ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-09-13 / 37. szám

jelentőségéről és a gyermek tanítás és neveléséről. Hogy ezen uj iskola végre létre jött, Linzbőth Mihály nagybirtokos érdeme. O adott egy telket és fél hold kertet az uj iskolának. A nyilvánosság terén is köszönetet mondunk neki, aki a tanügy körül különösen Nagylúcs községére nézve magának oly nagy érdemeket szerzett. Adjon az Isten sok ily lelkes tanügybarátot a mi kath. tanügyünknek. * A nem-okleveles gazdatisztek ügye. A Nem-Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete tudatja Magyarország összes nem-okleveles gazdatisztjeivel, hogy a földmivelésügyi miniszter 1903. évi 58.050. szám alatt az egyesület alapszabályait helyben hagyta; ezzel kapcsolatosan felkéri — lapunk utján — a kartársakat, hogy a nem-okleveles gazdatisztekre nézve fölötte mostohán rendelkező 1900. évi XXVII. t.-c. hiányainak kiépítésére vonatkozó s szigorúan a törvény keretein belül folytatni szándékolt működésében segítségére legyenek, nehogy a nem-okleveles gazdatisztek testülete legközelebb már (a törvényben jelzett 1906. évben) teljes elzüllésnek induljon. Szükséges tehát, hogy a kartársak saját, életbevágóan fontos érdekük miatt lépjenek érintkezésbe az országos egyesülettel, illetőleg haladéktalanul sorakozzanak annak zászlaja alá. Minden e tárgyra vonatkozó felvilágosítást megad a Nem-Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesületének igazgatósága (Budapest, VIL, Baross-tér 14.). * Nagy tüz a szomszéd megyében. GaramDamásdon, mint ottani levelezőnk irja, hétfő virradóra nagy tűz volt, mely vagy ötven házat pusztított el és temérdek gabonanemüt, másnap pedig a szomszéd Lekér községben ütött ki a tűz, de szerencsére elfojtották. Mindkét helyen kétségtelen jelei vannak a gyújtogatásnak. Lekéren a kár jelentéktelen, de annál nagyobb Damásdon, hol több szegény család veszhette el vagyonkáját. * Hontmegyei Alsó-Rakonea községben folyó hó 5-éről 6-ra való éjjel óriási mérvű tűz pusztított. Elégett 46 pajta és gabonakamra telve gabonával és takarmánynyal, valamint számos gazdasági eszköz és néhány gép. Többen a károsultak közül teljesen kenyér nélkül, házi állataik pedig takarmány és szalma nélkül maradtak, mely siralmas állapotuk a jövő termésig jobbra sem fordulhat. A kár összege hivatalos becslés szerint körülbelül 50,000 korona, miből biztosítva csupán néhány száz korona volt. E borzasztó csapás legnagyobb, valószínűséggel gyújtogatás műve. Igen helyén alkalmazott jótéteményt gyakorol minden könyörületes sziv, ki a sújtott népnek kegyes adományával segítségére siet, mely adományok közvetítését a plebániahivatal készséggel vállalja magára. * A vadházasság vége. Könözsi István vasúti fékező vadházasságban élt Molnár Máriával Ebeden. Bár, mint ők mondták, nagyon szerették egymást, mégis a szomszédok örökös lármát és verekedést hallottak csak házukból és nem turbékolást. Molnár Mária örökké kínozta Könözsit, Könözsi megverte erre szerelmesét s igy sohasem volt béke a házban. Végre vasárnap éjjel megoldódott a nagy szerelmi perpatvar, mert Könözsi megfogadta, hogy ezentúl mindenben igazat ad exfeleségének. Szavát meg is tartotta, mert még azon éjjel főbe lőtte magát és meghalt. * Baleset. A lábatlani cementgyárban történt, hogy Németh István nevű munkás a reá zuhanó kiégett cementtől súlyosan megsebesült. Az igazgatóságnak a főbirói hivatalba jött bejelentése szerint az eset oka vigyázatlanság. * Hevenyfertőző kórok a megyében. Augusztus hó Il-ik felében a megye területén a következő hevenyfertőző kórok fordultak elő. Roncsoló toroklob: Párkányban és Nánán. Vörheny : Süttőn és Bajnán. Kanyaró: Esztergomban és Süttőn. Hökhurut: Esztergomban. Typhus: Esztergom, Pilismaróth, Dömös, Táth és Párkányban. Trachoma : Esztergom, Pilismaróth, Nyergesujfalu, Sárisáp, Magyar-Szölgyém és Barton. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint f. hó 2-től 9-ig: Születtek: Retinszki Imre r. k. hajóslegény fia, — Eckstein Imre izr. gabonakereskedő fia, — Kovács Irma r. k. földm. leánya, — Zsiak Erzsébet Teréz r. k. földm. leánya. — Torma József r. k. napszámos fia, — Gódor Róza r. k. földm. leánya, — Kukorovics Rozália Gizella r. k. ácssegéd leánya, — Nyári Imre r. k. földm. fia, — Noszkai Anna r. k. sütősegéd leánya, — Cserép Rozália r. k. kisbirtokos leánya, — Nagy Erzsébet ev. ref. sütőmester leánya, —• Fábián Julianna r. k. földm. leánya. Házasságot kötöttek: Deutsch Jakab izr. pénzintézeti iroda kezelő Budapest, és Berger Emma izr. háztartásbeli Esztergom. Drozsdják Ferenc r. k. erdőaltiszt Topánfalva, és Putz Emília r. k. Esztergom. Aleghaltak: Sinkovics Katalin r. k. 2 éves, földm. leánya (tüdővész), — özv. Platz Mátyásné szül Ölveczky Berta Jozefa r. k. 27 éves, (emlőrák), Kaszner József r. k. 19 hónapos, kőmivessegéd fia (tüdővész), — Vesseli Hermin r. k. 9 hónapos, asztalossegéd leánya (rángó görcs). = Vadkereskedés Esztergomban. Aczél Vilmos helybeli Bodegájában, miután szerződést kötött egy vadásztársasággal, naponta friss vadfélék kaphatók. A közönség figyelmébe ajánljuk! A közönség figyelmébe ajánlom teljesen modern és minden igényt kielégítő Széchenyitéri férfiszabó üzletemet. A legfinomabb angol és francia szövetekből nagy raktárt tartok a nagyérdemű közönség rendelkezésére. — Tisztelettel Perényi Ignác férfiszabó. Színház. Immár két hete működik itt Mezei Kálmán társulata s a közönség nagyrészét még alig láttuk a színházban. Az esztergomi közöny fagyos lehelete csapja meg az embert a színház termében, mikor az üresen ásító széksorokat meglátja. Igazán elszomorító jelenség! Pedig a színészek minden tőlük telhetőt megtesznek és a direktor egymásután adja műsorra a fővárosi színházak legújabb kasszadarabjait. A társulat a vidék legjobb erőiből van összeválogatva s kezdve Mezein, ki régi jó színész és valósággal elragadja a közönséget, egytől-egyig tehetség. Kis Pista a társulat énekese, Heltal, Rajz, Bérezi mind jó színészek. A nőkről ugyanezt lehet mondani. Szécsi, Révész és a többi egészen megkedveltették magukat a színházlátogató kis közönséggel. A darabok jó szereposztással, rendezéssel és tudással adatnak elő. Egyöntetű, kerekded minden előadás képe. A szereplők nem törnek egymás rovására, nincs versengés köztük s az válik ki magasabban, akit épen jobban megfigyelünk. Mezei büszke lehet a társulatára, fegyelmezett társaság, már t. i. a szinpadon, merthogy a színfalak mögött mi történik, arra nem kíváncsi a közönség, mert hisz a nézőtéren is alig mutatkozik. Ha igy pártoljuk a színészetet, nem is érdemlünk mást, mint holmi koca-társulatokat, melyeknek még jobban ment dolguk, mert kevesebb kiadásuk volt. Felhívjuk tehát a nagy közönséget, legyen szives kissé szórakozni is! Látogasson el a szinházba nagyobb' számmal mint eddig. Kérjük ezt pedig nemcsak a társulat érdekében, hanem a színházlátogatók kis csapata nevében is, mert a színészek nagyobb közönség előtt nagyobb kedvvel játszanak s igy még jobban, kedélyesebben töltött estékre gondolhatunk vissza. Igy elvégezvén mondani valómat, ezen a helyen válaszolok egy különben kedves hangú levélre, melyben egy helybeli fiatal leány kérdi, hogy miért nem jár a közönség szinházba s miért nem hozzuk mi lapunkban a darabok meséjét és a szereplők játékát külön-külön miért nem méltatjuk ? Erre választ a szerkesztőségi póstarovatban vár bizonnyal a levél irója, de én itt mondom meg a magam igazát: Tessék az érdeklődőknek szinházba járni, ott nem csak elmesélik, de megjátszák a darabokat, és ha már ott lesznek és végig nézik a színműveket, mindenki megcsinálhatja magának a kritikát. Ez lesz aztán a leghűségesebb kritika. Tessék a szinházba járni, mert az újságolvasás nem szinpártolás. Ezért hálásak vagyunk mi, de Thália szegény papjai és papnői ebből meg nem élnek. És hogy miért nem jár a közönség szinházba, azt már nem tudjuk, de