ESZTERGOM VII. évfolyam 1902
1902-05-11 / 20. szám
Ur! Mint rajtam esett sérelmet panaszlom el, hogy nevemmel visszaélés történt. Ugyanis f. hó 5-én este, midőn üzletemben a vevők kiszolgálásával voltam elfoglalva, beállitott hozzám a helybeli csendőrség egy őrmestere Német József párkányi legénynyel, és nyers hangon felszólított, hogy hivatalos ügyben vonuljak vele félre. Az üzletemben levő Bodega-helyiségben egyszerűen vallomásra szólitott fel, hogy én váltottam-e fel a nánai rablógyilkosnak százasát, mert az azt állítja. Én a csendörörmesternek, majd a helyi rendőrség egyik kiküldött közegének is kijelentettem, hogy a legényt soha nem láttam, s azon napon nálam egyáltalán nem volt. Erre a hatóság emberei ostromolni kezdtek, hogy vallják, hisz elvégre is semmi baj sem háramlik rám, hogy felváltottam a százast. Én tisztán emlékszem, hogy csütörtökön két százast bevételeztem, de egyiket sem a parasztlegénytöl, hanem egyiket a levélhordó hozta, a másikat egyik vevőmtől kaptam, de a gyilkos hazugsága úgy is kiderült, mert azt állítja, hogy én a trafik-fiókból váltottam neki, holott én abban a fiókban csak kevés váltópénzt tartok, lévén a trafik üzletemben épen az ajtó mellett s igy nem oly biztos helyen, hogy ott több pénzt tartsak. Mindezek után az »Esztergomi Lapok« csütörtöki számában olvastam, hogy Németh József a százast nálam váltotta fel. A nevezett újság tudósítója nyilván hatósági közegektől kapta ezen információt, mely szerint azok hitelt adtak a rabló hazug vallomásának, az én polgári becsületem és kijelentésem ellenében. Ezennel tehát kérem szíveskedjék a nyilvánosságra hozni, hogy nálam a nevezett egyén százast nem váltott, mert ha váltott volna, semmi okom sincs, hogy eltitkoljam, de lehetetlen ts, hogy minden százast váltó vevőmet a rendörségnek bejelentsem. Tisztelettel Aczél Vilmos, kereskedő. * Újabb adományok a diákasztalra. A létesítendő diákasztal tökéje örvendetes módon szaporodik s alig múlik el hét, hogy újabb adományok ne érkeznének Hollósy Ruppert igazgató kezéhez. E héten — mint értesülünk — a helybeli takarékpénztár adott ismét 60 koronát, az iparbank pedig 40 koronával gyarapította az összeget, mely ha igy gyarapodik, pár év múlva a szegény diákok élvezhetik a jótétemények gyümölcsét. * Felfüggesztés a városnál. Vimmer Imre polgármester saját hatásköréből kifolyólag Csernó József levéltárnokot felfüggesztette állásától s ellene a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. A nevezett tisztviselő napokig elmaradt hivatalából s midőn a polgármester ezért kérdőre vonta, olyan magaviseletet tanúsított, hogy a polgármester rendelete teljesen indokolt. A levéltárt Fach József levéltári segéd vette át kezelés végett. * Házavatás. A József Ágost főherceg ö cs. és kir. fensége magas védnöksége alatt álló budapesti kath. tanonczokat védő egyesület 1902. évi május hó 11-én d. e. fél 11 órakor házszentelö Ünnepséget rendez, melyre a meghívókat kibocsátották : Gr. Wenckheim Frigyesné, Ürgr. Pallavicini Edéné, Fejérváry Czelesztin, Vézinger Károly pápai praelatus, Gr. Zichy Aladár országgy. képviselő, * A budapesti kertészeti kiállítás, mint tudósítónk értesít, nemcsak a nagy közönség, hanem a legelső szaktekintélyek véleményei szerint minden eddigit felülmúl és vetekedik bármely világkiállítással Ezen siker oroszlánrésze Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedöé, akinek kiállítása oly szép és fenséges, hogy e cég tulajdonosa nem győzi fogadni az elismerő nyilatkozatokat, melyek valóságos ovációszámba mennek. A megnyitás napján József főherceg személyesen gratulált Mauthner Ödönnek és bemutatta Klotild főhercegnőnek. Kedden O felsége is meglátogatta a kiállítást és minden egyes csoportnál elismerését fejezte ki Mauthnernek. E világhírű cég, mely eddig 22 külföldi kiállításon az első dijakat vitte el, ezúttal versenyen kivül jelent meg, hogy mellette főkép a vidéki cégek is érvényesülhessenek, söt ö maga is 3 tiszteletdijat ajánlott fel a kiállítás ügye érdekében. Mauthner csoportjai 15 főhelyet foglalnak el az iparcsarnokban és az előtte levő területen. Olyan gazdag babér erdőt, pálma ligetet és szindus virágokat még nem látott a budapesti közönség, a minőt Mauthner varázsolt oda. Kiállított többi között viruló 1000 Crimson Rambler rózsát, 3000 nagyvirágu Cineráriát, több mint 4000 babérfát, melyek a kiállítás után eladásra kerülnek. 800 szegfűt 175 változatban stb. stb. Még szakemberek is -oda nyilatkoztak : »Tudtuk, hogy Mauthner nagy, de hogy ilyet is tud nyújtani, az már igazán páratlan!« A zsűri egész zavarban volt, hogy mivel fejezze ki elismerését és megbízta az elnökséget, hogy magasztaló hangú levélben mondjon köszönetet Mauthnernak, amiért a kiállítást oly magas színvonalra emelte. * Dankó Pista Esztergomban. Beteges, megtört alak, de cigánylelke a legmélyebb, a legegészségesebb és a legszebb magyar nóták forrása. Csak egyetlen hangversenyt hirdetett már napokkal azelőtt s meg is tartotta szerdán este a »Magyar Király«-ban, nem nagy közönség előtt. A zengerájok, úgy látszik, nagyobb hatást keltenek imelygö zsidó vicceikkel s frivol dalaikkal, mint a dalköltö cigányprímás tud elérni az ö törülmetszett magyar muzsikájával. Dankó saját szerzeményeit mutatta be az esztergomi közönségnek. Gyönyörű, hangulatos busongással szólt a sok szép kesergő, megremegett a hallgatók szive a hires cigányprímás dalaira, s mikor meg a pajzán nótákra került a sor, magas hangulatra kerekedett a közönség jó animója. Másnap tovább utazott Dankó kis csapatával, le az alföldre. Ott talán több kedvelője akad a magyar nótáknak. * Jönnek megint a színészek. Hiába róják meg a helyi lapok az esztergomi publikumot, hogy nem jár színházba, még is csak jó állomás lehet ez a város Thalia papjainak, mert rendben felkeresik. Ismét jön egy társulat, mely még nem volt itt. Ballá Kálmán, most Győrött működő színigazgató június hó elején kezdi meg ' előadásait. * Tanitógyülés. A párkányi esperes-kerületi róm. kath. tanítók köre folyó hó 22-én d. e. 9 órakor tartja Párkányban tavaszi gyűlését, melyre a tanügybarátok és szives érdeklődök tisztelettel meghivatnak. * Kevés a keresztény kereskedő Esztergomban, mindnyájan tudjuk. Az üveg-kereskedők között pedig Fuhrmann Gyula jónevü cége az egyedüli keresztény üzlet. Mint régi, szolid és pontos üzletember ismeretes a közönség körében, tehát méltán megérdemli a pártolást. Lapunk mai számában foglalt hirdetését ajánljuk t. olvasóink és a nagyközönség szives figyelmébe. * Az ismeretlen Ziegelei István. A »Wiener Bezirkskrankenkasse« a következő német levelet intézte az esztergomi központi főbírói hivatalhoz : An das königl. Stuhlrichteramt Gran. »István Ziegelei in Gran als Agent für Fluss und Seefischhandel 20. Handelquai 17. schuldet der gefertigten Kasse für fällig gewordene Versicherungsbeiträge und zwar.« etc. Ezen levelet a szolgabírói hivatal, miután a levélben »Istvan Ziegelei in Gran« illetékes szempontból áttette Esztergom sz. kir. városhoz, hol azt a legnagyobb csodálkozással vették, mert itt Ziegelei István nevü egyén nem tartózkodik. Végre is eredetben viszszatették a német levelet a szolgabírósághoz, azon véleménynyel, hogy abban valószínűleg nem Ziegelei Istvánról van szó, hanem István Ziegeleiröl, mi pedig nem lehet más, mint az esztergomi járásban levő s a szolgabiróság illetékessége alá tartozó basaharci »Istvan téglagyár« mely Pilismaróth mellett található. És csakugyan! Esztergom sz. kir. városnak igaza' van. * A halastó. Ez a halastó, mely eddig csak papiroson van s annyi szó és hirhullámból áll, már is tengeri kígyót szült. Egy vállalkozó ugyanis a város tulajdonát képező Öregtó nevü legelörészt halastó céljaira ki akarja bérelni, s mig a szentgyörgymezeiek az ö Kerektójukat átengedték ilyen célra, a nagyvárosiak nyíltan ellene vannak a bérlő ajánlatának, s ez nem győz elég engedményt igérni, hogy megkapja mégis a kérdéses területet. Ujabban megint tudatta, hogy nem kíván a legelőnek használt terület értékéből semmit levonni, s a legeltetést a tó körül megengedi. Pénteken tárgyalta ezt az ajánlatot a gazdasági egyesület, honnan legközelebb a pénzügyi bizottsághoz kerül. * A telekkönyvek. A túlsó járási telekkönyvek kérdésében Esztergom polgármestere, Vimmer Imre