ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-12-21 / 52. szám

VII. évfolyam. Es ztergom, 1902. december 21. 52. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 10 kor. Félévre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Esztelen lovagiasság. Esztergom, december 20 (•—r.) Volt fölháborodás, elszörnyükö­dés, tetemrehívás a szerencsétlen Enmsztholt­teteme körül a liberális lapokban! Csak most látjátok a daliáskodó pár­bajnak gonoszságát? Min szörnyűködtök volta­képen? Azon, hogy az ártatlan fél esett áldozatai? Hát azt csak most tudjátok, hogy a párbaj olyan vadállat, mely az ártatlan félt sem kiméli! Hisz ebben áll a párbaj ész­ellenessége, hogy az ártatlant és vétkest egyenlőképen állítja oda áldozatnak és kö­vetkezőleg akárhányszor éppen az ártatlan fél lakol, mig a gonoszság sértetlenül nevet és szedi j>lovagias hösisege« fölötti el­ismerés babérait. Vagy azon szörnyűködtök, hogy az a buta golyó most beletalált céljába? Oktalan elszörnyüködés. Hát nem mindig ott van ez a lehetőség, mikor a becsület-lovagok vadállatok módjára egymásra rontanak? Hisz abban áll a párbaj égbekiáltó gonoszsága, s nem is egy, hanem kettős gonoszsága, hogy egyszerre két emberéletre támad, min­den józanság, emberiesség, jog és törvény ellenében. Hogy nem végződik mindig ilyen végzetesen, az a komoly párbajnál nagyon is esetleges. Szerencsétlen Magyarország! Sok vész mellett ugyancsak kiütött és dühöng ez a vész is, az intelligencia-vész! Mi ennek az oka? Azt mondják: a magyar becsület és lovagiasság. Ugyan dehogy. Ennek voltaképeni oka csak a hit- és valláshiány, az erkölcsi sülyedés, a »romlott intelligencia, cc Becsület-e az, Isten és ember legszigo­AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Szent karácsony éjszakája . . . Édes boldog otthon, csendes lelki béke, Kedves családi kör, — szines gyertyák fénye, Csillogó fenyűág, — pásztorok miséje, Magasztos dicsének, — szent karácsony éje Te vagy az én lelkem vágya . . . Visszaröppen lelkem boldog gyermekkorba . . . Karácsonyfa körül ott állunk szép sorba'. Gyermekáhitattal, édes-lágyan zsongva Zendül ajkainkon ünnepi zsolozsma: Angyaloknak glóriája. Szelíd, nyájas éjjel borul a kis házra . . . Szent gyermekörömök ünnepies láza Beleringat bűvös, szép álomlátásba: S im a ma született kisded Jézust látja Érintetlen gyermekleikünk . . . S mikor a csillagok fénye végsó't lobban, Féligmeddig ébren, boldog félálomban, Jézus jászolyánál rongyos istállóban, Angyalok karában, többivel egy sorban Alleluját énekelünk . . . Laptulajdonos és kiadó : Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR. rúbb parancsainak fittyet hányni és gyilkos fegyverrel annak életére törni, a ki nem akar engem támadni? Ez Istent és embert meg­vető gőg és vadállati düh, de a becsületből ugyan kevés van benne. Vagy a magyar lovagiasság volna ennek a mániának táplálója? Lovagiasság erénye alatt régente értették: az özvegyeket és árvá­kat védelmezni és gyámolítani. Most már az is lovagiasság: boldog feleséget özvegygyé és szegény gyermekeket árvákká tenni ? Félre a nagyképűsködő és nevetséges frázisokkal! A kinek józan esze van és még inkább, a ki keresztény, megérti és azt vallja, a mit a kereszténység nevében a trienti zsi­nat mond: hogy a párbaj rút visszaélés, melyet az ördög gondolt ki és csempészett bele a keresztény világba, hogy a testek vé­res halálával a lelkeket is elveszitse. Keresz­tény embernek nem lehet máskép gondol­kodnia. Valóban ördögi furfang kellett ahhoz, hogy ez iszonyatos visszaélés, mely egyszerre vakmerő öngyikosság és aljas és kegyetlen emberölés is, mégis oly általános elterjedés­nek indult a legelőkelőbb és legtisztessége­sebb osztályokban. Az a pokoli angyal, ki a világosság angyalának mezébe szeret bújni, ez istentelen találmányát is diszbe öltöztette, a becsület, lovagiasság és hösiség megté­vesztő díszébe; nagyúri tettető ceremóniákkal vette körül, úgy, hogy e vad embertelenség még bizonyos nemességgel és szentséggel is kérkedik. És a szerencsétlen ember lépre megy. Nem kell mindnyájunknak egy ember­ként fölzúdulnunk ily pokoli csalással szem­ben, mely már annyi ezer szerencsétlen áldo­zatot követelt és annyi