ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-10-04 / 40. szám

VIII. évfolyam. Esztergom, 1903. október 4. 40. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám, ára 16 fillér. „A néppárt szervezése." Esztergom, október 3. (/,) Utánna jártunk a dolognak s igy megtudtuk, hogy a fennebbi cim alatt eme lap hasábjain a néppárti politika egyik előharcosa szólott az olvasó közönséghez. Mi azonban közlegény létünkre is éber figyelemmel kísérjük a napi politikát. Teszszük ezt azért, mert a gondolatokat ki akarjuk kissé mélyíteni, hogy lent is láthassanak az emberek. Az mondatik ott, hogy »a szétszóró liberalizmus csődje minden téren mutatkozik s helyébe a szervezettségre való törekvés lép: a szocializmus.« A cikkiró bölcsen kimondja : a néppárton van a sor, hogy ezt az utóbbi törekvést a maga és a nemzet javára kihasználja. Buzditólag lép fel aztán, felszólitván az olvasó közönséget, hogy aki a néppárt barátja, az sorakozzék a zászló alá, tömörüljön egységes szervezetbe, mert a sikeres fellépésnek itt a titka. Jelszavunk ez legyen: szervezzük a néppártot. A cikkiró a szervezkedés módozatait is megrajzolja. E módokat sorra szedjük, de előbb meg akarunk felelni a kérdésre: mi a szervezkedésnél a legelső és legszükségesebb dolog. A néppártnak van központi szervezete, mely a sok méltatlan hajsza miatt is elég erősnek, megbizhatónak mutatkozik ugy, hogy ma az elfogulatlan gondolkozásúak társalgásai AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Hadd teremje kincsét. .. Epedő szerelmed ha bánatot hoz rád, Résztvevő szárnyakon száll a szivem hozzád, S gyűjtöm a könnyeket, mik lelkedből jőnek, Gyöngygyei vetekedő becses drágakőnek. Hadd teremje kincsét fájó lelked búja: Bele foglaltatom gyöngyös koszorúba, S rákönyörgöm minden csillagát az égnek, Aztán neked adom mennyegzői éknek. Arakoszorúnak a fejedre tűzöm . . . Búbánatban égve, — mint arany a tűzön, — Megtisztul a lelked, s gyöngyét tisztán termi. — Mátkadiszed becsét föl nem éri semmi! Szilamór. Amor isten baklövése. — Képletes mese nagykorú gyermekeknek. — (Folytatás.) Fortuna megfogta a Sors kezét és egy nagy üvegterembe vezette, melyben a pálmák százféle fajai diszes majolika és kinai porcellán vázákban egész kis ligetet képeztek, A nagy terem közepén csobogó szökőkút lövellte sugarát, illatos vízporával üdítve a levegőt. A négy sarokban ernyős pálmák lombsátora alatt Venus ifjúkori szobrai álltak, s apró lugasokban kényelmes zsöllyék és kerevetek. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. •között nem egyszer hallottuk már elismerni, hogy a politikai életben a néppárté vagy legalább a néppártból kifejtett konzervatív párté a jövő. A központi szervezet tehát elég jó, de sok kívánni valót hagy fenn a vármegyei szervezet. De mit is mondtam, hiszen ilyen csak itt-ott található, mely azonban elenyészöleg csekély. Vannak vármegyék, melyeknek törvényhatósági bizottságában ellenzék nincsen, vagy ha van, az ellenzéket helyi érdekek tették azzá. A néppárti érzelmű férfiak a vármegyei törvényhatósági gyűléseken oldott kéveként széthullottak. Politikátlanok vagy a helyi érdekek szövevényes hálózatába burkolódzó berzenkedök csoportjához szegődnek. Ismerünk néppárti érzelmű politikusokat, kik a főispán személyes nemes indulataira való tekintetből úsznak az árral lent, vagy ha komolyabb kérdés kerül felszínre, a megalkuvás formuláját keresgélik, hogy a káposzta is megmaradjon és a kecske is jóllakjék. Formulával nem lehet a vármegyei szervezetben napi politikát csinálni. Első és legszükségesebb nézetünk szerint az, hogy a néppárt a vármegyei törvényhatóság kebelében is szervezkedjék. Alkossunk vármegyei néppárti ellenzéket, mely a vidéki néppárti érzelmű vezérek és közharcosok érdekeit, az egészségesebb vármegyei életet erősítni fogná s nem engedné meg, hogy valaki Justitia istenasszony kegyét csupán csak ama ok miatt veszítse el, mert a fennIlyen helyre vezette kézenfogva a Szerencse a Sorsot. Leültek és Fortuna megszólalt: Magának elmondom, hogy miért is kötöm be arcomat. — Csak őszintén. A szerencse csalfa