ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

1902-08-24 / 35. szám

mely a képviselőknél a polgármester tekintélye elleni támadások visszautasításában nyilvánult. A polgármesteri állás a legnagyobb kitün­tetés, mely egy polgárt érhet. A közbizalom adja kezébe a hatalmat és ö az összes polgársá­got képviseli; az ő tekintélye a polgárság, a város tekintélye, benne önmagát is tiszteli min­den polgár. Azért ha szerencsés egy város erre a kitün­tetésre méltó férfiút találni, becsülje meg azt hathatósan és lelkesen, mert egyébbel ugy sem hálálhatja meg terhes és áldozatos munkáját! Nyitra-Bajna. Mindig nagy lelki megnyugvással nyúlok a tollhoz, ha Nyitra-Bajnáról kell írnom, ma azon­ban igazi lelki gyönyör fog el, midőn arról hoz­hatok hirt, hogy a koronás fő, legkegyelmesebb királyunk, O császári és királyi apostoli Felsége is azok sorába lépett, akik Nyitra-Bajnát, a ma­gyar keresztény iskolatestvérek első anyaházát, és ezzel a keresztény oktatást és nevelést nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is támogatják. Mint a méhkasból kiözönlő raj vigan dön­gicsélve röpdösi körül és telepszik meg az anya­királyné körül, ép úgy csoportosulunk mi is egy szívvel-lélekkel, hódoló tisztelettel és szeretettel ősz Uralkodónk, a nemzet atyja, a mi jó kirá­lyunk körül, hogy segítsük magasra emelni azt a szent keresztet, melyet a magyar nemzet első apostoli nagy királyától, szent Istvántól kapott és a melynek oltalma alatt »annyi balszerencse közt és oly sok viszály után« egy ezredévet szerencsésen megértünk. A kereszt volt oltalmunk a múltban, a ke­reszt a mi oltalmunk a jelenben és ha méltók leszünk rá, a kereszt lesz oltalmunk a jövőben is. A keresztény hit képezi a nemzetnek val­lás-erkölcsi alapját, mely megszűnik — elvész, ha csak névleg leszünk keresztények, a midőn a vérrel megirt drákói törvények és azok végre­hajtása sem mentheti meg a nemzetet a fejet­lenségtől, a visszavonástól és szétzülléstöí. A ki szereti Istenét, királyát és hazáját és az egységes, boldog magyar nemzet eszméjének megvalósítása leng szemei előtt, az sietni fog segiteni ő Felségének, koronás királyunknak a szent keresztet oly magasra emelni, hogy annak áldott fénysugarai ezredéveken át bevilágítsák azt az ösvényt, a melyen a nemzetnek haladnia kell, hogy koronás fő és nemzet egyenlőképpen boldogok lehessenek. Ezt az ideális jó állapotot csak úgy lehet elérni, hogy ha az iskolai ismeretekkel egyetem­ben gyermekeink szivébe oltjuk kitörülhetlenül a keresztény hitet, a keresztény vallásosságot. A keresztény nevelés hiányossága okozza, hogy nincs hü cseléd, hogy nincs jó munkás, hogy az emberi fogyatékosságok és szenvedélyek utat törnek maguknak, mert a fékező: a jó lel­kiismeret, hiányzik ; hogy az iskola a tanulókat valóban keresztényekké nevelje és ez által az egyháznak és hazának egyenlőképpen hasznos szolgálatokat tegyen, ahhoz oly tanerők szüksé­gesek, akik apostoli buzgóságtól áthatva a leg­nagyobb erő megfeszítésétől és fáradságtól sem riadnak vissza, a kik* ép oly keresztény módon élnek, mint ahogy azt tanítják. Ez idő szerint a férfi gyermekek részére ilyennek ismerjük La Salle fiait, a keresztény iskolatestvéreket, akik arra vállalkoztak, hogy a társadalomnak legelha­gyatottabb, legszegényebb gyermekeit és árváit tanítsák, oktassák és neveljék, és e célból nem­csak nép-, polgári- és reáliskolákat vezetnek, ha­nem gazdasági, kereskedelmi és kézmű ipari iskoláik és műhelyeik vannak, úgy, hogy a reájuk bizott elárvult és elhagyott gyermekeket az óvo­dától fogva 20 éves korukig gondozzák, tanítják, nevelik, oktatják és szellemi képességéhez és hajlamához képest mesterségre képezik ki és mint hasznavehető, romlatlan polgárt adják vissza az államnak. Jeles tulajdonsága a szerzetnek, hogy tagjai a politikával nem foglalkoznak, minden államnak törvényeit tiszteletben tartiák és magukra nézve mindaddig kötelezőnek ismerik el, mig azon állam területén és kötelékében működnek. A magas kormány és egyházi hatóság által jóváhagyott tantervek szerint tanit, attól egy hajszálnyira sem tér el, és feldolgozza az előirt tananyagot akként, hogy sem felekezeti, sem állami hason­iskolák velők nem versenyezhetnek. Észrevette úgyszólván minden nemzet az iskolatestvérek hasznos és jó tulajdonságait, és az állam érde­keit tartva szem előtt, megnyerhetésükre ver­senyre keltek. XIII. Benedek pápa 1725-ik évé­ben kelt apostoli bullája hagyta jóvá és erősítette meg a francia eredetű szerzetet, mely ma már az egész világon el van terjedve. Franciaország­ban, a hol épen most a szerzetesi iskolákat kormányrendelettel zárják be, a keresztény iskola­testvérek, mint elismert szerzet, zavartalanul foly­tatja áldás-dús működését. Ausztriában a belügyminiszter meghívására 1859-ik évben telepedett meg a szerzet és Bécs­ben a csász. és kir. árvaház gondozásával és keze­lésével lett megbízva. Anyaházuk Strebersdorfban, Bécs mellett van, a hol népiskolán és internatuson kivül az újoncok is képeztetnek. Ezen osztrák anyaházban a nagyméltóságú magyar püspöki kar és káptalanok, valamint főuraink jóvoltából jelenleg is 13 magyar fiú képeztetik iskolatest­vérré a külön magyar osztályon, névszerint Hor­váth Ferenc, Gunzel Ferenc és Zupcsek Gyula Budapestről, Labancz Géza Dercsikéröl, Bacsa András, Pozsonyi Péter, Abrohamovics Péter, Mihalecz Sándor és Polák József Bács-Topolyáról, Szilágyi Sándor Nagy-Marosról, Domino József Orosz-Toronyról, Kárász Gyula Tót-Megyerröl és Hermann György Korponáról. Ugyancsak Strebersdorfban az osztrák anyaház magy. osz­tályán kapták kiképzésüket és Győrött és Esz­tergomban vizsgáztak azon magyar iskolatestvérek, a kik Csornán, Budapesten, Ürményben, Nyitra­Bajnán és Bács-Topolyán működnek. Hogy azonban fiainknak, kik iskolatestvérek akarnak lenni, édes hazánkból ne kelljen távoz­niok, hanem az édes haza emlőin szívják a haza­fiassággal egyetemben sziveikbe azon ismereteket, melyeket hivatva lesznek gyermekeink szivébe ojtani, Nyitra-Bajnán létesítettük a magyar is­kola-testvérek első anyaházát, a melyben az el­múlt iskolai évben kilencen voltak az újoncok; jelenleg pedig már 18­an vannak. Neveik: Mol­nár Károly Kalocsáról, Varga Mihály Csornáról, Tóth József Tamásiról, Krajcsik János és Uhlar István Nyitra-Bajnáról, Gémes Vendel Mindszent­ről, Kis Mihály K.-Hegyesről, Kamenik József Nyitra-Bajnáról, Börzsei János Csornáról, Skok Ferenc Budapestről, Gruisz Mihály Duna-Adony­ról, Smidt Nándor Nagy-Becskerekröl, Tóth János Szolnokról, Liska Kálmán Ürményből, Travnik István Kolosról, Varga Vencel és Sziluba László Szálkáról, Györffy János Szegzárdról. A strebersdorfi magyar fiúkkal egyetemben tehát jelenleg 31 magy. iskolatestvér újoncunk van. Az iskolatestvérek képzésére Ausztriában több évvel ezelőtt társulat alakult, a melynek védnökségét a koronaherceg ö Fensége vállalta magára és a melynek jóltevö tagja Ő Felsége a császár és király és az összes főhercegek, püs­pökök, káptalanok, főurak és polgárság. Ezen társulat számadásának 12-ed évi ki­mutatása fekszik előttem, a melyből azt látom, hogy a rendes tagsági dijakból befolyt 7435 korona 40 fillér, jótékony adományokból 10.426 kor. 18 fill., templomi gyűjtésekből s ünnepélyek rendezéséből 2815 kor. 10 fill., a mellék tarto­mányok gyűjtéséből 12093 kor. 50 fill., »A kath. iskolabarat« (hetilap, társulat kiadványa) tiszta jövedelméből 4736 kor. 10 fillér. A mult évi pénztár maradványa 12 kor. 58 fill. Az egész évi jövedelem tehát 37518 kor. 93 fillért tesz ki, a mely összeg az utolsó fillérig kiadatott. A magyar keresztény iskolatestvéreket képző és segélyzö egyesület hazánkban, a mely az elmúlt év őszén alakult meg ideiglenesen és alapszabá­lyait megerősítés végett a magas kormányhoz beterjesztette, de ezideig érdemileg elintézve még nem lett, vagyonáról következőkben szá­molok be: A magyar keresztény iskolatestvérek első anyaháza fölött a védnökséget Ferenc Ferdinánd Főherceg, koronaörökös ő Fensége volt legke­gyelmesebb elvállalni. ő Felsége legkegyelmesebb Urunk és kirá­lyunk adománya az anyaház céljaira az igazgató­ságnak lön megküldve. Továbbá adakoztak: Gróf Festetich Pál, az egyesület ideiglenes elnöke 2000 koronát, herceg Aldobrandini Maria 2000 k.-t, gróf Zichy Nándorné 1000 k.-t, Rózsa József Makó kerületi esperes 31 k.-t, Benisek Imre Znio-Váralja 22 k.-t, Malaticzky József ka­nonok Nyitra 20 k.-t, Vagner József praelátus­kanonok Nyitra évi tagságdijban 20 k.-t, Woh­land József Német-Próna 14 k.-t, Molnár János praelátus, országgyűlési képviselő 20 k.-t, Hantos Ferenc Budapest 10 k.-t, Boda Gábor esperes­plébános Endrefalva 52 k.-t, Rupp Jánosné Buda­pest 73 k.-t, Krucz Ferencné 10 k.-t, Kocsner József esperes-plébános Szalakusz 5 k.-t, Veres Lajos Kerellö-sz,-Pálról 14 k.-t, Szabó Antal esperes-plébános 15 k. 50 fill., Láng Rudolf 0­Tura 20 k,-t, özv. gróf Károlyi Alajosné 20 k.-t, Léday Sándor esperes-plébános Nagy-Szlatina 13 k.-t, Konczey Benedek Sepsi-sz.-György 2 k.-t, özv. Koczány Gyula 100 k.-t, Schönborn Ervin gróf 200 k.-t, vagyis összesen 6442 kor. 50 fillér. Alapítványi és tagsági dijakból és egyéb adományokból befolyt ez év június havi kimuta­tásom szerint 37475 kor. 75 fill, és igy a társulat vagyona az én tudomásom szerint 43918 kor. 25 fillért tesz ki és ehhez jön az anyaház értéke. Midőn e helyen szivem mélyéből mondok köszönetet minden fillérért, mely a magyar ke­resztény iskolatestvérek képzésére és fölsegélye­zésére befolyt, legyen szabad reménylenem, hogy első apostoli nagy királyunk, Szent István vég­rendeletét: »Szeressetek mindig a hazát és le­gyetek hü és igaz keresztények, mert mig Krisz­tus gyermekei lesztek, csak addig lesz igazán boldog a nép és a magyarok hazája,« mindenki meg fogja érteni és szive sugallatát követve kiki iparkodni fog nélkülözhető fillérjeivel a keresz­ténység szent ügyét előmozdítani. Az a szent ereklyeként reánk maradt jobb kéz, melylyel első apostoli nagy királyunk Szt. István koronáját, országát és népét a boldog­ságos Szűz Mária oltalmába ajánlotta, tartson meg bennünket az igazság i&ján, világosítsa fel elménket, buzdítson, lelkesítsen, hogy szent hitünkért az egész nemzet mint egy ember száll­jon sikra. Hisz mi magyarok kegyelettel visel­tetünk őseink iránt és ha azokról és azok intéz­ményeiről van szó, tudunk lelkesülni és e lelke­sedésnek tettekben is kifejezést adni, a mint azt a közel múltban is megmutattuk. Vörösmarty koszorús költőnk emiékszobrára rövid egy év alatt több mint 100000 kor. gyűlt össze. Nem tudom elképzelni, hogy lehessen magyar ember, aki igazán szereti egyházát és hazáját, hogy annak boldogsága- és felvirágzásáért utolsó fillérjét oda ne adná. Okoljunk Ő csász. és kir. apostoli Felsége jó példáján, sorakozzunk, tömörüljünk jó királyunk köré és Szent István első apostoli királyunknak végrendeletét tartva szem előtt: legyünk hü s igaz keresztények. j) r . Tóth Károly. — A zászló becsületét aki megvédi, az előtt teljes tisztelettel kell meghajolni, öröm­mel jegyezzük fel, hogy városunk tanítóképző­jének igazgatója, Guzsvenitz Vilmos, értelmes és bátor föllépésével a katholikus nevelés ügyét fényes diadalra vitte a magyarországi tanitók országos bizottságában, mely a mult napokban ülésezett Budapesten. Ismeretesek azok az el­koptatott szólamok, melyeket a liberális (vagyis : vallástalan) tanitók a felekezeti (vallásos) isko­lák ellen hangoztatnak. Szajkó módjára már több mint negyedszázad óta ismételgetik kisebb vagy nagyobb fokú dühöngésekkel, a bizonyítékokkal mindig adósak maradnak, de sohasem mulaszt­ják el a katholikus tanintézetek gyalázását. Ilyen­féle modorban beszélt néhány tanitó az országos bizottságban is azon hiszemben, hogy általános helyeslésre fog találni szavuk a liberálisok mil­lióinál. De szót kért a gyűlésen Guzsvenitz Vil­mos is és megdönthetlen érveléssel úgy agyon­nyomta a liberális fecsegést, hogy a nagyhangú gyülekezet teljesen — elnémult. Egyetlen szó nem támadt többé a vallásos iskolák ellen, ala­posan meghátráltak a »felvilagosodott« népneve­lök. Söt az ellenkező oldalra csapva határozati javaslatot hoztak, mely szerint felszólitandók a püspökök, hogy az egyház már a kis gyerme­keknek hirdesse az erkölcsi igazságokat. Ennek az alapos ismeretre való javaslatnak párjául -— mint a rossz nyelvek beszélik — egy másikat is szándékoztak benyújtani, mely felszólítja az elemi iskola tanítóit, hogy a gyermekeket az egyszeregyre oktassák. Csupa ötletszerűség, tájékozatlanság ural­kodott különben az egész gyűlésen és komoly tartalma csak az lett volna, ha a katholikus tanügy legyalázva kerül ki onnét. De ezt győ­zelmesen megakadályozta a mi tanítóképzőnk igazgatója és azért öt tisztelettel üdvözöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents