ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
1903-05-24 / 21. szám
* Tejhamisitók elitélése. Rendőrségünk Rosenberg Hermann bélai lakost hamisitott tej forgalomba hozatala miatt, mig Lówy Márkusz párkányi lakost hamisitott tej gyártása miatt megbüntette. Mindketten beismerésben voltak, kik kik közül az első azzal védekezett, miszerint a tejet mástól vette. Reméljük, hogy rendőrségünk határozata érdem szerint fogja a büntetést reájuk kiszabni. * Elitélt sebeshajtó. Id. Bandor István bérkocsi-tulajdonost a rendőrség sebes hajtásért 2 napi elzárásra és 60 korona pénzbüntetésre ítélte el, mi ellen nevezett fellebbezéssel élt. A megye alispánja a büntetést megszigorította, a mennyiben a 2 napi elzárást 3 napra emelte fel. * Agyonnyomta a fal. Eichenwälder Emília pilismaróti lakosnőt egy összeomló fal e hó 19-én megölte. A szerencsétlen leány még a helyszínén meghalt. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1903. május hó 16—23-ig Születtek: Vig János r. k. földm. fia, — Kis István Flórián r. k. földm. fia, — Kalina Rozália r. k. földm. leánya, — Drevenka Ferenc r. k. földm. fia, — Bábszki Erzsébet r. k. földm. leánya, — Viczéna Károly r. k. kőmivessegéd fia, — Cziparek Anna r. k. borbély leánya, — Nyuli József r. k. vasúti fűtő fia, — Gubó Mária r. k. földm. leánya, — Kapa Rozália r. k. földm. leánya, — Tóth Julianna r. k. kisbirtokos leánya, — Horváth Szeder János r. k. földm. fia. Kihirdetés végett jelentkeztek : Imrei Ferenc r. k. téglagyári munkás és Körmöndi Anna r. k. Esztergom. Házasságot kötöttek: Blaskó Lajos r. k. szabósegéd és Faragó Janka r. k. háztartásbeli Esztergom, — Szenczi István r. k. földm. és Láng Ilona r. k. háztartásbeli Esztergom, — Vittek Tamás r. k. urasági kocsis és Pomoti Julianna r. k. házicseléd Esztergom, — Erdős Ödön ág. hitv. ev. vasúti hivatalnok Budapest és Dankó Katalin ág. hitv. ev. Esztergom, — Stolczenbach Gyula ág. hitv. ev. vasúti hivatalnok Budapest és Dankó Sarolta ág. hitv. ev. Esztergom. Meghaltak : Pándi Teréz rk. 2 2 éves házi cseléd (öngyilkosság rézgálic mérgezés által), — Kövecses Mária rk. 1 hónapos, kocsis leánya (heveny gyomorhurut), — Csincsura Agostonné szül. Kalmár Ilona rk. 24 éves csizmadia neje (tüdővész), — Kiss Imre rk. 2 hónapos, gyári munkás fia (veleszül. gyengeség), — Simonek Mária Stefánia rk. 27 napos, asztalossegéd leánya (veleszül. gyengeség), — Zaj da Lajos József ev. ref., borbélymester fia (tüdőlob), — Fazekas Máténé szül. Elek Erzsébet rk. 43 éves földm. neje (kimerülés tüdőgümőkór miatt.) = Tanoncnak bármiféle mesterségre ajánlkozik egy erős, jó fiú. Cim a szerkesztőségben. = JÓ tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkereskedéséből Budapesten a »Sétatéri« vagy a »Margitszigeti« fűmagkeveréket. — Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. = A közönség figyelmébe ajánlom teljesen modern és minden igényt kielégítő Széchenyitéri férfiszabó üzletemet. A legfinomabb angol és francia szövetekből nagy raktárt tartok a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Tisztelettel Perényi Ignác férfiszabó. A budai Mária-Kongregáció FIÚNEVELŐ-INTÉZETE Budapest, II., Rókushegyi-lépcső 10. A budai Mária-kongregáció fiúnevelő-intézetének célja középiskolai tanulókat katholikus szellemű nevelésben gondos felügyeletben és tanításban részesíteni. Az, intézet élén a kongregáció elnöke, esztergom-főegyházmegyei áldozópap áll. Az intézet a főváros legegészségesebb helyén, a budai hegyek alján levő villanegyedben áll, 822 négyszögöles kerttel körülvéve. Berendezését tanuló-, étkező-, háló-, fürdő- és betegszobák képezik. Udvara tornaszerekkel ellátott játszótér. A növendékek folytonos felügyelet alatt, megszabott napirend szerint élnek. Viseletükről, egészségükről és tanulásban való előmenetelükről a szülők kapnak Írásbeli értesítést. Egészségi állapotukra az intézeti orvos ügyel. Fölvételre lehetőleg június 30-ig kell jelentkezni, hogy még idejekorán július legelső napjaiban megtörténhessék az iskolában való beiratás. A beiratás költségeit, úgyszintén egyéb iskolai kiadásokat a szülők viselik. Az évi tartásdíj egy növendékért 700 korona, melynek fejében a növendék teljes ellátást: élelmezést, kiszolgálást, mosást, világítást és gyógykezelést nyer. Az élelmezés a következő : reggeli kávé ; tízórai zsemle; vasár- és ünnepnapokon négy tál étel; ozsonna; vacsorára két tál étel, az egyik, pénteket kivéve, mindig húsféle, a másik tészta. Korrepetálásért és zenében, valamint nyelvekben való oktatásért évi 100 korona fizetendő. Ennek fejében a növendék az összes tárgyakban részesül ismétlő oktatásban, továbbá a szülők kívánsága szerint zongora-, vagy német, francia és olasz nyelvtanításban. Legalább egy idegen nyelv tanulása minden növendékre kötelező. Ezen dijak havi egyenlő részletekben, legkésőbben a hónap 3-áig fizetendők. A felsoroltakon kivül semmiféle mellékes dij nincsen. A mi a ruházatot illeti, minden növendék hozzon magával hat nappali és négy hálóinget, hat alsónadrágot, huszonnégy zsebkendőt és tizenkét pár harisnyát. Szükséges továbbá hat törülköző, három lepedő, paplanlepedő, három vánkoshéj; egy vánkos, egy takaró, és egy pokrócz. Mindezeken az előfordulható kisebb javításokat az intézet eszközli. A szükséges lábbeli: két pár cipő, egy pár hálócipő. Egyenruha nincs. A növendék az intézetbe lépésekor minden magával hozott tárgyat bemutatja az elöljárónak; ruhadarabjai számot kapnak. Jelentkezéseket elfogad és fölvilágositást ád a Kongregáció elnöke: Dr. Sebők Imre, II., Toldy Ferenc-utca 30. Irodalom és művészet. Életpálya választása. Irta Tóth Mike. Csinos vászonkötésben 1 kor. 30 fill., fűzve 80 fillér. Sokszor kívánatos, hogy kéznél legyen egy könyvecske, melyet olvasni adjunk az életpálya választása felől kérdezősködőnek. Az élet legfontosabb lépését sokan nem tennék oly meggondolatlanul, ha alkalmuk lett volna annak jelentőségét megismerni. Jelen könyvecske tájékozást nyújt erre vonatkozólag és azért terjesztése sokak földi boldogságának és lelki üdvének lesz okozója. Az ásványok s , az élet. Irta: Tóth Mike S. J. főgymn. tanár. Ara: 60 fillér. A szerző 92 lapon ismerteti az ásványok hasznosítását és alkalmazását a közélet minden ágában, ugy mint iparban, tudományokban és művészetekben. Az egyes ásványok ismertetése igen rövid s természetesen nem kimerítő, de azért a t. szerző mindenesetre eléri célját, t. i. fogalmat ad az ásványoknak értékesítéséről s bőviti a tanulóknak tudáskörét. Megjelent: Kath. szertartástan nagyobb fokú iskolák számára és magán használatra. Öszszeállitotta Adjutus Secundus. Szatmár. Számos fölvilágosító képpel, ára kötve 1 kor. 40 fill. A székely kivándorlás. Tanulmány. Irta: Simon Péter tanár, ^ra 3 kor. 20 fillér. — A pusztuló székelység megmentése érdekében van irva és felsorolja a módokat, melyek által a magyar nemzet és a kath. vallás számára megtarthatók lennének, kiknek kivándorlása az egyházat legbuzgóbb híveitől, a hazát legvitézebb fiaitól fosztja meg. A székelyföldi határfalvak lakói kénytelenek az év nagyobb részét Romániában tölteni, mert itthon nincs keresetük, ott pedig vallásukban, erényükben és hazaszeretetükben megromlanak. — Ezek iránti meleg szeretetből irta a szerző ezt a csinos könyvet, mely megérdemli, hogy minél többen olvassák. Nagyböjti szentbeszédek. A szatmári székesegyházban az 1903. év nagyböjtjén tartotta Wolkenberg Alajos dr. theol. tanár, székesegyházi hitszónok. Összesen hét beszédet tartalmaz összefüggő előadásban, melyek a kínszenvedés történetével kapcsolatban a megtérést és a jóban való állhatatosságot tárgyalják. Gyakorlott szónoki érzékkel és alapos theologiai ismerettel vannak kidolgozva ezek a beszédek, melyeket mindenki haszonnal tanulmányozhat. Kiemelkednek a közhelyes szónoklatok tömegéből tartalmasságuk által és jóleső melegség árad az átérzett eszmék közléséből. A mű ára 1 kor. 50 fill, és kapható a szerzőnél Szatmári. Magyar remekirók. A »Franklin-Társulat« e korszakos vállalatából megjelent a harmadik sorozat. A »Magyar Remekirók« első két sorozatának tiz kötetében ugyanis Arany János, Csiky, Garay, Kossuth Lajos, Reviczky, Szigligeti és Tompa müveit kaptuk, vagy teljesen, vagy részben : \ most szétküldött új sorozatban pedig Vörösmarty harmadik kötetén kivül Czuczor,. Kazinczy, Kölcsey és Vajda egy-egy kötetét találjuk. A magyar szellemi élet pangása, nemzetünk fásult közömbössége soha sem volt szembetűnőbb, mint a Kazinczy föllépésének idejében,, Herder szavait, hogy »a magyarnak nincs többé mit keresnie a földön«, akárhányan néma fájdalommal olvasták és igazoltnak hitték. Az az egy kötet, amelyet Váczy János, Kazinczy leghivatotabb kritikusa válogatott össze a nagy agitátor munkáiból, egész képét adja irodalmi újjászületésünk e buzgó apostolának és munkásának. A mi eredetit versben irt, azt mind fölvette a kötetbe ; eredeti prózai dolgozatai közül pedig a legfontosabbat, a Pályám emlékezetét. Egy egész könyvet töltenek meg Dalai és ódái, kettőt a Tövisek és virágok, egyet-egyet az Epigrammák, a Vegyesek és az Epistolák: s e hat könyv után következik a Pályám emlékezetének négy könyve. Megelőzi pedig Kazinczy írásait a Váczy János dr. Bevezetése, mely rövid, de annál tömörebb és igazságos kritikával méri a széphalmi mester nagy érdemeit. Kölcsey Ferenc, a nyelvújítás mesterének legtehetségesebb tanítványa^ —• »voltaképpen több írót foglal magában«, —• a hogy Greguss jellemzően mondja róla. Angyal Dávid, a ki a »Magyar Remekirók« sorába fölvett Kölcsey-kötet elé alapos és kimerítő kritikai bevezetést irt. A húsz ives, tartalmas kötetben meg vannak Kölcsey összes versei, melyek közül több nem az irodalomtörténeté csupán, hanem az egész nemzeté is. Prózai munkái közül a legjelesebbet válogatta ki Angyal Dávid : — a Berzsenyi Dániel verseiről irt kritikáját, emlékbeszédjét ugyancsak Berzsenyi Dániel fölött, a gyönyörű Parainesist, melyet mindnyájan olvastunk éfe tanultunk az iskolában, s a melynél szebboktatást, legalább magyar nyelven, ma sem ismerünk. Czuczor Gergely, a hazafias érzésű bencés költői munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá s ugyancsak ő irta meg kiváló rendtársának az életrajzát is. A sokat szenvedett, testestől-lelkestől magyar Czuczorral, Petőfit kivéve, nincsen utabb költő, a ki »népszerűsége tekintetében vetekedhetne. Egy hiján negyven dalát énekli ma már a nép, s költészetének bizonyára legbecsesebb részét teszik e népies dalok. Ebben a kötetben együtt találjuk lyrai és vegyes költeményeit, jeles műfordításait, népdalait, paprikás verseit, rajzait, életképeit, népregéit, balladáit és lengedáit, hőskölteményeit. A Vörösmarty Mihály munkáinak végleges, teljes kiadásából, mely ebben a vállalatban jelenik meg, a harmadik kötetet kapjuk, — a nagy költő drámai költeményeinek első felét. Megalkotásuk időrendjében következnek egymásután Salamon király, Hábador, A bujdosók és Csongor és Tünde, mely a magyar költői nyelv legszebb diadala. A harmadik sorozat öt kötetéből csak ehhez az egyhez nincsen arckép és bevezetés; mind a kettő a legelsőVörösmarty-kötet előtt van, mely az első sorozatban jelent meg, s az életrajzot Gyulai Pál irta meg mesteri tollával, arcképét pedig, valamint a többiekét R. Hirsch Nelli festette meg. Vajda János kisebb költeményei teszik a harmadik sorozat ötödik kötetét. A Petőfi utáni korszaknak kétségkívül legönállóbb, legtartalmasabb lírikusa. Mindenütt nagy erő, mély megindulás és viharospathos emeli. E »kisebb költemények« sorában ott látjuk Vajda legjelesebb alkotásait. Első helyen vannak a Sirámok, melyeket a Szerelem átka, ez a gyöngyfüzér követ. A Vegyes költemények közt, melyek a kötetnek több mint kétharmad részét teszik, legjobban nyilatkozik Vajda János költői egyénisége. A Virrasztók, a Luzitán dal, Tavasz felé, a Vaáli erdőben, Nyári les,. Húsz év múlva, Harminc év után stb. c imű költeményei mindig a magyar lira legszebb alkotásai maradnak. íme, ezt és igy adja a »Magyar Remekirók« harmadik sorozata : — a legnagyobb költők műveit, a legjelesebb kritikusok méltató bevezetésével. Külső kiállítás és belső tartalom a legszebb harmóniában párosulnak itten ; a diszes betűk, a finom, famentes papiros, a művészies kötés, mind csak emeli ennek a kiadásnak az értékét, amely minden esetre a legtökéletesebb azok közt, a miket klasszikusainkból birunk.