valószínűleg azért amiért a levél kedves irója is távol marad. Jöjjön szinházba, igy már is egygyel többen leszünk ott. Izé. Irodalom és művészet. „Rövid Kis-katekizmus és Ájtatossági Kalauz." Bubregh Béla pécsi hitoktató, az iparostanoncok és ismétlő-iskolások számára készített »Rövid Kis-katekizmus« cimű kis káté-füzetkéjét ismételten is ugy dolgozta át és ugy bővítette ki, hogy az jelen alakjában már nemcsak a legrövidebb és legkönnyebb vallás tani tankönyvecske gyanánt szolgálhat minden katholikus keresztény embernek a legszükségesebb hit-erkölcsi tudnivalók elsajátításához, hanem egyszersmind a szükségesebb imakönyvül is használható a katholikus keresztény embernek legfőbb ájtatosságaihoz s különösen a szent gyónás- és áldozásnak méltóképpen való végzéséhez. Annál is inkább, mert a kiadó éppen a végből kis művét díszesebb kiállításba!* és uj cimen is: »Rövid Kis-katekizmus és Ájtatossági Kalauz« adta ki. De azért ez az uj füzetke is nemcsak diszkötésben, hanem a régi, egyszerűen kötött és fűzött alakban is kapható a kiadónál. És pedig darabonként a következő árakon: fűzve 16 fill., kötve 24 fill., fél diszkötésben 28 fill, és egész diszkötésben 40 fillérért. A kisebb megrendelésnél egész 25 drbig a posta-dijat a kiadó fizeti; a nagyobb megrendeléseknél pedig (t. i. 25 drbtól kezdve a különféle kötésű füzetekbn vegyesen is) a postadijat a megrendelő fizeti, de minden egyes példány után 4 fillér árkedvezményben részesül a kiadó részéről. Egyes mutatványpéldányok szintén a rendes áron, de 5 fillér bélyegdijnak hozzáadása mellett küldetnek. A régi kiadásnak fönmaradt példányai pedig, amelyek főképpen az iparostanoncok és ismélőiskolások számára készültek, darabonkint is tetemesen leszállított áron (fűzve 10, kötve 14 fillér) kaphatók a kiadónál és tömegesen a megrendelés mellett még portomentesen is szállíttatnak a kiadó által. Stampay köbölkúti főtanitó Énekek és Imák cimű könyve a bővítéssel járó nehézségek folytán némi késedelmet szenved, s igy szeptember hó végén fog megjelenni. A most már 256 lapra terjedő mű eddigi hallatlan olcsósága dacára is marad a régi 15 kr. Az Örökimádás című katholikus havi folyóirat augusztusi (8.) száma rendkívüli dus tartalommal jelent meg, melyből különösen kiemelendők a következő cikkek: X. Pius. — Ima a hegyen. — Falusi Oltáregyletek. —• A gyakori szentáldozás. — Őszintén gyónjunk ! — Nemzeti ünnep után. — Kereszt alatt. — Oltáregyesületi ügyek. — Elmélkedés. —• Irodalom. —Szerkesztői üzenetek. E valóban életrevaló folyóirat a Központi Oltáregyesület (Budapest, IX., Rákosutcza 5.) kiadásában jelenik meg s előfizetési ára egy évre csak 3 korona. Ajánljuk t. előfizetőink pártfogásába. Országos zarándoklat Rómába és a Szentföldre! Indulás 1903. október hó 22-én. A zarándoklatot a főtisztelendő esztergomi főegyházmegye hatóságának engedélyével vezeti: főtisztelendő Kada Mihály plébános Szent-Endre, Pestmegye. Útirány Rómába : Budapest—Fiume— Ancona—Loretto—R.óma és vissza. Árak : I. oszt. 210 kor.. II. oszt. 165 kor., III. oszt. 95 kor. 6 napi teljes ellátással együtt, a melyből 5 napot Rómában és 1 napot Lorettában töltünk. Útirány a Szentföldre: Budapest—Fiume — Ancona — Lorettó—Róma—Nápoly — Messina — Alexandria — Cairo —Ismalia — Jaffa — Jeruzsálem—Betlehem —Jeruzsálem—

Jaffa — Portsaid — Alexandria — Nápoly — Ancona — Fiume—Budapest. Árak: I. oszt. 900 kor., II. oszt. 680 kor., III. oszt. 315 kor. 20 napi teljes ellátással együtt. Ellátás nélkül III. oszt. 275 kor. Bővebb felvilágosítással és programmal szivesen szolgál a „Magyar utazási iroda

u Budapest, IV., Zsibárus-utca 1. szám. Szerkesztőségi posta. K. F. Bpest. Nincs mentség! Fizesse le, hogy nagyobb kellemetlenségei ne legyenek. — Sáppadozó arcom gyöngyös verejtéke.* Valószínűleg a versírásban izzadt ugy meg. Ne írjon verseket, mert belebetegszik. — Szőlló'éréskor. Kellemetlen szüreti hangulat. — B. Z. Kisgyékényes. Nem adjuk