ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903

1903-01-04 / 1. szám

VIII. évfolyam. Esztergom, 1903. január 4. 1. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes száyn ára 16 fillér. Laptulajdonos és kiadó: Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. A középiskolák túlzsúfoltsága. Esztergom, január 3. (/,) Az Országos Közoktatási Tanács egyik legutóbbi ülésén Riedl Frigyes dr. elő­adó szóvá tette a középiskolák zsúfoltságá­nak kérdését, mire a tanács megbizta Riedlt a kérdés tanulmányozásával. így ir az »Alkotmány« dec. 13-iki szá­mában. Hozzáteszi a nevezett lap azt is, hogy a legutóbbi tanácsülésen Riedl terjedelmes elentést is tett már tanulmányáról kijelent­zen, hogy a főváros középiskoláinak túlzsú­foltsága állapotához fogható talán az egész /ilágon nincsen. Elhatározta a tanács eme előterjesztés alapján, hogy feliratot intéz a Miniszterium­iioz s kéri a bajok orvoslását. Az országban mindenfelé, nemcsak Buda­pesten, túlzsúfoltak a középiskolák, mert a >zülök ma uraknak akarják nevelni gyerme­keiket s mert szerintük az ur az Írnoknál íezdödik. Az iparos, a kereskedő nem ur, csak élsöbbrendü szolga, ki az urak kényelmére eremtödött a jó Istentől. Nagy hiba, félszeg gondolkodásmód ez, mely nemcsak egyes családokra, nemcsak a társadalomra, hanem az országra is nagy veszedelmet rejt méhében. Azért van annyi kétes existentia az országban; azért megy tönkre az iparos; ízért pang a tisztességes kereskedelem; mert mindenki »urnák« akarja nevelni a gyermekét. Az ipar és kereskedelem szerintük nem fizeti ki magát. Szomorú igazság, de nem oszthatjuk e felfogást, mert az ipar és kereskedelem min­dig igen tisztességes existentiát biztosit, ha az ipart és kereskedelmet kellő szakértelem­mel és odaadással műveljük. Ha magunkat képzett iparosokká és hivatásos kereskedőkké neveljük. Akkor nem kellene panaszkodni, hogy az idegen a szabadipar törvénybe igtatása óta megölte a kisipart. A versenyképesség fokozódnék a szakképzettség emelkedésével. Az idegen e téren tényleg megnyergelte a magyar ipart s tekintélyét a külföld előtt mélyen megalázta, de ez nem történhetnék meg, ha a középiskolák szaporítása helyett az országban több helyen ipariskolákat állí­tana fel a kormány. Az ipartestületek által fenntartott iparos iskolát én csak a falusi gazdasági ismétlő iskolákhoz hasonlítom, mely sok cafranggal diszeskedik, de belül sok a kívánni való. A kereskedelmi iskolák pedig menedékek csupán, hová az idegen özönlik s kiszorítja a magyart. Rendszeres ipar- és kereskedelmi isko­lák kellenek nekünk a középiskolák szapo­rítása helyett; életbölcseség kell nekünk, hogy beláthassuk végre valahára, miszerint az ipar és kereskedelem sokkal jövedelmezőbb élet­forrás, mint az Írnoki vagy más kisebb hiva­talnoki állás, hol a fehér rabszolga élet-halál harcot viv a megélhetéssel. A szülőket kell megnyerni az ügynek és a józan okosság elveinek, a középiskolák gyérülni fognak, az ipar és kereskedelem vele egyidöben emelkedni fog. Eloszlik a panasz is, mely a tisztességtelen ipar és kereskedelem miatt keseríti az embereket. Nálunk Magyarországban épen az a baj, hogy a szülök nem igy értelmezik a dolgot; az urhatnámság erősen hódit sorainkban ; eközben az ipar- és kereskedelmi iskolákban elfoglalják az idegenek a tért. Beismerjük, fájdalommal be is valljuk, hogy az idegenek a latainer világot is lefog­lalták már, de azt is beismerjük, s örven­desen állithatjuk, hogy ebben az irányban javulni fog idővel a helyzet. Az ipar azonban örökre agyon lesz ütve, ha iparosaink nem képezik magukat; pedig nem képezhetik meg­felelő szakiskolák nélkül. A kereskedelem a tisztesség útjára soha sem térülhet, ha a keresztény ifjak nem fog­ják felkeresni a kereskedelmi iskolákat; ha a pudli mellé állanak anélkül, hogy kereskedői szellemet szívtak magukba; annélkül, hogy a kellő szakismereteket idejében előbb meg­szerezték volna. A világ versenyre van berendezkedve. Itt a műlovar mindig előzni fog egy lófej jel a természetes mén sebessége mellett. Hiába, minden téren minden ember annyit ér, amennyit tud. A görög, a zsidó, az arab született kereskedő; a magyarnak azzá kell képeznie magát, különben háttérbe szorul. Elnyomja az ismeret, a rátermettség. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Ébredés. Elmúlt az éj, az álom véget ért, S a létnek kinját újra érezem. Hogy hozzád értek lelkem álmai, Bocsáss meg érte, lányka, énnekem. Nem tudtam azt, hogy evvel bántalak, Nem ismertem szivednek rejtekét; Nem tudtam, hogy nem szabad álmodnom. Öntudatlan ábrándom vitt feléd. Bocsáss meg, hogy boldogságra vágytam, Ki arra méltó nem leszek soha; Cserébe hisz kevés, mit adhatnék, — Egy sziv — nevetség ily szent alkura. Od'adtam mégis, oda — dijtalan, És visszakérni többé nincs erőm, Üres helyén kelt fájó érzelem Keserg a széttört, álmodott jövőn. Ne hidd, hogy álmom újra összeforr, Hogy egybefűzi balga képzelet, Kisértő árnyként lengsz már csak körül: Az a szép álom végkép elveszett. S habár feledni nem tudnálak is, Ha zengne is még hozzád bus dalom, Gyászos kis virágként tekintsd a dalt, Mely könyim közt virult fel sirodon. Estéli András. Esztergom kincsei. (Vége.) Az érseki kisdedóvónő-képző intézet gyűjteményei. a) Könyvtár. Vaszary Kplos, bibornok, her­cegprímás alapitotta 1892-ben, az intézettel egy­idejűleg. Fejlesztéséhez gr. Csáky Károly püs­pök, dr. Csernoch János kanonok, az esztergomi papnevelő-intézet, Szabó F. plébános és Számord Ignác járultak nagyobb adományokkal. Állo­mánya 1075 kötet és 6 térkép, két szobában el­helyezve. Van szerzeményi naplója. A tanárokon kivül a növendékek is használhatják. Évi java­dalmazása a beiratási dijakból 100 korona, mely összegen az 1900. évben 116 kötet szereztetett be. Könyvtárnok: Klinda Irma tanítónő, b) Régiség-gyűjtemény, 1892-ben keletkezett. Fej­lesztéséhez az esztergomi papnevelő-intézet, Soóky G. kanonok és Lukács László járultak nagyobb adományokkal. Állománya 422 régiség és 200 érem, egy teremben elhelyezve. Van szerzeményi naplója, c) Természetrajzi gyűjtemény. 1892-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal Rajner La­jos kanonok, Szilva György és Prunner Róbert gyarapították. Állománya 766 állat, 165 növény, 240 ásvány, 154 kőzet és 98 kövület, egy te­remben elhelyezve. Van szerzeményi naplója. Évi javadalmazása 25 korona, a beiratási dijakból. A b) és c) alatti gyűjtemények őre: Kassay Evan­gélista tanítónő. A községi alreáliskola könyvtára. 1854-ben, az intézettel egyidejűleg kelet­kezett. Állománya mintegy 5000 kötet, egy te­remben. Van levéltára. A könyvtárnoki teendő­ket egyik tanár végzi. A pannonhalmi Szt.-Benedek-rend főgimná­ziumának gyűjteményei. a) Könyvtár. 1809-ben keletkezett, midőn a rend a főgimnázium vezetését átvette. Nagyobb adományokkal Kecskeméthy Márton jezsuita és 1884-ben Ferenczy Jakab házfőnök járultak ki­fejlesztéséhez ; utóbbinak főleg a szabadságharc idejéből származó nyomtatványai becsesek. Állo­mánya 8006 kötet és 5782 vegyes füzet, a fő­gymn. új épületében egy teremben szakok sze­rint elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei 10 drb. XV. századb. nyomtatvány és Plinius História Naturálisának egy értékes kiadása. Van szerze­ményi naplója, szaklajstroma és cédula-katalógusa. A tanárokon kivül az igazg. engedélyével má­sok is használhatják, más helyekre csak rendta­goknak küldenek könyveket. Évi javadalmazása ?ERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izű = természetes hashajtószer. =

Next

/
Thumbnails
Contents