családot rontott meg? Rég elmúlt időknek bűvös tündérálma, Te vagy a szivemnek legédesebb vágya. Annyi bűnnel terhelt lelkem újra látja Felújulni benned, elveszített drága Harmattiszta ifjúságát. — Betlehemi Jézus, tedd ezt a szép estét Számomra — mint egykor — boldoggá, édessé ... S angyalaid ismét gyermeknek hirdessék: »Istennek dicsőség, embernek békesség« Szent karácsony éjszakáján. Szvoboda Román. A Mária-leventék. — Vallásos dráma 3 felvonásban. Irta P. Biró Ferenc S. J. — A magyar katholicizmus újjászületésének szép hajnalán lelkünkben felélednek a kath. visz­szahatás régi korának dicső emlékei. A mint akkor az eretnekség gyűlölt ellensége, a Jézus­társaság rendezett hada s véle a Nagyasszony serege, a Mária-kongregáció csodákat müveit a hit-hóditásban, — úgy most is az új kath. vissza­hatásban e Mária-kongregációktól kell legtöbbet remélnünk. Elismerik ezt elleneink is. Félnek a kon­gregációtól. Aggodalmas szemmel nézik a zász­lót, mely fennen lobogtatja a harci jelszót: »Min­den magyar ifjú Mária leventéje legyen.« Tudják Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde, hová az előfizetések, kéziratok és hirdetések küldendők. Hirdetési árak: Egy háromhasábos petitsor ára 16 fillér. Többszöri közlésnél árkedvezmény. A párbaj szomorú \ áldozatainak sötét árnyai átkozva fenyegetik embertelen meg­rontóikat. A párbaj állal szerencsétlenekké tett özvegyek és árvák, a megszomorított apák, anyák, testvérek boszúért kiáltanak. Az egész müveit társadalom van fenyegetve. Melyik szerető hitves, gondos családapa, vagy jó testvér és szerető fiú van biztosítva, hogy e kegyetlen, vérengző hóbort nem-e öt sze­melte ki holnapra a pisztoly elé?! Ahány müveit család van, csak rettegéssel gondol­hat erre. Nem kell mindnyájunknak föllép­nünk a b'ecsület-düh ez örült lovagjai ellen?! Föl a társadalom megmentésére, mert szük­séges önvédelem ez! Lépjünk be a párbaj­ellenes ligába ! Minden tisztességes úri-ember­nek, még inkább a pozitív kereszténynek erkölcsi kötelessége belépni! A gavallérnak nem kell féltenie becsületét, hírnevét. E ne­mes liga soraiban a müveit nemzetek legelő­kelőbb alakjaival találkoznánk. Most közeledik a világ nagy békesség­ünnepe, a karácsony, bár érlelne ilyen bé­kesség-gondolatokat ! Nagy baj az, hogy az állami törvény­hozás e téren nem védi a társadalmat. A mi párbaj-törvényünk 1—2 napi, heti, legfölebb hónapi enyhe fogház-büntetést szab. Hogyan lehet a szándékos, előre megfontolt emberölés gonoszságát legföljebb 1—2 hónapi könnyű elzárással büntetni? Az ilyen törvény nem akarja voltaképen a bűnösöket elriasztani. A megtámadott és veszélyeztetett társadalom nevében vissza­utasítjuk és kárhoztatjuk ezt az istentelen játékot, amit ezrek és ezrek rovására űznek a komoly törvényhozással. ök, hogy a kongregáció teszi hazánkat újra Mária országává. Ez az alapeszméje P. Biró vallásos drámá­jának is. »Máriát, ha áldva nem dicséred, korcs I magyar vagy, rontva ösi véred.« Nem vádolhatja őt senki, hogy iskolai drámájából a kozmopolita szól; de nem vádolhatják vallásos türelmetlen­ségről sem. Nem küzd ö a kálvinista, lutheránus, unitárius, zsidó stb. ellen, hanem a modern tév­tanokat támadja. A socializmusra, materializmusra, liberalizmusra s mindezek dajkájára, a szabadkő­művességre méri sújtó csapásait, még pedig kér­lelhetlenül, mert az elvekben nincs türelmesség. Két erös fél küzd egymással ebben a drá­mában. A nemzetnek hithű fiai egyfelől (Kardos, Bánó, Bérezi, Láng, Daliával élükön), a másik oldalon pedig Lucifer vezérlete alatt a modern tévelyek typusai (Páholy, Socialista, Materialista, Világfi, atheista, liberális). Az ádáz tusa, melyet a hit vív itt a hitetlenséggel, már eleve sejteti velünk az előbbinek győzelmét. Lucifer nagy kárörömmel szemléli a szun­dikáló nemzetet. Hiszen győzelme igy csak biz­tosabb ! Csatlósai csekély erőfeszítéssel békóba verik az »Egyhazat« és megfosztják »Hungariat« keresztény jellegétől. Szomorú szivvel látják ezt a jók, tiltakoznak is, ámde ez mit sem használ a nyilt erőszak ellen. Dalia társaival most menteni Legszebb és legdivatosabb NÉVJEGYEKET készit BÜZÁROYITS GUSZTÁY könyvnyomdája Esztergomban.

Next

/
Thumbnails
Contents