ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-08-09 / 32. szám

történt, ennélfogva a jogügylet, az illetéki sza­bályok elől hivatkozott §-a értelmében, ily körül­mények között ajándékozási illeték tárgya nem lehet. Az illeték egyenérték kötelezettségnek megállapítása az 1887. évi XIV. t.-c. 6. §-a utolsó bekezdésén alapszik. A bíróság e határozat két példányát a nyitrai magyar királyi pénzügyigaz­gatóságnak 1902. évi április 29. napján 11413/902. szám alatt kelt jelentése mellékleteivel együtt, foganatosítás végett, azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt panaszlónak az 1896 : XXVI. t.-c. 138. §-a és a 21974/M. 4. 1896. sz. végrehajtási rendelet 24. pontja értelmében kéz­besíttesse. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazga­tási bíróságnak 1902. évi május hó 23. napján tartott üléséből. (P. H.) Wekerle s. k. elnök. Makay Dezső s. k. előadó. Ezen másolat hiteléül Nyitra-Pereszlény, 1903. július 31. Poeck Rezső, esperes-plébános. * Egy primicia. Örömárban úszott Dalmad (Hont m.) kis-község lakossága f. é. augusztus 2-án, midőn báró Billot Alfréd Jézus-társasági atya, a dalmadi uradalom tulajdonosa, édes anyja: özv. báró Blllot Severin, Czerkavszka de Jelitta Adel nagynénje és Seywalt S. J. atya társasá­gában vonult be uradalmi kastélyába mint fel­szentelt atya először, hogy volt háznépe körében, a család által évek előtt nagy költséggel s még nagyobb ízléssel restaurált falusi templomban első szent miséjét bemutassa. Már a reggeli órákban ünnepi körmenetben, zászlók alatt jött a nép a környékbeli falvakból Dalmadra. A templom bejáratánál egy diadalkapu állott csupa exotikus növényekből fonva, ezen vörös betűs felírással: »Ave sacerdos Dei.« Kezdetét vette a szent mise. Evangelium után a künn levő s a templomba szorult néphez Némethy Rezső espe­res-plébános tótul, káplánja pedig magyarul hir­dette nagy ihletséggel a mai nap örökre emlé­kezetes eseményét s megköszönték a nép nevé­ben azon sok-sok jótéteményét, melyben földes uruk részéről közintézményeik, különösen a sze­gények részesültek. Sz. mise után kezdődött a primiciai áldás, melyben mindnyájan részt vettek. A fiatal pap a templomból egyenesen nem a te­ritett asztalhoz, de a köztiszteletben levő Heldt­családhoz ment, hogy a 80 éves beteg család­anyát, ki mozdulni sem tud, és igy a templomba sem jöhetett, áldásában részesítse. Este 8 óra után általános kivilágításban gyúlt ki a nép ke­gyelete. Az iskolás gyermekek pedig tanható­ságaik vezetése mellett lampionok világánál, trombitásoktól kisérve újra megjelentek a kastély előtt, hogy megköszönjék azon szép palotaszerű iskola-épületet, melyet az uraság két év előtt számukra emelt. A felelet ismét szerény tiltakozás lőn. Édes anyja e primicia alkalmával örömet, ­emléket akart távozó fiának adni s kérdezte őt, hogy mondaná meg, mit szabadna neki tőle primiciája alkalmából elfogadnia? Nekem — úgy­mond — semmit se készíts ; de ha örömet akarsz szerezni, végy egy harmoniumot s küld el a megnevezett ausztráliai missiós házunknak, ezzel sok-sok örömet szerzesz a szegény hittéritőknek. * Rendellenesség. Szemtanuk mondják, hogy a kovácspataki állomásnál a vonatok oly csekély időre állnak meg, hogy a le- és felszállás szinte lehetetlen. Ma szombaton reggel a siet­ségben és zavarban egy leszálló földmives asz­szony a kerek