ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-10-19 / 43. szám

De most már itt az ideje, hogy a kedves újságolvasó közönség maga is mosakodjék ! Ha nincs a sajtótörvényben olyan paragra­fus, melyet koloncként nyakába köthetnénk az ujságirodalom kóborló, csaholó kopekjeinek, ám csináljon ilyen törvényt maga a közönség. Tart­son egy törvényt szem előtt: a jó izlés törvé­nyét. Küszöbölje ki azokat az újságokat, melyek oly virágos nyelvezettel, ékes rigmusokkal és vértforraló, érzéket csiklandó képekkel csalják az ingoványba, amelyben hit, állam egyaránt elsü­lyed s az ember állattá válik. Csináljon sajtótörvényt maga az újságolvasó közönség és a jó izlés nevében rántsa le a villa­nyosról a köpdöső fajzatot. Segitsen nekünk, a kik már sajnos, nem tudjuk magunk erejéből lelökni őket, mert olyan sokan tolakodtak fel, s a villanyos kalauz : a sajtó-törvény sem képes leengedni azt a táblát, mely jelezné, hogy : „megtelt." Klió. Gazdáink figyelmébe. Mindenki szivesen elismeri, hogy Darányi Ignác földmivelésügyi minister nemcsak igér so­kat a nép boldogitására, hanem tesz is valamit. Legújabban ismét tanújelét adta annak, hogy a gazdaközönség érdekeit állandóan szem előtt tartja és gondoskodik szükségleteiről. Nagysza­bású kiadványait egy kis lappal toldotta meg, de nagy szolgálatot tesz vele a gabonát termelő gazdaközönségnek, mert nagy ellenségre hivja fel figyelmüket. A gabonazsizsik ez a félelmetes ellenség, egy kis bogár, mely magtárakban él csupán és rémitö pusztítást szokott végbevinni. Ez a csúnya kis bogár gabonamagban születik, ott nevelkedik és gabonával táplálkozik mindvégig. Faja nagyon szapora, kivált a melegebb magtá­rakban, melyek a nap hevének jobban ki van­nak téve. A ministeri intő cédula tehát figyelmezteti gazdáinkat ez eddig figyelemre is alig méltatott ellenségre és a következő útbaigazításokat adja azok kiirtására : 1. A legszükségesebb kellék a magtár tisz­tántartása, mert a zsizsik szereti a nyugalmat és sötétséget. Fel kell tehát zavarni nyugalmát gya­kori és pedig alapos takarítással. 2. Ép azért rostaalját, söpredéket vagy ocsút nem szabad a magtárban megtűrni. 3. Ha a magtár egészben egyszerre nem takarítható, helyenként kell azt tisztára takarítani, úgy azonban, hogy egy hó leforgása alatt leg­alább egyszer végig legyen takarítva. 4. A magtár padlójának hézagait pontosan be kell tömni. De aztán rágondolt arra az édes szűz Anyára, aki szentebb volt mindenkinél s mégis meg kellett érnie, hogy előtte feszitették isteni szent Fiát a keresztre. O pedig gyarló, szegény bűnös, aki annyi­szor megbántotta már az Urát! Lassan-lassan béke költözött szivébe. Végre lépések hallatszottak a háta mögött. »Jönnek mar!« suttogta csendes megadással s Istennek ajánlotta lelkét. . . . Pár perc múlva a véres tragédia be volt fejezve. Ugyanakkor bezárták a szerail kapuit s meg­dördültek a bástyákon az ágyuk. Gyilkos tüzükbe ötszáz janicsár halálordítása dörgött bele. Aztán csend lett ... A világ úra békén pihenhetett. Mikor a szultán felébredt, sietve vitte hozzá a mufti a nagyvezér fejét. Olyan volt, mintha élt volna. Csak a szeme nézett mereven, hidegen a szultánra. A világ ura irtózattal fordult el töle. Félt a halottól. A mufti mélyen meghajolt s alig halhatóan rebegte: »Mohamed méltó utódja, parancsod végre van hajtva! Künn, a bástyákon 500 janicsár ka­róra tűzött feje hirdeti dicsőségedet! Allah nyújtsa hosszúra életedet!« 5. Uj gabonát hetenkint legalább egyszer meg kell lapátolni, igy a nyugalmat szerető zsi­zsik nem veszi bele magát. 6. Ha a gabona már zsizsikes, meg kell rostálni olyan rostával, melyen a zsizsikes szem kihull, a tiszta szem visszamarad. 7. Minél gyakrabban szellőztetik a magtárt, annál kevésbbé fog a zsizsik elszaporodni. 8. Idegen gabonát előbb meg kell tisztítani és csak azután a magtárban elhelyezni. 9. A magtárt mérgekkel fertőtleníteni nem szabad. Ez intézkedések lelkiismeretes betartása mellett a zsizsiktől nem kell félni: kipusztul, nyoma vész teljesen. Ha meggondoljuk, mily jó hírnévnek örvend a magyar gabona a külföldi piacokon, minden gazdának meg kell e jóakaró tanácsot szívlelnie s ha több gond- és fáradságba is fog ilyképen magtárának tisztántartása kerülni, még sem szabad e kis munkától visszariadni, midőn attól függ gabonánk becse-értéke úgy itthon, mint idegen­ben. Okuljanak azokon, kiknek zsizsikes szállít­mányait vagy egyszerűen visszaküldték nem cse­kély költséggel, vagy legalább is tetemes árle­vonással váltották csak be. Külömben a keres­kedelemügyi minister rendelete szerint zsizsikes gabonát szállításra nem is szabad a vasúti állo­másokon felvenni. HIRE K. Bart község szennyese. Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a modern államok s a török állam közigazgatása közt, valaki azt felelte, hogy a modern államok­ban az állam koppasztja az alattvalókat s a szer­zeményből föntartja hivatalnokait, — Törökor­szágban pedig koppasztják a hivatalnokok a muzulmánokat s föntartják a szerzemény egyrészé­böl az államot. Hir szerint ilyen török-világ van Barton is, mely pedig ez idö szerint nem fekszik Török­országban, hanem Esztergommegyében. Altalános a panasz, hogy Bart község már régen nyög Verbó Pál jegyző nagyúri hajlamai alatt, aki dicsőséges uralkodásának folyamán a maga képére formálta át a községi elöljáróságot is, nevezetesen biró-uramat, továbbá a pénztáros­uramat, meg nem tudom mily más jelességeket. Nagy volt ezek ellen az elkeseredés, mert a nép azt mondja, hogy ezek ugy gazdálkodtak a hogy jött; számadásokat csináltak, ahogy jöttj; nyugtákat írattak, ahogy jött; szedték az adót, ahogy jött s koppasztottak libát és polgárt, írattak nyugtákat a mesteremberekkel, ahogy jött s kifizettek, amint jött. Ezt mondják Barton és környékén. Sok az ily panasz s még több a veszekedés s az elkeseredés. A sokféle rendetlenség és viszás állapotok közt sérelmes a magtári ügy is. E tekintetben az 1-sö feljelentés 1898. aug. 12-e körül történt Perczel Dezső belügyminiszter előtt írásban. A panasz tárgyát az képezte, hogy a mag­tárnál 1854. történt alakulása óta rendes szám­adások nem vezettettek. A magtári állapot az 1889-iki megyei szám­vizsgálatkor 1600 kor. készpénz ; 1800 véka buza, 1700 véka árpa készletben vőlt elötüntetve. Ez időtől hiányzanak a számadások. Az utóbbi két évben történt vizsgálat sür­getése alatt, több árva és özvegy — illetékte­len, zsaroló követelések rniatt indított pereske­dések folytán kipusztult. — A beszedett összegek bizonytalan kezekhez jutottak. A Perczel Dezső miniszterhez benyújtott írásbeli panasz — nemcsak hogy elintézetlen maradt, de ezenfelül bélyegcsonkitás címe alatt a panaszosok 80 kor. pénzbirságra Ítéltettek, melyet a 12 panaszos közül csak négy egyénre szabtak ki. E törvénytelen eljárás — fellebbezés foly­tán beszüntettetett — és a birság elengedtetett. A rendezetlen magtári ügyben Széli Kál­mán belügyminisztersége alatt is történt sürgető fellépés 1900. márc. 23-án. Verbó Pál jegyző, e kiváló község-fő, két­ségtelen érdemeinél fogva föl is volt már egy­szer függesztve s a panaszosok akkor is jártak fühöz-fához, nagyságos és méltóságos urakhoz . . . igazságért. Az egyik szókimondó atyafi meg is mondta az egyik méltóságos urnák, hogy tekintve az igazságszolgáltatásnak ezt a huza-vonáját, ugy látszik mindegy, akár méltóságos urakhoz, akár cigánysátorba jár az ember adott szó beváltá­sáért. A méltóságos ur lenyelte ezt a pilulát, de nem indult meg tőle. Végre azonban ütött Verbó Pál uram órája is s egy jellemes, erélyes s minden tekintetben kiváló tisztviselő, Kakas László föbiró lépett ki a szegény, zaklatott bartiak fölszabadítására s a török-tatár községi közigazgatás darázsfészkének széthányására. Folyó hó 9-én kiment Bartra s alispáni utasítás folytán szigorú vizsgálatot tartott a köz­ségi ügyek érdekében. E vizsgálat a legnagyobb izgalmak között folyt, — és tartott esti nyolc óráig; a nélkül, hogy befejeztetett volna. E vizsgálat alkalmával történt Verbó Pál jegyzőnek hivatalától való felfüggesztése — a községi biró és pénztárnok hivataluktól való elmozdítása és a helyettes jegyző Kollányi Bélának beiktatása; azon meghagyással, hogy a befejezetlen vizsgálatot folytassa, — a felfedezett hiányok és beszámítás alá vonható rendet­lenségekről adatokat gyűjtsön és azokat a föbiró kezéhez juttassa. A seprő tehát már kezd működni Barton is, ahol pedig még nagyon sokat kell söpörni s a községházát magát teljesen kell kisöpörni. Az ellenactio oly erös, hogy a föbiró a vizsgálat napján este távozván, kénytelen volt két csendőrt kíséretére rendelni, mert agyonlövés­sel fenyegették. Természetesen ezt a fölfüggesz­tést és alispáni meg főbirói zaklatást megfelleb­bezik az ártatlan áldozatok s hogy jól sikerüljön a tromf, hát alkotmányos szokás szerint etetik­itatják a párthíveket s maguk is kurázsit isznak maguknak, Ha itt minél előbb rendet nem csinálnak, a község rohamosan sietne az erkölcsi és anyagi hanyatlásnak lejtőjén a végleges bukás felé! De meg vagyunk győződve, hogy igenis sikerül az igazságot kideríteni, még pedig a köz­ségnek javára és szerencsésebb fejlődésének meg­indítására. * Személyi hirek. Dr. Csernoch János or­szággyűlési képviselő, praelátus, Radosócra uta­zott, hogy a hozzá tartozó vidováni filialis újon­nan épült templomát megszentelje. A buzgó nép, mely szerény filléreiből emelte az Urnák ez új hajlékot, örömmel várja körébe a szentelő prae­latus-kanonokot, a kihez a régi ismeretség, sze­retet és hála kötelékei fűzik. A praelátus-kano­nok ugyanis az ö községükben kezdette meg papi működését. — Dr. Okányik Lajos szakolcai dékán­plébános a kath. nagygyűlésről hazatérve, váro­sunkban időzött, mint Csernoch praelátus vendége. * Dr. Városy Gyula székesfehérvári püspök nagy örömmel fogadta a m. kath. tan. római zarándoklatát rendező-bizottság felkérését és készséggel ajánlkozott a tanitóságot a pápa elé vezetni. * Főegyházmegyei hirek. Október hó 3-án Horváth Rezső meghalt Muraszombaton 32 éves korában, papsága 9-ik évében. — Október hó 5-én Kabina András nyug. lédeci plébános meg­halt 73 éves korában, papsága 50-ik évében. — Pongrácz József hitoktató a VI. ker. fögymnasium­hoz exhortatornak neveztetett ki. * A magyar kath. tanitók római zarán­doklatát rendező bizottság ezúttal is értesiti a zarándoktagokat, hogy a gyülekezés Budapesten 21-dikén, kedden d. e. 9 órakor kezdődik, amikor is a római útra vonatkozó jegyek is ki fognak osztatni. D. u. 4% órakor vecsernye leend az angolhölgyek templomába és végeztével történik a felvonulás a keleti pályaudvarhoz. * Illustris vendégek. A mult héten igen előkelő vendégei voltak városunknak. A szarvas­vadászat ezen idényében rendesen megnépesül a hercegi kastély Bajnán, ahol a magasrangu va­dászurak heteken át vendégei Metternich Paulina hercegnének, a világhírű Sándor Móric gróf leányá­nak, Eugénia, néhai francia császárné legmeghit­tebb barátnéjának. Ez alkalommal a vendégek egy része visszautazóban berándult Esztergomba Maszlaghy Ferenc praelátus-kanonok meghívására, köztük a híres éjszaki sarkutazó gróf Wilczék Hans és leánya Kinszky Erzsébet grófné, ifj. Pálffy János gróf, Fricks báró és mások. Bajnáról négyes fogatokon érkeztek és egyenesen Maszlaghy prae­látus házánál állapodtak meg. Wilczek Hans gróf az osztrák aristokracia legkiválóbb, dúsgazdag tagja, ismeretes mint nagy mübarát, gyűjtő és

Next

/
Thumbnails
Contents