek Országos Szövetségének megbízásából »LegényMegjelentek és BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében kaphatók a következő naptárak: Szent család naptára 1904-ik évre. Érdekes és szép olvasmányokkal főleg a kath. nép számára. Sok szép képpel. Ára egyes példánynak 60 fillér. Jézus legszentebb Szive nagy képes népnaptára 1904-ik évre. Igen érdekes és tanulságos szép olvasmányokkal. Ára egyes példánynak 60 fillér. A ftdő lelkész uraknak 10 példány vételénél bármelyiket 46 fillérrel számitom.