istennője mosolygott e figyelmeztetésre, hókarját feje fölé tette és lassan megoldozta az arcát eltakaró kendőt. — Tudja meg azt kedves intrikus barátom, hogy az Olimpuson szebbnek és kecsesebbnek lenni Venusnál még most sem szabad senkinek. Az ő hiúsága még most sem tűr meg senkit, a ki az ő fonnyadtságát üdeségével még jobban feltünteti. Arcának minden ráncában az irigységnek ördögei fészkelnek, s szifében a féktelen gyűlölet lángja lobban fel, ha látja, hogy az emberiség inkább én utánam fut, mintsem hogy az ő kegyeit keresné. Látja, én magában bizom, smegmondom egész őszintén, engem a folytonos üldözés már annyira elkeserített, hogy legjobban szeretném itt hagyni az Olimpust, mely már úgy sem más, mint az ókori invalidusok kényszerlakása. Lent a földön divatban vagyok. Nevemben üdvözlik egymást az emberek, »Van szerencsém ! Örülök a szerencsének! Legyen szerencsém !« stb. szóval tudom, hogy a földön kegyeimért egymást ölik az emberek, mig itt, lássa nem érvényesülhetek az ósdi copfok miatt. Maga segíthet rajtam. — Hogyan? — Magával visz a földre ? •— Hiszen magam sem tudok innen lemenni az olimpusiak segítsége nélkül. — Én lesegítem. A földön maga fog engem vezetni, a maga oltalma alatt leszek, ezt meg kell Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. álló rendszer szemében nem eléggé megbízható liberálisnak látszik. Akkor nem képezhetne monopóliumot a liberalizmus sem a vallási, sem a gazdasági, sem a politikai kérdésekben. Akkor összemérhetnék a felek az igazság fegyvereit, s mi, kik csak távolból szemléljük az ügyeket, alaposabb bírálatot mondhatnánk az ügyek vezetésénél. Addig, mig a vármegyei néppárti ellenzék a törvényhatósági teremben is nem hallatja szavát; mig a néppárti érzelmű törvényhatósági tagok csak köpönyeg alatt szorongatják az esetleges visszaélésekkel szemben erős markukat, a nyilvános szereplés közben pedig a hatalom árnyékában meghúzódnak és formuláznak : addig a liberalizmus még a törvényhatóságok termeiben is ellenőrizhetetlen hangadó, érzéketlen intézkedő lesz. A néppárt által képviselt vallási, gazdasági és napi politikának a vármegyei szervezetet is irányitni kell; vagy legalább mérsékelni kell a törekvéseket, melyeket a liberalizmus szellemében olykor meggyőződésből, de legtöbb esetben hivatalból vezetnek be az emberek a vármegyei szervezetbe. A néppárt komoly politikájával az ügyek vezetéséhez, a kérdések tisztázásához sokban hozzájárulhatna. Nagy hiba, óriási tévedés volna erre a felszólalásunkra a mindenáron való ellenzékeskedés viszketegét rásütni. — Ezt csak elfogult lelkek tehetnék, kiknek bírálata előttünk súlylyal nem bírhat; a komoly szemlélő belátja, hogy még Esztergom vármegyében is ígérnie s akkor az én kocsimmal könnyen lejutunk a földre. Megvallom, maga érdekesnek tűnik fel előttem, hát magáért itt hagynám az Olimpust. A Sors homlokára húzta szemöldeit, aztán a magyar regényirónők által már ismeretessé* vált mozdulattal, egy pálma tövére verte illatos habanája hamuját. — Nem bizom önben, asszonyom! Maga nagyon kacéros hírben áll és igy a földön sem lesz megelégedett, onnan is tovább fog vándorolni. — Igaz, hogy szeretem a változatosságot, de magához nem leszek hűtelen. Parancsainak engedelmeskedni fogok és akit elembe vezet, csak arra fogok mosolyogni. Kegyeimet csak azoknak osztom, kiket erre maga is érdemesnek tart. — És ugyan minek köszönhetem én ezt a nagy bizalmat ? — Szökni akarok az Olimpusról, mert nincs maradásom. Ki nem állhatom ezt az ókori kompániát. Mást se tudnak, mint hajdani dicsőségükkel kérkedni, és én, ki előtt a földiek még most is leborulnak, kénytelen vagyok tűrni a gráciákkal és múzsákkal együtt Venus áskálódását. Lássa, most is leplezett arccal kell járnom, nehogy elhomályosítsam Venus képzelt bájait. — Vegye le a kendőt egy pillanatra. — Csak akkor, ha megig'éri, hogy oltalmába vesz a földön. — Hm, — aztán hogy mennénk el innen ? — Az én szárnyas kerekű kocsimon. — Ha jól tudom, annak csak egy kereke van s könnyen felbillen. — Igen, de ha jól belém fogódzik s okosan ül rajta, nem eshet le.