ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-05-11 / 20. szám

Vasárnapi levél. — A felmelegített étel. — Kóválygó hír járja be a megyét, hogy Párkányban egy uj bank van alakulóban. Ennek a banknak ugyanis alapjai még eddig csak a levegőben vannak, ami tudva levő, nem oly szilárd talaj — pláne ma, a realizmus korában, — hogy egy pénzintézet felépüljön rajta, s hogy hosszú életű legyen a földön. A fáma azt beszéli, hogy a párkányi kereskedő világ újból elővette régi tervét, hogy egy kereskedelmi bankot alapítson. Ez a régi terv csak nem régen, a takarékpénztári uj ügyész megválasztásakor vette friss dátumát. A párkányi kereskedő világ t. i. zsidókból áll, kik az 1000 részvényből, vagy 60 drbnak boldog tulajdonosai; de ellenvetések kikerülésére : mondjuk 80 zsidó részvényes van a párkányi takarékpénztárban. Nos ez a részvényes Horn dr. itteni ügyvédet, az izr, hitközség elnökét jelölte az ügyészi állásra, a szerencsésen megválasztott Kabina dr. ellenében. Hogy dr. Horn megbukott pályázatával, az nem az izraelita részvényesek és igazgatósági tagok agitacióján mult, hanem a katholikus elem nemes buzgalmán s azért a nagy bűnért, mint most hirlik, bűnhődik a takarékpénztár. A 80 részvényes uj bankot létesít, olyan bankot, melynek aztán valószínűleg dr. Horn lesz az ügyésze. És ezt semmi esetre sem tartsuk visszahuzásnak, gyűlölködésnek, csak nemes versenynek, felmelegített ambíciónak ? Az egyszer már kihűlt remények és ambíciók felmelegítve ép olyanok lehetnek, mint némely ételről tudjuk, hogy : nem jók. De ha még azon étel előszörre is élvezhetlen, milyen leszen, ha másodszor is feltálalják? Az egyszer már szerencsétlenül járt ideát tehát újból felmelegítette a párkányi kereskedő világ, (értsd alatta csak az izraelitákat.) Nem tudom még, hogy amit a józan törekvés nem tudott élvezhetővé tenni, vájjon a felekezeti gyűlölet és bosszú (?) lángja fel tudja-e úgy melengetni, hogy ropogásra pirítva a már elrontott gyomroknak, mint készet feltálalhassák ? Nem marad az megint csak sületlen ? vagy talán épen nagyon is felsül? A párkányi zsidóbank újból felmelegített tervét köszöntjük, de nem kérünk kibocsátandó (?) részvényeiből! Felekezeti ellentétek kiélesitésére igen alkalmas e mozgalom, de élvezhetőnek nem az. Egy eszményi ügyész-állásnak létesítésére törekvő demonstráció akar ez inkább lenni, mint komoly szándék, de akkor legalább ne árulnák el, hogy ez a terv felmelegített főzelék. Ez rontja a konyha hitelét, a melyben főzték ! Különben lehet, hogy tetszik az ilyen étel sokaknak. Vannak Ínyencek, kik ilyet kivannak s már jegyezgetik a részvényeket, hisz a dorogi kerület képviselője Szaczelláry György, maga is jegyzett 50 részvényt, mint mondják. Még csak a sütőben van a már egyszer élvezhetlenné vált sólett, s már is ötven porciót Ígérnek elfogyasztani. Meg kell rakni a tüzet! Anyag van bőven, csak fújni kell, hogy gyors lángnál melegedjék a terv ! Jó étvágyat kíván hozzá Dr. Klió. Kongrua-összeirás. A központi kongrua-bizottság által fölülvizsgált kongrua-bizottság harmadpéldányát az egyházmegyei hatóság mult april hóban az illető lelkészeknek megküldötte. Ezen összeírás, mely hat év alatt annyi retortán ment keresztül, különösen két kellemetlen meglepetést hozott az illetőknek: 1. a megküldö egyházhatóság kijelenti, hogy »ezen végleges kiigazítás ellen felebbezés nincs«. 2. A központi kongruabizottság minden megokolás nélkül törölte azon »nagyobb épületfentartási költsegeket«, melyeket a törvényhatósági fölülvizsgáló bizottság a XX-ik rovatban megalapított. Ad 1-um. A m. kir. VKM. 1896. évi március hó 17-én 878 ein. sz. a. kelt és a kongruaösszeirás alapját képező rendelete 52. §-ban következőkép rendelkezik: »A legfőbb kegyúri jogból kifolyólag a VKM. a vitássá vált összeírások fölött való végleges határozatot magának tartja fenn. Ezért a központi bizottság határozatával meg nem elégedő félnek, a határozat napjától számított 15 nap alatt, jogában áll a VKM.hez fölebbezni. A fölebbezés a központi bizottságnál adandó be, mely a fölebbezés alatt álló összeírást kellően föiszerelve a VKM.-hez terjeszti fel,« Ezen alaprendelet értelmében fölebbezésnek még most is van helye a központi kongrua-bizottság határozata ellen, és a sérelmet szenvedett lelkészek siessenek ezen jogukkal élni, kellően igazolván a 15 napi határidő elmulasztását. Talán legcélszerűbb lenne ezen fontos ügyet a tavaszi koronák tárgysorozatába fölvenni és beható tanácskozás után a szenvedett sérelmek tekintetében együttesen és egyöntetűen intézkedni. Ad 2-um. Az alaprendelet 11. §-a szerint: »Bevallható kiadások . . . e) Nagyobb épületfentartási költségek, melyek a fennálló törvények és rendeletek szerint a javadalmast terhelik." A 12. §. szerint ellenben »Nem képezhetik bevallás tárgyát a) . . .a plébánia épületek jókarban tartásának kötelezettségéből származott kiadások, a mennyiben az utóbbiak 20 frtot meg nem haladnak.« Ezen rendelkezés alapján azon lelkészek, kiknek oly épületeik vannak, melyeket sem a kegyúr, sem a hivek nem kötelesek fentartani, okmányilag bevallották a 20 frton felüli (minden egyes esetben 20 frton felüli) épületfentartási költségeiket, melyeket az egyházmegyei hatóság (33. §.) igazolt és a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság (47. §.) becslés és nyomozás közbejöttével is végleg megalapított. Most pedig meglepetve látják, hogy e cimen a közp. kongrua bizottság semmi kiadást be nem számit és azt egyszerűen törölte ! Hogy ezen határozat mennyire sérelmes lehet, rámutatok az n-i plébánia összeírására, melyben e cimen 275 frt kiadás töröltetett, vagyis a n-i plébánia 275 frt több jövedelemmel van összeírva, mint amennyié tényleg van. Tudvalevőleg a plébániai javadalmakat rendező Canonica Visitátiók nagyrészt a 18-ik századból p. a Battyányi-féle 1779. évből származnak, a plébániai javadalmi földek tagosítása pedig csak az 1848. év utáni korszakban lett végrehajtva. A plébánosok a legelőilletöség kihasitása s egyéb gyarapodások folytán több földnek jutottak birtokába, melyeknek miveléséhez az eddiginél több gazdasági épületre lett szükségük, sőt sok helyen a plébániai tag a községtől igen távol hasittatván ki, egész új majorsági épületeket kellett fölállítani, hogy okszerűen lehessen gazdálkodni.' Az illető javadalmas fölépítette a szükségessé vált uj épületeket, és az utódoknak most — mivel a Can. Vis. ily eshetőségről nem provideálván sem a kegyúr, sem a hivek nem voltak ezen építkezések teljesítésére szoríthatók — kénytelenek saját pénzükön föntartani ezen nekik leltárilag átadott s felelősségükre bizott épületeket. Hát ez magában is terhes; de erről a közp. kongrua bizottság nem hajlandó tudomást venni és dacára a ministeri rendelkezésnek, minden indokolás nélkül törli ezen igazolt kiadásokat. Szeretjük hinni, hogy a VKM, nem fogja dezavuálni saját rendelkezését, ha a sérelmet szenvedők direkte hozzá fordulnak felebbezésükkel. Úgyis a Lucaszék módjára készülő kongruarendezésnek kevés most élő lelkész fogja hasznát venni; de legalább teljesítsük kötelességünket, nehogy az utódok jogos szemrehányással emlékezzenek meg rólunk azért, hogy a nyomorult 6—800 frtos kongruaalapot sem tudtuk kötelességszerüleg megvédeni. Bezzeg a protestáns papok kongrua-összeírásán nem mertek ily viviszeksziót megpróbálni, mert ott szemben találták volna magukat az egész hatalmas protestantizmussal! Mi nekünk most a nagy hegyszülés után azt üzenik, hogy hallgassunk, mert »felebbezesnek helye nincs«. Vigilantibus jura! Tegyük meg kötelességünket. Régi plébános. HÍREK. Tavaszi dal. Zöldül a lomb, zöldül újra, Megjött már a kikelet! Ébresztgetem a szivemet, Csititgatom, felejtse el, Temesse el a telet. Felejtse el, temesse el, Ne zokogjon felette ; Az elvesztett boldogságot, A romba dőlt mennyországot: Nagy bánatát felejtse . , . Meg is uyilik árva szivem, Örül is a tavasznak, De éneke, örömhangja : — Mind hasztalan! — bús viszhangja A csalogány panasznak. Az E. P. E. mulatsága. Az »Esztergomi Polgári Egyesület« mulatságairól már régtől fogva megszoktuk jegyezni, hogy ezek gondosan rendezettek, a szórakozásról finom ízléssel gondoskodva van s a mi fő, hogy ott pompásan, igazi magyaros, feszélytelen jó kedvvel lehet mulatni. A f. é. május hó 4-én rendezett jótékony célú műkedvelői előadás is különösen művészi szempontból talán még a rendes, jóhirü színvonalon is fölül állott. Azonban a közreműködők jó híre, művészete s különösen ama Önfeláldozásuk, melylyel magukat a jótékony cél érdekének készségesen alárendelték, valamint a rendezők kifejtett ama buzgósága, melylyel a jónevü közreműködőket megnyerni törekedtek s a legkényesebb müizlésnek is megfelelőt nyújtani óhajtottak, nem részesült amaz anyagi méltánylásban, — mert hiszen az erkölcsi siker teljes volt, — melylyel a jótékony célt, a reáliskola segélyalapja, valamint a szegény gyermekek felruházásának ügyét jelentékeny lépéssel előbbre lehetett volna vinni. A közönség kevés számú volt. Hiányzott onnan sok uri ember, kereskedő és iparos, keresztény, de különösen izraelita, azok, kiket a kávéházi »megnyitások*, a kóborló »zengerajok« s más efféle magas és nemes élvezeteket nyújtó alkalmak egyébként mindig kicsaltak otthonukból. De persze, itt nem lehetett félmeztelen hölgyek bájos (?) ruhátlanságában, trágár kuplék hallgatásában gyönyörködni, sőt ellenkezőleg, itt szegény fiukat óhajtottak fölruházni, a mi természetesen nem olyan pikáns élvezet. A mulatság lefolyásáról különben a következőkben referálunk : A programm 1. pontja : »HonfidaU. A reáliskola énekkara énekelte 3 hangban, igen szépen. A városi tanítók zenekara pedig tökéletes készültséggel szolgáltatta a zenekiséretet. Utána jH?** Szent bérmálási emlékképek. Szép szinnyomatban (11X8 cm.) 100 darab 3 korona. — Finom szinnyomatu, kartonra nyomva (7X13 cm.) 100 darab 4 korona. — Kiváló finom olajszinnyomatban, kártyapapiron, (25X16 cm.) szines kerettel 100 darab 12 korona. — Rendkívül diszes kiállítású (28X21 cm.) 1 darab 20 fillér, 100 darab 18 korona. Bérma-ajándékul kiválóan alkalmas imakönyvek a legolcsobbtol a legflnomabbig nagy választékban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV műkereskedésében ESZTERGOMBAN. ==^====== Mutatvány-képekkel kívánatra szívesen szolgálok. ========^