ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-05-25 / 22. szám

dicsőségén, lelkesedést meríteni évezredes történetünkből, a kegyelet virágát, dicsőség babérját fonni nagyjaink homloka köré és testvéri szeretettel ölelni magunkhoz a hon minden polgárát. Prófétalelkü nagyjaink az ifjúságot nemes vállalkozásukban felkarolják, ők maguk is az egylet alapitóivá lesznek. Az alakuló gyűlésen ott látjuk Steiner Fülöp dr. boldogemlékü székesfehérvári püspököt, akkori pápai praelatust, a fáradhatatlan lelkű Zichy Nándor grófot, Breznai Béla dr. egyetemi tanárt. Felírják a zászlóra az Isten, haza, család eszméinek kath. szellemben való ápolását, az alázatosságot — tudást, a tiszta erkölcsöt — munkát. Az egyesület az alakulás nehézségeivel küzdve szük korlátok között mozog, s az országos kath. közvélemény figyelmét, rokonszenvét működésének már első éveiben megnyeri. Az ellentábor kicsinylő mosolylyal fogadja. Alakulását, működését agyonhallgatja, midőn pedig annyira erősödik, hogy számolni kell vele lépten-nyomon, a hazafiatlanság, felekezetieskedés vádjával hurcolja meg. Hazafiatlan, mert szent Imre herceg szellemét kultiválja, mert zászlójára e három eszmét irta »Isten! Haza! Király!« Felekezetieskedö, mert a kath. öntudatot ápolja, mert hirdetője a keresztény erkölcsi világnézletnek — a katholicizmusnak, mely türelmes, egyetemes, összefoglaló s mindenek fölött hirdetője a felebaráti szeretetnek. Az elvetett mag kicsirázott. 1889. márc. 9. alapszabályai belügyminiszteri jóváhagyást nyertek, ápr. 30-án pedig a boldog emlékű Simor János hercegprímás föpásztori áldását adta az egyletre. A csirából cserje lett, melynek sűrű levelei között dalos fülemile rakott fészket s hajnalpirkadáskor csattogó dalt zengett. Dalt hitről, honszerelemröl, tiszta erkölcsről : Miért vagy':.ni< mi keresztények és miért katholikusok ? Az állam és egyház közt fennálló viszony, szent Imre királyfi, vallásosság és idealizmus, erkölcs és jog és igy tovább. Komoly munkában egymásután peregtek le az évek. Az egyesület múltjából kiemelendő Zichy János grófnak 1889. őszén elnökké választása, mely tisztet a nemes lelkű, mély készültségü ifjú mágnás lelkes hévvel, komoly, igyekvő ügy buzgalommal hét éven keresztül viselte s midőn az egyesülettől megvált, tisztán az elnöki székből távozott. »En pedig — ha megengedik — ezentúl is egyszerű tagja óhajtok maradni az egyletnek, hogy önökkel együtt működhessem továbbra is fejlődése körül. Legszebb jutalmam az lesz, ha megtartanak szives jóakaratukban és megőrzik számomra barátságukat, az egyletet pedig ugy fogják szeretni, mint a hogy én szerettem mindenkor e kört, melyhez ifjúkorom legszebb emlékei fűződnek.« Az egyesület háláját akarván leírni, 1896/97. év alakuló közgyűlésén örökös tiszteletbeli taggá választja. 1891-ben szent Alajos halálának 300 éves évfordulója alkalmából a Rómában rendezett tént csendités az utcára csalta az embereket, kik szájról-szájra adták a lesújtó hirt: a főnöknő halálát. Könnybe lábadtak a szemek, elszorultak a szivek, imádkoztak a hivő lelkek . . . A menet a temetőbe ért. Megható kép tárult elénk. Az iskolás fiúk és leányok félkörben vették körül a boldogult sírját. Zokogott mindenki. Fölhangzott a »Pater Noster«, szentelt vizzel hintették meg sirját, lebocsátották a sírgödörbe, tompán hangzottak el a koporsójára hullatott hantok . . . Midőn este 8 óra felé a temetőbe mentem, hogy megnézzem a sirját, öt koszorút láttam egyszerű, kis fekete fakeresztje körül, melyre e két szó volt festve fehér betűkkel: Gyulányi Natália. Megnéztem a koszorúk szallagját s láttam, hogy a polgári iskolai növendékek négy osztályának koszorúi, az ötödik, melyen nem volt irás, valószínűleg a kis árvák utolsó ajándéka. Aztán kifelé jöttem a temetőből. Útközben megkondult az »Ur angyalá«-ra a szent Mihály harang. Szépen hallatta mélabús hangját. Visszafordultam a sir felé s e búcsúszavakat küldtem a megboldogultnak: nyugodjál békében Natália nővér. Reviczky Hadár. jubileumi ünnepségeken az egyesület 15 tagja küldöttségileg vesz részt, midőn ő szentsége megáldja az egyletet e szavakkal: »Vívat, crescat, floreat.« 1892. november 11-én tartja meg az első szent Imre ünnepélyt, mely azóta évről-évre ismétlődik. 1894. január havában részt vesz az első budapesti katholikus nagygyűlésen. Ugyanez év március havában, — midőn messze idegenben, Turin város fölött megjelent a halál angyala és elragadta azt, ki szivünkben él, kinek emléke örökké ragyogni fog, mig magyar él e földön. — részt vesz a nemzet gyászában és lerója a kegyelet adóját Kossuth Lajos temetésén. 1895-ben jelenik meg az első almanachja, melynek feladata, hogy a közönséget legalább megközelítőleg tájékoztassa a »Szent Imre Önképző Egylet« céljáról, törekvéséről, a főiskolai ifjúságnak pedig megmutassa az utat, hogy miként lehet a hitet a tudással karöltve ápolni. 1896/99. év a megpróbáltatásnak ideje. Az egyesület anyagi bajokkal küzd, a tagok napról-napra fogynak, az egyesület falai közül távozóban van szent Imre szelleme. 1889. tavaszán Kisfaludi A. Béla dr. a tb. elnökségről lemond s utódául Glattfelder Gyula drt. ajánlotta. Az évzáró közgyűlés hálával, elismeréssel adózott a távozó tisztb. elnöknek, ki tisztét 10 éven keresztül példás gonddal, szeretettel, akadályt nem ismerő munkássággal viselte, ki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar kath. ifjúság ujjánevelésében. 1899. év okt. 18-án tartott alakuló közgyűlés először üdvözli uj tb. elnökét, dr. Glattfelder Gyulát, kit a bibornokhercegprimás tisztségében már megerősített. Az uj tiszteletbeli elnök fáradságot nem ismerő buzgalommal fog hozzá az egylet anyagi létének biztosításához. A vagyoni fellendüléssel, a szellemi megújhodás is bekövetkezett. 1900. november 4-ike magasan emelkedik ki az egylet életéből. Magyarország katholikus létének 900 éves jubileumát ünnepelte meg, s ekkor szentelte fel Császka György kalocsai érsek a hercegprímás helyettese az egyesület »törekvéseinek, céljainak jelvényét,« azt a fehér zászlót, melyet a Boldogságos Szűz és szent Imre herceg képe, »Isten! Király! Haza!« felirat ékesitnek. Ezek volnának röviden azok az események, melyeket szükségesnek tartottam az egyesület múltjából kiemelni. Ily szép, dicső mult után az elfogultság vesz rajtam erőt, gyöngének érzem magam, félek, hogy évi működésünk elvész a fényben. Lelkemet megnyugtatja azonban az erős tudat, hogy megtettünk mindent az egyesület virágoztatására, a szellem ápolására s ha majd hivatottabb kezekbe kerül a vezetés a tőlünk maradt örökség alapján végezhetik lelkes, önfeláldozó munkájukat. Tisztelt közönség ! Kedves Barátaim ! a lehető legrövidebb leszek, hisz nem lehet feladatom az egyesület ez évi működését, életét pontról-pontra tárgyalni, hanem képét adni a múltnak, ismertetni a célt, az eszmét, melyért harcolunk, számot adni magunknak, hogy mennyire feleltünk meg kötelességünknek és mennyire váltottuk be reményét azoknak, kiknek szeretete, bizalma reánk bizta az Egyesület vezetését. Az egyesület évi működését két részre oszthatom, mely párhuzamosan halad egymás mellett. Az egyik az a komoly munka, melyről a külvilág néha-néha értesül, az az előkészítő iskola, melynek feladata a Haza, Egyház számára öntudatos harcosokat nevelni: az önképzés. E télen 10 felolvasó és 4 tea-estélyt produkáltunk. A katholikus irodalom egyes kiváló munkásai is voltak szívesek ez estélyek keretében a kath. szellemet, öntudatot nevelni. Nevezetesen: dr. Prohászka Ottokár, kinek ékesszóllásu lángelméje oly sok katholikusban ébresztette fel a lelkiismeret szavát az »Evolutio«-ról tartott szabad előadásával, Latkóczy Mihály középiskolai tanár »Balkani emlékek« cimü útleírásával, Petrasevich Géza hírlapíró : Hogyan úszott el kis Zsennye novellájával, Kincs István, kőszegi plébános a »Legujabb törvény« c. humoros leírásával, Fieber Henrik a szent Imre collegium praefectusa|: Hauptmann Hannale-jével és Feszty triptikonjával. A tea-estélyek egyikén erdély nemeslelkü apostola, Mailáth Gusztáv Károly gróf, erdélyi püspök lepett meg bennünket. Szeretettel, örömmel vettük körül a minket igazán szerető védnököt, ki megtalálta a nyitját annak, hogyan kell az ifjú lelket hitében ápolni, edzeni. Távoztakor az estéken szereplöket egy-egy aranynyal tüntette ki, buzdítván, serkentvén őket a további munkára. Munkásságunk második részét a külvilágban való szereplés képezte. Jel-adás arról, hogy élünk, cselekszünk, a közvélemény ítéletének kikérésére, hogy vájjon helyes irányban haladunk-e? A szokásos szent Imre ünnepélyt a katholikus nagygyűlés keretében ünnepeltük meg. Március hó 5-én XIII. Leo pápa O Szentsége 25 éves jubileuma alkalmából diszünnepélyt rendeztünk. Egyesületünk képviseltette magát a magyar ifjúság által rendezett római zarándoklatban. A kereszténység, vértanúság, önfeláldozás, meggyőződés e szent városában lelkünk poenitentiával, áhítattal telt el. örökké felejthetetlen a fogadtatás. Nem maradt szem könnyezetlen, midőn O Szentsége üdvözölt bennünket, ősapáink méltó unokáit. Szivünk eltelt hittel, honszerelemmel, a sziksztusi kápolna oly biztatóan, varázsszerüen adta vissza a Mária éneket és Isten áld meg a magyart, mintha az Úrangyala lebegett volna felettünk mondván : Meghallgatott az Ur. A tagok száma 178-ról 210-re emelkedett, u

gy

7 hogy egyes nagyobbszabásu felolvasó estélyek alkalmával egyletünk tágas helyiségei alig voltak képesek befogadni a tagokat. A pártoló tagok száma 20-ról 24-re emelkedett. Alapító tagok száma 3, védnökök száma 9. Tiszteletbeli tagok száma 6-ról 8-ra. Volt 9 bizottsági ülés és 3 rk. közgyűlés. Az utolsó rk. közgyűlés egyúttal ünnepe is volt az egyletnek, ő szentsége nem feledkezett meg a lelkes és hithű magyar ifjakról, a zarándoklat erkölcsi sikereiért egyesületünk elnökét, alelnökét, pénztárosát és két rendes tagját »Pro Ecclesia et Pontifice« érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetést Mailáth Gusztáv gróf erdélyi püspök e közgyűlésen nyújtotta át, buzdítván őket: legyenek hitben erősek, küzdelemben kitartók és céljaikban nemesek, ha el akarják érni azt, amire őket Ő szentsége kitüntető keresztje szólítja. Ugyanekkor ajándékozta meg az egyesületet Pokorni Emanuel dr. hittanár a pápa Ő szentségének saját kézaláirásával aláirt sz. beszéddel, melyet a magyar ifjúsághoz intézett. E közgyűlés választotta az egyesület disztagjáva dr. Margalits Ede egyetemi tanárt és Zichy Gyula gróf pápai kamarást. Az adományok, mig tavaly 1600 koronát tettek ki, az idén csak 1400 at és pedig a Szent László-Társulat 100 k., Beidl Alajos győri kanonok 40 k., adományozott, oka valószínűleg abban rejlik, hogy jótevőink az ez évben megjelent almanach egy-egy számát váltották meg nagyobb összeggel, nevezetesen Vaszary Kolos bibornokhercegprimás 80 k.-vaJ, Schlauch Lőrinc bibornok 200 k.-val, Császka György kalocsai érsek 30 k.-val, Szmrecsányi Pál szepesi püspök 200 k.-val, Fehér Ipoly főapát ő méltósága 200 k.-val Kohl Medárd püspök 4 aranynyal, báró Wodianer Albertné 100 k.-val. Fogadják ez uton is egyletünk hálás köszönetét. Ezek volnának röviden, miket az egyesület történetéből szükségesnek tartottam vázlatosan kiemelni. Minden egyes év történetét egy-egy mérföldkő jelzi e felirattal: egyesíteni a kath. egyetemi hallgatókat, megóvni azon számtalan veszélytől, mely az életbe lépő ifjúságot szakadatlanul környékezi, ép testű, erős lelkű nemzedéket nevelni, a mult emlékeinek tisztelésével, a vallásos meggyőződés emelésével, a tudomány ápolásával. Magyar ifjúság, Istennel a Hazáért ! Földi haladás égi vezetővel. Az a kebel, hol e kettő honol, képes lelkesülni minden szépért, ott tett fogamzik a gondolat nyomában. Annyi vészt, csapást átszenvedett édes hazánk, Máriának országa, sorsa jobbra fordulását tőlünk, a jövőtől várja. Tőlünk, kik érezzük, tudjuk, hogy a jelenkor nem helyes utakon jár, kiknek szive megdöbben, szeme könnybe lábad, midőn olvasni kénytelen, hogy csak március havában 22 ezer lélek lett hontalan földönfutóvá. Tatár-török járás, német uralom idején az idegen zsarnok száműzött, a hontalan messze idegenben a hitet, honszerelmet szive mélyébe zárta, szive minden dobbanása a hazáért dobogott s ha újra visszatért, készségesebben áldozott a honért. Most független állam saját polgárait proscribálja. Nem merem, nem tudom kimondani, egy hónap alatt 22 ezer apostolt nevel a hitetlenségnek, anarchiának. Nehéz a küzdelem, mely reánk vár, de ha helyes uton járunk a győzelem biztos. Jertek, egyesüljetek velünk, égjen kebele-