ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-11-29 / 48. szám

lemi család képét kell nyújtania, melynek feje s lelki atyja az elnök. És épen azért a keresztény családi életről, annak becséről és áldásairól szivesen és remekül beszélt Kolping az ő lelki fiai előtt. Különböző változatokban emlékezik meg a keresztény családok életboldogságáról, a melynek gondos ápolását szorgalmazza. írva és beszélve sokszor magasztalja és ajánlja a családi tűzhelyet, a melynek csöndes békéjét az öröklámpához hasonlítja, a mely a ház szentélyét bevilágítja. Hogy Kolping ezen magasztos eszméje mily rendkívüli nagy jelentőséggel bir, nemcsak az egyesek földi boldogságára, erkölcsi nemesbülésére és Örök üdvösségére, hanem a társadalmi jólétre és a közerkölcsök finomulására is, azt mindenki könynyen be fogja látni, kinek józan Ítéletét a hamis eszmék még teljesen el nem homályosították. Azért teljes buzgalommal igyekezzünk odahatni, hogy a gondjainkra bízott legényegyletekben Kolpingnak ezen nemes szándéka is minél teljesebb mértékben megvalósuljon.« (1902. aug. 27.) Végre az uj alapszabályok előnyéül azt hozta fel a szónok, hogy ez által a rendes tagok uj jogokat nyernek s szélesebb működési tér nyilik meg számukra, a mit tényleg' el is kell ismerni mindenkinek, aki az uj alapszabályokat elfogulatlanul s hozzáértéssel tanulmányozza. Andor György dr. igazán észszel-szivvel s a tiszta meggyőződés hangján oly hatással beszélt, hogy csak a felzaklatott szenvedély tarthatta vissza az ifjúság egy részét, hogy a szóban forgó alapszabály-módosítást magáévá tegye. Ezzel szemben a jelenlévők többségében érthető visszatetszést keltett, midőn az alapszabálymódositást ellenzők nevében egy pártoló tag felemelte tiltakozó szavát s a tévedések sorozatát jobb ügyhöz méltó buzgósággal fejtegette. Bár elismerte a külön vélemény védelmezője, hogy nem volt tudomása (bár lehetett volna) a nagygyűlés említett határozatáról, miáltal felszólalása tárgytalanná vált ugyan, mivel nem érzi magát hivatva a kath. legényegyesületek országos szövetségének határozatát megdönteni, mindazonáltal időszerűtlennek tartja a módosítást Különben rosszul hangzott, midőn a szóló az elnökség leendő intézke déseiben megalázó, türhetlen gyámkodást lát, minek az ifjúság egy része semmi szín alatt nem hajlandó magát alávetni. Szóló bármily ékesen óhajtotta is álláspontját védelmezni, be kell vallania, hogy legkevésbbé sincs tisztában Kolping szellemével, ki a »Gesellen Vater«-eket azért állította a legények közé, hogy az iparos ifjúság" mérhetlen erkölcsi nyomorát szerető lelkük egész melegével enyhítsék ; mert ha értené azt a mélyen járó szeretetet, mely a legényegyleti elnökséget az [ifjúság támogatásában vezérli, nem ragadtatta volna magát azon sérelmes kifakadásra, hogy az elnökségnek a jövőben teendő intézkedéseit »tűrhetetlen gyámkodásának nevezi. Bár minden nagyobb mozgalom ellentéteket szül, mégis őszinte sajnálkozással nézték sokan, hogy ama szép tehetségű pártoló tag ily hálátlan ügy védelmezésének hálátlan munkájára vállalkozott. Miután a fenti tárgyhoz még Magyary TLászló e. p. t. is ajánlólag hozzászólott, az alapszabálymódosítást a közgyűlés 69 szóval 28 ellenében elfogadta. Hírlik, hogy e miatt az egyesület több tagja kilépni készül s egy a felekezeti jelleget nélkülöző egyesületet fog alakítani. Lehet, hogy ez megtörténhetik, de mi nem hisszük, hogy az ifjúság igazán el tudná hagyni az egyesületet, melyben a szeretetet, lelki ápolást és szórakozások minden tisztességes nemét élvezte eddig. Visszatartani azokat, kik mégis hódolnak a helytelen felfogásnak, nem lehet, sőt ha csakugyan eltökélt szándékuk a kiválás, ám tegyék meg, de biztosan tudjuk, hogy csak ők fogják megbánni meggondolatlan lépésüket. Aki a szeretet melegétől sugárzó hajlékot elhagyja, hogy helyette talán téves eszmék nyugtalan, hideg pusztaságában találjon otthont, az nem az ész vagy sziv szavára, hanem idétlen törekvések csábos szavára hallgat. JJ y. HIREK. Szürkeségek. Téli meddő szürkeségek. Oly döbbenve nézek rátok, Megdöbbent az ürességtek: Olyan az, mint a hült vulkán. Meghalt élet, élő átok. 0 lomszürke felhők mögött Nem is tudni van-e égbolt. Napsugár a szürnyű ködöt Megszaggatni rá nem téved, Csillaga sincs, volt csak, rég volt! Illat nincs a virág kelyhén Virág nincs a mezőn, réten, Mező nincs az érnek mentén Méh nem zümmög, lepke nem jár, Nem szalad a hangos ér sem. Üres csend az erdő hangja, Se madár, se lomb nem suttog. Nincsen árny, az erdő vadja Hontalanul önmagától Ijedez, ha tova kullog. Oh, süket tél, temetődet Csak a tűzhely pótolhatja ! Oh de hány van, a ki tőled Ide sem tud menekülni, Nyomorának árva rabja. Nyomorának árva rabja, A kinek nincs meleg lelke. Üres télnek átka rajta, A ki lelke eszményeit Letarolta, eltemette . . . Megdöbbent a ti világtok, Színtelen sok szürke lélek I Óh ti meghűlt, holt vulkánok. Télbe fagyott meddő szivek Érzitek-e ürességtek?! . . . Pannon. A polgármester 1902. évi jelentése. Négy ívre terjedő erős kis füzetet kaptunk a postán, mely Vimmer Imre, Esztergom sz. kir. város polgármesterének 1902. évi jelentését foglalja magában. Alapos munkára valló dolgozat ez, mely hű képét adja a város közigazgatási és más ügymeneteinek. A jelentés, mely a folyó év első felében lett volna a képv. testület elé terjesztendő, kissé megkésett, de ennek elfogadható mentségéül hozza fel a polgármester azt, hogy a közvilágításnak és konverziónak nagyjelentőségű ügye oly mértékben vették igénybe idejét, hogy a jelentés megszerkesztéséhez szükséges nyugalmat nemcsak ő, de tisztviselő társai is nélkülözték. A különben tárgyilagos és részletes jelentésben, a polgármester az elmúlt év közgazdasági jelentőségét igy vázolja: »Mult évi jelentésem tárgyi során haladva, sajnosán kell arról lemondanom, hogy közgazdasági tekintetben valamely örvendetes lendületet jelezhessek, sőt nem térhetek ki annak elismerése elől sem, hogy mire a közgazdasági életnek általános zsibbadtsága mellett helyi körülményeink közt, mint vigasztaló pontra mutattam, a szőlőművelés terén tapasztalható különben eredményes törekvések nyomában, sem látjuk egyelőre a jutalmazó siker biztató jeleit feltüntetni és erősbödni ; mert mig a szőlő és borértékesítés terén az olasz borvámklauzula még mindig fennáll és a belföldi súlyos borfogyasztási adózás nyomasztó hatásának megszüntetésére kilátásunk nincs, helyi körülményeink közt az általános válságsúlyát még azon csapás is fokozta, hogy az amúgy is tökéletlenül beérett szőlő korai fagy által megtámadva oly silány borokat szolgáltatott, melyeknek csak kis részét bírták termelőink leg-silányabb árakon értékesíteni, nagyobb része pedig épen eladhatatlanul kényszerű házifogyasztásra maradt meg. Annál nagyobb baj ez, mert földmives polgáraink nagy része kevés szántóföldjéről vajmi keveset bir mint saját élelmében nélkülözhetőt piacra vinni, hanem szőlőtermésére van fizetési kötelezettségeinek teljesithetése végett jobbára utalva s ha ebben balsiker követi fáradozáséit, fenakad legjobb akarata is, mint ezt itt tárgyalt közigazgatási évünk bevételi kimutatásában fokozott szorgalmazásaink és a törvényes kényszer eszközök sürü alkalmazása dacára is sajnosán bebizonyitottnak lenni tapasztaljuk. A mezőgazdasági élet egyik ága, az állattenyésztés, nyert valamely csalékony biztatást, mely az állatvásárok terén a szarvasmarha és a sertés értékesítésében volt észlelhető; csalékonynak kell e lendületet jeleznem, mert a szarvasmarhának kiszállításával kapcsolatos túlságos fogyatkozásából, és a sertés állománynak ragályos kórok által bekövetkezett pusztulásából származott. Sajnos azonban, városunk gazdaközönségének még ezen kétes értékű áremelkedésekben is alig lehetett osztályrésze, mert a vidékeinken megismétlődött hosszú vásári tilalmak alatt polgáraink a korlátolt forgalomból előnyt vajmi keveset élvezhettek, de annál több hátrányt szenvedtek. Hogy az ipar és kereskedelem nálunk sem lendült a válságos idők általános hatásának közepette, szinte felesleges őszinte sajnálattal konstatálnom; mert hiszen valamely speciális ipari fogalom, mely kedvező helyi körülmények közt felül emelkedhetik a látóhatár nyomesztó légkörén, nálunk teljesen hiányzik ; ez a légkör pedig, mely züllöttségének európai, sőt világi nézeteivel kis otthonunkat is befogja, megfojtó bbá válik azon áldatlan közgazdasági harc posványában, mely hazánk és a monarchia másik fele között évek óta folyik, majd stagnál, mely megbénít a részletekre is kiható minden vállalkozási kedvet, és bátorságot, és melynek beláthatatlan végét is csak bágyadt reménységgel várhatjuk. Hogy az általános pangást, mely polgáraink közvetlen érdekeit nyomja, városi adóinknak és bevételeinknek is sajnosán érezniök kell, oly következtetés, mefy behatóbb bizonyításra nem szorul.« A polgármesternek ezen szomorú jelentése nem sok módosítással ráillik a vége felé járó folyó évre is, azért hát nagyobb nyomatékkal bir Vimmer Imre polgármesternek a jelentésben foglalt intő szava : , »Ily helyzetben az önfentartó erőt, csak polgári önérzetünk ernyedetlen éberségében kereshetjük és lelhetjük fel, mely a munka és kötelesség erélye vei küzdve küzd, s a honszeretet és házitűzhely híven teljesített ápolásának tudatával remél a Gondviseléstől jobb idoket.« A jelentést különben minden képviselő kézhez kapta, hogy a képv. testületi tárgyalás előtt áttanulmányozhassa. A komoly érdeklődők pedig a polgármesteri hivatalban szerezhetik meg. * A polgármester itthon. Vimmer Imre városunk polgármestere, ki nejével az esküvő után ez ideig a budapesti Császárfürdőben tartózkodott, hétfőn tér vissza Esztergomba. A közönség körében egészségi állapotára vonatkozó hirek, mint biztos helyről értesítenek bennünket, túlzottak voltak. A polgármester egészsége a régi rendes stádiumban van. * Halálozás. Klempa Simon, a nagyszombati társaskáptalan tagja, f. hó 25-én elhunyt. Holttestét Kuklóra szállították a családi sírboltba. Az elhunyt főpap hosszabb ideig volt budapest-terézvárosi plébános. A szép kort ért egyházi férfiú 181 i-ben született s 1836-ban szentelték pappá. * Hivatalos vizsgálat. Horváth Béla főispán, Andrássy János kir. tan. alispán, Báró Jeszenák István főispáni titkár és az állami számvevőségi kirendeltség főnöke: Gaál közreműködésével az esztergomjárási szolgabiróságnál f. hó 25-én hivatalos vizsgálatott tartott és úgy az ügy-, mint a pénzkezelést rendben találta. Ugyanez alkalommal dr. Kamftis János anyakönyvi felügyelő a szolgabiróság anyakönyvi ügykörét vizsgálta meg, s a vizsgálat után azon kijelentést tette, hogy az esztergomi járás anyakönyvi hivatalaiban eszközölt vizsgálatai után örömmel kostatálhatja, hogy azok gonddal vezettetnek. * Uj tb. főjegyző. Horváth Béla főispán Uray István tb. főszolgabírót, ki a napokban tette le az államtudományi szigorlatot, tiszteletbeli főjegyzőnek nevezte ki. * Főegyházmegyei hirek. Klempa Simon nagyszombati prépost és kanonok meghalt nov. 25-én életének 93., papságának 68. évében. —• Szilágyi Jenő ny. imelyi plébános meghalt Pozsonyban nov. 26. életének 78., papságának 55. évében. * Az első tea-estély. A kath. kör tea-estélyeinek sora kedden kezdődött meg vidám, jó hangulatban. A kör tagjai nagyszámmal gyűltek a kör otthonos helyiségeibe családjaikkal együtt. A rövid, de ízletes menü után a nagy társaság igen kedélyesen oszlott meg, a fiatalok pedig még késő éjjel is táncoltak. * Esküvők. Osztovics István joghallgató f. hó 24-én esküdött hűséget arájának Csupics Zsófiának, Csupics Emil, gör. kel. lelkész leányának. — Drozdy Győző kisgyarmati kántortanító e hó 28-án vezette oltárhoz a párkányi plébánia templomban Bitter Arankát, Bitter Imre birtokos és volt községi biró leányát. —• Ifj. Földes Nándor ugyancsak e héten tartotta esküvőjét Bundy Vilikével, özv. Bundy Béláné leányával. * A kath. legényegyesület mulatsága. A helybeli kath. legényegyesület 40 éves fenállása és 10 éves újjászervezése ünneplése alkalmából tartott zártkörű táncmulatság kitűnően sikerült. Családias, fesztelen mulatság volt ez, melyben a jókedvű fiatal párok csak a hajnali' órák közeledtével hagyták abba a táncot. Az első négyest 50 pár táncolta.