ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-12-28 / 53. szám

Bűneink most is vannak, — szenvedé­lyeink békóba vernek, — hajlamaink gúzsba kötnek, — a nyomorúság gyötör, — a té­vely uralkodik — a betegség emészt, — a halál kaszál; mitől váltottál meg hát, Uram, minket? S az Ur feleli: Szemeitek előtt gyújtottam meg az élet fáklyáját, az igazság világosságát az életnek éjében; nyissátok föl szemeiteket s fogadjátok el az igazságot; ha elfogadjátok, megszabadultok a tévely békói­tól! Ha nem fogadjatok el, akkor a tévely rabságában nyögtök tovább is s nem élvezi­tek a megváltás áldásait. Igy akartam lenni értelmetek Megváltója. Tovább. Magamhoz vonzottalak édesen; barlangjaitokba leszáll­tam ; szegénységiek rongyaiba öltözködtem ; dideregtem, éheztem veletek, hogy meg­tanítsalak rongyokban is, szegénységben is királyi lelkeknek lenni; leszálltam hozzátok ; szeretetről, örök szeretetről szóltam nektek. Ezt tettem erkölcsi világotok megváltására! Nyissátok meg hát sziveteket a kegyelem behatásainak. Ha meg nem nyitjátok, akkor szolgák lesztek továbbra is s nem élvezitek a szabadságnak s az uri lelkeknek örömeit. Tovább. Az Isten haragja borult rátok, kegyelmet nem kaptatok az ősi, az. eredeti bűn után; elfordult tőletek az Isten, hideg lett szive veletek szemben; de akkor rám gondolt s miattam irgalmazott nektek; az élet vizei, melyek a sziveket öntözik, ismét szivárogni kezdtek, azután pedig dagadtak az erek, árad­tak a folyók, tenger lett a kegyelemből, mi­kor én jelentem meg köztetek. Ezt tettem, hogy Istennel kibékitselek! Szivjátok hát teli magatokat! Éledjetek! Mert, ismétlem, az élet tengere sem locsolja föl bennetek az életet, ha magatok nem él­tek s a kegyelmet föl nem használjátok ! Váltsd meg magad tehát, ember, váltsd meg magad, emberiség, a tévelyböl a Krisztus világosságával, — gonoszságból Krisztus jó­ságával, — Isten haragjából Krisztus kegyel­mével, s ne vádaskodjál, hogy hiszen ke­vés az, a mit kaptál. Életet nyertél, élj hát, vagy azt várod, hogy más tegye helyetted? Életet nyertél, de egy föltétel alatt: ha át­éled; ennél kevesebbet nem kivánhat tőled az élet Ura; azt helyetted más nem végez­heti. Meg vagyunk tehát váltva, de hasznunk csak úgy, lesz belőle, ha a megváltást átéljük ! várost szolgál, az a kultúrát is szolgálja, az a város jövőjének is szolgálatot tenni köteles. Esztergomnak csakis kulturális jövője le­het. Teljék meg országos érdekű iskolákkal, vi­rágozzék föl hires kulturális intézményeitől. Vá­rosi és főegyházmegyei iskolái jórészt megfelelő, söt magas színvonalon állanak, de hol vannak olyan intézményei, melyek a városi és megyei érdekeltségen kivül ide vonnák az egész ország ifjúságát és érdeklődését ? Katholikus főiskola, egyetem, akadémia, szakiskola hol volna méltóbb és megfelelőbb he­lyén, mint Esztergomban ? Szent István városa hivatott arra egyedül a főváros közelében, hogy a magyar katholicizmus felsőbb kultúrájának valóságos fellegvára legyen új századunkban. Hogy hány foka van valamely város mű­veltségének, azt a művelődés tényezőinek, a ta­nítás és tanulás arzenáljának, a könyvek és tu­dományos gyűjtemények gazdagságának statisz­tikája mutatja meg. Esztergomot dicséret illeti szellemi vagyo­nának gazdagságáért. A hatalmas Simor-könyv­tár s még inkább az országos hirü főegyházmegyei és szemináriumi gyűjtemény nem közönséges magyar város kincstárai. A történeti emlékek gyűjteménye még mindig kezdetleges, a városi könyvtár modern fejlesztése és közvagyonná té­tele még mindig a jövő század felvilágosodottabb gondolkodásától függ. Hozzáférhetővé kell tenni ma valóban min­dent, a mi a szellemet műveli, az izlést fejleszti, az erkölcsöt nemesiti, a jellemet erősiti s a mi a tudást és gondolkodást nemcsak terjeszti, de Az életet élni kell. Egy új évet ily élet­ből, mely öntudat s nem kábulat, kívánunk az évfordulónál m. t. olvasóinknak ! Szociális kérdések. 3. Az alkoholizmus (iszákosság). (Ps. Gr.) Ha szociálreformot akarunk, akkor távolítsuk el az útból az akadályokat, melyek ennek kerékkötői. Az akadályok különfélék. Egyike a legbutitóbb akadályoknak tagadhatla­nul az alkoholizmus. örvendünk, hogy papi emberek is foglal­koznak ezzel, de még inkább világiak, orvosok és államférfiak. Az alkoholizmus tehát nem kinzó szer, hanem magyarosan mondva iszákosság, mér­tékletlenség! Ez az igazi értelme. Természetesen sokan e szó hallattára megreszketnek, mert saját bűneikről, szokásukról'van szó. De még jobban félnek azok, a kik tudják, miről van itt szó; arról van szó, hogy ezt a bűnt kiirtsuk, mert ez ártalmas az egyénnek, családnak, társadalomnak, hazának is. A mozgalom, mely egész Európán átvonul, kell, hogy itt is gyö­keret verjen. Ausztriában most hoznak törvényt ellene. A francia akadémia megbízást kapott, hogy gyűjtse össze az adatokat az ebbeli törvényjavas­lathoz. A belga kamara munkaprogrammja a kö­vetkező ülésen az alkoholizmus elleni törvény­javaslat is. Alkohol-ellenes mozgalmat! Hazánk Nagyasszonya könnyes szemekkel tekint le reánk, mert látja az alkohol iszonyú pusztításait. Utal bennünket Nagyiványi dr. Fekete Gyula munkájára, a ki összeállította a statisztikát az alkohol valláserkölcsi, gazdasági, társadalmi káros hatásáról. (Az iszákosság befolyása a tár­sadalom életrendjére és az ellene való védelem irányelvei. 1891.) Megmondja a rossz hatásokat, nekünk csak a következtetést kell levonnunk : ne legyünk iszá­kosak. Általános baj ez nálunk az alsó és felső osztálynál egyaránt. Az alsók azt hiszik, hogy ezzel tápot és erőt nyernek, a felsők azt hiszik, hogy ez nekik állásbeli erényük. Hallgassátok meg csak Grotjahn (Alkohol­genuss, Alkoholmissbrauch. Berlin.) hires orvos véleményét, mit mond róla? Azt mondja, hogy az alkohol : méreg. De mérge a szellemnek is. Miért oly szellem­szegény az én országom ? Azért, mert az emberek elisszák az eszüket. A diákok már isznak, az egyetemi hallgatónak okvetlen innia kell, az elő­kelők pedig szintén nem lehetnek el likőr, konyak nélkül. Itt az oka a nagy szellemi szegénységnek. De árt az egészségnek is. Innét van, hogy annyira elsatnyul a nemzet. A családban nincse­megköveteli mindenkitől, a ki a város érdekét szivén viseli. Sok szép könyvtárunk van, de vesszük-e hasznát ? Olvas-e nálunk az iparos a mű-ipar legújabb vívmányairól, hogy kirántsa az eszter­gomi ipart az ösi céh-mesterség elmaradottsá­gából ? Ismeri-e a nép Esztergom szép múltját annyira, hogy megérezze mai elmaradottságát ? Erös erkölcs és erös műveltség az igazi ha­ladás jelszava. Az erkölcs műveltség nélkül még mindig többet ér, mint a műveltség erkölcs nélkül. Könyvtárak és gyűjtemények nélkül azon­ban nincsen föntartó alapja a műveltségnek. Hogy mennyi szellemi kincsünk van, azt be­mutatjuk a legújabb országos bibliographiai sta­tisztika alapján. Ezek a hivatalos és tudományos adatok már is feljogosítanak arra, hogy váro­sunkat nemsokára Könyves Esztergomnak nevez­zék. Ez a diszes jelző nem értéktelen bók, ha­nem valósággal megérdemelt kulturális rang jel­zése lesz, ha közkincsünket minden müveit pol­gárunk nemcsak hiréböl, hanem jótékony áldá­sából is személyesen megismeri. Érseki fóegyházi könyvtár és herceg primási muzeum. a) Könyvtár. Az 1397-ben tartott egyház­vizsgálat adatai szerint Küküllöi János kanonok volt az első, ki az esztergomi föegyháznak könyve­ket adományozott. Zrednai Vitéz János érsek (I 1472.) Esztergom várában levő könyvtárát gazdagon felszerelte latin és görög szerzők mü­veivel. Állománya mintegy 102,000 kötet, köz­nek egészséges gyermekek. Nem lesznek erös katonáitok. A családi élet elfajul az iszákosság következtében. A társadalomnak árt, mert az iszákosság erkölcstelenségre, gyilkolásra, lopásra ösztönöz. Ezért történik a legtöbb bűn az ötödik és hato­dik parancs ellen. Látjátok, ennyi bajt okoz az iszákosság. Embereljétek meg tehát magatokat és fogjatok a mentéshez. Előre tehát, tegyétek azt, amit mondok. Hárman segíthetnek a bajon. Az egyén, társada­lom és az állam. A kereszténység Feje 1877. március 27-én kelt levelében ezt irja: «Különösen ajánljuk a szövetkezet azt a szabályát, mely tagjainak min­den szeszes ital élvezetét tiltja.» A szentatya tehát ajánlja a mértékletességi egyesületeket. Nálunk csak 17 ily egyesület van. Rajta, alapít­satok 100 —1000 faluban és városban egyaránt. Ez egyletek alapitóinak elsősorban is a nép veze­tőinek, a papoknak, orvosoknak, biroknak kell lenni. Vagy talán nincs bátorságuk kilépni a harctérre ? Félnek, hogy reájuk mondják : ultra­montán, mert céljuk az, a mi az egyházé is. Ez előítélet, mert az egyház és társadalom célja mindenütt egy mederben folynak. írjanak tehát az orvosok, birok, ne hallgas­sák el a bajokat, hanem publikálják. Ezért orvo­sok és birok. Továbbá gondolkodjanak az egyesek s ne fej nélkül menjenek a veszedelembe. Beszéljenek erről a templomban többször, nemkülönben az egyletekben is. Nagyon helyesen cselekedett Kirschanek Ödön, midőn elhatározta, hogy a »Társulati Er­tesitö« mellé «Mértékletesség» cimü mellékletet ad ki. Olvassátok, pártoljátok. Járjanak elöl a nép vezetői jó példával, ak­kor majd lesz eredmény. A társadalom szintén sokat tehet. Több érdeklődést és a mi a fő, ismeretet kell beléjük önteni s akkor öntudatára ébrednek helytelen tettüknek s ök lesznek az apostolok. A városok szintén sokat tehetnek. Először a záróra minél rövidebbre való szabása által, to­vábbá a részegség által elkövetett büntettek szi­gorúbb megbüntetése által; végül a korcsmákra való felügyeletet kell megszigorítani. Gyermekeket egész 16 —18 évig nem ereszteni korcsmába! Végül az államnak is nagy feladatai vannak. Igyekezzetek reá hatni, hogy ne legyen a nem­zet sírásója rossz törvények hozatala által. Meg kell változtatni pl. azt a rendelkezést, hogy egy korcsma lehet ott, a hol 500 lélek van, de ha már 501 van, akkor lehet már 2. Majd a pénzügyőröket figyelmeztetni, hogy a korcsmákban nézzenek utána a rendnek, nin­csenek-e ott erkölcstelen tettek stb., ha igen, úgy megvonni az engedélyt. tűk 738 ősnyomtatvány s 187 régi magyar nyom­tatvány; továbbá 1461 katalogizált s több ezer nem katalogizált kézirat, térkép- és oklevél­gyűjtemény, hat teremben elhelyezve. Kiválóbb nevezetességei: a középkori kéziratok, a Jor­dánszky-kódex. a Bakócz-féle graduale és több más hangjegyes könyv miniaturákkal. egy Korvin­kódex, Bél Mátyás, Palkovics György, Birnkopf Ignác stb. kéziratai, a Batthyány József és Ko­pácsy József-féle kéziratgyüjtemények stb. Van szaklajstroma és cédula-katalógusa. A kutatók­nak a könyvtár használata előtt a könyvtárnok­nál kell jelentkezni. Kikölcsönzés van. Kormányzó : Pór Antal praelátus, apát-kanonok, a m. t. akad. tagja; könyvtárnok: Némethy Lajos, esperes­plébános. b) Régiség-gyűjtemény. 1868-ban, Simor Já­nos herceg-primás magán-gyüjteményéböl kelet­kezett. Állománya még nincs leltározva s a kö­vetkező tárgyakból áll: őskori tárgyak, ; római edények, fegyverek és ékszerek; ó-keresztény tárgyak, kelyhek, edények, szövetek, csipkék; ujabbkori ethnografiai tárgyak, kinai és zámbézi dolgok stb. Rendkivül becses az érem-gyűjte­mény, a mely szekrényekben van elhelyezve. A gyűjtemény a muzeum egyik termében van fel­állítva. c) Szépművészeti-gyűjtemény. 1858-ban ala­pította Simor János akkori győri püspök, gyűj­teményét a múzeumnak ajándékozva. 1874-ben ugyanő 22,000 frton megvette az örökösöktől a Hardy Bernát Gáspár-féle hires viaszkép-gyüj­teményt, mely 50 darabból áll. 1877-ben 42,000 Uráért a hires Bertinelli-féle gyűjteményt is meg­vásárolta, mely 47 értékes darabbal gyarapította

Next

/
Thumbnails
Contents