ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
1903-04-26 / 17. szám
szaporodó tanitó jelöltek befogadására alig elégséges. Arról is van tudomásunk, hogy a képezde egyik pianinoja a tápintézetben van elhelyezve. Ugy gondoljuk, hogy ez nem lehet természetes állapot pedagógiailag indokolt; azért szeretnénk tudni, hogy a két intézet elüljárósága közül melyiknek tetszik e kölcsönös zsellérkedés ? Vájjon a tanítóképző annyira bővelkedik-e helyiségekben, hogy még kölcsön is adhat nem is esztergomi, hanem párkányi leányok számára? nem vagyunk ugyan illetékesek ezekre feleletet adni, de érezzük, hogy •ezek az állapotok nem egészségesek és igy tovább nem maradhatnak. * Tanitók gyűlése. Az esztergom-jár. r. kath. tanítóegyesület f. év ápril 30-án azaz csütörtökön, Doroghon, az elemi iskola nagy termében közgyűlést tart, melyre a t. r. tag és pártoló tag urakat tisztelettel meghivja az elnök. Vendégeket is szívesen látnak. Kezdete reggel 8 órakor. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. Tartja : Gyarmathy József v. elnök. 2. A jegyzőkönyvek felolvasása és hitelesítése. 3. Pénztárnok, számvizsgáló bizottság és könyvtárnok jelentése. 4. Emlékbeszéd néh. Szőllősy János, volt igazgató tanitó felett. Tartja : Miklósy József. 5. A magyar kath. tanitók római zarándoklata. Irta és felolvassa : Bárdos Gyula. 6. Jelentés a beérkezett pályamüvekről. 7. A phonomimikai olvasás tanítás módszere. Előadó : Klinda Károly, képezdei tanár. 8. Inditványok. A közgyűlés után bankett lesz. * Himnusz — egyház. A dolog tisztázása végett néhány szót szólunk. Legyen világosság. Mert a sok nyilatkozatban és felfogásban a helytelen nézetek könnyen megtéveszthetik a közönséget s a híveket. Most ne hazafias szempontból fogjuk föl a himnusznak templomainkban való éneklését, hanem tárgyilagosan bíráljuk el. Teljes tisztelettel hajolunk meg Hetyey Sámuel, pécsi püspök előtt, midőn azt irja, hogy a himnusz főleg •ezen szavak miatt nem énekelhető a templomban: » megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt.« Es pedig azért, mert 1. dogmaellenes, 2. absurdum. A jövendőt előre megbűnhődni nem lehet. Helytelenül magyarázza e kifejezést Ugrón Gábor, ki a jövendő szót nem a bűnökre, hanem a büntetésre érti. Előre bűnhődni — mielőtt az ember bűnt követne el — képtelenség. Ez nemcsak dogmaellenes, hanem egyúttal a józan észszel is ellenkezik. Ugrónnak eme okoskodása: »megbünhödhetem most a másvilágon reám váró szomorú jövendot,« csakis ily értelemben lehet igaz: •a már elkövetett vétkeim ideiglenes büntetésének — akár e földi életben, akár a jövőben : a tisztítótűzben szenvedő élet alatt — részben vagy egészben való elengedését itt a bucsu és egyéb jócselekedet által. Ugrón tehát nem helyesen disztingvál. Nem helyeselhetjük a » Magyarországában nyilatkozó dr. Cs. A. hittanárnak nézeteit sem. Megengedjük, sőt mi is azt gondoljuk, hogy a költőnek a fönti szavakkal a következőket volt szándéka kifejezni: »ez a nép, a magyar nemzet annyit szenvedett már, annyit vérzett vallásáért és hazájáért, hogy megérdemli, miszerint a jövőben Isten áldó keze lebegjen fölötte, hogy hosszú századok szenvedései után »vig esztendők, jókedv s bőség« legyen jutalma.