ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-04-05 / 14. szám

4 ESZTERGOM 1903.. április 5. Nefelejts, százszorszép Olyan sok volt benne, Hogy az egybefűzve Bokrétát kitenne. Párja után síró Vadgalamb bugása. Erdőben zokogó Esti szél zúgása Egymás mellett megfért Békességben, szépen, Abban a gyönyörű Szerelmes levélben. S most azon tűnődöm, Az a nagy gond fáraszt, Miért nem kaptam rá Ezideig választ ? — Azaz, hogy . . . tudom már, Mért nem jön felelet : Izgatottságomban Elfeledtem reá Írni a nevemet. Szvoboda Román. * A bazilikái énnekkarnak nagyheti prog­rammja : Április yén: Barkaszentelésre : az összes antifonák choraliter ; körmenetre : Kersch : Cum audisset populus, és Ingrediente Domino. Szt. mise részei choraliter, passió alatt : Kékes Turbá-i. — Április 8-án d. u.: Riegel: Miserere. — Április p-e'n d. e. 8 órakor : A sz. mise vál­tozó részei choraliter; Haller: Missa XIX. 5. szól. v. kar. Mitterer : Christus Factus est 5 szól. v. kar. Kersch ; Dextera Domini 4 szól. v. kar. A szt. áldozás alatt: Martini O salutaris hostia, Baini: Panis angelicus, Casciolini: Sacris solem­niis és »Oh Jézus, Jézus.« d. u. Ett: Miserere. — Április 10-én : Martini: In monte Oliveti. Vit­toria: Popule meus, Kersch : Tristis est anima mea, Tenebrae factae sunt, Inter vestibulum; és Ebner: Adoram us te Christe, 6. sz. v. kar. d. u. Seyler: Miserere 6 sz. v. kar. — Április 11-én : Ä szent mise kezdete choraliter, azután : Filke: Missa in h. s. Antonii de Padua, ad vesperas falsobordoni Mitterer-től. A feltámadásra: a) Kersch: Responsoria, b) Quare obdormis, c) Et adhuc tecum sum, Griesbacher: Te Deum, Die­bold: Regina coeli. — Április ri-én : Intr. Se­quentia, Communio choraliter. Rheinberger: Missa solemnis in C. kar- és nagy zenekarra. Palestrina : Haec dies 6 sz. v. kar, Haller: Terra tremuit 5 sz. v. kar. — Április 13-én : Filke: Missa de B. M. V. de Lourdes, Haller: Angelus Domini. A többi, mint előző napon. * Adományok a nagyölvedi tüzkárosul­taknak. A nagyölvedi tűzkárosultak felsegélye­zésére a bibornok hercegprímás 1000 koronát, Kobek Kornél megyei földbirtokos 200 koronát, Boronkai Jenő pedig 100 koronát adományoztak. * Az esztergomi Kath. Körben márc. 29-én volt az utolsó böjti felolvasás. Ezzel az alkalommal Bogisich Mihály c. püspök rendkivül érdekes do­loggal lepte meg a hallgatóságot. Ugyanis az általa nagy gonddal és szakértelemmel felkutatott ősrégi magyar énekek közül egy épen oly becses, mint szép templomi színjátékkal ismertetett meg. Ügyes és szellemes előadásával a régi, Mátyás­korabeli világba vitt és szemünk elé tárult a »Maria siralma« cim alatt szokásos nagypénteki színjáték. Az énekrészeket Kersch Ferenc énekkara adta elő. Az összbenyomás bájos és megható volt és bizonyára mindenki előtt feledhetlen lesz. Mint halljuk, 0 méltósága nyomtatásban fogja köz­kincscsé tenni ezt az értékes tanulmányát, hogy megismertesse a régi magyar szokások e gyö­nyörű részletét. * Zajnay János nagyváradi kanonok, pápai praelátus 73 éves korában meghalt. Az elhunyt egy időben városunkban is jelentékeny szerepet vitt, s a király vaskoronarenddel is kitüntette. Esztergomban több rokona és jóbarátja gyászolja. * Az esztergomi Kath. Körben dr. Pro­hászka Ottokár konferencia-beszédeket fog tartani férfiak számára április 6., 7. és 8-án esti fél hét órakor. E konferenciákon szívesen látják a nem tagokat is. * Főegyházmegyei hirek. Szabó Gaudenc Gyula hitoktató meghalt március 21-én Baján, életének 36., papságának 14. évében. Hajdtisek József komjáthi káplán meghalt Nyitrán március hó 29-én. Bakó Ádám hitoktatónak küldetett Budapestre. Kovács Miklós bogdányi plébános szentszéki ülnöknek neveztetett ki Nagyszombatba. * Uj ügyvédjelöltek. Marosi Károly és Niedermann Ferenc, a helybeli ifjúság két agilis tagja, az utóbbi a kaszinónak is titkárja, a mult hó folyamán Kolozsvárt tették le az első jog'szi­gorlatot s az ügyvédi kamaránál mint ügyvéd­jelöltek bejegyeztettek. * Kinevezés. Vármegyénk főispánjának tit­kárát, br. Jeszenák Istvánt, mint hírlik, miniszteri fogalmazónak nevezték ki a belügyminisztériumba. * Jubileum. Az őszszel lesz 25 éve annak, hogy a háziezredünk, a 26-ik gyalogezred a boszniai okkupatióban vett részt, melyben az akkori önkénteseknek is volt részük. Ezeknek városunkban élő néhány tagja elhatározta, hogy a 25 éves évforduló alkalmából ünnepséget ren­dez, az összes azon időbeli önkéntesek belévoná­sával, kiket azóta a sors, az élet, a szélrózsa minden irányában vitt szét. Az ünnepélyre meg­hívja városunk azon fiait is, kik bár más ezre­dekben, de egyidőben harcoltak, valamint a házi ezrednek azon időbeli tisztjeit is. Az érdekes jubileum rendezőségének lelke Szenttamási Béla ügyvéd, ki fáradhatlan tevékenységet fejt kí, hogy az augusztus avagy szeptember hóra ter­vezett ünnepség méltóképen meg legyen ülve. * Az érseki tanitóképző vendége. Érdekes vendége volt a hét elején az érseki tanítóképző­nek. Mult hétfőn látogatta meg ugyanis Láng Mihály, a lévai áll. tanítóképzőnek volt és jelen­leg a pápai képző igazgatója az érseki tanító­képzőt. Látogatása udvariassági tény volt első­sorban, de össze volt kötve a tanítóképzéssel is, a mennyiben tanulmányozta az intézet egész belső életét, berendezését, különösen pedig a gyakorlati kiképzés módját és menetét. A tapasztaltakról nagy elismeréssel nyilatkozott. A látogatásnak különös érdekeltséget az a körülmény kölcsönzött, hogy épen Guzsvenitz Vilmos igazgató volt az, a ki Láng Mihályival az áll. tanitók közgyűlésén a kath. tanítóképzők ügyében a leghatározottabban szembeszállt és állításainak visszavonására, illető­leg helyreigazítására bírta, a mint azt annak idején lapunk is jelezte. * Szabadságon. A vármegye főjegyzője, B. Szabó Mihály hat heti szabadságra megy s ezen időt Meránban fogja tölteni. * Az esztergomi Oltáregyesület által ren­dezendő kiállításra, mely lehetőleg a pünkösdi ünnepek alkalmával fog megnyittatni, már érkez­nek a nagylelkű adományok. Legutóbb Maszlaghy Ferenc praelatus-kanonok több értékes egyházi készletet adományozott, melyért hálás köszönetét nyilvánítja az egyesület. * Közigazgatási ülés. A vármegye köz­igazgatási bizottsága f. hó 14-én tartja meg ren­des havi ülését. * Ipari és gyári segédmunkások jutal­mazása. A nmélt. m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter 60167/902 számú elhatározásával ipari és gyári munkások kiváló szorgalmának és jó magaviseletének jutalmazására évenkint 100 drb. egyenkint 100 koronás állami jutalomdijat rend­szeresített, melyből a győri iparkamara terüle­tére 5 jutalomdíj esik. Á jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. magyar állampol­gárság, 2. ipari munkában való tényleges alkal­maztatás, 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli működés egy és ugyanazon műhelyben. Mind­ezen feltételek hiteles okiratokkal, munkakönyv­vel vagy annak hiteles másolatával bizonyitan­dók. Aki az esztergomi iparossegédek részéről e jutalomra igényt tart, ez iránti kérvényét munka­adójának ajánlólevele kíséretében folyó évi ápri­lis 30-ig terjeszsze be a helybeli ipartestület hi­vatalánál. A jutalomdíj tárgyában kiállított összes iratok bélyegmentesek. Bővebb felvilágosítás nyer­hető az ipartestületben. * Az „Esztergomi Közlöny" márc. 29-iki számában a hírrovatban a f. év március 22-én megjelent számunk következő cimű közleményére »A gyermekeknek nyilvános mulatóhelyektől való távoltartásáról* egy reflexiót olvastunk, melyből tudomásul vettük, hogy vármegyénk derék főszolgabirái kívánságunk szerint szigorú intézkedést léptettek életbe. Ezen erélyes intéz­kedés, ha papiron nem marad, a panaszban fel­fakasztott sebet biztosan orvosolni is fogja. Mi a magunk részéről azért vetettük fel a kérdést, hogy az intéző körök szives figyelmét ezen térre is kikérjük. Már a panaszhangok megszerkesz­tésekor reméltük, hogy az erélyes fellépés elma­radni nem fog, azért mi már előzetesen is tiszte­lettel nyugtáztuk az intézkedést. — Mi nem vá­daskodni akartunk, hanem a jövő reménye érde­kében figyelmet kelteni. Miután illetékes helyen a nyilt seb orvoslására a ( recept meg van írva, napirendre térhetünk. — Éppen az az oka annak is, hogy nevekkel még a felszólítás dacára sem szolgálunk, mert a megtorlást ezen idő szerint még kötelességszerűen, keresztény szeretetből provokálni egy községi bíróval szemben sem akarjuk. Ügyet akarunk szolgálni s nem a köte­lességmulasztást feljelenteni. Ha a recept, mely megíródott, nem hozza meg a kellő javulást, akkor leszünk olyan bátrak nevekkel és helyek­kel is szolgálni. * Választmányi ülést tart hétfőn a tűzol­tóegylet választmánya, melyre felhívjuk a tagok figyelmét. * A szenttamási vizgödör. A Szenttamás hegy tetején tudvalevőleg nincs viz s ha ott tűz ütne ki, nagy veszedelem támadna az egymáshoz közel épült és jobbára öreg házak miatt. Azért tehát annak idején egy vízgyűjtő gödröt ástak, mely felfogta a magasabb hegyekről esőzések alkalmával lezúduló vizet s innen nyerik tüzese­tek alkalmával az első segítséget. Éz a gödör s benne a folyton álló s csak ritkán felfrissülő viz, mint a hatóság megállapította, annyira poshadt, hogy annak betömése vagy más uton való ren­dezése elkerülhetlen. A város tanácsa most fel­szólította a városi tűzoltó egyletet, hogy nyilat­kozzék, vájjon a tűzbiztonság okvetlen megköve­teli-e a vizgödör fentartását. A tűzoltó egylet elnöke, tisztjei s a hatósági szakértők legközelebb helyszíni szemlét tartanak. Véleményünk szerint ezen vizgödörre okvetlen szükség van. Ha az egészségtelen, ki lehet kövezni, rendes levezető csatornával ellátni s nagyobb esőzések idején kitisztogatni. Szenttamás tűzbiztonsága még igy is kétséges, mert nagyobb vész esetén gőzfecs­kendőnk igénybe vétele mellett sem fogunk tudni elég vizet felhajtani a nehezen hozzáférhető helyekre. * A köbölkúti gőztégla- és fedélcserépgyár­ban márc. hó 26-án éjjel tűzveszély volt, melynek okát eddig nem sikerült kideríteni. De a gyár üzeme azonban megszakítást nem szenved, sőt szélesebb alapokra fektetve és megnagyobbítva fogja a híres köbölkúti cserépnek kelendőségét biztosítani a már hetek óta épülő körkemence. A tűzkár 50.000 korona, a mely nagyobb részben megtérül az első magyar ált. biztosító társulattól. A gyárnak a következő uj évtől Brutsy János lesz egyedüli és kizárólagos tulajdonosa. * Oltárszentelés. Piszke község szegény hivei buzgósága Jézus szentséges Szive tiszteletére oltárt épített művészi kivitelű szt. Szív szoborral, melyet mult hó 29-én benedikált Némethy Lajos esperes. A benedikálás után az esperes valóban szívhez szóló sz. beszédet intézett magyar és német nyelven az óriási számban megjelent hívekhez. Az esperes fáradozásáért a hivek s saját nevükben köszönetet mondanak: Hajts János plébános és Paár András gondnok. * Tűzoltóinkról. A városi tűzoltó egylet tisztiszéke csütörtökön délután ülést tartott, me­lyen megbeszélték, hogy a vármegyében szerve­zendő tűzoltói fiókszövetség kérdésében azt java­solják a választmánynak, miszerint az egyesület ne lépjen be az ilyen fiókszövetségbe, mert az egyesületet a város tartja fent, s mint ilyen, csak ez gyakorolhat felette ellenőrzési jogot, mit meg­osztani nem célszerű. Az egyesület úgy is tagja az orsz. szövetségnek s az ilyen fiókszövetkeze­tek célja ám úgy sem lesz más, mint hogy a községi tűzoltók még rendezetlen ügyeit vigye s igy az ilyen szervezett testületre kihatással úgy sem lehet. * Az esztergom-szentgyörgymezei köz­birtokosság április hó 26-án, saját helyiségében, d. e. 8 órakor tartja közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Az 1902. évi számadás bemutatása és a pénztárnoknak a fel ment vény megadása. 3. Az 1903. évi költségvetés. 4. A tisztikar és a választmány lemondása és az uj

Next

/
Thumbnails
Contents