pénteken járt Plósz Sándor igazságügyi miniszternél, hogy a város képviselőtestülete nevében kérje, miszerint a telekkönyveket ne vigyék el Esztergomból, mert az által a város forgalma csökkenne. A miniszter mindent megígért, ami töle telik. Nagyon furcsa helyzete lehet a miniszternek, mert a muzslai és párkányi küldöttségnek is ugyanezt igérte. * Kereszt fölszentelés. Köbölkuton május hó 4aén Hortay József ottani gazda által a határban felállított kereszt megható ünnepélyesség között szenteltetett fel. A hivők sokasága körmenetileg vonult ki a felszentelendő kereszthez. A functiót dr. Koperniczky Ferenc nagyölvedi esperes-plébános végezte, ki az actus után könynyekig megindító szent beszédet intézett a hívekhez. * Ritka vadászzsákmány. A szentgyörgymezei közbirtokosság vadászterületén egy szerencsés vadász a napokban egy bagolyfejü szalonkát, úgynevezett mórsnepfet lőtt. A legöregebb vadászemberek sem emlékeznek arra, hogy a szalonkák e faja vidékünkön tartózkodott volna, pedig a lelőtt szárnyas még fiatal s némely helyen pelyhes tollazata mutatja, hogy idei költés. E jelenség mutatja, hogy mily abnormis az idei időjárás, mert e faj leginkább a hidegebb klimát kedveli s Magyarországon eddig csak a magas Kárpátok alatt volt található. A közönség köréből. T. Szerkesztő Úr! Vasárnap van — és ime Szobról Marótra hajózik át egy sereg férfi. Azok t. i., akik a héten át a szamárhegyi kőbányánál és hajórakodásnál dolgoztak, mert az »urok« csak vasárnap fizet. Midőn híveimnek szemrehányást tettem, hogy ily módon elmaradnak a vasárnapi istentisztelettől, sajnálkozva felelték, hogy ha nem mennek át vasárnap Marótra, másnap nem fizetik ki, söt ha csak mukkanni mernek, rögtön elcsapják a munkából. Ime a keresztény munkás sorsa a zsidó munkaadóval szemben ! Nemhogy szombaton fizetnék ki, hanem vasárnap. A zsidó a »sabesz«-kor pénzt nem vesz kezébe, de a keresztény adja oda vasárnapját a zsidó önkény következtében. Aztán az a munkás vasárnap kétszer t. i. ide-oda révpénzt is köteles fizetni. Reggelre beidézik, és néha délután is van, midőn kifizetik, ha megéhezik, a maróti korcsmában költi el azt, amiből, ha szombaton hoz pénzt, itthon vasárnap családostól jóllakott volna. És ez ellen nincs védelem ! ezt a hat< gok elnézik és nem szólnak semmit! hisz c a keresztényekről és azok vallásáról van í Az tény, hogy a zsidó vállalkozók és muc adók részéről valóságos basáskodás az, amin keresztény munkással elbánnak, ez hallgat, n fél, hogy még ezen nyomorult keresettől is e a zsidó. Azt kérdem a tekintetes esztergomi já főszolgabíró úrtól, nem volna szives ezen dol kissé figyelmére méltatni, hogy a szegény m kás ne kénytelenitessék keserves keresete u mértföldnyi utat tenni ? vele a vasárnapi isi szolgálatot elmulasztani, és ahelyett, hogy vas nap otthon pihenjen, kénytelen 2—3 óráig vaí nap gyalogolni ? Nem volna oly szives a főszol biró úr intézkedni, hogy a szamárhegyi mun sok ott helyben a bányában és a hajóknál k ják ki szombaton délután a bérüket? Védelmet kérünk a keresztény mun> s számára! Követeljük, hogy a zsidó respekt; a munkásban a keresztényt is, ne legyen véd lenül oda dobva a zsidó szeszélyeinek! Igen örülnék, ha ezen soraimnak latnán hatását ! Szc Főszerkesztő : Dr. CSAJKA ERNŐ. Felelős szerkesztő : Dvihally Géza. Déli Jég- és Viszontbiztosító-Társas magyarországi osztálya BUDAPEST, Váci-utca 20-ik szám, az „Adria biztosító-társulat" házában. Báró Podmaniczky Frigyes intéző. Teljesen befizetett alaptőke 3.000,000 kor. Tartalékok 2.588,964 kor. E társaság, mely a cs. kir. szab. »Adriai biztositó-társulat« védnöksége alatt alakult, mindennemű terményeket biztosit jégkár ellen és a t. c. biztosító közönségnek a legelőnyösebben megállapított biztosítási feltételeket nyújtja. A biztosítási dijak igen jutányosak s a felmerülő károk a leggyorsabban és legpontosabban téríttetnek meg. Biztosítási ajánlatokat elfogadnak és közelebbi felvilágosításokat készségesen adnak az » Adriai biztositó-társulat« magyarországi osztálya, valamint összes vezér-, fő- és kerületi ügynökei. Főügynökség Esztergomban: Brenner József fűszerkereskedőnél. /JÉÉÉ