« De Kölcsey helytelenül fejezte ki magát, mert igy is lehet értelmezni: a nép a jövőben szabadon vétkezhetik. S éppen e miatt kellene templomainkban tartózkodni éneklésétől, hogy e második magyarázat miatt meg ne botránkozzanak. Tiszta dolog, hogy nem világos, nem korrekt kifejezéseket használt a szerző, midőn az általunk is imputált gondolatot kifejezni akarta. Dr. Cs. A. nézete sem absolut, hogy mindenki elfogadja. Hazafisága elfogulttá tette.. Még azt is [sajnáljuk az emiitetteken kivül Kölcsey himnuszának templomainkban való éneklése alatt, hogy igen szegényes színben tűnhetik föl lelkünk az Ur előtt, midőn csak jókedvet, bőséget, vig esztendőt kér nemzetünk a seregek Urától, — s nem kér oly erényeket, kegyelmeket, melyek népünk fiainak ideiglenes és örök boldogságukat előmozdítanák. Ily érzelmekkel eltelve hallgatjuk mi a himnuszt akár a templomban, akár a hazafias ünnepélyeinket. Tehát nem abban látjuk a hazafiság tetőpontját, ha templomainkban Kölcsey himnuszát énekeljük. — Uj nemzeti dalt a magyarnak / * Az „Esztergomi önkéntes tűzoltó egyesület" műkedvelői az egyesület egyéni szerelvényeinek gyarapítására 1903. évi április hó 26-án a »Magyar Király« szálló nagytermében színielőadást rendeznek. Szinre kerül: »A mit az erdő meséld Népszínmű három felvonásban. Irta: Ghéczy I. Rendező: Tátus János osztályparancsnok. Személyek: Bacsó János Vörös Antal, Kató leánya Szoleczky Emma k. a., Ficzere Tamás biró Pándi Ferenc, Ignác fia ifj. Tátus János, Zsuzsika gyámleány Bencsik Boriska, Sütő Ferenc erdész Szölgyémi József, Dóka Jancsi Kertész János, Basa János mészégető Gerendás Ferenc, Basáné Trexler Erzsi, Erdőkerülő Tátus Ferenc, Csendőr Stróbl János, Tűrje Tóbiás Szabó Mihály, Cigányok : prímás Patkó Lőrinc, kontrás Hegedűs István, 1 legény Németh Ferenc. Kezdete esti 8 órakor. Hely árak: az első tiz padsor 2 kor., a többi ülőhely 1 kor., állóhely 50 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. * Az érseki tanitőképző vendége. Vettük a következő sorokat: Tekintetes Szerkesztő Ur! »Az érseki tanítóképző vendege« cimen becses lapjában egy hir jelent meg, amelyet beküldője bizonyos célzatossággal irt meg. Legyen szives a következő helyreigazításnak helyt adni: »Lang Mihály látogatása nem volt egyéb puszta udvariassági ténynél. Valahányszor megfordul Esztergomban, hacsak teheti, meglátogatja Guzsvenitz Vilmost, az érseki tanítóképző érdemes igazgatóját. Azt mondja a hir szerzője, hogy én tanulmányoztam az intézet egész belső berendezését, belső életét, különösen a gyakorlati kiképzés módját, menetét. En nem tettem egyebet, mint meglátogattam Guzsvenitz igazgató urat, mert igaz tisztelője vagyok, bemutattam magam az érdemes tanári testületnek s ez alkalommal sokat beszélgettünk a pápai tanítóképzőben életbeléptetett gyakorlati kiképzésről, megjelentem az érseki tanítóképző gyakorló iskolájában, hogy meghallgassam a gyak. iskolai tanítónak tanítását, megnéztem itt a növendékek gyakorlati tanításáról szóló munkanaplót. Azt mondja a hir beküldője, hogy én a tapasztaltakról nagy elismeréssel nyilatkoztam. Elismertem a tanárok buzgóságát, azt, hogy a növendékek sokat tanítanak. Ez az én nagy elismerésem. Többet nem is mondhattam, mert hiszen en nem voltam csak az igazgatói irodában, a tanári szobában s a gyakorló-iskolában. Itt minta-tanitást nem