ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-07-26 / 30. szám

Ilyen szolgálat minden időben nagynak és szentnek tekintetett, de a mi korunkban ez mérhetlen erkölcsi haladást jelent és kiválóan becses buzditást az Istenben és Jézus Krisztusban való hitre bármily felekezetű keresztény számára.« Igy ir az elhunyt pápáról az orosz birodalom egyik kiváló alakja, ki az ország kormányzásában is tevékeny szerepet vitt. Látjuk ebből, hogy XIII. Leó egyénisége mily átalakító hatással volt olyan vallásuakra is, kiknél meggyökerezett hagyomány volt eddig a katholicizmus iránti ellenszenv. Nyitra-Bajna. E lapok hasábjain ezen cim alatt igazán kath. szellem- és ihlettől áthatott cikkek szoktak megjelenni egy méltán jó és áldott s tetterős lélekkel biró világi uri embertől. Az eddig megjelent cikkeire más megjegyzésem nincsen csak az, amit azok átolvasása után éreztem : adjon a jó Ur Isten csak 10 ilyen igazat édes magyar hazánknak, értem az intelligens világi elemet, és akkor szomorú sorsunk biztosan jobbra ^fog forgulni! A cikkíró úrért meg kérem az Ég Urát, hogy soká tartsa, áldja és erősítse, miszerint remek és a kath. hitélet oly elevenébe vágó tervei érvényesüljenek mind és adja számára azt a nagy kegyelmet, miszerint az iskolatestvérek magyar anyaházában a most nevelés alatt levő első újoncokat már mint okleveles tanítókat és kész iskolatestvéreket édes hazánk minden részében működni láthassa! Adja a jó Ur Isten nekem is ezt az örömet megélni. Igénytelen cikkem megírására még más is késztetett. Életem legszebb részét mint képezdei tanár a nagyszombati kir. kath. képezdénél töltöttem, ép azon időben, a midőn minden tanítót a tanképesitő vizsga letevésére törvény értelmében kényszeritettek. Tehát ugyszólva tanítói karunk fiatalabb generációját mind személyesen ismerem; hiszem és gondolom, miszerint mindnyájan reám csak örömmel és hálával szoktak visszaemlékezni, én is szerettem őket mind és ma is szeretem őket és az iskolát is, ez szememfénye, az iskola-ügyért élek és halok, hiszem azt a remek mondást, miszerint kié az iskola, azé a jövő is. Sok és tartós munka után és nagy pénzáldozatok árán tudtam az iskolatestvérek anyaházát megszerezni és átadtam ugyanazon fent emiitett ielkes kath. uri embernek, aki atyailag gondoskodik immár mindenről, az én nagy hálám és hiveim hálája közepette; és maholnap az egész magyar haza fogja majd áldani dr. Tóth Károly lovag és ürményi uradalmi orvos urát, lévén ő az itt e kedves lapok hasábjain megjelent cikkek szerzője, a nyitra-bajnai anyaháznak protektora és lelkes gondozója. És ime harmadik éve már annak, hogy a kőzik a szelleme, hogy rá valami nehéz, nagy sorsot építsen a végzet, s ezért szeretné, ha sietne a halál, hogy lelke révbe, a boldogság révébe jusson. 1883-ban már munkál a nagy Pontifex és erősödik a lelke a küzdelemben, ugy hogy nyájáért börtönt vagy halált is szívelne, de midőn két évvel később gondolja, hogy halála^ az istenteleneknek kárörömére szolgálna, föléjük csördíti, hogy benne csak az ember hal meg, a pápa él. Kormányzása alatt az egyház helyzete dicsőségre fordult megalázás helyett, s mint a jó kormányos, ki biztos révbe vezette hajóját, a 94-ben irt versében nyugalomra vágy, boldogságot szeretne, de csak ugy, ha az Ur méltónak tartja őt erre a kegyelemre. Fenségesen megható Pecci Joachim emberi lelkének sóhaja az élet és örökkévalóságának kapujában : Menned kell, Leo, már közel a végzetszerű óra S érdemidért az öröklétnek a részese léssz. Mily sors vár ott rád? Bár mind az a sok kegyelem, mit Bőven adott Isten, mennyei üdvöt igér. Ah I mégis fontold meg, mily nagy időn nehezüle A szent kulcsoknak iszonyú súlya reád. Mert ki a népek közt méltóságban kimagaslott. Hajh! a szegény, szigorúbb módon Ítéltetik el. Mig ezeken töprengek, im! édes kép jelenik meg Lelkem előtt s édesb szóval e módra beszél: Miért e nagy