ESZTERGOM VII. évfolyam 1902
1902-11-30 / 49. szám
kezesekor ovációval fogadták s miután helyet foglalt az első sorban, Vékony Sándor képzett iparosunk, az egylet pártoló tagja, szép beszéd kiséretében adta át a képet Rothnagel László egyleti háznagynak. Beszédében összetartásra és munkálkodásra szólította az egyesületet. A kiváló gonddal és érzéssel szerkesztett beszéd szavai mély benyomást keltettek a hallgatók szivében s a tapsok elhangzása után Jakobek Jenő egyleti tag szavalt el szép verset, biztos és kellemes hangon. Utána H. W. Ernszt »Elegia» cimü gordonka-szólóját zongora kísérettel mutatta be a két Paulus testvér. A katonazenekar ezen intelligens és nagytehetségű tagjai igazán élvezetes perceket szereztek a hallgatóságnak. Az ifjabb Paulus testvér a gordonkan valóságosan remekelt. A zeneszám után Krajniker Ferenc egyleti dékán szavalta el Vida József »Az anya« cimü költeményét. Zajos tapsokat aratott. Ezután Dvihally Géza lapszerkesztő olvasott fel egy humoreszket, kissé gyönge és rekedt hangon, mit az éjközben történt vizivárosi tűzesettel okolt meg. A közönség a megokolást és humoreszket egyformán mosolyogva fogadta. Az előadások utolsó számaként ismét a Paulus testvérek egyike lépett a dobogóra s hegedűn Erkel Ferenc »Repülj fecskem« kezdetű dalmüvét játszotta el kiváló bravúrral és Matt v. segédkántor zongora kísérete mellett. A jeles hegedüst valósággal ünnepelte a közönség és maga Csernoch is elragadtatva gratulált a két testvérnek. Következett ezután a vacsora és utána tánc, hogy ez mdddig tartott, azt nem lehet megtudni, mert akik előbb elszállingóztak azok nem tudják, az utolsó pár meg hallgat. De hogy éjfél után csendesedtek el csak a termek, az bizonyos. (—u) * Orvosszövetségi közgyűlés. Az Országos Orvosszövetség esztergommegyei fiókszövetsége, volt elnökének, Mátray Ferenc dr., megyei tiszti főorvosnak halála következtében hosszabb ideig tartó szünet után, vasárnap, e hó 23-án tartotta évi közgyűlését a városháza kis tanácstermében. A közgyűlés legfontosabb tárgya a tisztújítás volt, különösen pedig az elnöki állás betöltése, melyre dr. Seyler Emil megyei tiszti főorvos választatott meg. Alelnökök lettek: dr. Áldory Mór tanácsorvos és dr. Hüke Kálmán dorogi orvos. Titkár dr. Erős Arnold. Pénztáros: dr. Simonyi Adolf. Az újonnan megválasztott elnök, dr. Seyler megköszönvén a bizalmat, lelkes hangú beszédben buzditotta a tagokat az összetartásra, hogy az orvosi kar tekintélyét a régi fényében megtartani lehessen. * Megyegyülés. A vármegye törvényhatósága f. hó 25-én közgyűlést tartott. A közgyűlésen Andrássy János kir. tan. alispán elnökölt s az ö bejelentéséből vette hivatalosan is tudomásul a törvényhatóság azon csapás hirét, amely Horváth Béla főispánt neje elvesztésével érte. A törvényhatóság részvétteljes csendben vette hudomásul a bejelentést. — Ezután a napirend következett. A tárgysorozat érdekesebb részei közül kiemelhetjük Brutsy János indítványát, amely a póttartalékosok 3 évi szolgálata ellen érkezett be. Miután az országgyűlésen ez a törvényjavaslat lekerült a napirendről, a törvényhatóság sem bocsátkozott bővebb tárgyalásába és ad acta tétetett. A magyar tengerszem elidegenítése ügyében általános megdöbbenést keltő nemzeti döntés ellen a vármegye felirati jogával él és kéri az országgyűlést, hogy az elidegenítést kimondó törvényjavaslat beczikkelyezését tagadja meg. Tárgyalták és elfogadták Esztergom város 1903., évi költségvetését. A belügyminiszternek ama leirata, mely szerint kötelezi a várost, hogy közpénzeit a Magyar Országos hitelszövetkezetben helyezze el és gyümölcsöztesse, nagy meglepetést keltett, mert mig egyrészről ezen intézkedés sérti a város autonom rendelkezési jogát, másrészt a kérdéses pénzintézetet épen olyan magánvállalatnak kell tekinteni, mint az ittenieket, azzal a különbséggel, hogy ezek a mieink, ezeket erkölcsi kötelesség támogatni, mert ezek is a város előnyére működnek. Mivel pedig a Magyar Országos Hitelszövetkezet sokkal alacsonyabb kamatláb mellett gyümölcsözteti a közpénzeket, mint a mieink, felírnak a ministerhez, hogy a városi közpénzeknek a helybeli pénzintézetekben jó helyük van. Több apró ügy letárgyalása után a közgyűlés délben ért véget. * Világosságot keresnek. A város közvilágítási kérdésében kiküldött bizottság, mint örömmel tapasztaljuk foglalkozni kezd az általunk is célszerűbbnek tartott villanyvilágítással és Vimmer Imre polgármester vezetésével Bleszl Ferenc takarékpénztári titkár és Tiefenthal Gyula. városi mérnököt a villanyvilágítás tanulmányozása végett ismét kiküldte. Kecskeméten, NagyBecskereken és Egerben járnak, hol már üzemben levő villamos-telepeket tanulmányozzák. A világítás felfedezésére már annyi ilyen expedíciót küldött ki a város, hogy igazán kívánatos volna miszerint a most úton levő bizottság meghatározná, hogy mi világit majd Esztergomban. Gáz-e vagy villany ? Hogy mikor ? — ez megint más kérdés. * Városunk pénzügyi hivatalában Dombay Lajos p. ü. igazgatósági helyettes igazgató tegnap váratlanul megjelent és vizsgálatot tartott. * Tanitók gyűlése. A drégely kerületi r. kath. tanitók egyesülete e hó 26-án tartotta meg öszi közgyűlését Ipolyságon. Siposs Jenő, honti tanitó a százas számkört ismertette egy sikerült gyakorlati tanítási óra körében, mely talpraesett előadás általános tetszést nyert. Beák Antal, a tanitók és papok közötti viszonyról olvasott fel igen magvas értekezést, mely számos megszívlelendő tanácsot nyújt arra nézve, hogy miként működjenek karöltve tanitó és pap a népnevelés különféle ágainak buzgó és eredményes szolgálatában. Szokatlanul élénk és hoszszas vitát provokált az egységes tankönyvek fölötti eszmecsere. A szép számú felszólalók a SzentIstván-Tarsulat azon törekvését tették szóvá, a melylyel ez, csupán saját kiadású iskolai könyveit óhajtaná a kath. iskolákban kötelezöleg használtatni. Ez egyoldalú törekvés ellen ugy a nemes szabad verseny, mint szintén a tanitói szaktekintély és szabad rendelkezés megóvása érdekében igen sok argumentum merült fel a felszólalók körében, melyekből kitűnt, hogy szépszámmal vannak olyan korrekt szellemű népiskolai könyveink, melyekből tanítóink tetszés szerint válogathatnak s melyeknél a társulat kiadványai egy cséppel se jobbak, mert amazoknak szolgai utánzásai, örvendetes jelenség, hogy a derék egyesület a szellemi zabhegyezés helyett ily praktikus nevelési és tanítási kérdésekkel foglalkozik. Jó lenne máshol is megpróbálni. * A kivándorlás ellen sok újság ír vezércikket, híreiben és hirdetéseiben pedig vagy céltudatosan, vagy a nélkül, csábító dolgokat fest Amerikáról, vagy az odajutás legkönnyebb és legolcsóbb útját egyengeti. Ilyenféle bűnbe esett e héten az »Esztergom és Videke« cimü helyi lapunk is, mert míg volt idö, hogy a kivándorlás ellen igen üdvös cikkelyeket bocsátott világgá, csütörtöki számában egy hirdetést közölt, mely a kivándorlók és a sikkasztok dolgát segítheti csak elö. Mert az Amerikába jutás legegyszerűbb módját hirdeti, söt esetleg »bövebb felvilagositast« is ígér. Beismerjük, hogy laptársunk hirdetési rovatához semmi közünk nincs, ez tisztán az ö üzleti dolga, de ha talán tévedés vagy véletlen játszik a dologban, csak erre az esetre figyelmeztetjük, mert igy amit vezércikkben felépíteni akar, hirdetésével lerontja. * A gazdasági egylet új helyisége. Az Esztergom-vidéki Gazdasági Egyesület kérvényt nyújtott be a megyéhez, melyben hivatalának egy helyiséget kért. A törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén helyt adott ezen kérelemnek s egy helyiséget rendelkezésére bocsát. * Felhívás a Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége érdekében. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége eddigi működésével is bizonyságot tett arról, hogy nagyfontosságú feladatait komoly, kitartó munkával, igazi lelkesedéssel akarja megvalósítani. A keresztény szellemű krajcáros újság megindítása, a katholikus könyvjegyzék, a keresztény mértékletességi lapok, a katholikus ifjúsági egyesületek érdekében megindított akció, a III. Országos Katholikus Nagygyűlés rendezése stb. mind bizonyítékai az Országos Szövetség tervszerű, öntudatos, komoly munkájának. Nagyon természetes azonban, hogy az Országos Szövetségnek ezen alkotásokhoz, az egész országra kiterjedő mozgalmak vezetéséhez nagymérvű anyagi eszközökre van szüksége, hogy hivatásának megfelelhessen, céljait megvalósíthassa. Minthogy pedig a tagsági dijak egymagukban ezt az anyagi támogatást az Országos Szövetségnek meg nem adhatják, az Országos Szövetség igazgató-tanácsa elhatározta, hogy nyilvános gyűjtés utján egy alapot fog összehozni az Országos Szövetség munkájának folytatására. Bizalommal kérjük tehát mindazokat, kik a hazánkban annyira fontos katholikus társadalmi tevékenység iránt érdeklödnek, kik a keresztény Magyarországért folytatott munkánkat segiteni, előmozdítani óhajtják' hogy filléreikkel a Katholikus Egyesületek Országos Szövetségének alapjához hozzájárulni szíveskedjenek. A szives adományok irodánkhoz (Budapest, IV. ker., Molnár-utca 11.) küldendők. A legkisebb adományt is hálás köszönettel fogjuk venni és hirlapilag nyugtázzuk. Isten velünk ! Budapest, 1902. évi november hó 15-én. — Ifjú Zichy János gróf elnök. * Megyebizottsági tag választása. Nagyölved, Kesztölc, Kirva és Ny.-Ufalu uj bizottsági tagokat választ. Választási napul december 10-ike tüzetett ki. * Népgyűlés. A »Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdij-Egyleté«-nek esztergomi fiókja, az egyesület hasznosságának ismertetése céljából 1902. évi december hó 7-én, (vasárnap) délután 3 órakor a város székházának tanácstermében népgyűlést tart, melyre városunk iparosait és ipari munkásait tisztelettel meghívja az esztergomi fiókegylet elnöksége. — A népgyülás tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Prohászka Ottokár dr., szemináriumi tanár. 2. A nyugdij egylet czélja és haszna. Előadja Magyary László, a fiókegylet elnöke. 3. Esetleges indítványok. — A gyűlésen szólási joggal bir minden megjelenőFelvilágosítással szívesen szolgál az elnökség. * Nagyszombatban a Mária-társulat zászlószentelése alkalmából tartandó ünnepélyek, melyek programmját előző számunkban ismertettük, dec. 7-én d. u. 5 órakor kezdődnek. * A főszolgabíró és a nép. Az újév elején életbelépő vármegyei ügyviteli szabályok rendelete szerint a főszolgabíró a vármegye közönsége által rendszeresített tárgyalási napokon, ilyenek nem létében pedig havonkint legalább egyszer, bizonyos előre meghatározott s a közönség tudomására hozott napokon járásának a szomszédos községek részéről is könnyen elérhető, nagyobb községeiben megjelenni köteles s itt a panaszok és kérelmek meghallgatása, az esetleges felvilágosítások megadása, a kihallgatások és vizsgálatok foganatosítása, valamint szükséges intézkedések közvetlen megtétele végett tárgyalási napokat tart. A sorrend megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tárgyalási napok felváltva, a járás különböző vidékein tartassanak. A nem közérdekű szóbeli panaszoknál első sorban az egyezség létesítését kell megkisérleni s csak ha ez nem sikerül, kell a panaszról jegy zökonyvet felvenni. Hasonlóképen intézkedik a körjegyző ügyviteli szabályzat, amennyiben a jegyző a panaszok meghallgatása végett hasonlóképpen előre megállapított látogatási napokon személyesen megjelenni tartozik a körzetéhez tartozó községekben. * Színészetünk. E héten is sokan látogatták Báródi igazgató színházát. A megszokott jó előadásban bemutatott darabok mindegyike megtalálta saját közönségét. A heti műsort Krassói és Berényi jutalomjátéka tarkította, e héten pedig, szerdán és csütörtökön Porzsoltné Lukács Juliska asszony, a népszínház kiváló művésznője fog vendégszerepelni. Az előadásokat hirdető falragaszok még meg sem jelentek, s már történt előjegyzés ez estékre, igy a közönség, hogy helyét biztosítsa, legjobban teszi, hogy ha előre megváltja jegyét. A vendég művésznő szereplése fényesnek Ígérkezik. * Üdvös intézmény. A megyebeli községek szép példát vehetnek Farnadról, mely község alig 5 hónapja tejszövetkezetet alapított és mint közrebocsátott negyedévi számadása bizonyítja, ugyancsak szép eredményt ért el, és a szövetkezeti élet üdvös voltának, a tömörülés eszméjének egy újabb fényes tanulsága. A tejszövetkezet megalakulása főleg Feichtinger Sándor uradalmi intéző érdeme, ki erös elhatározással megtörte a nép bizalmatlankodását. Tehát csak akarat kell, s a népet ki lehet verni álmatagságából. A jó farnadiak is csodálkoznak, hogy miért is idegenkedtek úgy a szövetkezéstől, mikor az javukat szolgálja. A szövetkezet június 29-én kezdte meg működését és szeptember végén, vagyis 3 hó alatt a tagok 33.397 liter tejet szállítottak be, miből 1423 kiló tea-vaj készült, melyet Bécsbe szállítottak. Ha már most figyelembe vesszük, hogy 100 liter tejből átlag 4.26°/o va J készül s e mellett a tagoknak 2671 kor. 76 fillér készpénz fizettetett ki s hozzá még a lefölözött minden 10 liter tejből 8, vagyis öszszesen 26717*5 liter tej lett visszaadva, melynek literjét 4 fillérrel 'számítva,, a visszaadott tej 1068*70 korona, s hogy ezenkívül a szövetkezet