láthattam, mert egy növendék tanított, a számtani példatárból olvasván elő egyes számtani példákat a 7—8 éves gyermekeknek. Ez tény. Miután én az intézet vendége voltam s Guzsvenitz igazgató úrral bizalmasan tárgyaltuk az intézet több igen lényeges dolgát, egyebekről nem nyilatkozhatom. Itt is kijelentem, hogy én sohasem vontam vissza semmit, amit az országos gyűlésen a tanítóképzők tanítóiról mondtam, ellenkezőleg az apácákra és a fiatal tapasztalatlan káplánokra vonatkozó állításomat kiterjesztem az áll. tanítóképzők tapasztalatlan fiatal tanítónőire és tanáraira is. Nagyon csalódik, aki azt hiszi, hogy engem cselekvésemben felekezeti vagy személyi motívumok vezetnek. Hogy eszmék kalauzolnak, azt legjobban tudja Guzsvenitz igazgató úr. y>A ki a nagy életet és a népiskolát közvetlen gyakorlati tapasztalatból jól nem ismeri, az a tanítóképzők katedrájára nem való.« Ezt mondtam, ezt mondom ma is. Ebből nem vonhatok vissza semmit. Láng Mihály, Midőn a m. t. igazgató úr e »helyreigazításának« lapunkban teret adunk, konstatáljuk, hogy közlött hirünk tártalmát csak megerősítve látjuk. Es midőn a nyilatkozó igazgató úr mult évi felszólalásának egészen kifogástalan értelmét örömmel vesszük tudomásul, kijelentjük, hogy hirünk megírásában távol állott tőlünk minden célzatosság. * Uri verekedések. Az országban nincs olyan másik város, melynek falai között annyi párbaj folyna le, mint Esztergomban. Szomorú statisztikát fog kiadni erről a rendőrség, ha egykor vége lészen ennek a furcsa felfogásnak. E héten két ügyvéd Czvilltnger Ferenc dr. és Kabina Sándor dr., mérték össze a gyilkos kardot. Czvillinger jobb felső karján súlyos vágást kapott, melyet az orvosok csak nagy fáradsággal tudtak bevárni és elkötözni, mert a kard a fő izmot vágta ketté. Kabina dr. nem sérült meg. Ezek után tisztelettel értesítjük a rendőrséget, hogy egy hasonló eset van készülőben, melyet ő megakadályozni köteles, mit ha szives lesz megtenni, hálás köszönettel fog tartozni néki mindkét lemészárlásra szánt gentleman. * A nagyölvedi tüzkárosultak javára az eddig közlötteken kivül adakoztak: Az esztergomi takarékpénztár 100 kor., Muzsla 66"3o kor., Libád község 11*30 kor., Köbölkút 40 kor., Gyiva 26*80 kor., Medits Nándor 15 kor., Lollok József 15 kor., Etter Gyula 5 kor., Thaly István 5 kor. — A róm. kath. iskola építési költségeihez adakoztak Meszlényi Gyula szatmári püspök 50 kor., Hetyei Samu pécsi püspök 50 kor., az esztergomi takarékpénztár 50 kor. Isten fizesse meg. Dr. K. F. * Kocsi-tulajdonosok figyelmébe ajánljuk Focktcr Lőrinc helybeli nyerges és kocsifényezőnek lapunk mai számában közzétett hirdetését. Mint törekvő, szakmájában képzett iparost, ajánljuk a n. é. közönség szives pártolásába. * Világitásunk. A város tanácsa, nagyon okosan, elejtette a pénzügyi bizottságnak a gáz érdekében hozott határozatát és a villanyvilágítást fogja proponálni a csütörtökön tartandó közgyűlésnek. A régen vajúdó kérdést tehát most a város közönsége fogja végleg eldönteni. Előre jelezhetjük, hogy városi körökben hallani sem akarnak a gázról, mely veszedelmes, költséges világítás nem számithat a magánfogyasztók pártfogására. Komárom városa is megbánta már a gázos világítást, mert dacára, hogy koksz készletét saját magának háromszoros árért számította fel és még most is gőzfürdőben levő hőséget fejtenek ki a hivatalokban, hogy fogyjon a koksz, 30 0 /o-a a termelésnek megmarad. Senki sem veszi, mert az drágább, mint az oda Wien-ből szállított koksz, de meg rosszabb is. A tanács a Ganz-féle ajánlatot fogja a közönség elé terjeszteni, mint a melyben a nagy mű teljességét és tökéletességének biztositékát látja. * Esküdteink. A május 18-án kezdődő ez évi második ülésszakra t esküdtekül városunkból kisorsoltattak : Perényi Árpád, Apa Ferenc, Lelmdörfcr Nándor, Felgler Károly, ifj. Schalkház Ignác, Felsenburg Gyula, Lványl Géza, Viola Kálmán, Timer János és Szilva György rendes tagokul. * A honvédelmi miniszter a május és júniusra tovább halasztott sorozásokat további rendeletig elhalasztotta, miből következtetni lehet, hogy a kormány az obstrukció végét-hosszát már nem is reméli. * Népgyűlés lesz holnap Párkányban a katonai javaslatok ellen, melyre Szacelláry hivei több függetlenségi képviselőt is meghívtak. Az esztergomi polgárság falragaszokon hívja fel a tüntetni kívánókat a párkányiakkal való politikai egyesülésre. * Egyesülés. A városi és volt megyei tűzoltóság Osváth Andor egyesületi titkár indítványára e héten tartott közgyűlésén egyesült. * A rendőrkapitányság szives figyelmébe ajánljuk a szentgyörgymezői 122. sz. bérházat, melynek udvarán annyi tüzelő farőzse van felhalmozva, hogy tűz esetén a primási major is a menthetetlenség veszélyének volna kitéve. Nem kételkedünk, hogy a rendőrkapitányság e rendellenes állapotot nem fog késlekedni megszüntetni. * Állami gyermekmenhelyek. Mint egyik jól értesült vidéki lapban olvassuk, a belügyminiszter végleg meghatározta az országban létesítendő gyermekmenhelyek székhelyeit. Már ennek az évnek folyamán 15 városban: Szeged, Szombathely, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Pécs, Szabadka, Kassa, Debreczen, Pozsony, Kolozsvár, Marosvásárhely, Kecskemét, Veszprém és Rimaszombat városokban létesitik a gyermekmenhelyeket. A jövő évben Győr, Munkács és Sepsi-Szent-György, 1905. évben Kaposvár, Léva, Eger, Miskolc, és Sopron városok következnek. Két gyermek-szanatórium van tervbe véve, egy a Balaton somogyi partján, egy pedig Palicson. Gyermekinternátusok lennének: Késmárkon, valószínűleg a régi Thököly várban, azonfelül Zomborban, Nyitrán és Lőcsén, Zomborban kertészeti iskolával kapcsolják egybe az internátust. —- Bácsmegye közönsége a mult évben már erre a célra fel is ajánlott a belügyminiszternek 450 ezer koronát. Esztergom . . . ? * Az érsekujvárvidéki r. k. népnevelők egyesületének vágsellyei köre f. é. május 6-án Vágsellyén a r. k. népkör helyiségében tartja Kováts István elnöklete alatt évi gyűlését, melynek kiváló tárgya lesz a központi bizottság munkatervének megvitatása. Nevezetesen : a) A tanítóegyesület újjászervezése, b) A hitvallásos és községi tanitók fizetése, c) Az uradalmi tanitók korpótléka, d) A phonomimika. e) A kath. iskolaszékek és iskolák tanítói részére az állami és községi iskolákéval egyöntetű uj utasítás kiadásának sürgetése. * Vizsgálati ajándékkönyvnek igen alkalmas a »Roma nevezetességei« cimü füzet, hét csinos képpel. A szerző saját tapasztalatait mondja el benne. Ára 30 fillér; 25 darabnál ingyen portó. Cim : Deák Antal, Drégelypalánk.
