ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-08-02 / 31. szám

minden város, sőt nem egy igénytelen falu képviselve van az Isten, haza és szabadságért szent hittel folytatott dicső harcok ereklye emlékeinek kiállitásában, csak épen Esztergom nincs, hol pedig a kuruc mozgalmak olyan alakja lakott állandóan, mint Vak-Bottyán, hol Rákóczy egyik fényes haditette Íródott a történelem érclapjára, midőn a Duna túlsó feléről törték meg a Rákóczyágyúk Esztergom falait. A közeli vidék is élénk színhelye volt a szent jelszavak harcainak, s nem egy századokkal koronázott lombos fa látott Esztergom környékén olyan jelenetet, melyről ma mint hősregéről emlékeznek meg az öreg emberek. És ez a. dicső kuruc város, Rákóczy félelmetes félszemű generálisának tuskuluma, egy fületlen gombbal sincs képviselve a kassai kiállításon. Pedig nem hisszük, hogy nem akadt volna akár köz, akár magánbirtokban olyan tárgy, kép vagy megörökített vonatkozás, mely méltó helyet ne foglalhatott volna el a nemzeti ereklyék között. Nyiltan és határozottan mondjuk, hogy ebben a kérdésben mulasztás történt. Még pediglen nagy mulasztás az illető faktorok részéről. Kik lettek volna hivatva e fontos és a lelket szárnyalásra késztető korszak emlékeit összegyűjtve Kassára szállítani ? Ezt nem kutatjuk, de azt hisszük, hogy hatóságok, egyesületek, társulatok és magánosok mulasztottak hazafias, szép kötelességet, mikor elfeledték összeszedni a Rákóczy-kor emlékeit. De hisz talán még most sincs olyan késő ! Ha mást nem tett meg a város, fényképeztesse le a mostani városházat, Bottyán hajdani kúriáját, s nézzen utána zugkamráiban, talán akad ott azon időket látott tárgy, mint ahogy megtalálta évekkel ezelőtt egyik köztisztviselő a padlás valamelyik sarkában Kukländer generális olajfestésü képét. Ez szintén a kuruc kor emléke s most mint tudjuk, egyik városi hivatal falát díszíti, olyképen szolgálván néma mesékkel a szemlélő később szülöttnek, hogy az méltó szánalmát fejezi ki a kuruc-kínzó és Bottyánt pusztító kapzsi, de nem vitéz német szelleme iránt. Rámátlanul függ e kép, s kiszúrt vagy kilőtt egyik szemének helyébe szentelt barka van dugva. Azt hisszük, vármegyénkben igen sok emlék akadna, s talán magában a régészeti társulat múzeumában is van egy-két kuruc-vonatkozásu tárgy. A hibát-még igen szépen korrigálni lehetne, ha nem lennénk mi esztergomiak olyanok, hogy mindig később ébredünk, s midőn észre vesszük, hogy az idő eljárt, vissza heverünk a közönyösség fészkébe s alszunk tovább, mert már ugy is késő . . . Nem tudjuk, viszhangra talál-e ezen felszólalásunk, de ezzel tartoztunk magunknak, mert olyan világban élünk, mikor nagyon zokon veszi minden ember, ha az újság előre figyelmezteti kötelességeire. A kassai Rákóczy-kiállitás igazgatósága a városi hatóságnak igen értékes reklám-bélyegeket küldött azon kérelemmel, hogy ragassza azt leveleire. A bélyeg olyan fajta, mint a milleniumi bélyegek voltak. A bélyegen a kassai székesegyház képe látszik, amint fölötte napfény dereng és ebben a »Pro Libertate« jelszó. A templom előtt egy kuruc lóháton lobogót tart, mellette egy gyalogos hajdú tárogatót fúj. Ypszilon. * Dr. Czobor Béla állapota. A nagybeteg egyetemi tanár állapota e héten sokat javult. Dr. Czobor t, Gedeon igazgató-főorvos a Vöröskereszt kórháznak egy külön termében kezeli, s véleménye szerint nemsokára oly mérvű javulást fog konstatálhatni, mely lehetővé teszi, hogy a beteg az ágyat elhagyja és Budapestre szállittassék. A betegnél látogatást tettek e héten többen, és sokan tudakozódnak hogylétéről. Egy őt felkereső újságírónak kijelentette, hogy maga is nagyon bizik hamaros felgyógyulásában és mitsem tud arról, hogy szélütés érte. O, úgymond, csak elszédült és elesett, miközben úgy gondolja, hogy kisebb mérvű agyrázkódást szenvedhetett. Elismerőleg nyilatkozott a gondos kezelésről és az ápoló apácák figyelméről. A beteg szoba-ablaka a kórház kértjére néz, s ha nyitva tartják, a beteg mohón szívja magába a lombok között megszürődött jó levegőt. A beteg tudós felépülését sokan nehéz szivvel várják. * Személyi hir. Dr. Csajka Ernő th. tanár, lapunk főszerkesztője szerdán délután rokonai és ismerősei látogatására több hétre elutazott. * Esküvői értesités. Waldvogel József és neje örömmel tudatják Etelka leányuknak Demjén Lajos úrral folyó év augusztus 6-án déli V212 órakor a belvárosi kegyúri plébánia templomban tartandó esküvőjét. Esztergom, 1903. július hó. * Kérelem. Igen kérjük lapunk barátait, előfizetőit és olvasóit, hogy ha bármi a lap keretébe vágó rendellenességet tapasztalnak, azt azonnal szíveskedjenek egy levelezőlapon velünk tudatni, hogy a bajokat orvosolhassuk ! Ezt azért kérjük, mert több oldalról kaptunk panaszos sorokat, kivált helybeli előfizetőinktől, hogy a lapot későn vagy egyáltalán nem kapják. Az ilyen állapotokat elkerülendő, lapunk expediálását illetőleg intézkedéseket tettünk és gondoljuk, hogy a jövőben több rendetlenség nem fog megtörténni. Kérjük továbbá előfizetőinket, hogy hátralékaikat egyenlítsék ki mielőbb, mert amint az olvasók igényeit akarjuk szolgálni, ép ugy vannak a lapnak anyagi kötelezettségei is. * Egy festő városunkban. Léva város képviselőtestülete egyik nemrégi közgyűlése alkalmából elhatározta, hogy új városházának tanácsterme részére megfesteti a boldogult Simor János hercegprímás arcképét. A kép megfestésével Klrályfalvl Károly fővárosi festőművészt bizta meg, ki is, hogy munkáját minél nagyobb tökéletességgel végezhesse, e héten városunkba érkezett s itt Léva várostól kellő ajánló levelekkel ellátva, tanulmány tágyává teszi mindazon Simorképeket, melyeknek hűsége hitelt érdemlőnek bizonyul. * Esztergom város közgyűlése. Esztergom szab. kir. város közönségének képviselőtestülete hétfőn délután 4 órakor ülést tart, melyen a kényes konverziónális ügy kerül főkép napirendre. 9 * Pénzügyi bizottság. A város pénzügyi bizottsága legutóbbi gyűlésén elhatározta, hogy a két milliós kölcsön ügyében a helybeli takarékpénztár ajánlatát fogják a közgyűlésnek mint jobbat elfogadásra javasolni, mert a takarékpénztár teljesen biztosította a 4000 korona pótadót, mit ha nem tesz, körülbelül ennyivel drágább, mint a pesti kereskedelmi bank. * Orvosaink a párbaj ellen. Városunkban nem egy súlyosabban végződött párbaj folyt már le s hová tovább, ezen lovagiaskodás ugy nő, amint szaporodik és cseperedik érettségit végzett ifjaink alapvizsgája vagy doktorátusa. Folyton hangoztattuk, hogy ez ellen a mánia ellen alapos orvoslást kell sürgetni magától a törvényhozó testülettől és maga a társadalom is szabályozhatja ezen féktelen vérengzéssel egybekötött becsületbeli lovagias operetteket. Most végre városunkban megvan téve az első lépés. Az Országos Orvos Szövetség helyi fiókja legutóbbi közgyűlésén elhatározta,, hogy a szombathelyi fiók orvosszövetség párbajnehezitő határozatát magáévá teszi s kimondja, hogy tagjai párbajoknál segédkezni nem fognak. A mult hó 26-án tartott közgyűlés ezen tárgyban a következő jegyzőkönyvet vette fel: »A közgyűlés határozatikig kimondja, hogy az Országos Orvos-Szövetség vasvármegyei fiókjának azon ajánlatát, hogy az orvosok párbajoknál a műszaki segédkezést tagadják meg, — pártolja és elfogadja azon föntartással, hogy ezen kötelezettség alól a katonai kötelékbe tartozó tagtársak kivonassanak és hogy a közgyűlés ezen határozata a jelen nem levő tagtársakkal tudomásulvétel és miheztartás végett közöltessék, azonkívül a közönség tájékoztatása céljából a helyi lapokba is betétessék.« Ezen határozat^ hogy nagy horderővel bir e kérdésben, kétségtelen s bár minden fiókszövetség és a központ is követnék az esztergomi kollégák példáját. * A Budai Dalárda, az ország legelső férfidalegyesülete holnap, vasárnap délután Kovácspatakba rándul. Ez alkalommal programmjának néhány szebb darabját elő fogja adni. Akik gyönyörűségüket lelik a művésziesen előadott férfikarban, azok figyelmét felhívjuk e nagyhírű egyesület délutáni kirándulására. * Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi minister Nagy Mária, Kálnai Károly és Dogossy József tanítónő, illetve tanítókat a sárisápi állami népiskolához tanítókká nevezte ki. * Köszönet. Bczák István plébános a récsei épülő két tantermü iskola költségeihez 200 koronával hozzájárult, miért is az iskolaszék megbízásából ezen jótéteményért nyilvános köszönetet mondok. Luknár József pénztáros. * Szülők és a gyermek. A nyitramegyei Bori község lakossága hétfőn lélekemelő jelenetnek volt tanuja. A környékben áldott jóságukról ismert szülők, báró Wattenwyle Lipót és neje először vezették Erik fiukat az Ur oltárához, mely alkalommal maguk is példát mutattak gyermeküknek. A főúri család az Ur testét dr. Prohászka Ottokár kezéből vette magához, ki aztán lelkes szavakkal állította a nép elé az igaz katholikus életet élő nemeslelkű báró családot. Wittenwyle báróék legtöbbször maguk kisérik el gyermekeiket a templomba s együtt járulnak a szentségekhez. A mai szomorú viszonyok között újságba illő e hir, mert ritkaság számba megy, hogy főuraink, vagy uraink ilyen jó példával járuljanak a nép és világ elé. * Esküdtjeink az augusztusi ülésszakban. A komáromi törvényszéknél mult hó végén sorsolták ki az augusztus 17-én kezdődő esküdtszéki tárgyalások biráit s ezek között városunk esküdtjei közül Bayer Károly és Schrank Béla nevét húzták ki. * Kereskedelmi társulatunk mozgalma. Az esztergomi kereskedelmi társulat legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy figyelmeztetni fogják kereskedőink a velük összeköttetésben levő gyárosokat, miszerint a »Gran« címzéssel érkező küldeményeket és leveleket felbontatlanul fogják visszaküldeni. Elhatározta továbbá, hogy átir a kamarához a kereskedő tanulók minősítésének kérdésében s kérni fogják egy. akció megindítását, melynek célja volna, hogy tanulónak csak három középiskolát végzett ifjú legyen felvehető, továbbá a kereskedők társulását kötelezővé tenni célzó javaslatot dolgozna ki. * Megyei közgyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága pénteken délelőtt 10 órakor Horváth Béla főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen mintegy másfélszáz pontból álló tárgysorozatot tárgyaltak. A két legérdekesebb pont, mely vitatkozás tárgyát is képezte, a városi kórház személyszaporitása. Szükségesnek bizonyult ugyanis, hogy a kórházban még egy segédorvosi, egy ápolói és apáca állás szerveztessék, illetve állittassék be a költségvetésbe. Ezt a kórházbizottsági javaslatot a város képviselőtestülete megszavazta, a törvényhatóság azonban most az előadó Seyler Emil főorvos véleményére nem hagyta jóvá, mert a felterjesztésben, de meg az ügy tárgyalása menetén is formai hibákat észlelt. Elénk vita fejlődött ki e kérdésben és városi uraink ugyancsak kitettek magukért, mikor érveikkel harcba szálltak Seyler dr. ellenkező indítványa ellen, s még személyes kérdésben is történtek felszólalások. Legelsőbben F^öldváry István dr. városi főügyész beszélt és kidomborította, hogy az állások szervezése feltétlenül és múlhatatlanul szükséges, mert azt megkívánja a humanitás, a szenvedő betegek, s igy a kórház és város, de a megye érdeke is, tehát nem láthatja indokoltnak az alaki hibák feszegetését, mikor a felterjesztés jóváhagyása emberi okokból halasztást nem tűrhet. Ebben az értelemben domborodott ki dr. Fehér Gyula plébános, dr. Helcz Antal és dr. Prokopp Gyula ügyvédek beszéde is. Dr. Gönczy Béla, a kórház főorvosa szakszerű felvilágosítással szolgált. — Dr. Fehér Gyula belvárosi plébános kifejtette, hogy a kórháznál valóságos ex-lex állapot van, mert a költségvetést és a kórházbizottság egyéb intézkedését az előadó nem tanácsolja jó váhagyni egyszerű aprólékosság miatt. Dr. Helcz szőrszálhasogatónak nevezi a főorvos véleményét, dr. Prokopp pedig, miután Seyler dr. azt kifogásolja leginkább, hogy a kórházbizottság az elnök válság miatt nem volt teljes s az elnökhelyettes törvényesen nem lett választva, utah egy régibb esetre, mely alkalommal épen a főorvos foglalta el a megye egészségügyi bizottságának elnökségét, tehát akkor -nem volt oly szigorú a törvények betűszerinti értelmezésében. Seyler mindezekre felelt s minden humanitást és belátást kerülő beszédében a törvények rideg magyarázatába bocsátkozott, mert úgymond, a minister rendelete szabályosan körül irja az ilyen intézkedé-