ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-07-05 / 27. szám

gyon ragaszkodnak a népszínművekhez. A műkedvelők ezúttal is derekasan megállották helyüket. Nagyon ügyesen és kedvesen játszott Skuta Patüin, a főszereplőnő ; két szerepnek minden tekintetben megfelelt Schönauer Jozefin; ismert ügyességét fokozott mértékben kimutatta Homolovics Anna, mig Klész Mária elismerést érdemel nagy szorgalmáért, melyet nehéz szerepének feldolgozására fordított s melyet megfelelő siker koronázott. A legények közül nagy dicséretet érdemel Drozdy Zoltán, az egyesület derék fődékánja, ki igen nehéz szerepet töltött be rendkívüli könnyedséggel. Elegánsan játszott Szklenár István, mindenkit jó kedvre derített Leiner József; gyengéd érzelmességgel adta az aggódó szerelmest Brecska Imre. jó komikusok voltak Baka István, Czapalai József és Brodnyánszky Lajos, ki a borbély szerepét kitűnően adta, hisz' tanult mestersége. Bújna József és Trombitás Boldizsár kedélyesen adták »A Ragyás« és »A Pisze« futóbetyárok szerepét, mig Pothorszki János egy biztos tekintélyes állásába képzelte bele magát. A feszült figyelemmel hallgatott színdarab után megeredt a jó kedv és tartott reggelig. A tagok és a közönség ez alkalommal nagyon lelkesen felkarolták az egyesület ügyét ugy, hogy a tiszta haszon 78 korona 6 fillért tett ki. Felülfizettek az egyesületnek következő jóakarói: Godó József 5 kor., báró Jeszenák Gábor, Cservik Gábor 2—2 kor., Szilaveczky István, Szőke Kázmér, Adorján Erzsébet, Tácsik Gyula, Drozdy Aladár, Steiner Arnold, Gaál Mihály, Csányi Vincze 1 — 1 kor., Mucsi Vince, Bitter Béla, Bálint János 60—60 fill., Homolovics János, Hoffmann Sándor 40—40 fill. — Adja Isten, hogy az egyesület belső ereje s jó szelleme szüntelen fokozódjék és nyilvános szereplése mindig fényesebb legyen. Fráter C. * A rendtagok elhelyezése a pannonhalmi szent Benedekrendben az 1903/4. iskolai évre. Pannonhalmán perjel Vojnits Döme, alperjel Mórocz Emilián, novicmester Ruzsicska Aurél, központi számvevő Bertalanffy Teodóz, a főapáti iroda igazgatója és házgondnok dr. Kardos Celesztin, segéd házgondnok Gödör Kapisztrán, főapáti titkár dr. Hetyei Modeszt. Győrött tanár Gallik Oszvald, tanár Danka Piacid, házgondnok Németh Regináid tanár. Sopronban főgimnáziumi igazgató Darvas Orbán, tanárok Serédi Dénes, Parcsami Henrik és dr. Boros Alán. Komáromban tanár Bagyary Simon. Kőszegen tanár és templomi hitszónok Hofbauer Konstantin, tanár Nagy Balázs. Pápán tanárok Csapó Antonin és Takács Gedeon. Bako7iybélben perjel Fekete Tivadar, alperjel Bálint A'enánt jószágkormányzó, nyugalomban Jerger Adorján. Kis-Cellben ideiglenes nyugalomban dr. Haudek Ágoston. Tihanyban plébános Ross Mór. Zala-Apátiban perjel Fleischmann Jenő, alperjel Tót Ince, házi lelkiatya Kisfaludi Tóbiás, plébános Hajós Benő, hitoktató Székely Damáz. Endréden plébános Reznyák Albert. Aszófőn plébános Récsei Farkas. Nymlkán plébános Simon Tádé. Bársonyoson plébános Molnár Béda. * A bányászsztrájk. Mult szombaton lapunk teljes zárta után hozta meg a távíró azon hírt, hogy az annavölgyi kőszénbányatelep munkásai viszonyaik javítása céljából kimondották a sztrájkot és hasonló eljárásra buzdították az uj-dorogi telepen dolgozó bányászokat is. Ezt előreláttuk s egy csöppet sem volt meglepő. A megyebeli bányamunkások már régóta gyűléseztek és panaszkodtak, mert helyzetük tarthatatlanná vált. A munkásnép jajszavát az intéző körök figyelembe nem vették, nem csoda hát, ha az elkeseredésében elszánt, nyomorgó), nehéz munkában élő tömeg ilyesmire szánta el és a fővárosi szociáldemokraták karjaiba dobta magát. Ez a megyebeli eset nyilt tanúsága annak, hogy a mai gazdasági rendszer melegágya a szocializmusnak, melyet Magyarországon bár álpróféták hirdetnek, folyton és lépésről-lépésre, nagyobb tért kezd hódítani. Ne csodálkozzék azon senki és ne ítélje el azokat a föld alá temetkező embereket, ha meddő kunyerálás után végre is erőszakhoz fordulnak. Számtalanszor rámutattunk arra, hogy a megyebeli bányászatot kezeikben tartó részvénytársulatok a nekik jólétet biztosító, halálveszedelem között dolgozó nép iránt vajmi kevés méltányosságot tanúsítanak. Figyelembe nem veszik, hogy a munkásnép bőrén élősködő izgatók az elégületlenséget saját céljaikra kihasználva nemcsak ellenük, de az egész társadalmi rend ellen fellázítják a népet. De figyelmen kivül hagyták a hatóságok jóakaró intéseit és bár mondhatni az utóbbi időben nagyobb szociális tevékenységet fejtettek ki a hatóságok közbenjárására, még mindig számtalan baj van orvosolni való, mit jóakarattal és érdekeinek veszélyeztetése nélkül beláthatnának a gazdag társulatok, de ezt tenni nem akarják. Hogy mily embertelenül bántak a munkásokkal, mutatja az is, miszerint ezelőtt csilleszámra fizették a munkásokat s ha a csillébe csak egy darab salakos szén volt, az igazgatóság az egész csillét a salakos közé ürítette ki s a vájár igy sokszor egész napi keserves munkájával nem keresett kenyérre valót sem. Ezt a rendet a főszolgabiróság közbelépésére módosították csak nagy nehezen és ugyancsak nehezen ment a rendkivül fontos és szükséges orvosi állás szervezése is. A munkások most végre megunván a sok sanyarúságot, az igazgatóság elé következőkben foglalt kérelmüket terjesztették, melyek megtagadása esetén a munkát beszüntetik : 1. A vájó alapfizetése 3 kor. 20 fillér legyen. 2. Akkord munkánál a legkisebb kereset 4 korona legyen. 3. A 16—18 éves bányamunkás minimális munkadija 2 korona legyen. 4. A csilléző alapdija 3 kor. 80 filllér legyen, a minimális akkord kereset pedig 4 korona. 5. A mesterek alapdija 3 kor. 60 fillér legyen. A munkaidő a föl és leszállást beleértve 8 óra legyen. 7. Tisztességesebb bánásmód. 8. Követelik a vasárnapi munkaszünetet, kivéve ha a bányát tűz vagy vizveszedelem fenyegetné. 9. A bányavezetőnek ne legyen joga egy munkást, ki a társláda tagja, ok nélkül elküldeni. 10. A vájó, aki fiatal éveit a bányában töltötte, öregségére csillézőnek alkalmaztassék. Ezen sorozat egyik legfőbb pontja az' emberséges bánásmód. Ez pedig ugy hisszük pénzébe nem kerül a társulatnak s igy annál csodálatosabb, hogy a munkások ezen kérelmei közül még ezt sem tartotta meg'adhatónak s a többi pontokkal együtt viszszautasitotta. An na völgyön 1000 és néhány száz, Uj-Dorogon 160 munkás szüntette be a munkát erre s fenyegető állást foglalt, mire a hatóság részéről Palkovits László szolgabíró küldetett ki, hogy a rend fentartására szükséges intézkedéseket megtegye. Eleinte mintegy 40—50 csendőr képviselte a hatalmat, de a hét folyamán, midőn a munkások már a telefon huzalokat is megsemmisiteni iparkodtak, az igazgatóság kérelmére egy század katonaság vonult ki. A sztrájkolok mindenben egy Izrael Jakab nevü fővárosi szocialista agitator vezetése alatt állanak. Ez a kétségtelenül Mózest tagadott ur és elvtársai ugratták a munkásokat dacára annak, hogy ezeknek ellentállási képességük, vagyis oly anyagi erejük, mivel a sztrájkot tovább birnák, nincsen. A bányatársulat most a hét végén sem engedett semmit állásfoglalásából és most elhatározta, hogy Salgó-Tarjánról hozat munkásokat. A hét vége felé egykét józanabb munkás, számolva azzal, hogy a munkanélküliség nyomorba dönti családját, munkába áll, de ezeket a sztrájkolok megfenyegették sőt a bányatársulatot azzal ijesztgetik, hogy a kezeiknél levő dinamitmennyiséggel tönkreteszik a bányákat és levegőbe röpítik a telep épületeit. A helyzet ilyenformán teljesen kiélesedett s még egy század katonaság vonult ki. Az új munkások még nem érkeztek meg, de ne is érkezzenek, mert akkor a vérontás elkerülhetlen. A bányaigazgatóság, illetve vállalatnak kell valami megoldást találni. Engednie kell amennyire a méltányosság követeli. Lapunk zártáig a helyzet változatlan, amennyiben a nagyszámú fegyveres erő a munkásokat teljesen megfélemlítette. Egy munkás különben ezen zavarok miatt, mert családja pusztulását elkerülhetlennek látta, kétségbeesésében öngyilkosságot követett el. Mindezek tanulsága pedig az, hogy korunk legégetőbb kérdését múlhatatlanul rendezni kell, mert máskép a népet az istentelenség, a hazátlanság tévtanaiba hajtjuk s a társadalmi bajok gombáit neveljük. * Halálozás. Porgesz Sámuel órás mester június 29-én 86 éves korában meghalt. Az elhunytban Porgesz Béla, a »Korona« szálloda bérlője édesatyját gyászolja. * Életmentés. Kedden délután 5 óra tájban izgalmas jelenet folyt le a nagy Dunán. A katonai uszoda fölött több polgárember és fiúcska fürdött a szabad vizben. Ugyanekkor volt fürödni Udvardy Zsigmond cs. és kir. hadnagy felügyelete alatt a 76. gyalogezred legénysége is. A katonák fürdésénél nagy felügyelet van részint csónakon, részint kirendelt úszók által. Ezeken kivül a bemeneteli határt emberek jelzik a vizben állva. Amint a katonák javában lubickolnak, rémes segélykiáltások hallatszottak hozzájuk a szomszédban fürdőktől. Egy kis 10 éves gyermek, fuhász Béla helybeli fiú fuldoklóit a mély vizben. A háromszor már elmerült gyermeket fankovits János 76. gyalogezred, 13-ik századbeli közvitéz mentette meg. A derék katona még úszni is alig tud s mégis halált megvető bátorsággal vetette magát a hullámokba a fuldoklóért. * Valami a közegészségért. A város tanácsa elhatározta, hogy a Zsiga-féle gyógyszertár előtti bérkocsi-állomáson a hepehupás kövezetet felszedeti és könnyebb tisztántartás végett aszfalttal fogja bevonatni azon részt, hol a bérkocsik állnak. Ez is valami a közegészségért s köztisztaságért, s elismerés a tanácsnak. * A villamos szerződést ma, szombaton irta alá Vimmer Imre polgármester és Rothnagel Ferenc főjegyző a város tanácsának nevében. Igy kerül most a megyéhez s onnan a szakminiszterhez elbírálás, illetve jóváhagyás végett. * Sok a korcsma. A pénzügyigazgatóság leirt a városhoz, hogy szabja meg végérvényesen a korcsmai engedélyek számát, mert az eddigi 119 engedély nincs arányban a kincstár innen nyert jövedelmeivel, de a lakosság száma sem kívánja, hogy ennyi korcsma legyen Esztergomban, sőt a közerkölcsiségre is káros. A város tanácsa foglalkozván ez ügygyei, a korcsmák számát a nagyobb kávéházak és vendéglőkön kivül 50-ben állapította meg, oly módon, hogy ezen maximum a szerzett jogok épségben tartásával lett meghatározva. Tehát 69 korcsmára van kimondva hivatalosan a halálos Ítélet, ezek pedig nem buknak meg egyhamar. Vagy ki tudja? * TÜZ. Párkányban pénteken Csányi István szérűjében egy szalmakazal égett el. Tűzoltóink is, átmentek, de akkorra a párkányiak a tüzet lokalizálták. * Ellopott templomi persely. Szombaton délután a Szent-Anna-templomból az egyik perselyt egy Proksch Károly nevű wieni géplakatos, ki munkanélkül vándorolt, elemelte, s már sikerült volna lopása, ha az utcán észre nem veszi az elvetemedett embert gyanús viselkedéséért az egyik vámőr s fel nem tartóztatja. A rendőrségen tettének okául éhségét és munkanélküliségét hozta fel. * Párbaj fél ék. Vasárnap esti 8 órakor Szikora József 21 éves földműves legényen ifj. Kertész János legény bal karján mély sebeket ejtett. — Ugyancsak ezen nap éjjelén 11-és 12 óra között Tóth Szálkai Imre és Szél János nagyvárosi legényeket, midőn az egyik korcsmából kijövet hazafelé távoztak, Skultétt János és öt társa hátulról kaszával és késekkel megtámadva, agyba-főbe verték és összeszurkálták. Csupán az őrjáratot teljesítő rendőrök láttára hagyták abba a suhancitélet végrehajtását, mikor is ezek elől elszaladtak. A megszurkált két legényt súlyos sérülésekkel nyomban a Kolos-kórházba szállították be. A verekedők ellen pedig megindították az eljárást. * Tüz Ebeden. A veszedelmes elem, a pusztító tűz évadja leginkább a mostani száraz hónapok, s ilyenkor a lakosságnak kétszeres éberséget és elővigyázatot kell tanúsítani. Ennek hiányát szomorúan tapasztalta mult hó 25-én négy ebedi gazdaember, kiknek szintén valami még eddig ki nem derített vigyázatlanságból keletkezett tűz elhamvasztotta lakóházaikat. A tüzet a község lakossága csak nagy nehezen tudta megfékezni, és kis híja, hogy a négy ház után több is nem következett. A leégett házak biztosítva voltak s igy a kár egy részét a biztosító társulatok meg fogják téríteni. * Heveny-fertőző kórok. Junius hó első felében a megye területén a következő hevenyfertőző kórok fordultak elő : Torokgylk : (parotitus) Lábatlan községben. Kanyaró: Süttőn (járványosán), Bátorkesz községben. Fültő/u irigy lob : Süttőn. Roncsoló toroklob: Bajnán. Hökhurui: PilisMaróthon. Haslhagymáz : (typhus) Esztergomban, Párkány és Muzsla községekben. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1903. június hó 20-tól július hót i-ig Születtek: • Sárgái Anna r. k. kisbirtokos leánya, —• Heinczinger Miklós r. k. házicseléd fia, (trvtelen), — Héder András r. k. mészárossegéd fia, — Kreutz Mária Erzsébet r. k. máv. állomási előljáró leánya, — Újvári Julianna r. k. földm. leánya, —• Horváth Anna r. k. szatócs leánya, — Langszammer János r. k. földm. fia, — Korompai Anna r. k. földm. leánya, — Szenczi István r. k. földm. fia, — Zsilka Béla r. k. ácssegéd fia, — Vodicska Ilona r. k. kőmüvessegéd leánya, — Virág Anna r. k. napszámos leánya, — Bognár Julianna r. k. földm. leánya, — Sárgái Ilona r. k

t