ESZTERGOM VI. évfolyam 1901

1901-01-01 / 1. szám

Búsan fogta kezébe a finom papirost és igy tört ki: — Tizenkilencedikén azt irják, hogy nem adnak 16-ra potya jegyet. Ennyi erővel azt is írhatták volna, hogy adnak, legalább nem esett volna hiába a bélyegem . . . Fáklyához hasonlították Tiszát, mikor még vigan hirdette a nemzetnek a lemondás politikáját, most ugy látszik az uralkodó szellem lefelé forditja, mi — elmúlást jelent. * Gyászhirek. A Szent Adorján vértanúról nevezett zalavári apátság konventjének tagjai szomorodott szívvel jelentik, hogy szeretett apátjok nagyságos és főtisztelendő Roszmanith Rikárd Károly, zalavári apát, a pannonhalmi szentszék tanácsosa példás megadással elviselt hosszas szenvedés után a végszentségekkel ellátva, december 21-én, esti 6

8

/

4 órakor az Urban elhunyt. Született Esztergomban 1829. október 18-ikán, beöltözött 1845. szeptember 23-án; ünnepélyes fogadalmat tett 1852. augusztus harmadikán; áldozárrá szenteltetett 1852. október 20-ikán; 1852—54. hitszónok Pannonhalmán, 1854—55. a tud. egyetem hallgatója Bécsben; 1855—61. gimnáziumi tanár Kőszegen; 1861—62. az orsz. levéltár őre Pannonhalmán; 1862—71. gimnáziumi tanár Körösszegen ; 1861—62. az orsz. levéltár ore Pannonhalmán; 1862—71. gimnáziumi tanár Sopronbnn; 1871 — 73 jószágkormányzó Láziban ; 1871 — 91. perjel Pannonbalmán; 1891. ápril 2-ikán kineveztetett Zalavári apáttá. A drága halott földi maradványai december 24-ikén a reggeli 10 órakor bemutatott engesztelő szentmise áldozat után a zala-apáti-i rendi sírboltban Örök nyugalomra helyeztettek. — Alberti, szül. Eggenhofer Luiza dec. 20-án 57 éves korában jobb létre szenderült Besztercén. Temetése 22-én volt. * Karácsonyfa-ünnepélyek. Igen sikerült ünnepélyt rendeztek a sz. karácsony alkalmából Dorogon. Találkoztak nagylelkű jótevők, kiknek kegyes adományaiból került ajándék is az örömtől kicsattanó gyermekseregnek; ezek közt első helyen kell megemlítenünk Félezer Lipót esperest és Benedek József jegyzőt. Az ünnepély az óvó-helyiségben folyt le s Fáy Rózsa óvónő ugyancsak kimutatta, hogy hogyan tudnak szavalni a dorogi kis svábok magyarul. Ez az ünnep s a nyomában járt közelismerés a legkedvesebb Christ-kindlijét képezheti az »óvó-nénikenek.« Hasonlókép ünnep volt dec. 26-án Muzslán is, ahol a derék udvardi fötanitónak Szabó Jánosnak »Bethlehemi bakter« c. pásztorjátékát adták. Talpon volt az egész község s az 'érdeklődés legalább is olyan nagy volt, mint ha világhírű vivók mutatkoznak be a fővárosi színpadokon, pedig a Teszárs Gizelle, meg a Galgócz Ágnes, kik szűz Máriát s a bethlehemi gazda lányát jelenítették, divák, adja Isten, soha sem lesznek; végzetesebb a Barabás meg a Simon útonállók szerepe, melyet Bagota Pál, meg Szabó József játszottak, ez tán kapósabb volna mint a divaság. Az előadás igen jól sikerült s akár ötször is megismételhetnék. * Pásztorjáték Köbölkúton. A köbölkúti liivek karácsony ünnepei alatt kedves örömeknek voltak osztályrészesei. Az ünnepi hangulatot, mit a Megváltó születésének emlékezete ébresztett, nagy mértékben fokozta azon megható pásztorjátéknak előadása, melyet Székesváry Imre plébános védnöksége mellett Stampay János fötanitó meglepő sikerrel rendezett. Az