aggodalom ? miért is hánytorgatod annyit Elmúlt élted sok gyászait, annyi baját ? Im itt van Krisztus; s ha magad megalázva kegyelmét Esded, hidd, összes vétkeid elengedi Ó. Ezt a verset halálos betegsége első napjaijó iskolatestvérek helyben, igaz, a világtól nem ismerve, de vele nem is törődve serényen munkálkodnak. Saját növendékeik nevelésével, tanításával, a benlakó növendékek és két nagy fiúiskolám vezetése s a növendékek oktatása s nevelésével foglalkoznak. Kath. szellemben és mintaszerűen. J±s ime a világi tanitó urak java része, köztük kedves volt tanítványaim is, az iskolatestvéreket nem jó szemmel nézik, de lépten-nyomon azt is hangoztatják, ime most ezek ki akarnak minket szorítani. Volt tanárunk, aki a tanítókat annyira szereti, most minket kenyerünktől megfosztani igyekszik. Szeretett jó kath. tanitó uraim, nagyon tévednek a fenti állításaik kockáztatásával, un szeretem önöket mind és különösen azokat, kik ma édes jó hazánkban működve, nem csak névleg, de valóban is kath. szellemben működnek, ennek tanújelét is adják élőszóval és példás magaviselettel és egy szóval kik kath. anyaszentegyházunk hű fiai és leányai a tanítóképző intézet küszöbének elhagyása után is. Tehát hithű tanítóság ellen nem dolgozom, de igen is azok ellen, akik csak névleg katholikusok, kik csak színleg jó barátaink, kik a kath. hitközség pénzén táplálkoznak és a mint boldog emlékezetű .Simor János mondotta, azok ellen dolgozom én is, kik fizetett ellenségeink. Az iskolatestvérek intézménye csak azon tanítóknak fáj, kik a képezdében jók voltak, de az intézet falain kivül miután már a tanítói oklevelet megkapták, fittyet hánynak a templomnak, papjukat nem ismerik, a plébánia híveivel nem törődve, csak azokkal tartanak, barátkoznak, kik a lelkiatya ellenesei, a modern szabad gondolkozókkal, szériátok az igazán intelligens osztállyal, közlekednek. Az iskolában tétlenek, az előadásaikra nem készülnek, a tanítást sehogyan sem végzik, csak modern tanitók és nem nevelők. Az iskolás gyermekeket csak 8—M-ig és délután 2—4-ig ismerik. Az iskolában jó barátjaik gyermekeit kitüntetik, a többi szegény gyermekekkel nem törődnek ; egyszóval azoknak nem tetszenek az iskolatestvérek, kik semmiben sem pontosak, lelkiismeretesek. Ezek után tehát nyíltan állithatom : szeretem a derék, tisztességes s hithű kath. tanítókat s volt növendékeimet, kik ilyenek. Ezek dolgozzanak a jó Istenért és kis felebarátjaik testi-lelki kiművelésén továbbra is. üs hogy a jövőben minél több ilyen világi tanerőt nyerhessünk, hő vágyam és óhajom, miszerint helyben egy kath. képezdét is alakithassak a fent nevezett iskolatestvérek nevelése alatt, amely képezdében a világiak is oktatást nyerni fognának. Adja a jó Isten, hogy tervem sikerüljön ! Igy tehát az iskolatestvéreken kivül sok igen derék világi tanerőt szeretnék édes magyar hazámnak ajándékozni, kik ugyan iskolatestvérek nem lesznek, de az iskolatestvérek szellemében mint hithű katholikusok,' mint müveit és a tudományok minden ágában jártas tanerők a szélrózsa minden irányában működni fognak. Boll János. ban csinálta s ez koronája szive költeményeinek. Az öreg poéta mint pápa halt meg, mint az Krisztus földi helytartója. És épen azért aggódik. Mert bár tetteivel elszámolva az isteni kegyelem üdvöt igér, de megfontolva, hogy mily felelősség nehezül vállaira, s aki még hozzá népek között kiválik, szigorúbb módon ítéltetik meg. Aztán nem is a pápa, de az ember, kegyelmet, bűnbocsánatot esd halála előtt. Költeményeiből keveset ismerünk, mert mint emiitettem, össze nem gyűjtötte, s csak a lapok közlése, illetve átvétele folytán jutottak el hozzánk, melyek aztán Csícsáky fordításában a leghitelesebbek. Olaszországban, vagyis inkább Rómában jobban ismerik költeményeit, mert a Vatikánhoz közel álló lapok, ha csak egyet megkaphattak, leközölték. Sok népszerű verse közszájon forog. Ilyenek egyike az, melyet 1885-ben irt s melyben megjósolja az egyház diadalát és a közjóra visszaállított békét Olaszországban. Ebben a versben nyilvánul meg hazaszeretete is, de szülőföldjéről, Carpinetóról is irt szép költeményeket. XIII. Leó pápa tehát költő is volt, s igy dalt és virágot érdemel, mert hisz ő majdnem minden jót és szépet megénekelt. A szentséges életű, igazságszerető és jószívű Senna Péterre irta ő 1864-ben és én most rá mondom : Lelked oly tisztult volt, meg a hitben erős, Senki felül nem mult, jó és balsorsban egyenlőn Jó pásztor, néped kincse valál s öröme! Lyza. HIREK. Meghalt a pápa! Itália derűs, mosolygó kék egén Fekete felhőknek borús árnya támad . . . Száll sötét szárnyain milliók szivébe Hangtalan, nyomasztó, szivrepesztő bánat. Beszól a kunyhóba s büszke palotába : Meghalt a pápa! Millióknak szive fájón összedobban, Megrendül ős Róma hét virágos halma, Mély gyászba borítja a tündöklő várost A kegyetlen halál nyomasztó hatalma. Feljajdul a világ a hír hallatára: Meghalt a pápa ! Leomlott a kőszirt, összeporlasztotta Közel egy évszázad hosszú, őrlő múltja ; Az elaggott főpap reszkető kezéből Kihullt a menyország kapujának kulcsa. Péter hajójának dicső kormányzója: Meghalt a pápa ! Az erős oroszlánt megtörte a halál; Néma csendben díszlik gyászos koporsója . . . Meghalt a jó pásztor: a védtelen nyájat Bús árvaságában ki védi, ki óvja ? Nincs, kit körülvegyen elhagyatott nyája: Meghalt a pápa ! »Elfáradt a pásztor . . .« — megtért im pihenni Az egek Urának földi helytartója; Meghívta az Isten szolgáját magához Csendes pihenésre, békés nyugovóra . . . Csak mi lettünk árvák, mi zokogjuk fájva: Meghalt a pápa . .! Sziriusz A gyász Esztergomban. A szentatya halála városunkban osztatlan részvétet keltett. A hercegprimási palotára, a plébániákra és a templomokra a hiteles hir vétele után azonnal kitűzték a gyászlobogót. Az ősi vár ormán is fekete lobogó hirdeti a kereszténység gyászát. A főszékesegyház hatalmas kupolájának legtetejéről messze-messze látszó hosszú gyászlobogó megjelenése után egymásután jelentek meg a magánházakon is a gyász jelvényei, majd a középületekre, u. m. vármegye, városház stb. tűztek ki fekete lobogót. Boltizár József érseki helynök a hatóságokat is meghívta az istentiszteletre, s igy mint értesülünk, azok a meghívókat most küldik szét. Esztergom sok gyászlobogójával impozáns részvétét képezi a magyar katholikus világnak, mint az való is Magyarország hercegérseke székvárosában. XIII. Leo elhunyta alkalmából az esztergomi főszékesegyházi káptalan folyó hó 21-én értekezletet tartott, melyen elhatározták, hogy a Bazilikában az ünnepélyes gyászistentisztelet folyó hó 28-án d. e. g órakor lesz. Ezen az értekezleten felkérték továbbá Bolttzár József püspököt és Rajner Lajos dr. praelátus-kanonokot, hogy a főkáptalan nevében küldöttségileg menjenek O Eminenciájához Rómába utazása előtt, továbbá kérjék meg O Eminenciáját, hogy majd az új pápa előtt az esztergomi főkáptalan hódolatát bemutatni kegyeskedjék. — A főegyházmegye többi templomában szintén lesz a dicső elhunytért kegyeletes istentisztelet, melynek idejét a helyi körülmények szerint az illető plébánosok határozzák meg. Julius 31-én nyilvános istentisztelet lesz minden templomban, hogy az Isten áldását kérjék a hivők az új pápa választásához. — Aug. i-én, midőn a kardinálisok a választásra bevonulnak a konklávéba, az esztergomi Bazilikában d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise lesz a Szentlélek segélyül hívása céljából. A gyásznapok és a választás ideje alatt külön ájtatosságokat fognak tartani a hivők és minden egyes alkalommal nyolcvan napi búcsúban részesülnek. — O Eminenciája a pápa választására vasárnap este 8 órakor indul Budapestről. Kíséretében lesznek: Kohl Medárd dr. püspök, Andor György dr. titkár és Borger Márk hercegprimási levéltáros. *