alá került és csak többek lélek­jelenlétének köszönheti, hogy élve húzták ki a mozgó vonat alól. Ajánljuk ezt a M. A. V. igaz­gatóságának figyelmébe. * Közigazgatási ülés lesz a megyeházán e hó 11-én, melyen a főispán fog elnökölni. ;; Végzetes robbanás. Az ebszőnyi kőbányá­ban a tilalom ellenére is vasruddal verték a kősziklába a dinamitot, hogy robbanthassanak. Ennek a rendellenességnek tragikus következ­ménye volt e héten, hogy a dinamit idő előtt fel­robbant és Loskovics Péter és Ivanlts János munkásokat darabokra szakította. A boldogtala­nokat mintegy 20 méternyire dobta el a robba­nás. Mindketten szörnyet haltak a robbanás pil­lanatában. * Gyászrovat. Stern Márk, az izr. hitköz­ség évtizeden át volt elnöke, a chevra cadischa szentegylet és az izr. betegsegélyző egylet alel­nöke, f. hó 5-én este 7 órakor hosszabb betegség után, életének 73-ik, boldog házasságának 44-ik évében elhunyt. * A magyar közönséghez ! A magyar védő egyesület, céljához hiven — a hazai ipari és mezőgazdasági termelés és hazai munka és nem­zeti kereskedelem védelme s ezúton való nemzeti irányú fejlesztésére működését megkezdte. Ezen célból fölkérünk ezennel minden ipari és mező­gazdasági termelőt, azok szövetkezeteit és testü­leteit, — minden iparost és gazdát, akik az általuk előállitott cikkeknek nagyobb forgalmát és kelen­dőségét óhajtják, hogy nálunk jelentsék be, milyen cikkeket milyen mennyiségben óhajtanak egyesületünk »Országos Áruforgalmi Központja« által elhelyeztetni. Fölkérünk minden kereskedőt és különösen a nagyobb fogyasztókat, intézeteket, gyárakat stb. a kik hazai cikkekből hajlandók szükségletüket fedezni, hogy ezen szándékukat, a kereslet tárgyát és az évi szükséglet mennyi­ségét nálunk jelentsék be. Fölkérünk mindenkit, aki hazai cikkek ajánlása, terjesztése által mint kerületi és helyi képviselő, ügynök, vagy utazó állandó szép jövedelemre szert tenni, avagy ren­des keresetforráshoz jutni . akar, küldje be aján­latát. Fölkérünk minden fővárosi és vidéki újság­kiadó hivatalt, amelyik magyar termelők collectív hirdetéseit (hirdetési iroda mellőzésével) tőlünk megkapni óhajtja, és ily hirdetésekért kedvez­ményes árakat szabni hajlandó, hogy mutatvány­számot és ajánlatot küldjön. Azon termelőket és termelőszövetkezeteket pedig, akik burgonyát, paradicsomot, görög és sárgadinnyét, szőllőt, ba­rackot, körtét, almát, szilvát, szilvaizt, (lekvárt) diót, vajat, tojást, baromfit, stb. akár kisebb, akár nagyobb mennyiségekben külföldre való szállítás céljára már is eladni akarnak, ha egyesületünk­höz fordulnak, oly kiváló külföldi cégekkel hoz­hatjuk összeköttetésbe, melyek e cikkeket itthon veszik át, minden mennyiségben a legjobb elér­hető áron. Grf. Somsslch Tihamér, ügy vivő alelnök. Levélcímünk: Magyar Védő Egyesület, Budapest. * Betörés. A belvárosban a Kossuth Lajos­utca elején levő »Flarom-szerecsen« vendégfogadó épületében levő ruharaktárba betörtek és onnan több ruhadarabot elemeltek azok a bizonyos »is­méretlen tettesek.« A város szivében történt ezen betörésnél a gazemberek ugy működtek, hogy az utcára néző ablakot bezúzták és mert azon vas rostély is volt, be nem hatolhattak, hanem valami horgas rúddal »operálták« ki a ruhákat. A rend­őrség ezen eset tetteseit kutatván, rájött hogy a betörők a házban levő vendéglőben mulattak azon éjjel. Három gyanús alakot figyelt meg a rendőrség és alapos gyanúja van rájuk. * Kernend községben örökké emlékezetes lesz július 26-dika, mert ekkor helyezték föl a hosszú időn keresztül ideiglenes toronyra a ke­resztet. A szertartást Mórász Antal esp.-plebános végezte. A litánia után a menet, melynek élén fehérbe öltözött leányok koszorúkat s illatos virág­csokrokat tartottak, a templom elé ment, ahol a ragyogó kereszt és gömb volt elhelyezve. A kereszt megszentelése után Mórász Antal esp.­plébános lelkes, szivek mélyére ható beszédet mondott kedves híveihez. A gömbbe emléksoro­kat helyezve, zeneszó és hazafias énekek közt fölhúzták a tetőre, hasonló módon a tündöklő keresztet is. A torony tetején a keresztet felhe­lyező ács felköszöntőt mondott a királyra, her­cegprímásra és Mórász Antal esp.-plebánosra. A község apraja-nagyja részt vett ezen ünnepélyen s büszkén szemlélték hatalmas tornyukat. Most már a kéméndi templom belső fénye —- mely Mórász Antal esp.-plebános bőkezűségét dicséri — harmóniában áll szép külsejével. * Panasz a katonaság ellen. A városi ellenőrző bizottság elnöke írásbeli panaszt emelt a helybeli mindkét ezred ellen a városi hatóság­nál azon okból, mivel az elmúlt napokban tartott éjjeli gyakorlat alkalmával a legénység a szőlőkön vonult keresztül s kárt okozott. * Villamos-ügy Vácon. Mint annak idején megírtuk, Vác város közgyűlése szintén elhatá­rozta a villamos világítás bevezetését és szerző­désszerűig ezzel a »Ganz-gyár« részvénytársa­ságot bízta meg. A pályázók ott is —• mint nálunk — a Ganz és Hazai voltak, s hogy most a közgyűlés határozatát a Hazai emberei meg­felebbezték, a »Vaci Hirlap« irja a következőket: »Majd egy hónapja, hogy történt az alábbi dolog, hallgattunk vele, mert rosszat, kellemetlent szerezni valakinek nem szokásunk. De azt hisz­szük, hogy bár egyenes felhatalmazásunk a tény megírására nincs, most, hogy a villamosvilágitás ügyében felebbezést adtak be nem szabad hallgat­nunk tovább s városunk érdekében teszünk, ha leleplezzük, mily eszközökhöz folyamodik a Hazai villamos részvénytársaság, hogyha nem is kapja meg a villamosvilágitás ellátását, legalább hosszú időre megakasztja ennek létrejöttét és károkat okoz a városnak. A Hazainak valami Turcsányi nevű ügynöke nagyon sokat járt a polgármester­hez, természetesen nem a Ganz-gyár érdekében. Rendkivül alázatos, hódoló modora mindenkiben, ki vele érintkezett, kellemetlen érzéseket keltett, s mindenki látta, hogy az őszinteség a legna­gyobb mértékben hiányzik belőle. Minden városi képviselőt, magát a polgármestert is bántotta ez, s módot keresett arra, hogy a társaság igazga­tójának, Molnárnak tudomására juttassa. Néhány . nap előtt, hogy megtörtént a villamos világítás ügyében a döntés, dr. Zádor polgármester talál­kozott Molnár igazgatóval a Konstantin-téren. — Igazgató úr, — mondta a polgármester — bizal­mas nyilatkozatot akarok önnek tenni. Ha boldo­gulni akarnak akármelyik városban, egy jó taná­csot adhatok: ne küldjék oda Turcsányi urat,., mert ez modorával minden jót el fog rontani. — Hát polgármester úr, — válaszolt most Molnár igazgató — ha bizalmasan beszélünk, nekem is van egy bizalmas nyilatkozatom. Én azt ajánlom,, hogy fogadják el a villamos ajánlatunkat, mert ha ezt nem teszik, úgy akkor Vác városának még sokáig nem lesz villamos villágitása. Mert mi megfellebbezzük minden