ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-11-15 / 46. szám

nak, a hitetlenség, a vallástalanság, melyet az országhóditók s többi fegyvertársaik az államéletben és a társadalmi érintkezésben a nemzet vérébe lopnak, igy nevelik lelkünkben az erkölcstelenség csábitó, szines fogalmait, szivünkbe pedig bünpalántákat ültetnek, hogy azok idővel a magyar társadalmat árnyékoló hatalmas törzsekké nőjjék ki magukat, s féreg gyümölcseikkel rothadást terjesszenek a lábunk alatt álló s szent eszmék jelszava mellett vérünkön megvett talajban. A patkányoknak rothadás kell. Ok aláássák a házat s bedöntik a csatornába. Ezt mi nem engedhetjük. Ne támadjunk senkit, —• önmagunkat sem, — csak védjük jogos tulajdonunkat. Ez az ország azé, kinek jussa van rá: a magyarságé és nem azé, ki jogot akar rá szerezni minden uton, minden módon. Az égen azonban örvendetes nap jelentkezik. Az ország kezdi unni a komédiát s a hitben egyek és rokonok, a hazaszeretetben testvérek kezet nyújtanak egymásnak. A magyar katholicizmus hatalmas napja már derengeti fényét, épen idejében, mert hová-tovább későn lenne. A nemzet patkányai ellen nincs más irtószer, mint a tisztaság és világosság, ez a féregirtó leghatásosabb szernek bizonyult még mindig. A most uralkodó sötétséget meg kell világitanunk. Tisztaság és világosság Jcövetkezik most! Tisztaság az állami életben, tisztaság a társadalomban, tisztaság a lélekben. Világosság, hit és a szeretet vallásának világossága a szivekben, világosság legyen a politikában és világitó, nagyfényű fáklyákat kérünk a társadalomnak is. És akkor a nemzet hitében uj erőre kap, a patkányok elpusztulnak s Magyarország védőszentjei egy boldog nemzet háláját viszik a mindenható trónusa elé. Klió. HIREK. Ne hidd ...! Ne hidd, hogy a szivnek akkor van ünnepe, Mikor féltve őrzött titkainak örül, Mikor az első csók mámorában fürdik, Mikor valónak hitt álmok veszik körül . . . Nem tudja még akkor, hogy magának sirt ás. Hogy öröme hiú, csalfa önámitás. Hanem hogyha hosszú, kinos küzdelemmel Ünvérének árán nyugodalmat váltott, Ha már megtanulta egyformán becsülni A goromba tövist s a szende virágot, S szeliden mosolyog, ha sirni kellene : Akkor van a szivnek diadalünnepe . . .! Szvoboda Román. * Adományozás. O Eminenciája, a Bibornok Herceg-Primás, az alsó-rakoncai tűzkárosultak részére ötven koronát volt kegyes adományozni. érkezésétől, de Ámor nem akarta tovább türelmüket igénybe venni. — Hölgyeim és Uraim ! — kiáltotta — az olimpusi szerelem földi képviselőit most átadjuk az Életnek, ki a földre viszi őket s ott útjukra bocsátja. Mi nyugodtan térhetünk most már álomra, mert e két szerelmes egymásra talál, s megalkotják a földön a szerelem tökéletes boldogságának fogalmát s ezzel az én uralmamat. Akkor pedig valamennyien diadalmasan vesszük vissza régi örökünket. A két álmodót feltették a nap sugárözönben égő kocsijára, az Élet is felszállt az ismert fogatra, melyet Phoebus irányított, s a csillagabrakkal élő négy sárkány kiragadta őket az istenek birodalmából. Midőn a megreperált szivárványúton a kocsi az Olimpus kapuját őrző Jánushoz ért, a Sors ott várta már őket a kapun kivül, hol az olimpusi istenek hatalmának ereje megtört. *Az Elet gyöngéden kiemelte a kocsiból a két szerelmest s a kapun kivül készen álló szárnyas felhőre fektette, melyen már a Sors is helyet foglalt s aztán búcsút mondva a bosszús arcú Jánusnak, és megköszönve Phoebusnak ügyes hajtását, maga is elhelyezkedett a felhőn, hogy leereszkedjenek a földre. Mikor jó messze voltak az Olimpus vámsorompóitól, a nagy iró megszólalt: — Hol van Fortuna asszony? Odafönn Ámor abban a hiszemben van, hogy te szöktetted meg. — Csodálom, hogy Ámor képes ilyen gondolatokra, mert ő tudhatná legjobban, hogy mikor egy asszony szökik a férfiúval, mindig a nő főzi * Polgármesterünk esküvője. Megírtuk, hogy Vimmer Imre, városunk polgármestere eljegyezte özv. Mátray. Ferencné úrnőt. Most értesülünk, hogy az esküvő f. hó 17-én lesz Vácon a székesegyházban, hol ez alkalommal gróf Csáky Károly megyés püspök fogja végezni az egyházi szertartást. i: A villamos világítás. A városi villamos világítást az intéző körök szerint jövő évi október elején nyitják meg. Csütörtökön volt a hivatalos terep kitűzés, mely alkalommal legpraktikusabbnak találták a helybeli állomás melletti városi földeket, hol egy négyszöghold területet jelöltek ki. A telepet minél közelebb kell helyezni a pályaházhoz a szénszállítás miatt, tehát ez a legalkalmasabb hely. A tárgyalás során szóba jött Szentgyörgymező is, de a szakértők véleménye szerint teljes lehetetlen a telepet oda kihelyezni, mert egyrészt a szénszállítás járna roppant akadályokkal, másrészt pedig Szentgyörgymező vizbősége nem kedvező. A talajvíz ugyanis azon városrészben csak 18 — 20 méter mélységben mutatkozik, mig a gépek szívó ereje legfeljebb a 8— 10 méter mélységnek felel meg. Az idén az előmunkálatokat, úgymint a kutak ásása és anyagszállítást stb. már megkezdik, tavasszal pedig teljes erővel fognak az építéshez. * A katholikus egyetemi ifjúság megmentésére Budapesten egy páratlanul üdvös intézmény van »Szent-ImreKollegium« cim alatt, melynek célja a kath. egyetemi hallgatók számára otthont nyitni s azokat az ifjakat, kik felsőbb tanulmányaik idejét nem tölthetik a szülői házban, kellő felügyelettel és vezetéssel derék, katholikus honpolgárokká nevelni. Az évi tartásdíj 750 korona, melyért teljes ellátás van. Az intézet háza Budapesten, VIII. ker. Üllői-út 22. sz. alatt van a jelen kor igényeinek fényesen megfelelőleg. Ezt a Kollégiumot egy diszes könyvecskében ismerteti most Fieber Henrik ottani tanulmányi felügyelő meleg, előkelő modorban. Azok a szülők, kik gyermeküket a főváros romlottságától megóvni óhajtják, egyetlen mentő eszköznek tekinthetik ezt az intézetet, azért komoly megfontolásukba ajánljuk. * Hymen. Takách János fővárosi tanitó, városunk fia, eljegyezte Bányász Rózsika kisaszszonyt N.-Szölgyénben. * Sorozási tervek. Egy ujabb hir megint sorozásokról intézkedik. Eszerint Esztergom városában dec. 4—5-én ; esztergomi járásban dec. 7 — 9. és 10-én; a párkányiban pedig dec. 11.. 12., 14. és 15-én lesz megtartva a katona-állitás. Természetesen ha csak valami közbe nem jön. * Gyászrovat. Özv. Thuránszky Józsefné, szül. Huber Anna súlyos szenvedés után, f. hó 9- én reggeli 3 órakor életének 68. évében lelkét visszaadta Teremtőjének. A boldogultnak földi maradványai f. hó 10-én délután 3 órakor az Esztergom szab. kir. városi temető kápolnájában a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszena tervet. Jelen esetben is I^ortuna hozott ki engem a csodás birodalomból, melyet csak álomnak hiszek. Az istennő hűséget fogadott nekem, azaz hogy egymásnak fogadtuk egyszerűen azért, mert szükségünk volt egymásra. Nekem ő rá, hogy ne legyen jelen a nagy fogadásnál; ő neki rám, hogy a szerelem ürügye alatt illanhasson ki a megunt Olimpusról. Ámor mióta a földi uralom eszméivel van eltelve, nagyon elhanyagolta a szép asszonyt, tehát nem is csoda, ha a földön keres magának vigasztalást, hol bomlanak utána az emberek. — És hol van most ? — Le ment kissé a börzére, s ott kacérkodik. — Tehát elhagyott téged is? — Nem egészen. Olyan szerződésféle létezik • közöttünk, hogy csak azt fogja boldogítani, kit én erre kijelelek. Beszéd közben leértek a földre s mindketten felvették láthatatlan alakjukat. A szerelmes emberpárt elhelyezték két külömböző, egymástól távollevő vidéken és mindkettőt felébresztették, ők maguk pedig visszavonultak, hogy távolról figyeljék meg őket. A Sors le nem vette tekintetét a bolygó szerelmesekről s a mennyire tehette, útjukba rakta minden torlaszát a földi akadályoknak, hogy egyesülésüket megakadályozza. Az Élet pedig, már boldog emberek csontjából kalamust faragott, az öngyilkosjelöltek szivéből vért sajtolt s íróasztalához ült, hogy nagy könyvében a vértintába ütött sercegő tollal megírja a két ember regényét. (Vége jön.) teltettek és e temetőben örök nyugalomra tétettek. — Tomanovich Ferenc felbári plébános folyó hó 6-án este V27 órakor, életének 64-ik évében rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után elhunyt. — Stier György magánzó 84 éves korában meghalt Esztergomban. Az elhunytban Szentimrei Márton bencés tanár atyját veszítette el. * Az esztergomi kath. legény-egyesület hazafias szellemének remek megnyilatkozását láttuk ama jól sikerült Rákóczi-ünnepély alkalmával, melyet f. hó 8-án saját helyiségében rendezett. — A rátermett erőkből álló dalárda »Hymnus«-a nyitotta meg az ünnepélyt, melynek fénypontja Dombay Nárcisz bencés-tanárnak tűzzellánggal előadott ünnepi beszéde volt, melyet a nagyszámú közönség elbűvölten hallgatott végig s elragadtatásában kitörő lelkesedéssel honorált. A beszédet lapunk más helyén közöljük. Jákobok, Uzsák s Helcz szavalók derekasan megfeleltek a beléjük helyezett bizalomnak. Bakay J. Schönwälder zongorakisérete mellett magyar népdalokat énekelt, melyekért sok tapsot aratott. Schönwälder Béla szárnykürtön nagy tetszés mellett adott elő eredeti Rákóczi nótákat. E jól rendezett ünnepély lyel az esztergomi legény egyesület ismét kiérdemelte teljes elismerésünket s ehhez még csak azon buzdításunkat fűzzük, hogy a terjedő hazátlan szociálizmnssal szemben ápolja csak kebelében kitartón és buzgón az édes magyar haza igaz, lelkes szeretetét. * Régi munkások kitüntetése. A kereskedelmi minister felhívta a győri ipar és kereskedelmi kamarát, hogy a 15 évnél hosszabb idő óta egy helyen alkalmazott munkások közül jutalmazásra terjessze föl jelöltjeit. A kamara kerületéről 56 pályázat érkezett be, ezek közül megyénkből hat. A pályázók közül a kiküldött bizottság a következőket javasolta kitüntetésre és pedig az első, 100 koronás jutalomra Lindermayer Gusztáv ácspallért, Pfalcz Józsefnél, ki már 47 éve, Reicher József gépészt Kobek Istvánnál Bátorkeszin, aki 32 éve van már állandóan egy helyen. A harmadik 100 koronás jutalomra Jakobek János kovács és gépkezelőt ajánlotta, ki az érsekségnél már 28 éve van. * A kath. legényegylet jubileuma. A helybeli legényegylet november 22-én d. u. 4 órakor az egyesület negyvenéves fennállása és tízéves újjászervezésének megünneplésére díszközgyűlést tart, melyen a megnyitó beszédet dr. Csernoch János praelatus-kanonok, egyesületi elnök tartja, mig az egyesület tízéves történetéről Bárdos Gyula titkár fog felolvasást tartani. Este pedig az egyesület helyiségében táncmulatság lesz, melyre a belépő-dij személyenként 60 fillér. * Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én tartotta rendes havi ülését, Horváth Béla főispán elnöklete alatt. Az ülés legnagyobb részét a különféle szakjelentések vették igénybe. Az alispáni jelentés beszámol a jegyzői és körjegyzői hivatalok megvizsgálásáról s azok legnagyobb részéről megnyugtatólag nyilatkozik. — A pénzügyigazgató jelentése az adófizetésről kedvezőtlen. — A kir. tanfelügyelő jelentése szerint az összes megyei népiskolákban a tanítás rendes mederben folyt. Az áll. építészeti hivatal jelenti, hogy az áll. közutak egész hónapon át jókarban voltak. A fedanyagok elterítése megkezdődött. — A főorvosi jelentés szerint a közegészségi állapot a lefolyt hó folyamán, Esztergom városban kevésbé kedvező, az esztergomi járásban, a bajnai kör kivételével kedvező, a párkányi járásban kedvező volt. — A közgazdasági előadó az egerek pusztitásáról panaszkodik. A szüret befejeztetett. A szőllőre nem volt kereslet; a bor ára hektoliterenként 10—20 korona. — Az állategészségügy kedvezőtelen volt, a száj- és körömfájás október hó folyamán nagyobb kiterjedést nyert. * A jegyzőegylet kérelme. Berényi József köbölkúti jegyző, mint a jegyző egylet elnöke, az egyesület nevében kérvényt adott be a törvényhatósághoz aziránt, hogy irjon fel a képviselőházhoz avégből, hogy a vonatkozó törvény oda módosittassék, hogy a 7 és 15 év közötti elhagyatott gyermekeket ne az illetékes község legyen köteles eltartani, hanem azok országos költségen tartassanak el, mivel azok eltartása egyes községeket a tönk szélére juttat. Egyben kéri,, hogy a felirat az összes törvényhatóságoknak küldessék meg pártolás végett.