ünnepi előadás impressiója alatt állott az egész község jó lelkű népe s örömmel nyitotta meg erszényét a nemes célra. Szinre került a „Pogány megtérése" cimü pásztorjáték Stampay János fötanitó átdolgozásában. A cél nemes volt, amennyiben a tiszta jövedelem a köbölkúti templom / orgona költségeinek fedezésére lett fordítva. Úgy a rendező, mint a közreműködők mindent elkövettek, hogy a szép célra minél nagyobb összeget hozzanak össze. Meglepő volt a gyermekek szabatos s bátor fellépése a játékban, akik közül különösen kitűntek ügyes játékukkal Berényi Róbert, Kiánek István és Jungmann Karolin. Szintén jól alakítottak: Rokomózer János, Liszi Vilmos és Barta Nándor. A darab kétszer került szinre az iskola egyik e célra szépen feldíszített termében a közönség nagy érdeklődése mellett. Legnagyobb hatást gyakoroltak a betlehemi eseményekre vonatkozó csoportos jelenetek, amelyek bengáli fény mellett rendkívüli hatást gyakoroltak a jelenvoltakra. Kellemes meglepetést szereztek a közreműködők kéthangú pásztor-énekeikkel is. Az előadásokon megjelent a község értelmiségén kivül a nép nagy része. A sikert, mit az előadás elért, legjobban illusztrálja a fényes anyagi eredmény, mely a jótékony célt szolgálja. A bevétel 201 korona 39 fillér, amely folyó hó 30-án megismétlendő előadással még tetemesen fog gyarapodni. A tekintetes Szerkesztő úr szíves engedelmével közlöm a lapban azon^ résztvevők neveit, kik felülfizetéseikkel nemes szívvel szolgálták a jótékony célt. Felülfizettek 20—20 koronát: özv. Luczenbacher Istvánné, Székesváry Imre; 4 koronát: Berényi József; 3—3 koronát: Ács Béla, Kurcz Lajos, Barta Ferenc; 2 kor. 50 fillért: Rokomózer Márton biró; 2 kor. 10 fillért: Kenyeres Gyula; 2 koronát: dr. Glaser Zsigmond, ifj. Sauder Mihály, Grünhút Sándor, Bradács József, Renner Miklós, Klinda Aranka; 1 kor. 20 fillért: Molnár János, Dulló András; 1 koronát: Jungmann Károly, Knöpfler Miksa, Vilhelm István, Stóhl Ferenc, Szöcs János, Stern Mórné, Szaller János, Székesváry Erzsébet, Liszi Antal, Matusek András; 60 fillért: Hain Micike, Béres Erzsébet; 40 fillért: Sauder Mihályné, Valent János, ifj. Szauder Istvánné; 20 fillért: Rechorovszky János. A jótett önmagát dicséri. Egy jelenvolt. * A nyitrai Oltáregyletből. A nyitrai Oltáregylet választmánya dec. 17-én gyűlést tartott, melyen a fiókegyletek kérvényeit intézte el. A segélyt kérő 22 templom szükségleteire a választmány 3000 koronát szavazott meg, mely összeg olyképen fog felosztatni, hogy abból a folyamodó templomok legsürgősebb szükségletei fedezhetők legyenek. Egyszersmind elhatározta a válaszmány, hogy az egylet évi közgyűlését és kiállítását kora tavaszszal, a nagyböjti időszak vége felé fogja tartani, hogy a folyamodó templomok az istentiszteleti tárgyakat még a húsvéti ünnepkör előtt megkaphassák. — Az egyleti segélyezésnek az a mérve, melyet a választmány megállapított, teljesen igazolja, hogy az egylet méltó, de rá is szorul a kath. közönségnek kezdet óta tapasztalt jóindulata és támogatására. * A népszámláláshoz. Hogy a népszámlálás kellő tájékozást nyújtson, minden egyes polgárnak oda kell hatni, hogy a felvett adatok minél pontosabbak legyenek. Ugyanis a népszámlálás adatai ismertetik meg velünk, hogy hányan vagyunk édes gyermekei e hazának, hogy mennyi közöttünk az idegen nemzetiségű, mely területek azok, hol a magyarosodás csak lassú lépésekkel halad előre s igy hol kell az államhatalomnak a magyarosítás érdekében alkalmas eszközökkel a legtöbb erélyt kifejteni ? stb. stb. A számláló lapok ez év utolsó napjaiban kiosztatnak, melyekre a családfők kötelesek a csatolt utasítás szerint beírni s az adatokat bejegyezni s a számláló biztosoknak átadni. Ha a számláló lapot nem tudják kitölteni, akkor a számláló biztosok fogják a szükséges adatokat beirni. A ki tudva hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A vendégfogadók és szállodák tulajdonosának kötelessége az 1901 évi január hó 1-je és 10-ike közti idő alatt szállodájukban és vendég fogadójukban megszálló minden egyes szállóvendéget megkérdezni, vájjon a számláló lap róla már felvétetett-e, s a mennyiben a számláló lap még ki nem töltetett volna, a vendéget annak kitöltésére felhívni. Ha a vendég a számláló lap ki töltését megtagadná, kötelessége erről az illető számláló biztost értesíteni. A gazdasági cselédek, a mennyiben január 1-sö napjaiban eddigi tartózkodási helyükről eltávoznak, számbavétel céljából a városi hatóságnál jelentkezni kötelesek. Szabadságon levő, tényleges szolgálatban álló katonák a f. évi december hó 31-iki tényleges tartózkodási helyükön veendők fel. A közép és felsőbb iskolai tanulók, a kik a karácsonytól újévig terjedő szünidőt más városban, a szülői háznál töltik, abban a városban iratnak össze, azonban az itt felveendő házi gyüjtöivekben is kimutatandók, mint ideiglenes távollevők. A katonai épületekben az illető épület parancsnoka, az országos letartóztatási (fegy) intézetben az intézet igazgatója, a járásbirósági fogházban pedig ennek a vezetője teljesiti a népszámlálást. * Romantika. Szórád János muzslai jómódú gazdának igen használható cselédje volt Gonda András béreslegény. Ki is járt Andrisnak rendesen a bére, és nem is úgy tekintették öt már a háznál mint szolgát, hanem mint családtagot. De ö is kereste a kedvét a háznépének, de kereste kivált a gazduram szépséges leányának, Marinak, ki szinte igen szívelte a legényt, s nem mondott ellent, mikor az végre megkérdezte, hogy vájjon felesége lenne-e vagy sem. Andris tehát tisztában volt szándékával s ép ezért nagy illendőséggel Szórád gazda elé járult, miszerint adná .neki leányát, mert ők már úgy is értik egymást. Szórád uram pedig erről hallani sem akart. »Jó gyerek az Andris — mondogatta — becsületes, dolgos, de a vömet mégis megválasztom és módos embert szerzek Marinak.« Szerzett is neki Zalába János odavaló legény személyében, kivel hamarosan összeplántálta a leánya szivét. Az időközben elbocsátott Andris sokat érvelt ezen frigy ellen, s érveit eleintén csak furkósbottal, de később revolverrel tette nyomósabbá. Ám a törvény ricteg paragrafusai szerint működő csendőrség, az esküvő napjára kitűzött kettős öngyilkosságot megakadályozta s a szépséges Mari mégis csak Zalába Jánosné lett, de szivében továbbra is ápolta hűségét a sorsüldözött Andris iránt érzett szerelmének. Ezután már a falubeli hirhordók is elhallgattak, s minden jel arra mutatott, hogy a két szerelmes megnyugodott sorsában, s ime: egyszer csak eltűntek mint a benzin, s még nyomuk sem maradt a faluban. Szórád gazda kereste a leányát, Zalába János a feleségét, de mikor azok a szerelmesek mindég oly leleményesek, hogy nem igen lehet őket elcsípni. Végre is megint a csendöröknek kellett a regénybe avatkozni, kik meg is találták a boldog szökevényeket Piszkén, és nem törődve a sziv jogaival, szétzilálták boldogságuk szálait; visszaadták Zalába Jánosnak feleségét. * Jókedvű betörők. Zsákovics Balázs kicsindi lakos pincéjében szokatlan időben és hívatlanul jelent meg két vendég, kik kulcs helyett feszitövassal nyitották meg az ajtókat, a jó borral dicsekvő házigazda távollétében. A két betörőnek úgy látszik nem a pincelátogatás a szakmája, mert neki adták magukat az ivásnak és vig nótázás között várták meg a reggelt, mikor mindkettőjüket elcsípték és kijózanitás végett hűs kúrára vitték. * Rajtakapott vadorzó. Kustár István nagyölvedi lakos régen űzte a vadorzás nem éppen nemes mesterségét s oly ügyesen siklott ki mindég a rája leskelődő erdövédek körmei közül, hogy még rá sem lehetett bizonyítani. Azonban a példaszó mondja, hogy a korsó sem jár örökké a kútra, s azonképen Kustár István is rajta vesztett törvényellenes kirándulásain. Ugyanis sorsa legutóbb Barna Péter erdövédet küldte elébe egy ilyen, a hercegprimási erdőben tartott magánvadászatán, aki azután életveszélyes dulakodás után lefegyverezte, és az orvvadászat csalhatatlan tanujeleivel feljelentést tett ellene a kir. büntető járásbiróságnál. A magyar katholikus iskolák feladata és fejlesztése. IV. Különösen nem veszik figyelembe a 7. és 8. §§-okat és kiválólag nem a 6. §-t, melyben ha nincs is teljes nyíltsággal megmondva, hogy az „oktatásügyhöz" szükséges értelmi kellék katholikus szempontból bírálandó el, de distinguálva az alapértelmezést, elvégre a katholikus oktatásügyhöz lehetőleg értő egyén megválasztását proponálja és nem esetleg olyant, ki az oktatásügyben abban az értelemben jól ki van képezve, hogy a katholikus iskola feladása egy a fentartás költségeinek kisebb-nagyobb mérvben való csökkenésével vagy mint szeretik hinni, megszűnésével. Az ily oktatásügyhöz értő tag azután vajmi keveset törődik azzal, vájjon tagsági köteléke megszünik-e vagy sem a család és az iskola közötti viszonyt fentartani, azzal meg tán épen legkevesebbet törődik, hogy gyermekeinek hitvallásos erkölcsi értéke milyen és mennyiben van veszélyeztetve. Fődolog, hogy a katholikus iskolától, a fentartás anyagi áldozataitól lehetőleg megmenekülhessen. Igy jönnek létre a katholikus iskola nevelésének és oktatásának hiányában azok a generációk, melyek az egyház és a haza társadalmi életében annak érdekében mindinkább lejtős útra tévedve, a bombasztikus frázisok tömkelegén élődnek, ha ugyan életnek lehet nevezni azt, melyben a társadalom együttes működésének legkonzerválóbb alkotó része : a hitvallásos érzület hiányzik. Nagy baja az népünknek, hogy kulturális célokra nem igen hajlandó magát megadóztatva áldozatokat hozni s még nagyobb baja, hogy a család és az iskola közötti viszonyát valami fontosnak nem tartván, tévesen értelmezi az állami adózás és a polgári jogok és kötelezettségek közötti jogviszonyt. A jog-gyakorlás nála ritka