ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-11-30 / 49. szám

kezesekor ovációval fogadták s miután helyet foglalt az első sorban, Vékony Sándor képzett ipa­rosunk, az egylet pártoló tagja, szép beszéd kiséretében adta át a képet Rothnagel László egyleti háznagynak. Beszédében összetartásra és munkálkodásra szólította az egyesületet. A ki­váló gonddal és érzéssel szerkesztett beszéd szavai mély benyomást keltettek a hallgatók szivében s a tapsok elhangzása után Jakobek Jenő egyleti tag szavalt el szép verset, biztos és kellemes hangon. Utána H. W. Ernszt »Ele­gia» cimü gordonka-szólóját zongora kísérettel mutatta be a két Paulus testvér. A katonazene­kar ezen intelligens és nagytehetségű tagjai iga­zán élvezetes perceket szereztek a hallgatóság­nak. Az ifjabb Paulus testvér a gordonkan való­ságosan remekelt. A zeneszám után Krajniker Ferenc egyleti dékán szavalta el Vida József »Az anya« cimü költeményét. Zajos tapsokat aratott. Ezután Dvihally Géza lapszerkesztő olva­sott fel egy humoreszket, kissé gyönge és rekedt hangon, mit az éjközben történt vizivárosi tűz­esettel okolt meg. A közönség a megokolást és humoreszket egyformán mosolyogva fogadta. Az előadások utolsó számaként ismét a Paulus test­vérek egyike lépett a dobogóra s hegedűn Er­kel Ferenc »Repülj fecskem« kezdetű dalmüvét játszotta el kiváló bravúrral és Matt v. segéd­kántor zongora kísérete mellett. A jeles hege­düst valósággal ünnepelte a közönség és maga Csernoch is elragadtatva gratulált a két testvér­nek. Következett ezután a vacsora és utána tánc, hogy ez mdddig tartott, azt nem lehet megtudni, mert akik előbb elszállingóztak azok nem tudják, az utolsó pár meg hallgat. De hogy éjfél után csendesedtek el csak a termek, az bizonyos. (—u) * Orvosszövetségi közgyűlés. Az Országos Orvosszövetség esztergommegyei fiókszövetsége, volt elnökének, Mátray Ferenc dr., megyei tiszti főorvosnak halála következtében hosszabb ideig tartó szünet után, vasárnap, e hó 23-án tartotta évi közgyűlését a városháza kis tanácstermében. A közgyűlés legfontosabb tárgya a tisztújítás volt, különösen pedig az elnöki állás betöltése, melyre dr. Seyler Emil megyei tiszti főorvos választatott meg. Alelnökök lettek: dr. Áldory Mór tanácsorvos és dr. Hüke Kálmán dorogi orvos. Titkár dr. Erős Arnold. Pénztáros: dr. Simonyi Adolf. Az újonnan megválasztott elnök, dr. Seyler megköszönvén a bizalmat, lelkes hangú beszéd­ben buzditotta a tagokat az összetartásra, hogy az orvosi kar tekintélyét a régi fényében meg­tartani lehessen. * Megyegyülés. A vármegye törvényható­sága f. hó 25-én közgyűlést tartott. A közgyű­lésen Andrássy János kir. tan. alispán elnökölt s az ö bejelentéséből vette hivatalosan is tudomá­sul a törvényhatóság azon csapás hirét, amely Horváth Béla főispánt neje elvesztésével érte. A törvényhatóság részvétteljes csendben vette hu­domásul a bejelentést. — Ezután a napirend kö­vetkezett. A tárgysorozat érdekesebb részei kö­zül kiemelhetjük Brutsy János indítványát, amely a póttartalékosok 3 évi szolgálata ellen érkezett be. Miután az országgyűlésen ez a törvényjavas­lat lekerült a napirendről, a törvényhatóság sem bocsátkozott bővebb tárgyalásába és ad acta té­tetett. A magyar tengerszem elidegenítése ügyé­ben általános megdöbbenést keltő nemzeti dön­tés ellen a vármegye felirati jogával él és kéri az országgyűlést, hogy az elidegenítést kimondó törvényjavaslat beczikkelyezését tagadja meg. Tárgyalták és elfogadták Esztergom város 1903., évi költségvetését. A belügyminiszternek ama le­irata, mely szerint kötelezi a várost, hogy köz­pénzeit a Magyar Országos hitelszövetkezetben helyezze el és gyümölcsöztesse, nagy meglepe­tést keltett, mert mig egyrészről ezen intézke­dés sérti a város autonom rendelkezési jogát, másrészt a kérdéses pénzintézetet épen olyan ma­gánvállalatnak kell tekinteni, mint az ittenieket, azzal a különbséggel, hogy ezek a mieink, eze­ket erkölcsi kötelesség támogatni, mert ezek is a város előnyére működnek. Mivel pedig a Ma­gyar Országos Hitelszövetkezet sokkal alacso­nyabb kamatláb mellett gyümölcsözteti a köz­pénzeket, mint a mieink, felírnak a ministerhez, hogy a városi közpénzeknek a helybeli pénzin­tézetekben jó helyük van. Több apró ügy letár­gyalása után a közgyűlés délben ért véget. * Világosságot keresnek. A város közvi­lágítási kérdésében kiküldött bizottság, mint örömmel tapasztaljuk foglalkozni kezd az álta­lunk is célszerűbbnek tartott villanyvilágítással és Vimmer Imre polgármester vezetésével Bleszl Ferenc takarékpénztári titkár és Tiefenthal Gyula. városi mérnököt a villanyvilágítás tanulmányo­zása végett ismét kiküldte. Kecskeméten, Nagy­Becskereken és Egerben járnak, hol már üzem­ben levő villamos-telepeket tanulmányozzák. A világítás felfedezésére már annyi ilyen expedí­ciót küldött ki a város, hogy igazán kívánatos volna miszerint a most úton levő bizottság meg­határozná, hogy mi világit majd Esztergomban. Gáz-e vagy villany ? Hogy mikor ? — ez megint más kérdés. * Városunk pénzügyi hivatalában Dombay Lajos p. ü. igazgatósági helyettes igazgató tegnap váratlanul megjelent és vizsgálatot tartott. * Tanitók gyűlése. A drégely kerületi r. kath. tanitók egyesülete e hó 26-án tartotta meg öszi közgyűlését Ipolyságon. Siposs Jenő, honti tanitó a százas számkört ismertette egy sikerült gyakorlati tanítási óra körében, mely talpraesett előadás általános tetszést nyert. Beák Antal, a tanitók és papok közötti viszonyról olvasott fel igen magvas értekezést, mely szá­mos megszívlelendő tanácsot nyújt arra nézve, hogy miként működjenek karöltve tanitó és pap a népnevelés különféle ágainak buzgó és ered­ményes szolgálatában. Szokatlanul élénk és hosz­szas vitát provokált az egységes tankönyvek fölötti eszmecsere. A szép számú felszólalók a Szent­István-Tarsulat azon törekvését tették szóvá, a melylyel ez, csupán saját kiadású iskolai köny­veit óhajtaná a kath. iskolákban kötelezöleg használtatni. Ez egyoldalú törekvés ellen ugy a nemes szabad verseny, mint szintén a tanitói szaktekintély és szabad rendelkezés megóvása érdekében igen sok argumentum merült fel a felszólalók körében, melyekből kitűnt, hogy szép­számmal vannak olyan korrekt szellemű nép­iskolai könyveink, melyekből tanítóink tetszés szerint válogathatnak s melyeknél a társulat ki­adványai egy cséppel se jobbak, mert amazok­nak szolgai utánzásai, örvendetes jelenség, hogy a derék egyesület a szellemi zabhegyezés he­lyett ily praktikus nevelési és tanítási kérdések­kel foglalkozik. Jó lenne máshol is megpróbálni. * A kivándorlás ellen sok újság ír vezér­cikket, híreiben és hirdetéseiben pedig vagy cél­tudatosan, vagy a nélkül, csábító dolgokat fest Amerikáról, vagy az odajutás legkönnyebb és legolcsóbb útját egyengeti. Ilyenféle bűnbe esett e héten az »Esztergom és Videke« cimü helyi lapunk is, mert míg volt idö, hogy a kivándorlás ellen igen üdvös cikkelyeket bocsátott világgá, csütörtöki számában egy hirdetést közölt, mely a kivándorlók és a sikkasztok dolgát segítheti csak elö. Mert az Amerikába jutás legegyszerűbb módját hirdeti, söt esetleg »bövebb felvilagositast« is ígér. Beismerjük, hogy laptársunk hirdetési rovatához semmi közünk nincs, ez tisztán az ö üzleti dolga, de ha talán tévedés vagy véletlen játszik a dologban, csak erre az esetre figyel­meztetjük, mert igy amit vezércikkben felépíteni akar, hirdetésével lerontja. * A gazdasági egylet új helyisége. Az Esztergom-vidéki Gazdasági Egyesület kérvényt nyújtott be a megyéhez, melyben hivatalának egy helyiséget kért. A törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén helyt adott ezen kérelemnek s egy helyiséget rendelkezésére bocsát. * Felhívás a Katholikus Egyesületek Orszá­gos Szövetsége érdekében. A Magyarországi Katholikus Egyesületek Országos Szövetsége ed­digi működésével is bizonyságot tett arról, hogy nagyfontosságú feladatait komoly, kitartó mun­kával, igazi lelkesedéssel akarja megvalósítani. A keresztény szellemű krajcáros újság megindí­tása, a katholikus könyvjegyzék, a keresztény mértékletességi lapok, a katholikus ifjúsági egye­sületek érdekében megindított akció, a III. Országos Katholikus Nagygyűlés rendezése stb. mind bizonyítékai az Országos Szövetség terv­szerű, öntudatos, komoly munkájának. Nagyon természetes azonban, hogy az Országos Szövet­ségnek ezen alkotásokhoz, az egész országra ki­terjedő mozgalmak vezetéséhez nagymérvű anyagi eszközökre van szüksége, hogy hivatásának megfelelhessen, céljait megvalósíthassa. Minthogy pedig a tagsági dijak egymagukban ezt az anyagi támogatást az Országos Szövetségnek meg nem adhatják, az Országos Szövetség igazgató-tanácsa elhatározta, hogy nyilvános gyűjtés utján egy alapot fog összehozni az Országos Szövetség munkájának folytatására. Bizalommal kérjük te­hát mindazokat, kik a hazánkban annyira fontos katholikus társadalmi tevékenység iránt érdek­lödnek, kik a keresztény Magyarországért foly­tatott munkánkat segiteni, előmozdítani óhajtják' hogy filléreikkel a Katholikus Egyesületek Or­szágos Szövetségének alapjához hozzájárulni szí­veskedjenek. A szives adományok irodánkhoz (Budapest, IV. ker., Molnár-utca 11.) küldendők. A legkisebb adományt is hálás köszönettel fog­juk venni és hirlapilag nyugtázzuk. Isten velünk ! Budapest, 1902. évi november hó 15-én. — Ifjú Zichy János gróf elnök. * Megyebizottsági tag választása. Nagy­ölved, Kesztölc, Kirva és Ny.-Ufalu uj bizott­sági tagokat választ. Választási napul december 10-ike tüzetett ki. * Népgyűlés. A »Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdij-Egyleté«-nek esztergomi fiókja, az egyesület hasznosságának ismertetése céljából 1902. évi december hó 7-én, (vasárnap) délután 3 órakor a város székházának tanácster­mében népgyűlést tart, melyre városunk iparo­sait és ipari munkásait tisztelettel meghívja az esztergomi fiókegylet elnöksége. — A népgyülás tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Prohászka Ottokár dr., szemináriumi tanár. 2. A nyugdij ­egylet czélja és haszna. Előadja Magyary László, a fiókegylet elnöke. 3. Esetleges indítványok. — A gyűlésen szólási joggal bir minden megjelenő­Felvilágosítással szívesen szolgál az elnökség. * Nagyszombatban a Mária-társulat zászló­szentelése alkalmából tartandó ünnepélyek, melyek programmját előző számunkban ismertettük, dec. 7-én d. u. 5 órakor kezdődnek. * A főszolgabíró és a nép. Az újév ele­jén életbelépő vármegyei ügyviteli szabályok ren­delete szerint a főszolgabíró a vármegye közön­sége által rendszeresített tárgyalási napokon, ilye­nek nem létében pedig havonkint legalább egy­szer, bizonyos előre meghatározott s a közönség tudomására hozott napokon járásának a szom­szédos községek részéről is könnyen elérhető, nagyobb községeiben megjelenni köteles s itt a panaszok és kérelmek meghallgatása, az esetle­ges felvilágosítások megadása, a kihallgatások és vizsgálatok foganatosítása, valamint szükséges in­tézkedések közvetlen megtétele végett tárgyalási napokat tart. A sorrend megállapításánál figye­lemmel kell lenni arra, hogy a tárgyalási napok felváltva, a járás különböző vidékein tartassanak. A nem közérdekű szóbeli panaszoknál első sor­ban az egyezség létesítését kell megkisérleni s csak ha ez nem sikerül, kell a panaszról jegy zö­konyvet felvenni. Hasonlóképen intézkedik a kör­jegyző ügyviteli szabályzat, amennyiben a jegyző a panaszok meghallgatása végett hasonlóképpen előre megállapított látogatási napokon személye­sen megjelenni tartozik a körzetéhez tartozó köz­ségekben. * Színészetünk. E héten is sokan látogat­ták Báródi igazgató színházát. A megszokott jó előadásban bemutatott darabok mindegyike meg­találta saját közönségét. A heti műsort Krassói és Berényi jutalomjátéka tarkította, e héten pe­dig, szerdán és csütörtökön Porzsoltné Lukács Ju­liska asszony, a népszínház kiváló művésznője fog vendégszerepelni. Az előadásokat hirdető falragaszok még meg sem jelentek, s már tör­tént előjegyzés ez estékre, igy a közönség, hogy helyét biztosítsa, legjobban teszi, hogy ha előre megváltja jegyét. A vendég művésznő szerep­lése fényesnek Ígérkezik. * Üdvös intézmény. A megyebeli közsé­gek szép példát vehetnek Farnadról, mely köz­ség alig 5 hónapja tejszövetkezetet alapított és mint közrebocsátott negyedévi számadása bizo­nyítja, ugyancsak szép eredményt ért el, és a szövetkezeti élet üdvös voltának, a tömörülés eszméjének egy újabb fényes tanulsága. A tej­szövetkezet megalakulása főleg Feichtinger Sándor uradalmi intéző érdeme, ki erös elhatározással megtörte a nép bizalmatlankodását. Tehát csak akarat kell, s a népet ki lehet verni álmatagsá­gából. A jó farnadiak is csodálkoznak, hogy miért is idegenkedtek úgy a szövetkezéstől, mi­kor az javukat szolgálja. A szövetkezet június 29-én kezdte meg működését és szeptember végén, vagyis 3 hó alatt a tagok 33.397 liter tejet szállítottak be, miből 1423 kiló tea-vaj ké­szült, melyet Bécsbe szállítottak. Ha már most figyelembe vesszük, hogy 100 liter tejből átlag 4.26°/o va J készül s e mellett a tagoknak 2671 kor. 76 fillér készpénz fizettetett ki s hozzá még a lefölözött minden 10 liter tejből 8, vagyis ösz­szesen 26717*5 liter tej lett visszaadva, melynek literjét 4 fillérrel 'számítva,, a visszaadott tej 1068*70 korona, s hogy ezenkívül a szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents