ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-05-10 / 19. szám

A legutolsó kérdést, hogy melyik vállalkozó kapja meg a telep építését, ugy tette fel Bieszi képviselő indítványára a polgármester, hogy az esetben, ha a Hazai felé fordulna a bizalom, kö­teles a társulat mindazon előnyöket beváltani, melyeket a Ganz biztosit és ezenkívül az 50000 korona biztosítékot a szerződés lejártáig a város­nál hagyni. Itten azonban a Hazainak jelenlevő megbí­zottai, kik a tárgyalások alatt is folyton a kép­viselők között sürögtek, olyan módon iparkod­tak versenytársukat lefőzni, hogy az egész köz­gyűlés felháborodott s egész chaossá vált, oly­annyira, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni és az ügy tárgyalását egy legköze­lebbi közgyűlésre halasztani. Mig ugyanis a két első kérdésre szavaztak, a Hazai emberei Bleszl takarékpénztári titkár indítványát a percentuális részesedés és az 50.000 korona kaució fejében elfogadták s hogy maguk felé hajlítsák a voksokat, egy gyűrött kék papír­darabra írták ezt az ujabb ajánlatot s a tintapacás, falon irt papírdarabot még a szavazás előtt valamikép az iratokhoz helyeztették. Ezt ke­vesen vették észre, de e kevesek között volt Niederniann Pál kir. tanácsos, ki megakadályozva a szavazást, általános megütközésre leleplezte a Hazainak ezen nem egyenes eljárását és tiltako­zott ezen eljárás ellen, mert, úgymond, ezzel ki­szorítja a versenyző céget a tárgyalásból. Minta paprika kelt ki Helcz Antal Niedermann ellen s mint mondta, nincs kötelezve bevallani mi okból, a Hazai végső percben becsúsztatott ajánlata fölött szavazást kért. Bleszl szinte. Földváry dr. és Szent­tamásy Béla keményen elitélték ezen tárgyalási módot, mely, mint az utóbbi nyíltan kimondotta, a közönséges licitáció nívójára sülyeszti a képvi­selőtestület tárgyalását. Óriási zaj keletkezett. Gyalázat! Csalafintaság! Licitáció és még ennél keményebb kifakadások hallatszottak a Hazai felé adreszálva. Ezen zaj keretében támadt nagy kava­rodás, kiabálások és jogos kifakadások között az elnök, mint fentebb irtuk, a közgyűlést elha­lasztotta. * Adományok. A még mindég kifizetetlen Szentháromság szobor költségeire a bibornok Her­cegprímás 500 koronát adott ujabban, a takarék­pénztár pedig 200 koronát. :;: Rómából. Az angol király kísérete, mig a felség a Szentatyánál időzött, sietve kihasználta a rövid félórát s elment a képtárba Raffael Ma­donnáját csodálni. A német császárt délután fogadta a Szentatya. Három óra 10 perckor robo­gott el fogata a szt. Péter előtt s jó egy óra múlva tért vissza. Az uton olasz kir. csapatok alkottak sorfalat. Bent a Vatikánban igen jól folyt le a dolog. A szentatya azt óhajtotta, hogy a Rómában időző német püspökök bemenjenek hozzá; ezért a látogatás után bemutatták őket. Mindegyikükkel kezet szorított a császár s néhány barátságos szót váltott, azután azt mondta, hogy igen épült a Szentatya szellemi frisseségén, (az emberek t. i. már régen avval a várakozással nyitnak be a Szentatyához, hogy halálra vált, erőtlen aggastyánra akadnak, azután mindegyik avval a tudattal tér vissza, hogy a Vatikán nem a rokkantak menedékháza!) s kívánja, hogy még sokáig éljen a világ javára. * A tornaverseny előkészülete. A május 21-én tartandó kerületi tornaverseny rendezősége kedden délután ülést tartott, melyen az elnöklő polgármester bejelentette, hogy eddig közel 2500 korona gyűlt egybe a dijak és költségek fedezé­sére. Ehhez az összeghez a Hercegprímás 500 koronával járult, a főkáptalan szinte 500 koroná­val. Szóba jött a zene kérdése is, mert a felvo­nulás ez egyik hatástkeltő részét a bizottság a helyben állomásozó 76-os ezredtől, sajnos, nem kaphatja meg, mert az ezredes kijelentése szerint az polgári felvonulásokra nem engedhető át s csakis a gyülekező- és versenytéren játszhat. A bizottság itt úgy határozott, hogy a képzett és színvonalon álló annavölgyi bányászzenekart fogja szerződtetni, mely aztán a gyülekező és verseny­téren is alkalmazva lesz. Ez fontos kérdés és csodáljuk, hogy a vezetőség és helyőrségnek a város iránt táplált hagyományos és szeretetreméltó előzékenysége nem talált más módot ennek meg­oldására. Ez elvégre is olyan országos forma ün­nepély lesz, s ha az ifjúság előtt, mint a jövő hadserege előtt a katonazene nem is játszhat, talán az úgy is nagy számban jelen leendő ka­tonaság, vagy egy csapat válogatott magyaror­szági baka nyithatta volna majd meg a menetet. A bizottság tovább még több a célhoz vezető ügyet tárgyalt, miközben Burián János dr. a helybeli tornaegyesület nevében a verseny egyik dijaképen egy ezüst cserkoszorut ajánlott fel. A város dija egy forint vastagságú és nagyságú koszorúba foglalt arany lesz, mely arany turul­madár karmai közt arany láncokon függ. E szépen megtervezett mű Király ékszerészt vallja meste­rének, ki is, mint legutóbb megírtuk, a többi dijakat is szállítja.. Az oklevelekre, nyomtatvá­nyokra és egyéb kiadásokra a kormány 1200 koronát bocsát a bizottság rendelkezésére. Tri­bünök építése is elhatároztatott s egy szűkebb bizottságot biztak meg elintézésével. A dijak be­osztására nézve még nincs megállapodás, de való­színű, hogy az esztergomi hölgyek máris meglevő nagy, ezüst pálmaága lesz az első dij. * Kegyes adomány. Slmor Teréz Őnagy­sága az ölvedi tűzkárosultaknak 50 koronát aján­dékozott. Fogadja a nagylelkű urnő, ki jótétemé­nyeiből ki nem fogy, ez uton is a sanyargatott községnek háláját. >;: Pénzügyi bizottsági ülés volt hétfőn délután a városházán, melynek legfontosabb tár­gya a con versi o kérdése volt. A számvevő előadása szerint a város tartozása jelenleg 1.764,417 kor. 54 fillér. Tekintettel azon körülményre, hogy a város átkövezésére 200000 koronát kivan fordí­tani, hogy a félévi annuitás is azonnal fizetendő lesz, de figyelemmel arra, hogy a takarék a nála kiegyenlítendő adósságok után 2°/o-os Storno dijat is fog követelni, a conversió folytán felveendő ösz­szeget 2100000 koronába állapították meg. A conversió folytán a város kamatmegtakarítás ci­men 10000—12000 koronát nyer évenkint, mi a pótadót 16—i8°/o-kal fogja apasztani. * Hangverseny a főgymn. deákasztal javára. Az esztergomi könyvnyomdászok és könyvkötők pünkösd vasárnap, a budapesti »Eb­redés« nyomdász dalkör közreműködésével a Ma­gyar Király dísztermében nagyszabású jótékony­célu hangversenyt rendeznek. A rendezőség már nagyban buzgólkodik, hogy a hangverseny minél jobban sikerüljön s még e hét végén kibocsátják a meghívókat is. A tiszta jövedelem felerészben a helybeli főgymnasiumban létesítendő deák-asztal, felerészben pedig a tüdőbeteg nyomdászok sza­natóriumának alapja javára lesz fordítva. Előre is felhívjuk a nagyközönség figyelmét a rendkivül élvezetesnek ígérkező estélyre. * A városházi helyiségek kibővitése kér­désének tanulmányozására, nevezetesen a hivata­lok ujabb beosztása, hozzávetőleges terv készítése stb. ügyében a tanács, AHedermann József, Roth­nagel Ferencz, dr. Földváry István és Tiefenthal Gyula tagokból álló bizottságot küldötte ki. * Kegyes adomány. Az esztergomi takarék­pénztár a Bottyán-utcában levő kisdedóvoda ja­vára 150 koronát, az esztergomi ipar és keres­kedelmi bank pedig 60 koronát adományozott, mely kegyes megemlékezésért hálás köszönetet mond Venczell Antal praelatus-kanonok, mint a nevezett óvoda elnöke. * Majális a kies Kovácspatakban. Az esztergomi polgárság kebeléből alakult bizottság 1903. május hó 24-én, azaz vasárnap tánccal egy­bekötött polgári majálist rendez, melyre mindazok hivatalosak, kik a polgári vigalom farsangi vigal­mára meghívót kaptak. * A Párkány-járási róm. kath. tanító-egye­sület folyó hó 14-én Párkányban a kath. népiskola nagytermében tartja meg tavaszi közgyűlését kö­vetkező tárgysorozattal: 1. Kilenc órakor szt. mise. 2. Elnöki megnyitó beszéd. 3. Mult évi jegyzőkönyv felolvasása, hitelesítése és az erre vonatkozó egyh. hatósági leirat felolvasása. 4. Fm. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás köszönő le­iratának felolvasása. 5. Dr. Steinberger Ferenc apátkanonoknak, mint a magy. kath. tanitók orsz. bizotts. egyh. elnökének köszönő leirata a római zarándoklat tárgyában. 6. Bitvai Tódor bátorkeszi főtanitónak római zarándoklatáról való beszámo­lása. 7. A pénztárnok beszámolása és költségve­tési előirányzat. 8. Dr. Walter Gyula pápai prae­látus, apátkanonok, főtanfelügyelő köszönő leira­tának felolvasása. 9. Vargyas Endre kir. tanácsos, tanfelügyelő »Tanitók tízparancsolata« c. művének felolvasása. 10. A beérkezett pályamunkák meg­birálása és a pályadijak kiosztása. 11. A felekezeti és községi tanitók fizetésrendezése tárgyában az országgyűléshez és a ker. orsz. képviselőjéhez felterjesztendő felirat tárgyalása. 12. Inditványok. — Az érdeklődő tanügybarátok tisztelettel meg­hivatnak. A választmány. *A tornaverseny fődijai. A kerületi torna­versenyre felajánlott dijak mikénti kiosztására nézve a rendező bizottság már megállapodott. E szerint az első dij az esztergomi hölgyek ezüst pálmalevele lesz, melyet a 200 méteres futóverseny­ben győztes ifjú intézete kapja, a győztes maga pedig egy aranyérmet és oklevelet nyer. A má­sodik dij a 'város diszes aranyérme lesz, melyet a rúdugrás győztesének intézete kap, maga a győz­tes ugyancsak aranyérmet és oklevelet. A har­madik dij a tornaegyesület által felajánlott ezüst cserkoszorú, melyet a sulydobásban nyertes ifjú szerez meg saját intézete számára, ő maga szinte aranyérmet és oklevelet nyer. A többi arany, ezüst és bronz érmek elnyerésére nézve is hason­lóan kijelelték a módot. f Esküdtszéki tárgyalások. Ez év második negyedében a komáromi kir. törvényszéknél május 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25 és 26. napján fog­nak megtartatni. Május 18-án Wagensommer Jó­zsef, 19-én ifjú Bobinyecz Márton, 20-án Villám János halált okozott súlyos testi sértés büntette, és 22-én Varga János és társai szándékos ember­ölés büntette miatt kerülnek az esküdtek elé. * Fordulat Reviczky Győző ügyében. Re­viczky Győző volt főszolgabiró mult évben egy kérvényt adott be a belügyminiszterhez, melyben ügyének újbóli felülvizsgálatát kérte. A minister az újra felvételnek nem adott helyet, azonban azon rendeletét, melylyel Esztergommegye azon határozatától, melyben a törvényhatóság 1901. évi július 10-től számítva évi 2967 korona kegy­dijat szavazott meg, jóváhagyását megtagadta, — hatályon kivül helyezte s a megye hivatkozott határozatát az abban és a kérvényben felhozott és különös méltánylást érdemlő indokok alapján jóváhagyta. * Gyógyszertár Nyergesujfalun. Kedden többtagú bizottság tisztelgett Horváth Béla főis­pánnál Nyergesujfalu és Bajóth községek nevé­ben kérvén, hogy a járásnak Piszkén levő gyógy­szertárát Nyergesujfalura tegyék át, hol a körorvos lakik. A küldöttségben részt vettek: Vaszary Gyula intéző, Foltin János plébános, Riedl és Bajts jegyzők, Hartmann, Lederberger, Meiser­mann és mások. A főispán a két község óhaját méltányosnak találta és megígérte annak telje­sítését. * Hitelszövetkezet. Nyergesujfalu megszűnt »holt« község lenni. Eletet lehelt belé a község buzgó plébánosa: Hajts János. Ismételt alkalom­mal felhívta híveit, támogassák azon szándékában hogy »Hitelszövetkezet« létesüljön. Hogy a szán­dék minél lelőbb megtestesedjék, felkérte a sze­gény nép érdekeit szivén viselő kollegáját, a fárad­hatlan bajnai plébánost Herman Józsefet, tartana egy előadást Újfalun a Hitelszövetkezetekről. A szövetkezetek e buzgó apostola készséggel jelent meg e hó 3-án tartott értekezleten, amely alka­lommal 174 órai szabad előadást tartott. Hogy ezen felvilágosító, érdekes, tanulságos, buzdító beszéd nyomot hagyott maga után, bizonyítja az eredmény! Eddig Hajts János plébános káplánjá­val 280 üzletrészt jegyeztetett a már nem »holt« uj falusiakkal. — Az értekezlet befejeztével a plé­bános Hermán plébánosnak köszönetet mondott a község nevében, a megjelentek pedig zajosan megéljenezték előadásáért. * Drága sár. Amig a vármegye gondozta a megyén átvonuló dorogi és bécsi utakat, tel­jes jókarban volt és pláne a dorogi út az ország megyei útainak mintája volt. A vármegye, mint tudjuk, ezen utakat jó minőségű mészkővel hor­datta fel, melynek halmaza körülbelül 8—10 kor., de midőn mintegy két év előtt az állam keze­lése alá került, pályázat útján kitűnő visegrádi apátkúti követ jelelt ki az útak jókarban tartá­sára s hengerezéssel akarta ezt elsimítani. Ez azonban már az első esztendőben kicseréltetett zebegényi kővel, melyet ugyanolyan árért fize­tett az állam, vagyis körülbelül 20 koronáért egy prizsmát. A.mde, mint a legutóbbi jelek mutatják, már nem is zebegényi követ hordanak a dorogi útra, hanem közönséges úttestre nem való por­követ, melyet egy-két esőzés után a teherrel közlekedő kocsik úgy összemorzsolnak, hogy maholnap a dorogi út egy sártenger lesz. Ezt a körülményt, melyre bennünket szaktekintélyek figyelmeztettek, az illetékes körök szives figyel-

Next

/
Thumbnails
Contents