fórumon át s legalább­három éven keresztül dűlőre a város e nagyfon­tosságú ügyét nem viszik! — Igen? szólt most. a polgármester: no hát azt mondom az úrnak„ hogy ez nem tisztességes üzleti eljárás s ha igy van, ajánlorn magamat, az úrral én többé szóba, nem állok! És a polgármester faképnél hagyta az ámuló igazgatót. Molnár tényleg szavának állott. Sikerült néhány városi képviselőt nekik rábeszélniük, hogy a határozat ellen fellebbezést adjanak be. Be is adták. Megírtuk a jelenetet úgy, a mint történt. És sajnáljuk, hogy a képvi­selők felültek a Hazainak, mely most már tisztán boszúból dolgozik egyenesen a város érdeke ellen. Arról azonban a Hazai villamos megfeledkezett,, hogy a felsőbb helyeken is tudni fognak a min­den tekintetben elitélendő taktikájáról.« * A mohorai plébánia templomban július 29-én volt elhunyt pápánkért az ünnepélyes re­quiem. Kanyó József plébános sem időt, sem költ­séget nem kiméivé mindent elkövetett, hogy a gyönyörű, de még üres templom külső képe is összhangban legyen azzal a benső szomorúsággal vegyült komoly, ünnepélyes hangulattal, mely a hivek arcán ült. A díszítés méltó volt a nagy Leo emlékéhez ! A templom hajójában fölállitott ravatal a szt. kereszt és a pápai jelvényekkel, délszaki növényekkel és a nagy pápa remek kivi­telű arcképével díszítve remek látványt nyúj­tott. A helybeli előkelőségeken kivül a más val­lásúak közül is többen, a híveknek pedig — a szor­gos munkaidő dacára — nagysokasága jelen volt. * Öngyilkossági kisérlet. Alscher Árpád hentes legény f. hó 3-án este 8 órakor a szent­tamási régi temetőben mellbe lőtte magát. Esz­méletlenül szállították a Kolos-kórházba, hol most is fekszik. Orvosai véleménye szerint, ha csak komplikáció nem áll be, felgyógyul. Tetté­nek oka szerelmi csalódás. * Késelés. A héten történt, hogy György János esztergomi földművest Pereszlényi Ferenc és Lajos egy éjeli verekedés közben összeszur­káltaik. Sérülései súlyosak. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1903. július 30-tól augusztus 5-ig: Születtek: Vaczula Anna r. k. bérkocsis leánya. —- Erős András, Andor, Endre izr. beteg­segélyző pénztári titkár fia. — Juhász Sándor r. k. cipészsegéd fia. — Pándi Klára r. k. földm. leánya. — Újvári János r. k. földm. fia. — Gaál Jenő r. k. pénzügyi számvizsgáló fia. Házasságot kötöttek: Mester Mihály r. k. hajómunkás és Hutsin Magdolna r. k. szakácsnő Esztergom. — Deutsch Simon izr. szabó Uj-Pest és Hadi Selma izr. Esztergom. Meghaltak: Vénusz Ignác r. k. 37 éves csiz­madia (hashártyalob). — Kuczmann Károly r. k. 63 éves, földm. (rákos daganat a nyakon). —? Vodicska Ilona r. k. 1 hónapos, kőmivessegéd leánya (bélhurut). — Szőke Róza, Erzsébet r. k. 17 napos cipészsegéd leánya (veleszül. gyenge­ség). — Búkor László r. k. 1 hónapos, csizmadia fia (bélhurut). — Markó Gizella r. k. 15 hónapos üveggyári munkás leánya (gümős hashártyalob miatti kimerülés). — Özv. Kubovics Jánosné szül. Burány Rozália r. k. 76 éves, (tüdőszélhűdés). — Knőbel Elemér r. k. 29 éves tanitó (genyedő csi­golyalob, mell és hashártya gyulladás miatt kime­rülés). — Katona Angela r. k. 3 éves napszámos leánya (bélhurut). — Özv. Klir Vencelné szül. Andrez Katalin r. k. 78 éves, (agyszélhűdés.) Főszerkesztő: JDr. CSAJKA ERNŐ. Felelősszerkesztő: Dvihally Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents