ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-05-10 / 19. szám

1903- május 10. ESZTERGOM 3 formulázni, hogy amint a községi iskolák a polgári község, ugy a felekezetiek a felekezet joghatósága alatt állanak. Hogy melyik felekezet milyen szervezettel gyakorolja ezen joghatóságot, az épen a felekezetnek a szervezetétől és ezen szervezetből folyó intézkedéseitől függ. A törvény különben idézett rendelkezésében a »községi« és a »felekezeti« iskolák elnevezése alatt azon iskolákat érti, melyeket a község vagy a felekezet tart fönn. Ez a meghatározás azonban mig egyrészről ellentétben áll az 1868. évi 38. t.-c. azon rendelkezésével, mely szerint polgári községek Is tarthatnak fön felekezeti Iskolákat, más részről a felekezeti iskolák kategóriáját ki nem meríti; mert hiszen ép a most idézett törvény szerint lehetnek felekezeti iskolák, amelyeket polgári községek, egyesek vagy társulatok tartanak fönn, vagy pedig fönállásuk alapitványilag van biztosítva, amelyeknél tehát nem a felekezet, azaz hitközség a fentartó. Egyébként midőn az idézett törvény azon rendelkezésének, hogy »a községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak« mintegy folyományaként kimondja, hogy ennélfogva minden hitközség, »mely népiskolát tart fönn« az iskola adminisztrálására iskolaszéket szervezni köteles, világosan kifejezi azt is, hogy csak azon felekezeti népiskolák állanak a hitközség alatt, amelyeket a hitközség tart fönn. Azon felekezeti népiskolák ellenben, melyeket a polgári községek, társulatok vagy egyesek tartanak fön, valamint az alapítványi felekezeti népiskolák is, nincsenek szükségképen a hitközségnek alárendelve, hanem egyéb szervezetek által is adminisztrálhatok, amint tényleg adminisztráltatnak is a zárda-iskolák. Az 1876. évi 28. t.-c. 9. §-a a népiskolák adminisztrálására a polgári községeknek és hitközségeknek a jogcímet az iskolák föntartásában jelöli meg. Természetesen e jogcím a polgári- és hitközségeknek a jogot csak akkor szerezheti meg, ha e tényezők a jog bírására természetüknél fogva képesültek. A polgári községek az általuk állított nem felekezeti népiskolákra nézve ezen jog" bírására kétségtelenül képesitvék, mint a nevelésre jogosult szülők egyeteme, kik nevelői kötelezettségük teljesítésére közös erővel helyettest állítanak az iskolában, amely helyettes, amint megbízatását a szülők egyetemétől nyeri, úgy természetszerűleg annak joghatósága alatt is áll. A hitközségekre nézve döntő azok természete, mely a felekezetek szervezete szerint változik. Midőn az 1876. évi 28. t.-c. 9. §-a a hitközségek által föntartott népiskolák adminisztrálását megkülönböztetés nélkül a hitközségekre ruházza, nincs tekintettel a különböző felekezetek, illetve egyházak benső szervezetére és a hitközségeknek ezen szervezetből szükségképen folyó különböző természetére, hanem elfogadja a hitközségek szervezetének protestáns felfogását és kiterjeszti azt a katholikus hitközségekre is, pedig e kétféle hitközségi szervezet belső lényegében különbözik egymástól a külső alak egyezősége mellett is, miként a katholikus egyház szervezete alapjában ellenkezik a protestáns felekezetek szervezetével. A protestáns egyházi szervezeteknek alapját azon protestáns elv képezi, hogy az egyházi hatalom a nép összeségénél van és attól háramlik át az egyház funkcionáriusaira, kik e szerint az egyházi élet minden szférájában a nép megbízottai, tőle nyerik a missiót és joghatóságuk is a nép joghatósága. Az egyházi szervezet ilyen felfogása mellett a hitközségek is mint önálló, sui juris, magukban elzárt és saját ügyüknek intézésére teljes joghatósággal rendelkező testületek jelentkeznek, melyek hatalmukat önmagukban birják és senki mástól nem veszik; az ilyen szervezet teljes joggal adminisztrálhatja az általa föntartott felekezeti népiskolát. A katholikus egyházszervezetnek alapelve ezzel ellentétben az, hogy az egyházi hatalom nem a népnél, hanem a Krisztustól behelyezett egyházvezető hierarchikus szervezetnél van és ennélfogva minden, ennek a szervezetnek keretébe nem tartozó tényező, mely az egyházi adminisztrációban részt vesz, erre a missiót az egyházat vezető hatóságokból nyeri átruházás útján, és azoknak fönhatósága alatt áll. Ilyen egyházszervezet mellett a katholikus hitközségek sem birnak saját természetökből folyó joggal az egyházi adminisztráció bármely ágazatára, hanem csak mint az egyházi hatóságok megbízottai láthatják el azokat. Szükségesnek véltük ezen nagy elvi különbségnek előtérbe helyezését azért, hogy nyilvánvaló legyen, miszerint az 1876. évi 28. t.-c. idézett rendelkezése egyenesen a protestáns felfogást szolgálja, és hogy ennélfogva a törvény ezen rendelkezésével a sürgetése és végrehajtása ott is, ahol azt maga a törvény nem kívánja, t. i. a nem hitközségek által föntartott felekezeti népiskoláknál, nemcsak mi alappal sem bir, de nem is áll a katholikus egyház érdekében, mert csak arra szolgál, hogy a katholikus és protestáns felfogás közti elvi ellentét lassankint elmosódjék és maguknak a katholikusoknak lelkében is a hitközségek protestáns felfogása foglalja el a katholikus felfogás helyét. Kétségtelen ezek után, miszerint ott, hol a felekezeti népiskolát nem a keitholikus hitközség tartja fön, a katholikus egyházi főhatóságot nemcsak a törvény betűje nem köti, hogy az iskola adminisztrálását a hitközségre bízza, ilyen esetekben teljesen szabad keze van és belátása szerint intézkedhetik, illetve egyezkedhetik az iskola adminisztrálására nézve az iskolafentartóval; de az is nyilvánvaló, hogy a katholikus felfogás kidomborítása és ébrentartása sem teszi kívánatossá a katholikus népiskolák adminisztrálását. Minél változatosabb a katholikus népiskolák adminisztrációja, minél különbözettebbek az iskolák vezetését egyházi megbízatás alapján gyakorló tényezők, annál jobban kidomborodik a katholikus felfogás, mely szerint a katholikus iskola a katholikus egyház joghatósága alatt áll és csakis az egyházi főhatóságtól nyert meghatalmazás alapján adminisztrálják az illető tényezők. A fentiekben, ugy véljük, meg van adva az alap az oly katholikus iskolák adminisztrációjának a megoldásához is, melyeket egyesek vagy közönségek mint kegyurak tartanak fön. Az is kétségtelen az előadottakból, hogy amit a törvény rendelkezése szerint lehetnek és vannak községek által föntartott felekezeti iskolák, tehát ha ugy tetszik : »községi katholikus« vagy »közsegi protestans« népiskolák: ép ugy a törvényben megjelelt »közsegi« és »hitközségi« adminisztráció mellett lehetséges és van is még egy harmadik faja is a népiskolai adminisztrációnak azon felekezeti iskolák számára t. i., melyeket nem hitközségek, hanem akár egyesek, akár pedig közönségek tartanak fön. Dr. Fehér Gyula. HÍREK. Viharos közgyűlés. Csütörtökön délután Esztergom sz. kir. város ősi tanácstermét rég nem hallott zaj töltötte be. Képviselőink szép számban gyülekeztek, minek egyedüli oka a világítás régen vajúdó s végre is e napon döntésre került ügye volt, mely a tárgysorozatban hatodik pontként szerepelt. Az első öt pont tárgyalása alig vett félórai időt igénybe. Nevezetesebb dolog volt, hogy a 2. pontnál Nieder mann Pál kir. tanácsos jegyzőkönyvi köszönetet indítványozott az elnöklő polgármesternek az országos gyermekmenhelynek Esztergomban leendő létesítése tárgyában szerkesztett feliratért, mit a közönség egyhangúlag magáévá tett. Következett .a világítás, melynél elsőnek Frey Ferenc orsz. képviselő szólalt meg, mint a gázpárt feje s élénken követelte, hogy a tanács a pénzügyi bizottságnak idevonatkozó javaslatát terjeszsze a közgyűlés elé. Ez mint egy bomba jeladásként hatott. A gáz és villám hivei szemben találták magukat s a -jelenetekből lehetett észrevenni, hogy heves küzdelem van kilátásban. A képviselő igyekezett nagyobb hangulatot kelteni a gáz mellett, azonban ezt csak néhányan helyeselték. Szóláshoz jelentkezett azután dr. Prokopp Gyula szintén a gáz hive és olyan obstrukciós beszédet mondott a villám ellen, hogy a kedélyeket teljesen felkorbácsolta. Újságszámokat vett elő és egész vezércikkeket olvasott fel, majd leveleket ismertetett s mikor a villampárt ezt a szélmalomharcot közbeszólásokkal merte zavarni, dr. Prokopp a polgármester felé fordult: — Tisztelettel kérem a tekintetes Polgármester urat, hogy a szervezési szabályok értelmében a rakoncátlankodókat rendre utasítani tessék. A megütközés hangja hallatszott mindenfelé s többen ezen szavaiért épen Prokopot vélték rendreutasitandónak. A polgármester végre is kioktatta a szónokot, hogy a közbeszólók nem rakoncátlankodók. Prokopp dr. beszéde a gáz mellett, mint tapasztalni lehetett, nagy szolgálatot tett a villamosnak, mert ő az ügyet újból kívánta kezdeni. Határozati javaslatot nyújtott be ugyanis az iránt, hogy a világítás kérdése adassék vissza egy bizottságnak, mely aztán tüzetes tanulmányozás után kiszámítaná mibe kerülne a gáz bevezetése és mily jövedelmeket hajtana s akkor kellene szerinte összehasonlítást tenni gáz és villám között. Ezt azonban senki sem helyeselte, mert a régen szőnyegen levő ügynek ujabbi elodázása, annak egyúttal a napirendről való levétele, biztos megsemmisülése e törekvéseknek. Ezen határozati javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elvetette. Altalános érdeklődés közepett beszélt Bleszl képviselő is. Mint a világítási, majd a pénzügyi bizottság tagja, úgymond behatóan foglalkozott az ügy gyei, s arra a meggyőződésre jutott, hogy a kilátások egyedül csak a villamos világitásnál vannak. Igaz ugyan, hogy a gázgyár nagy hasznot hozna a városnak, de csak akkor, ha az kellő pártolásra találna a közönség körében, de mivel a magánfogyasztók túlnyomó része inkább a villamvilágitást kívánja, ezt ajánlja elfogadásra. A mi pedig a két versenyző társulatot illeti, a Ganz céget találja megbizandónak, mert habár a Hazai ajánlata valamivel olcsóbb, nem talál elég biztosítékot a társulat vagyonában. A Hazai ajánlatát fogadná el inkább, de nem bizik benne, hogy a várost nem hozza zavarba. Szerinte a három gépegység kell a városnak, mert a fogyasztás a közvilágításon kivül már egy-két esztendő multán is nagyobb lehet, mint 4000 láng s igy a telep kibővítése úgyis elkerülhetlen. Ha tehát, úgymond, a Hazai a három évre megajánlott 50.000 korona biztosítékot az egész szerződési időre, vagyis 20 évre a városnál hagyná, tekintve, hogy az 6000 korona haszonrészesedést, a párkányi fogyasztásért pedig 12.000 koronát biztosit, egyenértékűnek, sőt előnyösebbnek tartaná, mint a Ganz ajánlatát. (Ebben azonban, hogy ne mondjuk, tévedett a takarékpénztár titkára, mert a Hazai legutóbbi ajánlatában nem biztosítja a 6000 koronát. Ezt csak azon 468.698 koronás beruházással és 21.800 korona annuitással létesíteni tervezett három gépegység után tenné, de az ujabb ajánlatnál, mely két gépegységre szól, 296.850 korona beruházással jár 16.000 korona annuitás mellett, már elesik a 6000 korona minimum. Ezen ajánlattal szemben áll a Ganz-cégnek 306.465 koronás befektetéssel 19.000 koronás annuitással, de 55% haszonrészesedéssel tervezett telepe, melynek átruházási árában már az árammérő órák is 15.000 koronával szerepelnek, holott ezt a. Hazai ajánlatában nem találjuk meg. Ez nála csak a 468.698 koronás ajánlatban szerepel 37.500 koronával. Helcz Antal dr. a tanácskozási ügyrendhez szólva, tisztázni kívánja elsőbben, hogy gáz kell-e, vagy villám? másodszor, hogy két géppel vagy hárommal biró telep, és végül csak akkor, hogy a Ganz vagy Hazai bizassék meg a létesítéssel ? Az első kérdésre kijelenti, hogy a villám hive. Frey Ferenc ismét a gáz érdekében szól, de több helyütt túlkiabálják. (Nem kell a gáz ! Le a gázzal! A szónok perceket kénytelen várni, mig az elnök csengetyűje és erélyes hangja helyreállítja a csendet. Frey a folyton neki zúduló kitörésre nem reflektál, hanem folytatja tovább fejtegetéseit s midőn egy hang a gáznak a külvárosokbani és a Szt.-Tamás hegyén való alkalmazás nehézségeit veti ellen, azt mondja, hogy t. i. a Szt.-Tamáson gazométert helyezne el. (?) Brutsy János jobb ügyre méltó buzgalommal harcol a gáz mellett, hogy miért nem fejtette ki, de ugy hiszi, miszerint 5 krajcárért jobb világítani, mint 10 fillérért (?) Horn dr. szólt a villám mellett. Frey érveit halomra dönti s hangos helyeslés közben jelenti ki, hogy Esztergom világítása csak is villám lehet, és igy a Ganz-céget véli megbízni. Földváry dr. szintén a villám hive és Ganz ajánlatát tartja jónak. A lámpák is meggyújtattak már s a petroleum szokottnál is jobban fűtött a teremben. A hogy a lámpák, ugy a kedélyek is fel voltak srófolva és a többi szónok beszéde már féktelen tobzódásba fúlt. Egyre jobban hangoztak fel a »szavazzunk« kiáltások, mig végre a polgármester elrendelte a szavazást. Első sorban a gáz és villám került névszerinti szavazásra. A gázra szavazott 21, a villámra pedig 79 képviselő, tehát 58 szótöbbséggel a villamvilágitást fogadta el a közgyűlés. Következett a második kérdés: 2 vagy 3 gépegységes telepet épitessen a város ? Itt a képviselőtestület a 3 gépes telepet kívánta.